Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

2 1988. MÁJUS 11., SZERDA Elemezni az átalakítás menetét Chirac benyújtotta lemondását Michel Retard az áj kormányfő (Folytatás az L oldalról.) okokat, amelyek e jelenségben rejlenek, ami végezetül segít a konzervativizmus leküzdése helyes módszereinek kialakítá­sában. Szólt arról is. hogy le kell küzdeni a dogmatikus gondolkodást. Gorbacsov beszélt arról, hogy a konzervatív erők saját pozícióik megőrzéséért küzde­nek, úgy tüntetve fel magukat, mint akik a nép, a szocializ­mus javára dolgoznak. A továbbiakban Gorbacsov rámutatott, hogy az élet min­den területén le kell küzdeni az elidegenedést, amely saj­nos a szocializmusban is léte­zik a tekintélyuralmi bürok­ratikus irányítás • következté­ben. Az elidegenedés leküzdé­sének útja a demokratizálás, a nyilvánosság, a társadalom er­kölcsi megtisztítása. A pártban, az egész társa­dalomban olyan légkört kell teremteni — folytatta a szov­jet vezető —, amely garantál- ja a pártértekezlet sikeres le­Sevardnadzénak és Shultz- nak ez lesz a 26. találkozója: legutóbb az amerikai külügy­miniszter járt Moszkvában, április második felében. Akkor nem sikerült döntő fordulatot elérni a HTF-szerződés előké­szítésében, noha az előző szov­jet—amerikai csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat­ban a nukleáris fegyverzet csökkenését célzó újabb meg­állapodás aláírását Reagan elnök moszkvai látogatása idején tartották lehetségesnek és kívánatosnak. • Sevardnadze Genfbe érke­zésekor — az eredeti tervek­kel ellentétben — nem tett nyilatkozatot, csupán a sajtó képviselőinek kérdéseibe, vála­szolt. Hangoztatta: amerikai kollégájával folytatják a má­jus végi moszkvai csúcstalál­kozó érdemi előkészítését. Nagy figyelmet szentelnek a csúcstalálkozóra kidolgozan­dó dokumentumok előkészíté­sének. bonyolítását. Gorbacsov be­szélt arról, hogy ebben a mun­kában nagy feladat hárul a tö­megtájékoztatásra is. Rendkívül fontos a kritika fejlesztése, a nyilvánosság ki- szélesítése. Ennek milyen ha­tárai vannak? A kérdésre a vélemények szocialista plura­lizmusának keretein belül kell a választ megtalálnunk. Tá­mogatjuk a széles körű kriti­kát és nyilvánosságot, de — szögezte le — a társadalom, a szocializmus, a nép érdekeinek szolgálatában. Következetesen és határozottan harcolva a konzervativizmus, az átalakí­tást fékező erők ellen, szilár­dan meg kell védelmeznünk, terjesztenünk kell mindazt, ami az átalakítás, az ország és a nép javát szolgálja. A főtitkár Lenint idézve ki­fejtette, hogy sehova sem ve­zet, ha az új kérdésekre régi módszerekkel keressük a vá­laszt. Az új módszereket min­den irányban, a gazdaságban, a szellemi életben, a tudo­egyelőre nincs egyetértés az ellenőrzés módozataiban. Paul Nitze elismerte: a Szov­jetunió nagy erőfeszítéseket tesz, hogy még a jelenlegi amerikai kormánnyal megál­lapodásra jusson. A két miniszter várhatóan négyszemközt, illetve szűk körben tárgyal, s ezzel pár­huzamosan szakértői munka- bizottságokban vitatják meg a különböző kérdéseket: a fegy­verzetkorlátozást, a regioná­lis viszályokat, a kétoldalú kapcsolatok, valamint az em­beri jogok kérdéseit. A ta­nácskozásokra felváltva a szovjet, illetve az amerikai ENSZ-képviselet épületében kerül sor. Szovjet részről már bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze csütörtökön, a tanácskozások befejeztével sajtóértekezletet tart. Nyil­vánvalóan ezt teszi majd amerikai kollégája is. mányban, az oktatásban ke­resnünk kelL A lenini módszerek érvé­nyesülésének történelmi pél­dái után Gorbacsov kifejtette, hogy a hét évtized alatt fel­halmozódott gazdasági, szel­lemi, kulturális potenciál olyan korszerű társadalmi mo­dell kialakítását teszi szüksé­gessé, amely mindenkinek ci­vilizált életszínvonalat bizto­sít, sokoldalú lehetőséget nyújtva a szellemi-kulturális igények kielégítésére is, bele­értve a véleménynyilvánítás, és a választás szabadságát. Mindezt azonban a szocializ­mus, a szocialista demokrácia és erkölcs keretein belül ma­radva kell elérni — mondotta egyebek mellett. Új szakasz kezdődött ked­den a palesztin lakossággal szembeni izraeli megtorlási politikában: a megszállt te­rületeken élőktől bevonják régi személyi igazolványukat, s újakat adnak ki. Ezekben az izraeli hatóságoknak rend­szeresen és rövid időközön­ként bélyegzővel kell igazol­niuk, hogy a tulajdonos kifi­zette az adókat, az áram-, víz- és egyéb díjakat. Az igazolvány csak e bejegyzé­sekkel érvényes. Külön rub­rikában jelzik, hogy az illető­nek volt-e már dolga az iz­raeli hatóságokkal, sok eset­ben pedig egyenesen megtilt­ják, hogy az okmány tulajdo­nosa belépjen Izrael területé­re, azaz például elhagyja a gázai övezetet. A satti menekülttáborban már két hete elkobozták a lako­soktól okmányaikat, s ked­den Gáza városában folyta­tódott az akció. Hajnalban nagy katonai erőkkel lezár­ták az egyik városnegyedet és lakásról lakásra járva vették el az eddigi igazolványokat, az újakért a palesztinoknak egy központi helyen kell je­lentkezniük, darabonként kb. 14 dollárnyi sékelt, plusz az elmaradt adókat, díjakat fi­zetve érte. Szemtanúk szerint Biztonsági Tanács Amerikai vétó Az Egyesült Államok meg­akadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélje Izraelt Libanon megtámadá­sáért. A keddi ülésen az ame­rikai megbízott ellene szava­zott annak a határozati javas­latnak, amely többek között felszólítja Izraelt csapatainak visszavonására. A szavazás 14:1 arányú volt, ami azt mu­talja, hogy Washington telje­sen elszigetelődött, még köz­vetlen szövetségesei sem tá­mogatták, és nem éltek a tar­tózkodás jogával sem. A vita három napig tartott. Több mint húsz felszólaló mutatott rá Izrael agresszívi- tására, arra, hogy semmibe veszi Libanon szuverenitását, és az állami terrorizmus esz­közével él. ennek során számos palesztint előre elkészített lista alapján letartóztattak. A hírek szerint Gáza után Ciszj ordán iá ban végzik el az igazolványok körzetenkénti megújítását. Kedden második napja folytatódott a palesztin álta­lános munkabeszüntetés. Több tüntetésre is sor került, de ezeket az izraeli katonaság szétverte. Egy Nablusz mel­letti faluban a katonák tüzet is nyitottak: négy palesztin megsebesült, kettő súlyosan. Jacques Chirac francia mi­niszterelnök benyújtotta kor­mánya lemondását Mitterrand elnöknek, aki ezt követően Michel Rocard 58 éves szo­cialista párti politikust nevez­te ki kormányfőnek. A kö­vetkező egy-két napban vár­ható Mitterrand elnök negye­dik kormányának összeállítá­sa. Este 18.30 órakor Chirac a hagyományok szerint a Ma- tignon-palotában átadta hiva­talát az új miniszterelnöknek. Rocard a Szocialista Párt jobboldali áramlatának veze­tőjeként hosszú évekig Mitter­rand ellenfelének számított. A legutóbbi két elnökválasztá­son maga is indulni akart, de aztán visszalépett Mitterrand javára. Legfontosabb feladata most az lesz, hogy az elnökkel együtt végrehajtsa a nyitást a polgári centrum felé és olyan balközép kormányt vezessen, amely a Szocialista Párton ki­Nyikolaj Ivanovics Buharin visszakapta akadémikusi cí­mét. A szovjet állam és párt kiemelkedő személyiségének tudományos rehabilitálásáról kedden döntött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának vül kisebb centrista csoportok­ra is támaszkodik a nemzet- gyűlésben. Kormányában vár­hatólag helyet kapnak a pár­tokon kívülálló személyiségek is. Gdansk Vége a sztrájknak A gdanski hajógyárban sztrájkoló munkások kedden este úgy döntöttek, hogy 20 órakor befejezettnek nyilvá­nítják akciójukat, és elhagy­ják a Lenin Hajógyárat — kö­zölte nyugati újságírókkal Adam Michnik, a munkabe­szüntetésben részt vevők szó­vivője. Fél kilenc után a PAP len­gyel hírügynökség is megerő­sítette, hogy a törvénytelen sztrájkban részt vevő munká­sok elhagyták a hajógyárat. Elnöksége. Az elnökség erről szóló határozatát kedd esti moszkvai kiadásában ismer­tette az Izvesztyija. (Mint em­lékezetes, a törvénytelenségek áldozatául esettek ügyeivel foglalkozó különbizottság, amelyet az SZKP KB Politi­kai Bizottsága hívott életre, korábban már elvégezte Bu­harin pártbeli rehabilitálását.) A határozat olyan kiemel­kedő személyiségnek nevezi Buharint, aki hatalmas mun­kát végzett a társadalomtu­dományok terén. Nevét, ame­lyet Sztálin személyi kultu­szának éveiben sáíoztak be, tisztára mosták.. Az akadémiai elnökség úgy döntött, hogy Buharin posztu­musz visszakapja akadémiai rendes tagságát, azaz akadé­mikus! címét. Az elnökség el­határozta. hogy az akadémia közgyűlésé elé terjeszti a ja­vaslatot: érvénytelenítsék a közgyűlés 1937. május 21-i határozatát, amelynek értel­mében Buharint kizárták az akadémia és az elnökség tag­jainak sorából. KI A FŐNÖK A FEHÉR HÁZBAN? Órák alatt eltűnt a washingtoni könyvesboltokból Donald Regan, a Fehér Ház egykori stábfőnöke hétfőn piacra dobott emlékiratainak valamennyi példánya. A könyv már egy hete a legfőbb beszédtéma az amerikai fővárosban. A Fehér Ház hétfői sajtóértekezletén például jószerével másról sem volt szó, mint erről: az újságírók vagy egy óra hosszat faggatták Mariin Fitzwater elnöki szóvivőt arról, mi igaz, mi nem Re­gan állításaiból. Reagan elnök, aki az egykori munkatársak eddig megjelen­tetett pletyka-visszaemlékezései mellett, többnyire szó nélkül ment eJ, ezúttal személyesen is kirohant egykori bizalmasa ellen, főként azért, mert Regan az elnök feleségét bírálta — de ügy, hogy abból a férjére is vetült némi árnyék. Bár Reagant a szerző általában jóindulatú, ámde meglehető­sen tehetetlen elnöknek tünteti fel, feleségét valóságos Ma­chiavellinek festi le, aki a háttérből beleszól szinte mindenbe, de legfőképpen a személyi döntésekbe és Reagan munkarend­jének kialakításába, az ezzel kapcsolatos döntésekbe. Azt a volt fehér házi főnök is elismeri, hogy a kifejezetten politikai döntésekbe történő beleszólásról nincs tudomása. Az elnök Carl Rowan ismert közírónak hétfőn elmondotta, hogy „nem tűri tétlenül” felesége „megrágalmazását”. Sevardnadze és Shultz genfi találkozója A moszkvai csúcs előkészületei <5 Eduard Sevardnadze. az SZKP KB PB tagja, szovjet ^ külügyminiszter kedden Moszkvából Genfbe utazott, ^ ahol szerdán és csütörtökön tárgyalásokat folytat George f Shultz amerikai külügyminiszterrel. Új igazolványt kapnak a megszállt területeken élők Folytatódó palesztin tiltakozás Buharin visszakapta akadémikusi címét Tudományos rehabilitálás Nem hiszem — mondotta Sevardnadze —, hogy be tud­juk fejezni a hadászati fegy­verek korlátozásáról készülő egyezmény kidolgozását, de lényeges haladást el tudunk érni, s meg tudjuk szilárdí­tani az elért eredményeket. Közölte, hogy a találkozón megvitatják a hagyományos fegyverek csökkentésének kér­déseit, az atomfegyver-kísér­letek ügyét, tárgyalnak regio­nális konfliktusokról, a két­oldalú kapcsolatok kérdései­ről, valamint humanitárius kérdésekről is. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a közepes hatótá­volságú rakétafegyverekről szóló szovjet—amerikai szer­ződés ratifikálási vitájának washingtoni elhalasztásáról, a külügyminiszter kijelentette: a szovjet fél ismeri az újab­ban amerikai részről felme- . rült problémákat, az ameri­kai kérdésekre megadta a vá­laszt és véleménye szerint már nincsenek tisztázandó problémák. Kevés remény van arra, hogy a május 29-én Moszkvá­ban kezdődő, negyedik Gorba­csov—Reagan csúcstalálkozóra aláírásra készítsék elő a HTF- szerződést, habár Shultz moszkvai látogatásakor, a csúcs programjának meghatá­rozása mellett, sikerült számos kérdésben előrelépni. A végső s2Ót a szerdai és csütörtöki szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalások mondják tmajd ki. . Nem valószínű, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió szeptember előtt meg tud állapodni a hadászati tá­madófegyverzetek csökkenté­séről — jelentette ki Paul Nitze, Reagan elnök leszerelé­si főtanácsadója a Worldnet televíziós hálózatnak adott, a világ több fővárosában közve­tített interjújában. Az 50 százalékos csökken­tésről tervezett megállapodás akadálya az — mondta az amerikai diplomata —, hogy Fókusz SZOCIALIZMUSA GYAKORLATBAN (III.) íj Milyen szocializmusra van szüksége a népnek? — ^ ezt a címbeli kérdést teszi fel s igyekszik rá válaszolni £ a Lityeraturnaja Gazetában megjelent írásában Fjodor £ Burlackij neves történész-publicista. Az alábbiakban £ részleteket közlünk a cikkből, elsősorban azokat, ame- } lyek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsola- ^ tainak korábbi gyakorlatát érintik, valamint a sztálini korszakban kialakult irányítási rendszer gyökereit és a $ szükségszerű változtatás lehetséges módozatait elemzik, $ A szerző nagy teret szentel az utóbbi hetek sajtópolé- miájának is, amelynek során az átalakítás ellenzői '/. csaptak össze a reformpolitika híveivel. Burlackij álláspontja í rojka sikere mellett. NAGY FIGYELMET érde­mel Nyikolaj Buharin és más olyan vezetők tevékenysége, akik megértették Lenin poli­tikai végakaratának, a szocia­lizmus építése új szemléleté­nek és a szocializmus új fel­fogásának a jelentőségét. Ál­talában Buharin felfogásának volt számunkra különösen nagy, mind a mai napig kel­lőképpen még nem értékelt jelentősége. É kivételes sze­mélyiséggel kapcsolatban ma is folynak éles viták. A Bu- harin-kérdés mögött nemcsak személyi kérdés van, az a ter­mészetes részvét, amelyet az ártatlanul elpusztított és meg­kínzott vezetők, rokonaik és más hozzátartozóik sorsa iránt érzünk. A Buharin-kér- dés azt is felveti, volt-e má­sik alternatíva az iparosítás, a kollektivizálás, az ország ipari és védelmi ereje meg­szilárdításának sztálini mód­szereivel szemben. Könnyű nyomon követni, hogyan helyezte át Sztálin — apránként, eleinte észrevétle­nül, majd egyre leplezetle- nebbül — o lenini kijelenté­sek hangsúlyait, a súlyponto­kat. És e hangsúlyeltolódások iránya egyértelmű volt. Fo­kozatosan, de elkerülhetetle­egyértelmű kiállás a pereszt­nül reflektorfénybe került az erőszak megdicsőülése. A for­radalom, a gazdaság társadal­masítása, a kultúra irányítása, minden egyéb átalakítás Sztá­lin számára a durva erőszak szinonimája volt. Sztálin több millió parasztot telepített ki. Szibériába, egy részüket pedig táborokba zárta azért, mert 3-4 tehenük és lovuk volt. Ebből az kö­vetkezett, hogy minél jobban fognak élni a dolgozók, annál nagyobb mértékben szorítja őket kordába, annál nagyobb mértékben parancsol nekik az állam. És ezt tartotta Sztálin szocializmusna k ? A XVIII. pártkongresszu­son — 1939-ben. közvetlenül a pártot és a népet ért iszo­nyatos vérveszteségek után — Sztálin bejelentette, hogy el­érkezett a kommunizmusra való közvetlen áttérés ideje. Azt. hogy miféle kommuniz­musra gondol, különösebben nem is magyarázta meg ne­künk: arról van-e szó, hogy majd mindenki teleeheti ma­gát, vagy általános egyenlő­ségről (miben?) az igények, képességek, lehetőségek terén? Mindez nem tisztázódott. Később, már .élete vége fe­lé A szocializmus közgazdasá­gi problémái a Szovjetunió­ban című munkájában Sztálin ismét visszatért saját sémájá­hoz, a kommunizmusba teen­dő ugráshoz. Közvetlen fel­adatként tűzte ki a termék­cserére, az áruért és szolgál­tatásokért történő fizetés fo­kozatos megszüntetésére, az áru- és pénzviszonyok korlá­tozására. majd felszámolására való áttérést. Sztálinnak az az elgondolása, hogy a szocia­lizmusban az értéktörvény át­alakult formában érvényesül, elméleti alapul szolgált az ár­képzés rendszerének erős el* torzítására, a gazdasági volun- tarizmus, a gazdasági fejlődés arányainak megsértésére. A Sztálin által megideologi- zált személyi kultusz, Sztá­linnak a kommunizmusba való „ugrással” kapcsolatos utópisztikus gondolatai idővel akadályozni kezdték az ország fejlődését, kedvezőtlenül be­folyásolták a szocializmus építését a kelet-európai or­szágokban és Kínában, meg­rendítették a szocializmusba vetett hitet a tőkés országok­ban. A Sztálin halálát követő időszakban ' elméletünk és gyakorlatunk teljes mérték­ben felszámolt két hibás sztá­lini elgondolást: az erőszak abszolút erejébe vetett hitet és a kommunizmusba teendő ugrás csábítását. Hruscsov volt az ország utolsó olyan vezetője, aki még reményke­dett abban, hogy a jelenlegi nemzedék kommunizmusban fog élni. De mind ez ideig nem sikerült megdönteni a legfontosabb sztálini elgondo­lást: „az állami szocializmus" koncepcióját. ... Bár Brezsnyev volt az első olyan vezetőnk, aki mái nem tett ígéretet arra, hogy egyetlen nemzedék életében fel fog épülni a kommuniz­mus, mégis teljes mértékben hitt az állam mindenható erejében, szervezeti lehetősé­geiben. Amikor Brezsnyev az ország élére került, úgy hit­te, elegendő, ha felszámolja a hruscsovi „ötleteket”, vissza­tér a korábbi formákhoz és a dolog sikerülni fog. Minden más vezetőnknél jobban hitt a „szervezeti reagálás” illú­zióiban. Nem véletlen, hogy Brezsnyev idejében a mi­nisztériumok és más főható­ságok száma meghaladta a százat, noha még Sztálin ide­jén is csupán egyharmad ennyi főhatóságunk volt. HOGYAN IS FEST a haté­konyabb, demokratikus, hu­mánus szocializmus minősé­gileg új modellje? Egyelőre a modellnek még csupán né­hány körvonalát látjuk. Olyan terv-árugazdaság ez, amely az önelszámoláson és a társadalmi tulajdon külön­féle formáin alapszik: az ál­lami tulajdont az össznépi tulajdon szintjére emeli, fej­leszti a szövetkezeti, családi, egyéni tulajdonformákat. E modellbe beletartozik a gazdasági verseny (szocialista verseny), a civil társadalom fejlesztése és az állam aláren­delése a társadalomnak. An­nak kialakítása, amit Engels a termelők általános társulá­sának nevezett. A hatalom, a jogosítványok és funkciók el­osztása a párt-, állami és tár­sadalmi szervezetek között. A bürokrácia akár legcivilizál­tabb formáinak is a felszá­molása és az állami irányítás egy olyan elvre alapozása, hogy ..inkább kevesebbet, de jobban”. AZ ÖNIGAZGATÁS fej­lesztése, a közvélemény poli­tikai tényezőként való mű­ködtetése, a választott szer­vek. a káderek körforgása, a professzionizmus fejlesztése. A különböző kulturális áramla­tok versenye, a szocialista személyiség nevelése, a tekin- iélvelvi-patriarkális kultúra örökségének a felszámolása és a szocialista kultúra alakí­tása. Mindezen változások célja a szocializmus, a kom­munista párt tekintélye, az össznépi hatalom erősítése. (Vége.) Hivatalos látogatás Andrej Cromiko a román fővárosban Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke kedden hivata­los baráti látogatásra Buka­restbe érkezett. Az otopeni repülőtéren meghívója Nico- lae Ceausescu, az RKP főtit­kára, az RSZK elnöke fogad­ta. A nap folyamán Gromiko és Ceausescu megkezdte meg­beszéléseit. A tanácskozás el­ső napján főként a két szom­szédos, szocialista ország kap­csolatát tekintették át. Az együttműködés bővítésére és erősítésére újabb lehetőségek feltárását szorgalmazták. VISSZAKÖL TÖZTETÉS Romániában a városokból vissza kell költözniük a fal­vakba az olyan személyeknek, akik korábban falvakban él­tek és tevékenységüket azóta is községekben fejtik ki. A tervezett intézkedés elsősor­ban értelmiségieket — mérnö­kök, orvosok, pedagógusok — érint, akik közill az utóbbi Időben sokan költöztek be a városokba és jelenleg onnan járnak ki községi munkahe­lyeikre. Nicolae Ceausescu, az RKP rötitkára államfő, erről a problémáról a néptanácselnö­kök idei országos konferen­ciáján már említést tett. Ak­kor úgy nvllatkozntt, hogy hozzá kell kezdeni a községek­ben a szükséges lakások fel­építéséhez. mindazok számára, akiknek ki kell költözniük a községekbe. Ereket az építke­zéseket legkésőbb lövőre be­fejezik. de add!" js ..adottak a feltételek ahhoz, bogv az érintettek visszaköltözzenek” — idézi a Sclntela a pártfőtit­kárt. Ez a jelenség nem országos méretű, csak egyes megvékre vonatkozik, a sajtó azonban ezeket a megyéket külön nem sorolta fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom