Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

§&ulan 1988. MÁJUS 11., SZERDA Jogi tanácsok Kitüntetettek nyugdíikiegészítése • Jog- fenntartó nyilatkozat © A bérbeadó jogai Korkedvezményes nyugdíj © Forgalmiadó­visszaigénylés lakásbővítésnél O M. D. verőcemaros! MÁV- nyugdíjas 1950-ben elismerő oklevelet kapott a munkás­paraszt hatalom érdekében végzett tevékenységéért. A jogszabály által biztosított nyugdíjkiegészítést azonban nem kapta meg. Az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményekről szóló jogszabályt kiegészítette a 30/ 1986. (VIII. 10.) MT-rendelet, amely szerint az a magyar ál­lampolgár, aki a Magyar Sza­badság Érdemrend, vagy a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetés tulaj­donosa, havi legalább 6000 fo­rint nyugdíjra jogosult. Eze­ket a kitüntetéseket a demok­ratikus Magyarország megte­remtéséért folytatott küzde­lemben kimagasló érdemeket szerzett, illetve az ellenforra­dalom leverésében részt vett személyeknek adományozzák. Olvasónk leveléből kitűnően nem ilyen elismerésben része­sült, hanem olyan erkölcsi megbecsülést kifejező okleve­let kapott, amelyben szerepel a munkás-paraszt hatalomért kifejezés. Természetesen ez nem azonos az előbb ismerte­tett kitüntetéssel, így kivételes ellátásra nem jogosult. • H. G.-né ceglédi lakos partnere szerződésszegése mi­att kárt szervedéit. A felelős személy a kártérítés elöl nem zárkózik el, viszont a felaján­lott összeget olvasónk keves­li, mivel az szerinte nem fe­dezi a keletkezett költségeit. Ha a jogosult a teljesítést elfogadja, a szerződésszegésből származó igényt csak akkor támaszthat, ha az erre irá­nyuló jogait fenntartotta. A feleknek ugyanis a szerződés teljesítése során együttműkö­dési kötelezettségük van. Ezéft tehát aki a szerződésszegés is­meretében elfogadja a teljesí­tést, utóbb a szerződésszegés miatt csak akkor érvényesít­heti igényét, ha kifejezett jog- fenntartó nyilatkozatot tett. A jogfenntartó nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a szerző­dés milyen elemei állnak szemben a ténylegesen megkö­tött megállapodással, és ezzel szemben mi a követelése a jogfenntartó félnek. Aki ilyen nyilatkozatot tesz tehát, elfo­gadhatja a partnere által fel­kínált szolgáltatást, ha úgy ítéli meg, hogy az így fel­ajánlott részteljesítés is alkal­mas a szerződés céljainak a megvalósítására. A felek kö­zötti vita természetesen végle­gesen csak a bíróság ítélete alapján dönthető el. • V. K. gyáli kőműves csa­ládi ingatlanát hérbe adta. A bérlő ticmrég olyan luxus át­alakításokat végzett, amelyhez ö nem járult hozzá. Követel- hetem-c, hogy lebontsa eze­ket? — kérdezi. A lakás bérlője a költségei­nek megtérítését akkor köve­telheti, ha a bérbeadó a ja­vítási kötelezettségét felszólí­tás ellenére nem teljesítette és ezért a javítást helyette a bér­lő végeztette el. A költségmegtérítés alapját az képezi, hogy a bérlő a bér­beadót terhelő olyan munkát, illetve átalakítást, felújítást végez, amellyel a lakás érté­ke, illetve használhatósága nö­vekszik. Mivel a bérbeadó ol­dalán ennek eredményeként vagyonnövekedés áll fenn, gon­doskodni kell arról, hogy jog­alap nélküli gazdagodás ne álljon elő. Ezért a bérlő a költségeinek megtérítését kö­vetelheti. Természetesen a bérbeadót sem lehet kész hely­zet elé állítani, ezért mondja ki a jogszabály, hogy a költ­ség megtérítésére csak akkor tarthat igényt a bérlő, ha a munkákhoz a bérbeadó előze­tesen hozzájárult és — szük­ség esetén — a hatósági hoz­zájárulásukat is megszerezte. A költségtérítés vagy bérbe­számítással vagy egy összegben történhet. A bérbeadó csak a műszakilag szükséges költsé­geket köteles azonban viselni. Ha tehát a bérlő egyéni ízlést kielégítő tárgyat épít be, en­nek költségeit maga köteles viselni. • Többen érdeklődtek a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeiről. A kor- kedvezményt és a korengéd- ményt többen egymással azo­nosnak tekintik, ezért a kü­lönbségekről tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Korengedményes nyugdíja­zást a megyei, Fővárosi Ta­nács elnöke akkor engedé­lyezhet, ha a dolgozó munka­helye felszámolással vagy más módon megszűnik, illetve azt átszervezik. Ilyen esetben to­vábbi feltétel, hogy a dolgo­zó öt évnél rövidebb időn be­lül elérje az öregségi nyugdíj- korhatárt. A korengedményes nyugdíjazást a munkahely ak­kor kezdeményezheti, ha a dolgozó megfelelő elhelyezése nem biztosítható, és a dolgo­zó nő legalább 25 évi, férfi pedig 35 évi szolgálati idővel rendelkezik. Természetesen szükséges, hogy a nyugdíja­záshoz mind a dolgozó, mind a szakszervezet munkahelyi szerve hozzájáruljon. Mind­ezen előfeltételek megléte ese­tén az is szükséges, hogy a munkáltató vállalja azt, hogy volt dolgozója számára az öregségi nyugdíj-korhatár el­éréséig kifizetett nyugdíjösz- szeget a társadalombiztosítás részére megtéríti. A korkedvezményes nyug­díjban az olyan munkakörök­ben dolgozók részesülhetnek, Ct évlegyház Egy köteg pénz A többszörösen büntetett előéletű Miskolczi Árpád 28 éves öreglaki alkalmi munkás Szigethalmon az Akácos ital­boltban Csige Sándor társasá­gában szórakozott. Beszélgetés közben Csige elmesélte, hogy sikerült eladnia ingatlanát, di­csekvésként elővette belső zse­béből a kapott ötvenezer fo­rintot. Később elmentek . egyik is­merősükhöz, ahol este tíz óráig kártyáztak, majd úgy határoz­tak, hogy vipszamennek a ven­déglőbe. Űtközben Miskolczi ezer forintot kért ismerősétől, aki a kérést elutasította, mire a férfi feldühösödött. cimborá­ját fö'dre taszította, majd a te­hetetlen ember zsebéből kivet­te a köteg pénzt és eltávozott A sértett feljelentésére, pár napon belül elfogták, de ad­digra a félszázezer forintból már csak aprópénz maradt. A Ráckevei Bíróság a többszörö- ien visszaeső tettest, rablásért, ötévi fegyházra ítélte. Ugyan­csak öt évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától is. A. I. ahol a munka a szervezet fo­kozott igénybevételével jár, illetve ahol különösen ártal­mas az egészségre a munka­végzés. Az öregségi nyugdíjra jogo­sító életkornál két évvel ko­rábban mehet nyugdíjba az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Ugyanezek a szabályok érvé­nyesülnek annak esetében is, aki legalább hat éven át egy légköri nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezmény­re jogosító munkakörökben végzett minden újabb öt (nők­nél 4 évi) munkaviszony után. A túlnyomásos munkahelyen dolgozók újabb háromévi munkaviszony alapján szerez­hetnek korkedvezményt. • Lakását bővíteni kivánja K. I. gombai lakos. Ilyen eset­ben kérhetek-e általános for- galmladó-vlsszatéritést? — kér­dezi. A magánerős házilagos lakás­építést, -bővítést, -korszerűsí­tést, -felújítást úgy támogatja a jogszabály, hogy az építke­ző visszaigényelheti a ter­méket vagy a szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adót. Más a visszaigénylés akkor, ha a lakás alapterülete bő­vül és- más, ha az elvégzett munka alapterület-növekedés- sel nem járt. Az alapterület­bővítéssel jáfó forgalmi adó 40 négyzetméter alatt 96 000 Ft-ig visszaigényelhető. A 40 négyzetméter fölötti építkezé­seknél a visszaigényelhető adó az alapterület ismeretében számítható ki. Ennek mértéke 1900 forint és 2300 forint kö­zött változik négyzetméteren­ként az előbbi 96 000 forinton felül. Az adót akkor lehet vissza­igényelni, ha a számlákban feltüntetett adóösszeg a 20 000 forintot eléri. A visszaigény­lést az építési engedély kiadá­sát, illetőleg az előzetes költ­ségvetés adóhatóság részére történő bemutatását követően legfeljebb azonban a haszná­latba vételi engedély megadá sát követő három hónapon be­lül lehet benyújtani. Ha a lakáskorszerűsítés alapterület-növekedéssel nem járt, a korszerűsítéskor, fel­újításkor, közművesítéskor la­kásonként — termékbeszerzés esetén a 10 000, szolgáltatás igénybevétele esetén pedig az 5000 forintot meghaladó be­szerzéseket terhelő adó igé­nyelhető vissza. A vissza­igénylést a kivitelező által adott végszámla kiállítását vagy a visszaigénylő készre jelentő nyilatkozatát követő három hónapon belül lehet igényelni. Dr. Sinka Imre Teljes közömbösség és tudatos provokáció Miért éppen ő az áldozat? Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. A szélhámosok között is elő­kelő helyet foglal az az asz- szony, aki túlvilági erők köz­reműködésével ígért gazdag, külföldi férjet a barátnőjé­nek. A hiszékeny áldozat je­lentős összegeket áldozott a cél érdekében — az állítóla­gos férjjelöltnek budapesti la­kásra is szüksége volt — és a jövendő boldogság záloga­ként mindössze néhány borí­ték nélküli, géppel írt levél szerepelt. A szélhámos, aki­nek más bűncselekmények is terhelték a számláját, a Pest Megyei Bíróság előtt felelt azért, amit elkövetett, és ter­mészetesen évekre börtönbe került. Ám a tárgyalás hall­gatói és mindazok, akik a történtekről értesültek, elcso­dálkoztak a becsapott nő hi­székenységén. Ennek és sok ügynek a kapcsán is felme­rül: nem teljesen véletlen, hogy ki lesz a bűnözők áldo­zata. Ebben az esetben pél­dául jókora adag hiszékeny­ségre, önámításra is szükség volt ahhoz, hogy a károsult bedőljön a szélhámosnő mesé­jének. Kölcsönös sértések A viktimológia ma még ke­véssé ismert, de része a bűn­üldözéssel foglalkozó tudomá­nyoknak. A jelentése: áldozat­tan. — Miként lesz valaki az át­lagosnál könnyebben bűncse­lekmény sértettje? Miért ép­pen ő a kiszemelt áldozat? — kérdeztük dr. Tóth Tihamér rendőr ezredest, a Rendőrtisz­ti Főiskola helyettes parancs­nokát. — Amikor azt elemezzük, hogyan viselkedtek az áldoza­tok a bűnügyi szituációt meg­előzően, sok esetben választ kapunk erre a kérdésre. Ma­gatartásukkal, állapotukkal, helyzetükkel, egyes káros sze­mélyi tulajdonságukkal néha tudatosan, de gyakrabban aka­ratukon kívül szerepük volt abban, hogy sértettek lettek. — Felismerhető-e az ilyen magatartás? — A teljes közömbösségtől a tudatos provokációig sok minden lehetséges. Bűncselek­ményfajtánként változó, hogy mikor mi kerül előtérbe. A személyiséget súlyosan sértő, illetve veszélyeztető erőszakos, garázda jellegű bűncselekmé­nyeknél leggyakoribb a pro­vokáció és az ittasság, a va­gyon ellenieknél pedig az óvatosság hiánya, illetve a fi­gyelmetlenség és a hanyagság. De nagyon lényeges a sértett és az áldozat között korábban meglévő kapcsolat, mely az erőszakos bűncselekmények egyes fajtáinál különösen szo­ros. Az erős felindulásban el­követett emberölések csak­nem mindegyike szoros szemé­lyes kapcsolatban lévők kö­zött zajlott le. Ebből a házas­társi és az élettársi volt a leg­gyakoribb, a többi elkövető pedig az áldozat vérségi hoz­zátartozója, ismerőse, barátja volt. A testi sértéseknek is csak körülbelül egynegyede irányult idegenek ellen. A családon belüli bűncselek­ménnyel végződő konfliktu­soknak sajátos jellemzői van­nak. A kezdeti meghitt vi­szony különböző okok miatt megromlott kapcsolattá vá­lik. Rendkívül feszült élet­helyzet keletkezik, amely a szűkebb környezet tagjai előtt sem válik mindig ismertté. A rendezetlen viszony kölcsönös sértegetéshez vezet, mely mi­att nem vagy csak ritkán tesznek feljelentést. A környe­zet tagjai, valamint a rend­őrség ezeket az eseteket olyan magánügynek tekinti, ame­lyekben a megfelelő és hatá­sos közbeavatkozást többnyi­re indokolatlanul elmulaszt­ják. Újra megbocsát A tartós haragosság. a tetlegességek, a gyűlölködé­sek, a kibékíthetetlen ellensé­geskedések előbb-utóbb elve­zetnek a másik lehetetlenné tételére, szociális státusának kompromittálására, megsem­misítésére irányuló megtorlá- si vágyhoz. A bosszú által motivált, élet elleni bűncse­lekmény véghezvitelének sa­játossága a tudatosság a hely, az idő, a mód, az eszköz megválasztásában. Továbbá a kiterveltség, a kellő erőfölényt biztosító alkalom kivárása vagy megteremtése, az esetle­gesen együttérző hozzátarto­zók közül egy segítőtárs meg­nyerése. Tapasztalható az is, hogy ha a sértett életben ma­rad, megbocsát az elkövető­nek, a megromlott vagy meg­szakadt családi kapcsolat hely­reállítását reméli ’ és a bün­tetés . végrehajtását követően ismét életközösségre lépnek. Jeges igények — Mi adja a viktimoló­gia aktualitását? — Az állampolgárok védel­mét szolgálja, sok egyéb kö­zött az is, ha megismertetik velük azokat a tényezőket, amelyek miatt bűnös támadá­sok sértettéivé válhatnak. Az emberek természetes igazság- érzetéből fakad az a tény, hogy a társadalom, amely je­lentős állami apparátust tart fenn, és költséget fordít ar­ra, hogy a bűnözőket a tör­vényekben meghatározott jog­hátrány alkalmazásával meg­javítsa, az áldozatokra is na­gyobb figyelmet fordítson. Jo­gos igény, hogy a bűnös tá­madásokkal szemben hatáso­sabban biztosítsák az állam­polgárok személyi és vagyon­védelmét, az emberi méltóság tiszteletben tartását. E feladatok megvalósításá­hoz az állami szervek tevé­kenységén túl, a potenciális és a tényleges áldozatok aktív közreműködése, segítsége is szükséges. A viktimológia a bűnügyi tudományok tárgyá­nak kibővítésével új szemléle­ti módot ad. Gyarapítja a bű­nözés elleni össztársadalmi küzdelem módszereit, eszkö­zeit és segítséget nyújt ahhóz, hogy mind kevesebb ember legyen bűnös támadások áldo­zata. Gál Judit Kötelese gyógyítás Szenvedélybeteg kezelése Szenvedélybetegnek számí­tanak az alkoholisták, a kábi­tószer-élvezők és a gyógysze­reket kóros mértékben fo­gyasztók. A három betegségcsoport közös jellemzője*.. hogy, vala­milyen szer (alkohol, kábító­szer, gyógyszer) kóros fogyasz­tása miatt úgynevezett függő­ségi viszonyba kerülnek an­nak „élvezetével”. (Latin ki­fejezéssel ezt a függőséget a tudomány „dependenciának” nevezi.) A különböző szerektől va­ló kóros függőség kialakulása társadalmi probléma. A kó­ros dependencia elleni küz­delem elsősorban nem egész­ségügyi, de nem is jogi fel- ada t. Indokolt viszont az alkoho­lizmus stb. egészségügyi sza­bályozását az elmebetegséggel kapcsolatos jogszabályokkal együtt (egymás után) tárgyal­ni, mert habár az alkoholos befolyásoltság, a kóros kábí­tószer-élvezet stb. nem elme- betegség, de hatásában mind a kettő hasonló problémákat eredményez: tudatzavart, be­számíthatatlan állapotot, cse­lekvőképesség elvesztését vagy korlátozottságot stb. Ezért a szükséges kényszerítő intéz­kedések is hasonlóak. Ugyan­így — sok vonatkozásban — hasonlóak azok a törvényes garanciák is, amelyek az el­mebetegek és a kóros depen­TlZ NAP RENDELETÉI A 15/1988. (V. 1.) PM-rende- let a pénzintézeti bérszabályo­zásról, az adózott nyereség Csaló a bíróság előtt Alku a Gyógygödör italboltban Merlyn Mihály harminc­négy éves szigetszentmiklósi alkalmi munkás rablásért ki­szabott börtönbüntetése után sem helyezkedett el, hanem csak időközönként dolgozott fuvarosoknál. Szigethalmon a Gyógygödör italboltban két poharazó vendégnek ajánlatot tett, hogy húszezer forintért minőségi vetőmagot tud szál­lítani. Az ajánlatot egy férfi elfo­gadta, de miután pénze pil­lanatnyilag nem volt, hétezer kazettát, hogy felárral érté­kesíti. Végül sem pénz, sem kazetta nem volt. Más alka­lommal, míg az egyik vendég a mosdóba ment, annak Sie­mens gyártmányú videomag­nóját az őrizetlenül hagyott asztalról magához vette, majd eltávozott. A Ráckevei Bíró­ság sorozatos csalásért és lo­pásért fogja az előzetes letar­tóztatásban lévő szélhámost felelősségre vonni. Asztalos Imre anyagi ösztönzési célú felhasz­nálásáról és a magasabb veze­tő állású dolgozók anyagi ér­dekeltségéről szól. A sportolók igazolásáról és átigazolásáról adták ki a 4/1988. (V. 1.) ÁISH-rendelke- zést. A Magyar Posta elnöke 4/1988 (V. 1.) MP számú ren­delkezésével a postai dolgo­zók részére költségátalányt ál­lapított meg. A rendelkezés tartalmazza a postai helyisé­gek takarítási költségátalá­nyát, a postaszolgálaiti kerék­párok, motorkerékpárok hasz­nálata esetén fizetendő térí­tést, valamint a Magyar Pos­ta tulajdonában lévő motor- kerékpárok üzemeltetéséhez felhasználásra kerülő üzem­anyag normáit. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 18. számá­ban jelentek meg, densek állampolgári jogait biztosítják. Egyik leggyakoribb kérdés, hogy melyek az alkoholisták intézeti kezelése elrendelésé­nek a feltételei. Az a személy, aki a rend­szeres és túlzott alkoholfo­gyasztásból eredő magatartá­sával a családját, a kiskorú gyermekének fejlődését, a környezete biztonságát veszé­lyezteti, vagy a közrendet, a munkahelyén a munkát, ille­tőleg a munkafegyelmet is­mételten és súlyosan zavarja, munkaterápiás alkoholelvonó intézeti kezelésre kötelezhető, ha: a két évnél nem régebben befejezett, illetőleg a szándé­kos magatartása folytán fél­beszakadt gyógykezelésének tapasztalatai alapján a gon­dozóintézetben vagy rendelő­intézetben. illetőleg a kórház alkohológiai osztályán gyógy­kezelésétől már nem várható eredmény. Másik eset, ha az illető önként nem veti magát alá alkoholelvonó kezelésnek és az egészségügyi hatóság ál­tal elrendelhető kötelező gon­dozástól és gyógykezeléstől nem várható eredmény. Az intézeti kezelés legfel­jebb két évig tart. Nem szá­mít bele az az idő, melyet a beutalt engedély nélkül az in­tézeten kívül tölt, illetve az esetleges szabálysértés miatt kiszabott elzárás ideje. Az intézeti kezelés elrende­lése iránt az eljárást , áz alko­holista lakó- vagy munkahe­lye szerint illetékes városi (fővárosi, kerületi) tanács vég­rehajtó bizottságának egész­ségügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervénél, illetőleg városi, megyei kerületi hiva­talnál bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szer­vezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. A kábítószer-élvezők, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, valamint az egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal, szerrel visszaélők gondozására és gyógykezelé­sére — ide értve a kórházi gyógykezelésben részesülők orvosi bizottsági felülvizsgá­latát, valamint az eljárás tör­vényességének bírósági ellen­őrzését is — az alkoholisták­ra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a gyógykezelést. utógondozást erre a célra kijelölt osztályon, részlegen kell elvégezni. forint fejében átadta rádió­magnóját, majd egy ismerő­sétől a hiányzó tizenhárom- ezer forintot kölcsönként fel­vette. Merlyn társaságában az áru átvétele céljából Újpalo­tára mentek, ahol egy tíz­emeletes ház liftjébe száll­tak. Midőn a felvonó megállt, Merlyn a lépcsőházban kereket oldott és a károsult hiába ül­dözte, nem tudta utolérni. Pár nap múlva a Bicska bo­rozóban fondorlatos mesével valakitől átvett három video-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom