Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

PEST MEGYEI VILÁG PRDLETflHJflí. EGYESÜLJETEK! MA M II AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS l MEGTEI TXNXCS UPJl XXXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Áru: l,í»0 forint 1988. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Kiváló Vállalat cím az Alagi Állami Tangazdaságnak Példaértékű a gazdálkodások Másodszor kapta meg a Ki­váló Vállalat kitüntető címet az Alagi Állami Tangazdaság. A tegnap megtartott ünnepsé­gen — amelyen többek között ott volt Krasznai Lajos, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest Megyei Bizottságá­nak első titkára, dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Grondzsák János, a MEDOSZ Pest Me­gyei Bizottságának titkára is — Kolozsi Géza, a pártveze­tőség titkára köszöntötte a je­lenlevőket, kiemelve: a kol­lektíva az elismerésben annak a megerősítését' látja, hogy az alkalmazkodókészség kö­zéppontba állítása jó döntés volt. Göndöcs Lajos, a tangazda­ság igazgatója is többször em­lítette a tavalyi eredmények értékelésekor az új, a piac el­sőbbségét érvényesítő szemlé­letet, amely általánosságban jellemző rájuk. A minden le­hetőséget megragadó vezetés, a feladatokat pontosan és ki­váló minőségben teljesítő tag­ság erőfeszítéseinek köszön­hetően 1987-ben kimagasló, Göndöcs Lajos igazgató (balról) átveszi az elismerő oklevelet Krasznai Lajostól, a megyei pártbizottság első titkárától t (Vimola Károly felvétele) 145 millió forintnyi ■ nyeresé­get értek el, s ebben nagy ré­sze volt a növénytermesztés­nek és az állattenyésztésnek is. Ugyancsak sok dicséretet kap­tak az ipari és a szolgáltató üzemek, közülük is kiemelten a műszaki igazgatóság csapa­ta. A Magyar Tudományos Akadémián Osztályülések sorozata A Magyar Tudományos Aka­démia közgyűléséhez kapcsoló­dó osztályülések sorozata szer­dán folytatódott az MTA szék­házában. A kémiai tudományok osz­tályának ülésén a makromo­lekulám tudományterület' ha­zai kutatóhelyein az elmúlt években elért legjelentősebb alap- és alkalmazott kutatási eredményeket tekintették át,; s kitértek arra is, hogy a ku­tatási eredmények miként já­rultak hozzá a műanyagipar, illetve más iparágak fejlődé-, séhez. i Az agrártudományok osztá­lyának ülésén az aszálykárok mérséklésének lehetőségei sze­repeltek' napirenden. A gazdaság- és jogtudomá­nyok osztályának tudományos ülésén az alkotmány és az. al­kotmányosság volt a vitatéma. A matematikai és fizikai tu­dományok osztálya ülésének első napján a hagyományok­nak megfelelően a fizika kö­zelmúltban született, legfris­sebb kutatási eredményeiről hangzottak el előadások, a tel­jesség igénye nélkül. A matematikai és fizikai tu­dományok osztálya pénteken folytatja munkáját. A tények ismeretében a kö­vetkezőnek szóló Krasznai Lajos joggal nevezte példaér­tékűnek az alagiak gazdálko­dását. Eredményességük jól mutatja, hogy a legnehezebb körülmények között is lehet boldogulni. Bírálta azokat a gazdasági egységeket, amelyek még most is kivárnak, ám a teljességhez hozzátartozik az is, hogy akad néhány vállalat és szövetkezet, ahol az objek­tív körülmények hátráltatják a fejlődést. Bár a kisvállal­kozások eredményessége nem lebecsülendő, a gazdasági, a társadalmi és a politikái ki­bontakozás kulcsa egyértel­műen a szocialista szektorban végrehajtott szerkezetátalakí­tás sikere — emelte ki Krasz­nai Lajos, majd nagy taps kö­zepette átadta Göndöcs La­josnak a Kiváló címet doku­mentáló oklevelet és a megyei pártbizottság testületének üd­vözletét tartalmazó levelet. Az ünnepség kitüntetések átadásával és kulturális prog­rammal zárult. F. Z. Varsói Szerződés Szófiai tanácskozás A bolgár fővárosban szer­dán megkezdődött a Varsói Szerződés tagországai egyesí­tett fegyveres erői katonai ta­nácsának soros ülése. A tanácskozáson a bolgár néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, a lengyel nép­hadsereg, a magyar néphadse­reg, az NDK nemzeti néphad­serege, a Román Szocialista Köztársaság hadserege, a Szovjetunió fegyveres erői, va­lamint az egyesített fegyveres erők törzsének delegációi vesznek részt. A tanácskozást Viktor Kulikov marsall, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka nyitotta meg, a házigazdák nevében Dobri Dzsuro hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter üd­vözölte á résztvevőket. HeM a peresít, oiks $%***&& GtStSs/íbOtl a demokratizmus fejlesztése, hogy a dolgozóknak mind nagyobb beleszó­lásuk legyen a dolgokba. Ehhez. tartozik az is, hogy csökkenteni kell a felduzzadt vezetői állományt, az apparátusokat, beleértve a szakszervezeteid is. (3. OLDAL) üSstQdfcéiBFéfa IS "Az a?a n®m tudta mire . g • . p vélni ezt a nagy .jajgatást. BBtGS&lJEt Senki nem látszott a közel­ben, aki bántotta volna a földön vonagló embert. To­vábbment volna szívesen, de Mohamed szigorúan meg­parancsolta az igazhívőknek, hogy a bajba, jutottakon segítsenek. Így hát ő is megállította a lovát, az ördön- gös sárga paripát.” (5. OLDAL) mr * m • ..Különös bűnügy foglalkoztatja a ír ÚS'eZQSSZSM belga igazságügyi hatóságokat és a közvéleményt: egy Belgiumban dolgozó szicíliai ven­dégmunkás meggyilkolt egy autóbusz-vezetőt, hogy megbosszulja fia halálát. A tragédia előzménye az volt, hogy — egy évvel ezelőtt — egy autóbusz és egy motorkerékpár összeütközött Belgiumban.” (8. OLDAL) Az „atemtemsiőrőr Társadalmi vita A Baranya megyei Ófalu térségében tervezett radioak- tívhulladék-temetőröl tartot­tak társadalmi vitát szerdán a KISZ Központi Bizottságának székházában. A Hazafias Nép­front környezetvédelmi bizott­sága és a KISZ KB ifjúsági környezetvédelmi tanácsa ál­tal rendezett fórumon a sut gártemető biztonságáról eltérő álláspontot képviselő szakér­tők. továbbá az illetékes fő­hatóságoknak, az érintett fal­vak lakóinak, valamint a saj­tónak a képviselői is részt vet­tek. Fehér László, a püspökszilá­gyi izotóptemető igazgatója szerint az atomerőművi hulla­dék végleges elhelyezése az ófaluinál kedvezőbb környe­zetben levő, már működő izo- éóptemető bővítésével is meg­oldható lenne. Az esti órákba nyúló szerdai vitában a szakmai nézetkü­lönbségek továbbra sem csök­kentek jelentősen. Sevardnadze—Shultz találkozó Tárgyalások Genfben A találkozó első pillanatai Háromórás volt Eduard Se- vardnadze szovjet és George Shuliz amerikai külügymi­niszter első, szerda délutáni tanácskozása. Az amerikai ENSZ-képviseleten tartott tár­gyalások után egyik, fél sem nyilatkozott — hír szerint az eszmecserék befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékozta­tást adni. Szerdán este munkavacsora keretében folytatódtak a. meg­beszélések. ezúttal a Szovjet­unió ENSZ-képviseletén, ame­lyet egyébként kis • távolság választ el az amerikai misz- sziótól. Csütörtökön reggel lesz a következő, majd a dél­utáni órákban az újabb, vár­hatóan befejező tárgyalási forduló. A csütörtök esti saj­tóértekezletek után a két külügyminiszter csak pénte­ken reggel hagyja el Genfet. „Nagy utat tettünk meg az amerikai-r-szovjet kapcsolatok­ban az 1985-ös genfi csúcsta­lálkozó óta” — hangoztatta Genfbe érkezésekor rövid re­pülőtéri nyilatkozatában George Shultz,. „Foglalkozunk valamennyi, a közelgő csúcstalálkozón na­pirendre kerülő kérdéssel, A cél, úgy előkészíteni a mun­kát, hogy az amerikai elnök ás az SZKP főtitkára a , leg­jobban hasznosíthassa majd az időt és találkozójuk új fe­jezetet nyisson az előrehala­dó szovjet—amerikai kapcso­latokban” — hangoztatta. BNV-re készülnek az ipari szövetkezetek Még a régi pavilonban Hattyúdalnak is nevezhet­nénk azt a kiállítást, amelyet a tavaszi BNV-n mutatnak be önálló pavilonjukban a Pest megyei ipari szövetkezetek. Aki: ismeri a vásárváros Expo étterme melletti épületet, nem is hinné, hogy a KISZÖV-pa- vilon sorsa immár véglegesen megpe:sételődött: a kiállítás zárása után lebontják. A magyarázat igen egysze­rű. 1982-ben megyénk 42 ipa­ri szövetkezetének összefogá­sával, a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet gesztorságával épí­tették fel, kísérleti, jelleggel. A pavilon, tehát maga is kiál­lítási tárgy volt, amellyel egy új tetőszerkezeti rpegoldást mutattak be. A kísérletre, a mérések végzésére előre meg-1 határozott idő azonban lejárt,' s ha az eredmények pozitívak is,'a vásárt rendező Hunge'x- po vezetése úgy döntött, hogy a terület más irányú haszno­sítása miatt az épületet lebon­tatja. Arról azonban, hogy a jövő­ben (s együtt állítsák ki termé­keikét, a megyei KISZÖV-h.öz tartozó Ipart szövetkezetik nem akarnak lemondani. Ezért már most folynak azok a tárgyalá­sok, amelyek szerint a jelen­legi 300 négyzetméteres pavi­lon helyett a jövőben ugyan­ekkora, sőt, talán ' még vala­mivel nagyobb területet igé­nyelnek. Ha másképpen nem megy,’ hát bérleti szerződéssel. Ami viszont a 'hamarosan nyitó tavaszi BNV-t illeti, a hagyományokhoz híven a be­ruházási .'javak vásárán is részt. vesznek a megyei ipari szövetkezetek. Szám szerint 14 állítja ki közülük termékeinek legjavát.. Jó néhányan pályáz­nak az OKISZ plakettjére vagy' oklevelére. Érdekesség, hogy ezekre- az elismerésekre csakúgy, mint a.BNV-díjra, a szövetkezetek egy része több termékkel is benevezett. A Budapesti Nemzetközi Vásár dijára hárman pályáznak: a péccli TRl-TON Számítás­technikai és Távközlési Kis­szövetkezet titkári .telefon­rendszerével és telexkompu­ter legafonjával — automati­kus telefonhívóval és hívó­számtartóval —, az érdi Mű­szerautomatika Ipari Kisszö­vetkezet Periphot elnevezésű, többek között az AIDS-hor- dozók szűrésére, illetve bak­tériumok meghatározására al­kalmas műszerével. BMJK— BMTA nevű gáz-metánt mérő és érzékelő készülékével, va­lamint az MM—02 kézi, me­tánmérővel, míg . a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet súly- terhelésű biztonsági kazánsze- lepcsaládjával szeretné el­nyerni a BNV díját. r. zs. É vszázadokon át telepe­dett rá Európa nem­zeteinek kultúrájára a la­tin nyomasztó hatása. Szo­rongatta a népek nyelvét, s nemcsak verselni nem tudott a magyar magyarul, de még az igét is csak la­tinul hallhatta a templom­ban a papok szájából. Ám­bátor nem voltunk mi ez­zel a bajunkkal egyedül akkoriban Európa más nemzeteivel, hiszen Ázsiá­ban — mint az ősi kultúra és közigazgatási rend hor­dozója —. a perzsa volt az irodalom és a hivatalok nyelve. Ahogyan latinul verselt nálunk Janus Pan­nonius, úgy öntötték' per­zsául lírába érzéseiket és bánataikat azerbajdzsánok, kurdok, arabok. S amint a perzsa fojtogató öleléséből kibontakoztak a Szassza- nidák és Omajjádok biro­dalmának népei, s írta meg példának okáért első ver­seit törökül Alisir Nevai, úgy nálunk is megszülettek Tinódi Sebestyén lantján a magyar dallamok. Pár esz­tendővel később Balassi Bálint már európai szint­re emelte a honi lírát. S hogy a rákövetkező év­századok során hány szebb­nél szebb művel ajándé­kozták meg a literátorok a betű szerelmeseit, azt még az általános iskolások is jól tudják. Virágzóit az irodalom. Csokonai, Berzsenyi. Ka­zinczy tollából szökkent színpompás orchideává nyelvünk,, mégis hivatalos berkekben csak másodren­dű .szérepc volt a magyar­A SZÓ BECSÜLETE nak. II. József németesíté- si politikája jócskán rá­nyomta bélyegét a köz­igazgatásra, de jól tud­juk, hogy milyen küzdel­mek árán született meg az első magyar színház is. Sziszifuszi munkával, le­iratok sorozatával próbál­ták kikényszeríteni V. Fer- dinándtól a reform politi­kusai, hogy a hivatalok nyelve is a magyar legyen. Micsoda harcot vívtak! S végre megtörtént az igazi áttörés. Az 1844-es ország- gyűlés második törvény­cikkelye számos üzenetvál­tás, viták után országgyű­lésen, közigazgatásban — kivéve a kamara és a bel­ső hivatalok ügyviteli rend­jét — és az igazságszol­gáltatásban egyaránt ál­lamnyelvvé tette a ma­gyart. óriási eredmény­nek számított ez akkori­ban. Ehhez képest tulajdon­képpen most nagyon jól állunk anyanyelvűnk elis- mertétése terén. Egy sza­vunk sem lehet, hiszen hi­vatásos nyelvőrök vigyáz­zák nyelvünket, s pallé­rozzák grammatikai bot­lásainkat. Komoly szóval intik a helytelenkedőt. a trágárt, az idegen szavak tömkelegét szajkózót a ma­gyar nyelv hetén, a rádió és televízió számos műso­rában. Mégis egyre - többször van olyan érzésem, hogy a nagy igyekezet ellenére va­lami nincs rendjén. Pedig úgy-ahogy helyesen al­kalmazzuk a ragokat, jele­ket, próbálunk választéko­sán beszélni, s trágárkod- ni is csak szűk körben merünk. Akkor mégis mi a baj? Miért érzem gyak­ran, hogy nyelvünk, amiért annyian aggódtak, amiért annyian harcoltak, egyre jobban veszíti el gondolat­közlő, követítő szerepét? Sőt! Mintha teljesen más feladatot szánnának neki egyesek. Sokan a szóval, nemzeti kincsünkkel akarják el­fedni a gondolatok lénye­gét. Egyre többször ve­szem észre, hogy nyelvün­ket nem arra használják, hogy segítségével a titok fátylát lebbentsék fel, ha­nem — ellenkezőleg — egyértelmű tényeket, dol­gokat ködösítenek el. S ez hovatovább tudománnyá vált a hivatásos szószólók körében, olyannyira, hogy művelésének számtalan változatát dolgozták ki. A dogmatikusok frázisok töm­kelegét felvonultatva mon­danak semmit, s az évtize­dek óta bevált panelekbe sok minden belefér! S per­sze legalább annvi konkré­tumot eltakarnak ... Má­sok — tapasztalatom sze­rint ez leginkább a jólér- tesültekre. vagy a jólérte- sültnek látszani akarókra a legjellemzőbb — a sej­telmesség, titokzatosság nyelvi álarca mögé bújnak. Erre mondják azt; hogy a sorok között kell olvasni. Amit leírták, afrit kimond­jak, az nem fontos, ami mögötte van, az a lényég. Külön csoportot alkotnak a sokat mondók, azok. akik nap, mint nap újabb'- "j al­vásiatokkal. ügyesén össze­fogott szofüzérrel, mondat- özönnel lepik meg a hall­gatóságét. Annyi minden elhangzik egy ilyen mono­lógban, hogy ember le­gyen a talpán, aki kiválo- ' gatja közülük azokat, ame­lyek a valódi, tettekkel fe­dett gondolatokat tartal­mazzák. Többnyire nem is képes a hétköznapi ember elválasztani az igazit az ocsútól. A z utóbbi időben szá­mos. felszólalást volt alkalmam- végighallgatni. Egyszerű munkások mond­ták cl véleményüket, s csodák csodájára: érthe­tően. Miért van, hogy mi­re ezek hivatalos formá­ba öntetnek,, állásfoglalás- . sá lesznek, már leginkább a szavak lényegelfedő sze­repe érződik? . Nem tudom, mit szól-, nának az egykori nyelv­újítók, a reformkor har­cos politikusai, ha halla­nák. miként sáfárkodnak Utódaik a rájuk bízott nyelvi örökséggel. Félő, hogy némelyikük egysze­rűen megtiltaná nyelvünk ilyetén használatát, a s^ó becsületének csorbítását. Fiedler Anna Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom