Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1988. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Kát, ez lenne a lovarda Tervek egy sportközpontra A könyvtár mellett egy szűk kikövezett utcába fordulunk be. A házak álmosan össze­kuporodva vigyázzák két ol­dalt a csendet. Mintegy öt­ven méter után, a sarkon balra, egy udvarba érünk. A fűben hatalmas hengerek, fél­hengerek, kúpok, kockák he­vernek fából, öntvényminták, mondja Szalárdy Attila, a mű­velődési, ifjúsági és sport­osztály főelőadója, aztán az épületre mutat: hát ez lenne a lovarda. Az első lépések A piros téglafalakból, a be­járat melletti tűzcsapból el­ső látásra inkább tűzoltószer- tárra következtetnék, ám ahogy belépünk, a látvány azonnal meggyőz. Egyetlen hatalmas terem a belső rész. Három oldalról nagy ablak­szemeken ömlik be a délelőt­ti napsütés. A tetőszerkezet csupaszon, mintegy roppant allat csontváza borul fölénk. Szinte még hallani a sok-sok éve elhalt nyerítéseket, a pa­ták tompa puffanását. Hej, hány kadét szíve szorulhatott itt össze hajdanán az idege­sen remegő paripák láttán! Hányán rezzenhettek meg az ostorpattogásra, Szívhatták magukba a lovak verejtéké­nek semmihez nem hasonlít­ható illatát! De annak az időnek már vége. Csak az elnevezés őrzi a múltat, bár ugyanúgy sze­repelhetne csarnokként vagy raktárként emlékeinkben az épület. Hiszen a háború után jó ideig kézilabda-mérkőzése­ket vívtak e falak között, majd a Csepel Vas- és Fémművek kezelésébe került minden. Most pedig... ha most kel­lene nevet adni ennek a pil­lanatnyilag eléggé megviselt létesítménynek, talán sport- központnak titulálhatnánk. És tehetnénk ezt azoknak a ter­veknek az ismeretében, me­llekről Szalardy Attila mesélt séta közben. — Már évek óta nincs iga­zán kihasználva az épület. Akár méretei, akár a környe­ző zöldterület miatt kár len­ne továbbra is a raktár sze­repére kárhoztatni. Ismeretes, hogy a városban nem egy is­kolában problémát jelent a testnevelési órák megtartása. Egy átalakítással tehát két le­gyet üthetnénk egy csapásra. Azon túl, hogy az épületet az eddiginél megfelelőbben hasz­nosítanánk. egyben megoldód­nának a tornateremgondok is. Már majdnem két hónapja folynak a munkálatok, me­lyekben hatalmas részt vál­lal a két leginkább érdekelt intézmény, a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskola és a Sztáron Sándor Gimnázium. A tanulók kiir­tották a környező évtizedes aljnövényzetet, tehát hamaro­san jöhet a földgyalu, kezdőd­het a terepegyengetés. Ezután füvesíteni fogjuk a területet, aho! a kispályás labdarúgástól a szabadidősportok különbö­ző formájáig bármit meg le­het majd rendezni. A tervek­ben szerepel egy teniszpálya későbbi kialakítása is. Segítséget kapnak — És a belső rész? Ahogy elnézem, itt szintén van mit csinálni. A vakolat potyog a falról, a talaj sem a legmeg­felelőbb. — Maga a csarnok teljes felújításra szarul. Az egészet le szeretnénk bitumenezni, hogy arra fessük fel a pályák széleit. Az ablakokra rácso­kat kell szerelni, és természe­tesen nem maradhat el a fa­lak újravakolása és festése. A tetőre egyelőre nincs elég pénz. Kívül jelenleg az eresz és az esőcsatorna javítása a legfontosabb. Bizony ez igaz. Amint is­mét a szabadba érünk, felpil­lantva akaratlanul is megál­lapítom, mennyire kikezdte a bádogot az idő. Ebben a pil­lanatban munkások érkeznek az udvarra, a kommunális üzem emberei. „A konténere­ket cserélik”, magyarázza a gondnok. „Naponta, kétnapon­ta jönnek, hiszen hamar Ösz- szegyülik a szemét”. És mi­közben már az üres konténe­reket rakják le a teherautóról, elindulunk a lovarda mögé egy kis terepszemlére. A kerí­tés mellett óriási gallyhalom várja hogy elszállítsák. — Ez alig a harmada annak amennyit eredetileg összeszed­tek — tudom meg Szalárdy Attilától. — Óriási segítséget nyújt mindkét iskola, persze nekik talán még fontosabb, hogy minél előbb elkészüljön minden. Az átadást követően délelőttönként itt tartják majd a tornaóráikat, délután pedig elsősorban azok a vállalatok vehetik birtokba a létesít­ményt, melyek aktívan, társa­dalmi munkát végezve vet­tek részt a felújításban. Egy programtervet fogunk készí­teni, amiben óráról órára meg lesz határozva, kié a terem. A szabadon maradó időben pedig elsősorban a diáksport- egyesületeket várjuk ide. Százhúsz nap — Mikorra készül el mind­ez? — A munka természetesen soha nem áll meg. de a szep­temberi tanévkezdésre sze­retnénk befejezni az első üte­met. és használhatóvá tenni a termet. Sajnos a fűtés egyelő­re nem megoldható, de még így is jobb, mintha a szabad­ban tornáznának a gyere­kek ... vagy sehol. Kicsit fe­lemás a WC-k és zuhanyzók helyzete is. Mivel a víz nincs bevezetve, a Váci Hajó SE két konténert ajánlott fel a tárolásra. Aztán tovább beszélgetünk, egy esetleges tribünről, a ki­vágásra ítélt öreg fákról, szó­val mindarról, ami egy ilyen terv kapcsán előjön. Hogy honnan kellene lefaragni, ho­vá lenne jó költeni. Hogy merre legyenek a pályák. Ä talpunk alatt furcsa kíséretet játszva ropognak a csigahé­jak. Tíz, száz, talán ezer ki­száradt mészházat is látok, annak az időnek az utolsó nyomait, mikor még a gaz volt itt az úr. Számolni kez­dek. Május, június, július, augusztus. Százhúsz nap és itt gyerekek futkaroznak. A csigaházak pedig helyeslő zajjal semmisülnek meg, ahogy lépkedünk. Falusy Zsigmond A hétvégeken Telepcsinosítás Még mondja valaki, hogy elidegenedtünk a lakótelepe­ken. Hogy köszönés nélkül megyünk el egymás mellett a tízemeletesben, vagy azt, hogy egyik ember nem ismeri a másikat. Mindezeknek ellent­mondanak az utóbbi hétvé­gék, amikor a város számos pontján lehetett kertészkedő lakóközösségekkel találkozni a panelek tövében. Nem marad le egymástól a két legnagyobb, Deákvár és a Földvári tér. Legutóbb az Er­dős Bernét utca 64. számú ház körül virágosodon ki minden. Dr. Pálfy Magdolna közös képviselővel az élen kertészkedtek a szorgalmas la­kók. I». Z. Vöröskereszt a békemczgaiomban Elismerés a munkáért Szviatovszki András, a Magyar Vöröskereszt titkára gratulál Remzső Zoltánnénak az elismeréshez. (Vimola Károly felv.) Törökmezőn, a békenapi ün­nepségen — amelyen a Vö­röskereszt fennállásának év­fordulóját, a vöröskeresztes világnapot is ünnepelték — el­ismerésben részesült a Vörös­kereszt Vác városi vezetősé­ge is. A békemozgalomban vég­zett eredményes munkájáért az Országos Béketanács em­léklapját vehette át Remzső Zoltánná, a váci szervezet tit­kára. Oklevél és vándorzászló Üzemi körkép a városból Lapunk hasábjain május el­seje ünnepét megelőzően és azt követően igyekeztünk be­mutatni az elismerésben ré­szesült üzemeket, intézménye­ket, szövetkezeteket. Körké­pünket a Tungsram Rt. váci fényforrásgyárával folytatjuk, amely elnyerte a városi párt- bizottság oklevelét, és vezér­igazgatói elismerésben része­sült. Tavalyi termelési tervét 113 százalékra, árbevételét 115 százalékra teljesítette. Ifjúsá­gi szervezetük a tavalyi jó munka alapján elnyerte a KISZ KB vörös vandorzász- Lajat. Kiváló Munkáért mi­niszteri . kitüntetést kapott: Biczó Regsőné, Balogh Zoltán és Zojpcsák József ne. A SZOT Érdemrend* bronz fokozatával Lakatos Imrénél tüntették ki. A Kilián György brigád aranykoszorús, az Összetartás brigád ezüstkoszorús, az Edi­son brigád bronzkoszorús lett, A Kandó Kálmán brigád i,s bronzkoszorús jelvényt kapott. Sínkó Tibor a szakma ifjú mestere lett. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának eredményeivel már részletesen foglalkoztunk a közelmúltban. Brigádjai kö­zül a Zrínyi Miklós és a Tö­rekvés (ferritüzemi), a Kaffka Margit (szerelvénygyártó-üze­mi). az Eötvös Loránd (üzem­fenntartási osztály) és a Mi­nőségi (meó) kollektívák ki­magasló eredményeikért A Vállalat Kiváló Brigádja kitün­tetésben részesültek. Simák Lapjuk április 11-i számá­ban a Söprű, lapat? című cik­kel kapcsolatban ezúton va­gyunk kénytelenek észrevéte­leinket közölni. A oikkben az igazgatóságunkhoz tartozó Fe­hér Galamb étterem előtti jár­daszakasz állapotával kapcso­latban elmarasztalólag ír vál­lalatunkról a cikkíró. Helyesen állapította meg. hogy az egységben hosszú hó­napok óta. tataroznak. Való­ban több hónapja tart az ét­terem belső rekonstrukciója azon megfontolásból és szük­ségszerűségből, hogy a megnö- vekedett igényeket magasabb színvonalon, nagyobb volu­menben tudjuk kielégíteni. A munkák miatt az éttermet nem tudtuk üzemeltetni, ezért ott a kivitelező vállalkozók tel vékenysége következtében for­dulhatott elő olyan helyzet, amelyről a cikkben írtak. Abban az időszakban az egy­ség gázellátásának megoldása érdekében közterületen dol­goztak, nevezetesen a 2-es fő közlekedési út alatt hozták át a szerelők a vezetéket. Ez a munka azzal járt, hogy a jár­dákat meg kellett bontani (az erre vonatkozó hatósági en­gedélyei: birtokunkban voltak) igv valóban előfordulhatott, hogy azon a járdaszakaszon bontásból származó építési törmelék volt. (Megjegyezzük, hogy véleményünk szerint ez más ilyen munkáknál is ha­A Fehér Galamb ürügyén Az érem másik oldala sonlóképpen előfordul, hiszen nem áll minden munkagödör mellett, egy olyan személy, aki állandóan és folyamatosan fel - söpri a területet.) Ezen túlmenően szükséges­nek tartjuk eszrevételezni azt is, hogy az ilyen jellegű cikk hatására az átlagolvasóban olyan vélemény alakulhat ki, hogy a vendéglátás hanyag és felelőtlen környezetével szemben. Ezért indokoltnak tartanánk. hogy vizsgáljuk meg az érem másik oldalát is. Nevezetesen helyénvalónak tartanánk, ha időnként ered­ményeinkről, törekvéseinkről is tájékoztatnák olvasóikat. A szóban forgó Fehér Ga­lamb étterem rekonstrukció­ja valóban hosszú időt vett igénybe. A munkákra mintegy 2 és fél millió forintot irá­nyoztunk elő. A rekonstrukció befejeztével reméljük, hogy ezen egység ismételten el tud­ja foglalni azt a helyet Vác vendéglátásában, amely múlt­jára tekintettel megilleti. Ezen túlmenően két másik egysé­günkben is hasonló felújítási munkákat végeztetünk. A Mar­garéta presszóban több mint 2 millió forint előirányzattal folyik a teljes belső átalakítás, amelynek eredményeképpen, úgy gondoljuk, hogy egy nagyvárosi szinten is elfogad­ható, igényes üzletet kapunk. A Duna-parton hangulatos, kellemes a patinás Halászkert vendéglő, amelynek felújítá­sára az elmúlt negyedévben több mint 1 millió forintot fordítottunk. A rekonstrukció eredményeképpen már ismét megnyitotta kapuit. Olyan ki­sebb valumenű munkákról, mint pl. a Duna presszó bel­sőtéri felújítása (mintegy 200 ezer forint értékkel) és a Széchenyi ételbár konyha­technológiai felújítása (közel 800 ezer forint előirányzott összeggel) csak röviden kívá­nunk szólni, de erre vonatko­zóan további információval is szolgálhatunk. Mindezekre tekintettel jo­gosnak és indokoltnak tarta­nánk, hogy ama bizonyos mér­leg másik serpenyőjébe az előbbiekben vázoltak figyelem- bevételével pozitívumainkról is kerülne néhány sor. Molnár Miklós, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat váci igazgatóságának vezetője Lászióné és Karácsonyi Mi- hályné miniszteri kitüntetés­ben részesült, Oszaczki Csaba elnyerte a KISZ Központi Bi­zottságának dicsérő oklevelét. A Pest Megyei Nyomda Vál­lalat hosszú idők óta eredmé­nyesen valósítja meg a leg­fontosabb gazdasági célkitű­zéseit. Tavalyi termelési ter­vét és nyereség-előirányzatát túlteljesítette. Jó munkája el­ismeréseként Keresztes Albin­ná és Aczél Ferenc megkapta a Minisztertanács által ado­mányozott Kiváló Munkáért kitüntetést. Falu Ügy hat óra körül járhat az Idő. Az ügyintézések ideje. Három feladatom van: meg­kérdezni az autószerelőt, mi­ért kopog valami a kocsi ele­jén, szólni a vízvezeték-sze­relőnek a zúgó csap miatt, es homokot rendelni a fuvaros­nál. Először a vízvezeték-szere­lőhöz megyek. Hiába, „mun­kán van”. Következik az au­tószerelő. Csak a felesége van otthon, mondom, majd visz- szajövök. Irány a fuvaros. A kapu tárva, a teherautó már ott áll a ház előtt, de senki nincs a házban. Talán az apósánál van. szól oda vala­ki a szomszédok közül... Nem várok, inkább vissza­megyek az autószerelőhöz. Még mindig csak a felesége van otthon. A kapuban be­szélget egy asszonnyal, aki rögtön meg is szólít: Maga keresett bennünket, vagyis a fuvarost? A meglepetéstől az igent is csak nehezen tudom kimondani, s mire kimondom, már oda is lép egy férfi: Hal­lom, hogy keresett, mondja, s bemutatkozik. A fuvaros ... Azon már nem is csodálko­zom, hogy hazafelé menet összetalálkozom a vízvezeték­szerelővel, aki éppen hozzánk indult, mert hallotta, hogy zörög nálunk a csap, s gon­dolta mielőtt még „fájrontot” csinál, beugrik megnézni, mi a baj . . . Ezek után pedig ab­ban is biztos vagyok, hogy rövid időn belül megtudom — egy szomszédtól vagy éppen az élelmiszerüzlet valamelyik el­adójától —, hogy mi a baj a kocsimmal, s mikor vilie­tem a szerelőhöz. Fél nyolckor azzal a jó ér­zéssel ülök le megnézni a hír­adót, hogy mindent elintéz­tem. Még akkor is, ha a víz­csap holnap is zörögni fog, ha a homok csak nem akar megérkezni, s ha az autósze­relő az elkövetkezendő napok­ban egyáltalán nem ér rá. Mert ezek mind-mind eltörpül­nek a figyelem és figyelmes­ség fenti megnyilvánulásai mellett — amelyben egy sze­gény városlakónak sohasem lehet része. — nos. Váci vásár Május 15-én, vasárnap or­szágos állat- és kirakodóvásár lesz Vácon, a Rádi úti nagy­téren. Egyidejűleg tartják a használt gépkocsik vásárát a Váci Autójavító Kisvállalat szomszédságában lévó, erre a célra kijelölt területen. NÉpfrontkrónika Élénk mozgalmi élet A Hazafias Népfront Vác Városi Bizottsága területén élénk volt a mozgalmi élet az elmúlt hetekben. A HNF irá­nyítása alatt működő fogyasz­tók tanácsa kidolgozta az idei versenyvásár feltételeit. Város­szerte érdeklődés kíséri a má­jus 9—14 közötti időszak kis­kereskedelmi vetélkedését. Operatív bizottsági ülést tar­tottak a Váci művészek a bé­kéért rendezvény szervezői­vel, egyeztették a programo­kat. A Madách Imre Művelődé­si Központban a Pest Megyei Kiegészítő Parancsnokság tisz- tiobsit-kiosztó megyei ünnep­séget szervezett, melynek szó­noka Illés Mária, a városi nép­frontbizottság titkára volt. Tit­kári értekezleten foglalkoztak a most folyó tanácstagi beszá­molók szervezésével, lebonyo­lításával. Üj esemény ebben az évben, hogy a HNF a tanács­tagi beszámolókon minősíti a tanácstag éves tevékenységét. Az elmúlt hetekben, a nép­front kezdeményezésére, a la­kosság és a kommunális üzem segítségével kiosztották és el­ültették a megyei népfrontbi­zottság által városunknak biz­tosított száz repkényt. Egyide­jűleg faültetési akció is volt Vácott. Az eddig lezajlott ta­nácstagi beszámolókon a nép­front is képviseltette magát, a tanács tisztségviselői válaszol­tak a lakosság által feltett kér­désekre. Személyi hír. hogy Krause Ferencné, a IV. számú nép­frontkörzet elnöke az ifjúsá­gi mozgalomban végzett ki­emelkedő tevékenységéért KISZ Érdemérem kitüntetés­ben részesült. Adatnék Gábor- né bizottsági tag újszülött kis­fiának névadó ünnepségén a városi népfrontbizottság kép­viselői virággal gratuláltak a szülőknek. Mozgalmas a Vác vonzás- körzetéhez tartozó községek politikai élete is. Szobon falu­gyűlést tartottak, sok részve­vővel. Vámosmikolán bizott­sági ülésen tárgyalták az idei munkatervet. s megvitatták a köztisztaságról szóló tanácsren­delet tervezetét. Nagybörzsöny­ben a községszépítő munka feladataival, az értékek védel­mével és a környezetvédelem­mel foglalkoztak. Radon bizott­sági ülés tárgyalta a helység rendezést tervét. Vácdukán az iskolabizottság működését vizsgálták. Ácsán elsősorban a vízvezetékrendszer kiépítése, az utak javítása és az áram­szolgáltatás volt a téma. Cső­váron a népfrontbizottság ma­gára vállalta, hogy a nagyon alacsony nyugdíjban részesü­lők helyzetét folyamatosan fi­gyelemmel kiséri és javasla­tot tesz a tanácsnak szociális segélyek juttatására. P. R. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): május 12-től 15-ig es­te fél 6 és fél 8 órai kezdet­tel az 1986-ban készült A ró­zsa neve című NSZK-beli— olasz—francia filmet vetítik. Rendezte: Jean-Jacques An- naud. Főszereplők: Sean Con­nery, F. Murray Abraham és Elya Baskin. (Csak 16 éven felülieknek!) — Május 13-tól 15-ig délután fél 4 órakor, ki­emelt helyárral játsszák az Én a vízilovakkal vagyok című olasz filmvígjátékot. Fősze­replője: Bud Spencer és Te­rence Hill. — Május 14-én éj­jel fél 10 órakor megtekint­hető a Leopárd kommandó cí­mű olasz—NSZK-beli film. Főszereplő: Klaus Kinski. Videoprogram (az épület kistermében): május 13-án és 14-én 17 és 19 órakor a Ha­lálos játszma című hongkongi kalandfilm második része; május 15-én és 16-án 17 és 19 órakor A medence című francia krimi a „minimozi” műsora. ISSN 013*~27S9 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom