Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1988. MÁJUS 2., HÉTFŐ Arany János Művelődési Központ Kinek ügye az emberek művelése? A minap a HNF városi el­nökségének soros ülésén na­pirendre került az Arany Já­nos Művelődési Központ tevé­kenységének áttekintése, meg­vitatása. Szűcs János igazga­tó beszámolója, valamint az elnökségi kiegészítő alapján alkalom, hogy olvasóink is képet formálhassanak maguk­nak az intézményről. Visszafejlődés A művelődési központ épü­letének felújítása a befeje­zéshez közeledik. Az össze­vissza 9 éve tartó munkála­tok — főleg az utóbbi időben — visszavetették az érdemi munkát, rossz hangulatot szült a lakosság körében. Ám most már azt is elmondhat­juk, hogy a kor igényeinek megfelelő esztétikus környezet­ben tudják fogadni a közön­séget. A közösségi termeket és az ifjúsági klubházat folyamato­san hozzák rendbe, elsősor­ban saját pénzből, de jelen­tősek az idekapcsolódó tár­sadalmi vállalások is. A fel­szerelés gyarapításához a ta­nács is hozzájárult, de itt is számottevő az intézmény megtakarításaiból származó befektetés, minek eredménye, hogy a rendezvények, csopor­tok működéséhez szükséges szakmai, technikai eszközök­kel bír az intézmény. A népművelők társadalmi nem megbecsülése, rossz anyagi elismerése országszer­te népszerűtlenné teszi e te­vékenységet, emiatt sok képe­sítés nélküli van a pályán. Mindez rávetül a helyi in­tézményre is, ahol gyakori a fluktuáció, és sajnos eseten­ként a képzettség hiánya na­gyon megmutatkozott a mun­ka minőségében. Jelenleg három képesített és egy érett­ségizett munkatárs áll helyt, a gazdasági és technikai cso­port pedig mind a felkészült­séget és morált tekintve sta­bil munkaerőnek számít. A művelődő csoportok vezetői lelkiismeretesen végzik rájuk szabott feladataikat, ennek bizonyítéka Rácz József és Ny-'ri Lajosné Szocialista Kultúráért, és Csikai Pál Pro űrbe kitüntetése. A művelődési központ alap­vető kiadásait a városi tanács fedezi, az évi 2,3 millió fo­rintból félmillió saját forrás­ból ered, de a város szinte valamennyi gazdasági egysége segíti valamilyen formában öt gazdasági egység évente 80 ezer forinttal járul hozzá a költségvetéshez, ami éve­ken át csak emelkedik, s ez évben annak reálértéke ész­revehetően csökkent. Bevételi tervét hosszú időn keresztül nem tudta teljesíteni a műve­lődési központ, ami elsősor­ban az említett átépítéssel magyarázható. Tavaly viszont már a befolyt összeg megha­ladta az elképzeléseket. Mielőtt félreértés támadna, itt meg kell jegyeznünk, hogy amit a művelődési in­tézmények terminológiája és a köznyelv fejlődésnek ne­vez, voltaképpen a kultúra terjesztésében a degradálódás csalhatatlan jele. Lehet hivat­kozni unos untalan gazdasági eredetű bajokra, de kétségkí­vül igaza van annak, ki azt mondja erre: akkor se állít­suk be pozitívumnak azt, ami visszafejlődés. Tudniillik a művelődési intézmények konstellációját akkor tekint­hetnénk stabilnak, ha sokad- rangú szempont lenne szá­mukra, mennyi pénz folyik be a jegyek árából... Az intézmény alapvetően fontosnak tartja a rendszeres művelődést nyújtó csoportok működtetését, a hagyomá­nyokra. az igények változásá­ra építve. Az elmúlt években nyolc új—-csoport alakult, négy pedig megszűnt. A nép­dalkörnek két megyei ver­senyen való sikeres szereplése bizonyítja életképességét. A gyermeknapok, fenyőünnepek s egyéb rendezvények szép színfoltja a Csillagocska báb­együttes, a városi gyermek- kórussal pedig már a rádió is készített felvételt. A ké­zimunkakor seregnyi elisme­rése is önmagáért beszél. Lecsengett Nem sorolhatjuk fel vala­mennyi szakkörről és klubról észrevételeinket, közülük a családi kör klubról kell még feltétlen szót ejtenünk. Eddig 66 család tagja a klubnak, amelynek célja a családi életre nevelés segítése, első­sorban pedagógiai pszicholó­giai ismeretek bővítése út­ján. A jó példák mellett kese­rűen kell megállapítanunk azt is, hogy a közművelődési tevékenység intenzitása a mű­sorok magas árai, az élet­mód változásai miatt erősen lecsengett. A fentebb emlí­tett csoportokról alkotott po­Címkézzük át? Ez a palack nem jó üveg A minap ismerősömmel az egyik élelmiszerboltban vá­sároltunk. Közben üveget is váltottunk vissza. Meglepeté­sünkre az ismerősömnél lévő pezsgősüvegeket nem vették vissza azzal az indokkal, hogy csak ugyanolyan címkéjű üve­get váltanak vissza, mint ami­lyet a boltban árusítanak. Az „ex cathedra” kijelentés ellen nem volt mit tenni, a megmaradt pezsgősüvegeket hazavittük, de elmorfondíroz­tunk a dolgon. A pezsgősüvegek szakasz­tott ugyanolyanok voltak, mint a boltiak, csak más címkével, márkajelzéssel. Alakra is, színre is, nagyságra is meg­egyeztek. Ügy látszik, mahol­nap arra is kell vigyázni, hogy a sörös- vagy borosüvegen milyen címke legyen . Csak az a kérdés, ha mondjuk el- öblítés közben leázik a címke, akkor vajon mi lenne az el­adó kifogása a címke nélküli üveg ellen? Mert ugye ilyen is előfordulhat... Mivel magasra szökött a pezsgősüveg betétára, nem csoda, ha a vásárló mérges lesz, amikor az eladó hangu­latától függ, mit vesznek át, mit nem. Egyébként ugyanazokat a pezsgősüvegeket a másik bolt­ban minden probléma nélkül visszaváltották, pedig ott sem volt olyan címkéjű, csak mé­retben és színben megegyező, azonos alakú palackozott pezs­gő a polcokon. Lehet, hogy megéri átpár­tolni a távolabb lévő bolthoz egyéb vásárlások miatt is, mert talán ott éppen arra tö­rekednek, hogy az udvarias, előzékeny kiszolgálással nö­veljék a vásárlótábort. D. H. zitív véleményt nem cáfoljuk azzal, ha megjegyezzük, vol­taképpen a működő közössé­gek közül jó néhánynak a megtartása is egyre nehezebb. Bár több színfolttal gazdago­dott a művelődési s az ifjúsá­gi klubház tevékenységének palettája az ifjúságot még­sem tudta igazán megnyerni. E tekintetben sem elhanya­golható konkurenciát jelente­nek a táncos, zenés vendég­látó helyek. A művelődés alkalmi lehe­tőségei közül ki kell emelni a bérleti előadásokat, melyek a felnőttek s az ifjúság széles rétegéhez szólnak. A nyolcva­nas évek elején a nótaestek, manapság a kabaréösszeállí­tások a legsikeresebbek. A honi képzőművészeti al­kotásokból is gyakorta ren­deznek tárlatot, hogy a la­kosság képet kapjon az or­szág művészeti életéről. Me- gintcsak a földhözragadt anya­giakon múlik, hogy e kiállí­tásokat nem lehetett még tel­jessé tenni. Értő ember köz­reműködését hiányolja a kö­zönség, aki segítene megérte­ni, elfogadtatni a művészeti demonstrációkon felsorakozta­tott alkotásokat. A társadalom dolga A kulturális, politikai, tár­sadalmi rendezvények hosszú sora kötődik még a művelő­dési központhoz, s ez alapve­tően érdem akkor is, ha sok helyütt hiányosságok tarkít­ják munkáját, amik igaz, na­gyon gyakran nem helyben gyökereznek. Alapvető felada­tát, a lakosság kulturálódását a lehetőségekhez, erejéhez mérten igyekszik elősegíteni. S hogy ennek mértéke olyan, amilyen, azon a városnak, a társadalomnak dolga elsősor­ban mélyen elgondolkodni. My. X Szamóca es karfiol Bosszús eladók Régen volt ennyire csapni­valóan rossz piac — hallot­tam a halmokba rakott termé­nyek mögül kiszűrődő vélemé­nyeket pénteken a Kálvin té­ren. A vásárlóknak úgy lát­szik sokadika volt, mert a je­lentős tömegű, és eléggé vál­tozatos kínálat sem nagyon nyerte meg a tetszésüket. A hónapos retket 5-15, az újhagymát 5-10, a petrezse­lyemgyökeret 20, zöldjével cso­móban 5-6, a karfiolt 150, a ka­ralábét 8-10, a zöldpaprikát 6-15, a salátát 3-10, az almát 18-30, a krumplit 13-15 forint­ra tartották. A zeller darabra ment most is 3-5 forintért, a spenótot 5-6, a sóskát 4 fo­rintért adták rakásonként, a karalábé 8-12, a szamóca 300, (Pesten állítólag 600-at is el­kérnek érte), a kígyóuborka 50, a vöröshagyma 10, a szá­raz babok 40-70 forintot kós­táltak. Igen sok palántát is árultak, a karalábé és a káposzta cso­mója 5-6, a tápkockás para­dicsom szála 4-6, az árvácska 3-4, a paprika 5-6, a szegfű­palánta szála 1,50. a zelleré 50 fillér körül alakult. A baromfipiacon sem volt az eladóknak jó hangulata. Fazékbavaló itt is volt bőség­gel. A tyúkokat párban 220- 350 forintért tartották, a ka­csákat 200-250-ért, a rántani való csirkék ára kilónként 55 forintra állt be. Két kocsi vágott tűzifát 140, illetve 150 forintért árultak. I Anyakönyvi ■ Hírek fl Született: Pap Ambrus és Utasi Piroska: Ambrus; Barta Imre és Molnár Erzsébet: Sza­bolcs; Sándor Zoltán és Ka- szala Julianna: Csilla nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Ba­lázs és Hajnal Erika: Tímea nevű gyermekének. Házasságot kötött: Patik Tibor és Danka Katalin; Do­bos Zoltán és Jeszenszky Eri­ka. Meghalt: Vanek Gézáné Ju­hász Margit (Ceglédi út 17/c.); Kovács Ferencné Páhán Ju­lianna (Tetétleni u. 3.); Kor­sós László (Töhötöm u. 10.); Ónodi Kovács Ferencné Né­met Mária (Tázerdei u. 42.); Volt Mihályné Koroknai Esz­ter (Biczó G. u. 1.); Eszenyi Kálmán (Balaton u. 13.); So- modi Ambrusné Varga Judit (Esedi u. 5.); Lengyel Mihály­né Pozsár Ilona (Magas u. 8.); Fokti Ambrus (Honvéd u. 10.); Károly József né Urbán Teré­zia (Magyar u. 7.); Korsós Lászlóné Illés Lídia (Kodály Z. u. 1.); Balogh János (Csi­ga u. 7.). Az egyenlőség jogán \ demokrácia, mint tudjuk, " a korlátlan egyenlőség rendszere. Vegyük akár a múlt századot, amikor sze­génynek és gazdagnak, mint tudjuk, egyaránt szabad volt a híd alatt aludnia, akár mai hazánkat, ahol, mint tudjuk, mindenkinek egyaránt joga van világútlevélhez. Az más kérdés, hogy francia gazda­gok aludtak-e híd alatt, avagy hogy egy mai nagyipari acél­öntő részt vesz-e a kanári­szigeteki üdüléseken. A demokratikus állam min­denestre megkönnyíti azt, hogy éljünk a joggal. Például, aki illő mennyiségű dollárt tett le takarékba, az máris kellő mennyiségben, akár ha­vonta is utazhat külföldre, akár a papagáj-szigetekre is. Azt a dollárt persze ki kel­lett termelnie, gondolom, se­rény pincérészeti avagy ho­telközvetítői tevékenységgel és egyéb, a konzervatívok szerint büntetendő utakon, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ők az idegenforgalomból csak igenis nemzetgazdaságunk ja­vára kitermelték a dollárokat, ami közhasznúnak bizonyult, míg az acélolvasztás csak egy veszteséges iparág veszteségeit növelte. Mondjuk is neki' hogy dolgozzon gazdaságosab­ban, és akkor néhány éven­ként akár az államtól is kap némi dollárt forint ellenében, érvényes árfolyamon. Namármost, a forintokat ugyancsak bárki demokrati­kusan egyaránt gyűjtheti. Ha eleget keres és gyarapodik a vállalati nyereség, amiből ki­fizethetik még a személyi jö­vedelmi adókat is, akkor már csak a családi gazdálkodáson múlik, hogy jut-e, marad-e. Hiszen az árak is egyaránt emelkednek szegénynek-gaz- dagnak, legföljebb a szegény mindig csak fizet, a gazdag olykor, például mint közvetí­tő vagy egyéb vállalkozó, még nyer is rajta. A demokratikus szólássza­badság is kinek-kinek birto­ka. Szól is mindenki. Az írók például arról, hogy az ő könyveiket miért kezelik épp­úgy, mint árut, ám miért tesznek kivételeket olyan vál­lalatokkal, mint például az újságkiadók, amelyek nem adhatják el termékeiket, mint árukat, miközben a papíripar, a nyomda és posta terjesztés mint árutermelők emelik az áraikat. De hát ugyebár a de­mokrácia az érdekileg struk­turált társadalom, aki vállal­kozik, az adókra panaszkod­hat nyíltan és szövetkezve, aki szövőnő, az a bérekre, nyíltan, és szakszervezetben, de fohászkodhat az istenhez is, hogy jaj, csak el ne bo­csássák. Az utazási jog, amint fak­tummá válik, például szét- bomiik szektorokra. Van, aki saját kocsiján utazik, csinál útiprogramot, netán csinálnak neki, aztán jönnek a kalan­dok. Postakocsikat ugyan már nem rabolnak ki a banditák, de jó hírű országoknak jó hí­Megifjultak a kőrisek Miként a gyümölcsfák, úgy a díszfák is igénylik, hogy rendszeresen karbantartsák lombozatukat. A Ceglédi út pla­tánjai, kőrisei is jócskán felkopaszodtak az évek alatt. A Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat dolgozói végeztek rajtuk ifjító metszést a napokban, miközben a száraz, beteg ágaktól is megmenekítették a kedves növényeket. (Varga Irén felvétele) Sporthíreké Örömök a tekében NB III-as tekézőink előbb ide­genben, majd a temetőhegyi tekecsarnokban küzdöttek a csapatbajnoki,'pofitokért. Az 1978/88. évi megyei csapatbaj­nokság tavaszi nyitányán tar­talékunk és utánpótlásunk hazai környezetben mérkőzött. Egy napon hármas győzelem született. Az NB Ill-ban. Nk. Mészá­ros Tsz SK—Kiskunhalasi AC Medosz 4-4 (2382-2301 fa). Nagykőrösiek: Szabó B. 443 (1), Kovács 434 (1), Lóczy 424, Bekő (csere: Gállos) 384, Far­kas F. 374, Balogh 323. Az el­lenfélnek nem volt ifijátéko­sa, de így is meglepő a döntet­len a negyedszázada saját pályáján veretlen délieknél. rű zsebmetszőik is vannak, ami gazdagéknak nem fáj igazán, bár az iratokat újra beszerezni bosszantó. Mások utazási irodákkal mennek, amelyek versengenek, hogy ki ígér többet olcsóbban, azután bebizonyítják, hogy a fogadó fél nem tartotta be a szerző­déseket. És mivel mindenütt demokrácia van, aki kiuta­zik, mert szomszédnője bun­dát vett olcsón, ő már any- nyiért csak kisködmönt kap. Az arany-, ezüst-, gyémánt­partokon pedig sajnos, közben a férőhelyeket odaadták a nyugati gazdagoknak, akik fel­tehetően személyzetet is visz­nek magukkal, míg magyar gazdag ezt ritkán teszi meg. Hanem, mint tudvalevő, két­féle kiutazó van: az egyik visszajön, ha másként nem, konzulátusi segéllyel, a má­sik nem jön vissza, mert úgy gondolkodik, hogy több hol­land guldent keres Hollandiá­ban, mint itt. Nemrégiben még ezek azért bizonytalanok voltak, mert öt évig nem jö­hettek vissza, csak büntetés ellenében. Ma már nekivág­nak világot próbálni rizikó nélkül, legföljebb szabálysér­tést követnek el. 1-1 a két hónapot maradnak el, fizetnek 3000. ha két évet. tízezer forintot. Na és annyi holmit csak megvásá­rolnak ott kint, amit ennyiért itthon eladnak, hiszen ott kint mint tányérmosogatók megkeresték az árát, avagy a bányában, míg be nem zár­ták, mert ott is demokrácia van és csőd és tőzsde, egyszó­val nincsenek elmaradva tő­lünk. G. P. NK. Mészáros TSZ SK—Makói Spartacus Vasas 6-2 (2267-3104 fa). Biztos volt a győzelem, ebben az összeállításban: Szá- bó B. 367 (1), Pözsár 361, Far­kas F. 386 (í), Farkas J. 357, Bekő 414 (1), Lóczy 378 (1). A megyei bajnokságban. Nk. Mészáros TSZ SK B—Szanki Olajbányász B 5-1 (1422-1356 fa). Biztató a sikeres tavaszi rajt. Egyéni pontszerzők: Gál­los 386, Fekete 367 és Zatykó 363. Nk. Mészáros TSZ SK ifi —Szanki Olajbányász ifi 4-0 (710-643). Üj összeálításban jelentős a győzelem. Tóth I. (353) és Balogh (357) is pontot fogott. Tizenhárom, egyénenként 4 fős csapattal — nemcsak fér­fiakból álló, de vegyes össze- tételűek is voltak —, szemé­lyenként tíz teli dobással ren­dezték a temetőhegyi tekecsar­nokban a körzeti KISZ-es te­kecsapatversenyt. A vendég­látó Mészáros Mg. Tsz (Zaty­kó Géza 57, Matuska Lászlóné 38, Pozsár János 47, Szigetvári László 29) 40/171-gyel győ­zött; 2 a konzervgyári Kállai KISZ alapszerv 40/157; 3. Rá­kóczi iskolai pedagógusok 40/154; 4. Nyársapáti KISZ 4C/147; 5. Konzervgyári Ki­lián alapszerv 40/141 és 6. Óvónők—Toldi pedagógus ve­gyes 40/128. Hétfői sportműsor Atlétika. Kinizsi-sporttelep, 14.30: körzeti III korcsoportos diák öt­próba bajnokság. Kosárlabda. Gimnáziumi labda­játékterem, 15 óra: Nk. Kgy. Ki­nizsi (Kossuth isk.) leányok—Kecs­keméti Petőfi isk. leányok, 16 óra: Nk. Kgy. Kinizsi (Petőfi isk.) leányok—Kecskeméti Hunyadi­városi isk. leányok, 17 óra: Nk. Kgy. Kinizsi (Kossuth isk.) leá­nyok—Kecskeméti SC vegyes, leá­nyok, összevont megyei kezdő mi­ni bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportteleD, 17 óra: Turbo—Tormás, 18 óra: PIK—Konzervgyár; Vági-lakótele- pi pálya, 17 óra: Fortuna—Ama­tőr MTE, 18 óra: Pedagógus— KIOSZ. városi kispályás bajnoki mérkőzés. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak és barátoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk Gál Ferenc temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot hoztak. Külön köszönetét mondunk a Toldi Miklós Iskola és a Démász igazgatóságának és dol­gozóinak. dr. Somiyai Károly ke­zelőorvosának. Gál Ferencné és családja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom