Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

Még a Rézgomöost se Akinek a sok is kevés Lapozgatom az IBUSZ idei programajánlatait tartalmazó füzetet. Számomra megdöb­bentő összegekért ajánlanak két-három hetes utakat. Száz- harminc-száznegyvenezer fo­rintért. — Ezek az útjaink viszony­lag gyorsan elkelnek. na­gyobb irántuk a kereslet, mint az olcsóbb kirándulások vagy éppen a hazai üdülések iránt — mondja az IBUSZ tisztvi­selőnője. — Van ismerősöm, aki megjárta Kubát, Indiát, olyan is, aki Kínával ismer­kedett, de a legnagyobb elis­meréssel annak adózom, aki a Kanári-szigeteken töltötte a szabadságát. Beütött a burgonya De hát hogy lehet ez? — kérdezem önmagámtól —, amikor sokaknak az a gond­ja, hogyan lehet megélni. A kérdés most már valósággal izgat, s jó lenne rá valami megnyugtató és elfogadható magyarázatot találni. A fiata­lok, de különösen a derékhad­ba tartozó 40-50 évesek iszo­nyatosan hajszolják magukat. Akinek van ötven négyzetmé­ter fóliája, az százat akar, akinek kettő van, az három­százra vágyik. Akinek egy autója van, az kettőt szeret­ne. — Nézze, én egész éle­temben dolgoztam, túl sokra mégse vittem, így aztán nem nézem valami derűs szemmel a gazdagodókat, azokat, akik már nem úgy élnek, mint mi. Egy évben például kétszer üdülnek', egyszer a Balaton­nál, máskor meg befizetnek valami jó drága IBUSZ-útra — mondja Gólya János vas­utas nyugdíjas. De hát mennyiből lehet megélni? — Nekem a sok is kevés — állítja Bozlék József termelőszövetkezeti gépkezelő és nekidől villaháza most épü­lő, kőből faragott emberma­gasságú oldalénak. — Csak bízzák rám a dolgokat, akkor az állam is jól jár, meg én is. Valami iránt mindig nagy a kereslet, csak tudni kell, hogy mit termeljen az ember. Ezt a tudományt pedig életrevaló­ságnak nevezik. Tavaly ősszel nagyon beütött a burgonya! Merész vállalkozás Valamikor az ötvenes évek­ben — még az első termelő­szövetkezetek szervezése ide­jén — Sápi Pál volt a hévíz- györki termelőszövetkezet el­nöke. Az egyik esztendőben — más községben is előfor­dult az akkor — a tagoknak az év végén az előleget visz- sza kellett fizetni: zárszám­adáskor sem kaptak semmit. Évekkel később megkérdez­tem Pali bátyámat: miből él­tek akkor? Megvonta a vál­lát, a maga csendességével válaszolt: — A jó isten tudja, semmiből. És senki nem halt éhen. Napjainkban 2800 forintban állapították meg a hozzáér­tők a létminimum összegét. Ennyi szociális segélyt utal­nak a tanácsok annak, akinek nincs biztosítva a megélheté­se. Elvileg tehát 2800 forint­ból meg lehet és meg kell élni. Valóban meg lehet eny- nyiből élni? A Galgamácsai Tanács szociálpolitikai előadó­ja elbizonytalanodik a kérdé­semen, de még olyan neveket is említ, akik ebből az összeg­ből félre is tudnak tenni. Varga Sándor és felesége együttesen nyolcezer forint nyugdijat kapnak. — Hogy mennyiből lehet megélni? — ismétli a kérdésemet a férje. — Az mindig az igényektől függ. Biztos, hogy a Hiltont nem nekünk építették, de még a gödöllői Rézgombost se. Egy-két pohár bor terem a lugason, s néha sört is ho­zunk a sarki üzletből. Mi kellene még ? Semmi. Van­nak persze, akik többre vágy­nak. A fiataloknál rengeteg az új próbálkozás, a merész vállalkozás. Anyagi ösztönzés Kovács László termelőszö­vetkezeti elnöknek is feltet­tem a kérdést, s tőle a kö­vetkezőket hallottam: — Az anyagi ösztönzéssel csak azo­kat az embereket lehet több munkára biztatni, akik sze­retnek jól élni, és kevésből nem tudnak megélni. Valóban úgy érzem, senki nem adott konkrét választ az agyamban makacsul ismétlődő kérdésre: mennyiből lehet megélni? Talán nem is lehet erre válaszolni. Csak élni le­het, sokból is. meg kevésből is. Fcresik Mihály LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1988. Április 27.. szerda Reform a táplálkozásban? Régi anyagokból új eledelek Müzli. Ezt a szót mostanság igen sokat lehet halla­ni különféle fórumokon. A rádió, a televízió biztat, fogyassza mindenki és mindennap. Valaha régen, amikor a mainál sokkal egészsége­sebben táplálkoztak az emberek, a svájci parasztság mindennapos étele volt a müzli. Friss vagy aszalt gyümölcsöket kevertek bele. olajos magvakkal, diófé­lékkel dúsították, tejet, joghurtot öntöttek rá. A szó jelentése kása: olvashatjuk a müzli történetéről szó­ló kiadványban. Az 1900-as évek elején egy zürichi orvos újra felfedezte a rég elfelejtett táplálékot. Klinikáján különféle gaboná­kat kevert össze, ezt adta be­tegeinek. s az eredmények bi­zonyították kiváló élettani ha­tását. A gödöllői művelődési köz­pontban rendezték meg a mi­nap azt a kóstolóval egybekö­tött bemutatót, melyen min­denki meggyőződhetett a ga­bona jó ízéről, variálhatósá­gáról. A ház népművelője az ősszel már rendezett egy szó­ját bemutató kiállítást és kóstolót, azóta elindított egy Reformkonyha elnevezésű fő­zőtanfolyamot. A táplálkozá­sunk egészségesebbé tételéhez nélkülözhetetlenek a gabonák. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalattal, valamint a Malomipari Kutatóintézettel közösen készültek a bemuta­tóra. Láttuk az Unikorn termék­család minden tagját, búza­csírát, búzakorpát, kukorica- lisztet és darát, kölest, árpát, hajdinát, különféle müzliket Nem múlik el hét, amikor n« kényszerülnék arra, hogy valamelyik kedvenc újságom, hetilapom vagy folyóiratom egy-egy számát ne kellene eltennem, mert nincs időm a szükségesnek tartott írás el­olvasására. Azt hiszem, nem egyedül kell .megküzdenem a bőség zavarával. Ha megál­lunk az újságpavilonok előtt, szemünket elkápráztatja a hazai és külföldi lapok, fo­lyóiratok megszámlálhatatlan sokasága. Az óriások világá­ba csöppent tehetetlen kis­gyerek félelme tör ránk, a végtelen erdőrengetegbe té­vedt turista lélegzetíullasztó szorongása. Budapesten, a Rákóczi úti könyváruházba hetenként be­térek. ahol a legújabb köte­tek olyan bőségben várnak ránk, hogy egyre elégtele- nebbnek bizonyuló, rövidre kimért időnkből még arra se futja, legalább kézbe vegyük, átfussuk a fülszöveget, a tar­talomjegyzéket. A közelmúltban Szarvas László újságíróval beszélget­tem és tőle hallottam — azon­nal eismertem szavai igazát —, hogy egy irodalmi érdek­lődésű átlagemberre naponta két-három napilap, körülbelül húsz oldala, hetenként leg­alább három hetilap (két ké­peslap meg az Élet és Iro­dalom) körülbelül nyolcvan oldala, havonta négy folyó­irat (Valóság, Űj írás, Kriti­ka, Nagyvilág) mintegy négy­száznyolcvan oldala vár elol­vasásra. Ha összeadjuk, ez havonta ezerháromszáz oldal, vagyis naponta negyvenhá­rom oldalt kellene olvasni, aminek az időigénye — egyéntől függően — legalább két-három óra. Dr. Baranyai Miklós osz­tályvezető főorvostól hallot­tam, hogy napjainkban körül­belül ötvenezer orvosi kiad­ván jelenik meg. Műszakiak mondják, hogy évente hetven­öt-nyolcvanezer a műszaki és tudományos kérdésekkel fog­Háromezer nyelv Halászat a betűtengerben lalkozó publikációk száma. Tegnap hallottam a rádióban, hogy a világon 0,8 percenként megjelenik egy könyv. És ne haragudjon a kedves olvasó, még további számokkal ját­szadozom. Ha minden héten csupán egyetlen, de bennün­ket nagyon érdeklő könyvet készítünk az elolvasandók re­ménytelenül egymásra halmo­zódó halmaira, a havi négy kötet (tehát évente ötven­kettő a hazánkban kiadott csaknem ezer kötetből), napi negyven oldalt ró ránk, és újabb két óránkat igényli a nagyon szerényen számított napi nyomtatott információ. Évekkel ezelőtt — amikor még olcsóbb volt a könyv, s aktív keresőként magasabb a jövedelmem — rendszeresen vásároltam, a folyóiratok so­kaságát pedig előfizeti ként megrendeltem, s mindig azzal biztattam magam, hogy: majd nyugdíjasként elolvasom, ami­re most nincs időm. öt esz­tendővel a kényszernyugdíja­zásom után már tudom, hogy a valamikor elraktározott írá­sok csak nagyon ritkán ke­rülnek a kezembe, s inkább csak valamilyen adat megke­resését segítik, de nem lesz­nek mindennapi kenyeremmé. Azt hiszem, bele kell nyu­godni a megváltoztathatatlan- ba, s tudomásul vennünk, hogy az olvasásnak, az isme­retszerzésnek is megvannak a maga határai. Antal Teréz könyvtárigazgató mutatott egy megállapítást, amely az USA kutató tudósaitól idézett egy nagyon lehangoló tényt amely szerint ma könnyebb valamit kikísérletezni, mint az őket esetleg megelőző is­meretlen kolléga eredményeit a betűtengerből kihalászni. Pedig igen széles körű az ilyen jellegű szolgáltatás, hi­szen a világon háromezer­négyszáz nagy kivonatoló szolgálat működik, ahová a szakemberek témájuk ügyé­ben segítségért fordulhatnak. Csak hát éppen itt jelent­kezik egy újabb probléma. A világon ma élő emberek mintegy háromezer nyelven beszélnem. Tudjuk, hogy évenként 300 millió ember lépi át országa határát, for­dul meg turistaként egy vagy több országban. Vajon miként értett szót ez az embertömeg az útközben megkérdezett egymilliárd idegen nyelvű embertársával ? És közben hány arcpirulás és dühöngés a megalázó szituációkban. (Én magam is átéltem.) És fogadkozás, esküdözés: otthon rögtön nekiállok nyelveket tanulni! Egyetemi hallgatók egy lel­kes csoportja jár be a Mező- gazdasági Múzeum szak- könyvtárába. Választott pá­lyájuk megismeréséhez kutat- gatnak a szakirodalomban. Már az első alkalommal rá­jöttek: az angol nyelv is­merete nem nélkülözhető, ha a szakterületüket komolyan veszik! Jó lenne, ha eredménye­sebb módszerekkel, jobb tan­könyvekkel tanítanák a kü­lönféle nyelveket, ha az ed­diginél nagyobb fantáziával keltenék fel a más nyelveket tanuló milliókban az idegen nyelv elsajátítása iránti ked­vet már az általános iskolá­ban. Mert ilyen újítások nél­kül minden marad a régiben, az Ismeretek pedig ott poro­sodnak a könyvtárak raktá­raiban, az olvasótermek pol­cain. F. M. s durumbúzából tésztákat. Az ezekből készült ételeket meg lehetett kóstolni. A kerepes- tarcsai kórház szakácsai és cukrászai remekeltek, ugyan­is őket kérték fel az ételek elkészítésére. Nagyon nagy sikere volt a teljes kiőrlésű búzából sütött piskótának, a zabpehelyszeletnek és a köles­liszttel kevert piskótatekercs­nek. Megkóstolhattak a ven­dégek háromféle gabonaköre­tet. Jó fűszeres íze volt a hajdinakásának, kellemes fok­hagymás a köles egytálé, s a finomfőzelékből jól ismert zöldségekkel keverték a bú­zakását. A különleges köretek mellé szójából készült kroket­tét kínáltak. Kevés kalória Jelen volt a bemutatón az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat BNV-díjas frizsider­kenyerével, a lenmagos és diabetikus búzakorpás és bú- zatöretes mellett. A közeljö­vőben megkezdik kétfajta lin­zer gyártását, egyiket búza­csírával másikat pedig szójá­val fogják dúsítani. Sok, külföldön már kedvelt terméket lehetett látna, ezek mind gabonapelyhek voltak. A malomipar egy NDK-gép- sor megvételéről tárgyal, me­lyen zab, árpa, rizs, búza, rozs, köles és cirok pelyhesítését fogják végezni. Nagyon sok betegségre jó hatású a haj­dina, cukorbetegek és magas vérnyomásban szenvedők ét­rendjébe jól beilleszthető, ha­marosan pehelyként is kapha­tó lesz. A kóstoló után a malom­ipar fiatal kutatómérnöke tar­tott előadást. Ismertette a vi­taminok mennyiségét és élet­tani szerpét, kiemelte termé­keik kis kalóriatartalmát, me­lyek így diétás és fogyókúrás étrendekben nélkülözhetetle­nek. Az ember szervezetének szüksége van olyan rostanya­gokra, melyeket diétás ros­toknak nevez a tudomány. Ezek a növényi eredetű ros­tok nem szívódnak fel, ki­ürülnek, biztosítva a belek jó működését. Termékeik nagy része natúrízű, ígv bármivel egyénileg ízesíthetők. A kor­pát nem mindenki szerette eredeti formájában, ezért most tablettázva forgalmaz­zák. ízesítő és kötőanyagokat tartalmaz, napi négy-öt tab­letta elfogyasztása megfelel az aznapi rostszükségletnek. A búzacsíra fehérjében gaz­dag, magas az E- és B-vita- min tartalma, ásványi sókat és fontos nyomelemeket tar­talmaz, de telítetlen zsírsa­vak is vannak benne. Tejjel, joghurttal, lekvárokkal fo­gyasztható. Dióhoz hasonló íze miatt kiválóan alkalmas an­nak pótlására vagy helyettesí­tésére. Receptgyűjtemény Galgahévfe Helytörténet Rendkívüli összejövetelt tart a galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Ház helytörténeti klubja április 27-én, szerdán este. A 19 órakor kezdődő fog­lalkozáson Gulyás Gyula és Gulyás János Törvénysértés nélkül című filmszociográfiá- ját vetítik. A hortobágyi mun­katáborokról szóló alkotást a klub vezetősége szeretné tag­jai és minden érdeklődő fi­gyelmébe ajánlani. Az est házigazdája Erősvári Pál tör­ténelemtanár. Népfrontklub Külföldi vendégek Néhány szocialista országból érkezik küldöttség a városi népfrontbizottság klubházába ma délután. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa meg­hívására hazánkban tartózkodó vendégek megismerkednek a helyi bizottság munkájával, a városban betöltött szerepével, s azzal a tevékenységgel, ame­lyet a nyugdíjasokért fejtenek ki. Az eszmecsere után, dél­után öt órakor nyitják meg az Életet az éveknek nevű nyugdíjasklub tagjainak mun­káiból összeállított hobbikiál­lítást. Az eseményről a tele­vízió is készít felvételt. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: have-rock klub, 16 órától. Napvilág életmódreíorm- klub: klubfoglalkozás, 17.30 órakor. Gödöllő, könyvtár: Muzsikáló zenetörténet 7— 8. osztályoknak, 16 órakor. Öszikék, nyugdíjasklub: video­film, 15 órakor. Gödöllő, IíIOSZ-székház: Jankovits Gusztáv festmé­nyei, kiállítás, megtekinthető 8—16 óráig. Aszód, múzeum: Galga mente, állandó kiállí­tás. A hónap műtárgya: Tavaszi gyermekjátékok, Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Az utolsó osillagharcos. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai fantasztikus film. 6 és 8 órakor. Kézilabda Valamennyi együttes nyert A felnőttek számára balul sikerült múlt hét után vég­re megemberelték magukat lányaink, fiaink. A hölgyek a csütörtöki csapnivaló játékot követően most nagyobb oda­adással, fegyelmezettebben, taktikusabban játszottak. A közelmúltban nagy gólkü­lönbséggel győztes Tóalmást ezúttal hazai pályán, vert helyzetből, drámai hajrában fektették két vállra. Az ered­mény 8-11-es félidő után 20-19! Mindkét társaság sok hibával játszott, de a GSC-lányok a sorsdöntő pillanatokban ügye­sebbek voltak. Végre-valahá- ra sikerrel fejeztek be egy mérkőzést. Az ifista lányok 27-4-re verték a tóalmási fiatalokat. A Hét közben találkoztak Harmatgyenge csapatok A város két megyei első osz­tályú női kézilabdacsapata hét közben találkozott az egyete­mi csarnokban. Az elmúlt év­hez képest gyenge együttesek alacsony színvonalú mérkőzést vívtak egymás ellen. GEAC—GSC 19-17 (7-11) A papírforma a GSC sike­rét ígérte, de a lányok elkép­zelés nélkül, csekély lelkese­déssel és minősíthetetlen vé­dekezéssel megverték saját magukat. Volt eset, hogy a városiak már öt góllal is ve­zettek, de a második félidő tizedik és huszadik perce kö­zött hat gólt lőttek az egye­temiek, mialatt a GSC spor­tolói egyet sem! Ez volt a for­dulat a találkozón. A vendé­gek már nem tudtak újítani és megérdemelten jutott első két bajnoki pontjához a GEAC. A GSC továbbra is pont nélkü­li. A legjobb góldobók: Hege­dűs (8), Reichert (7), illetve Szűcs I. (6), Szűcs M. (4). A játékosok közül kitűnt Káló kapus, Hegedűs és Urban. A GSC együttese csekély tudása alatt szerepelt. M. G. gólszerzésben ismét Papp Csil­la jeleskedett egy tucat talá­lattal, továbbá Papp Karolina, aki hét gólt dobott. Említést érdemel még a Horváth—Sza­badi bírópáros határozott, kor­rekt közreműködése. Mogyoród—GSC 21-30 (6-17) Mogyoród: Érseki — Váradi (5), Paulovics (4), Kamarás (5) , Babicz (2), Ellenbacher (2), Gyulai (2). Csere: Juhász, Kertész, Pásztor (1). GSC— Imre (1) — Szabó A. (4), Horváth (3), Szlifka (7), Urbán (3), Gaál (4), Kovács G. (3). Csere: Balogh — Haj­dú (2), Szabados (1), Surányi (1), Bátori (1). Mogyoródi ifi—GSC ifi 17-28 (9-13) Mogyoród ifi: Juhász Attila — Hegedűs (3), Gyulai (8), Kamarás Gy. (5), Hantos (1), Jónás, Pagurka. Csere: Kalo­csai. Juhász, Albert, Kamarás R., Kamarás Z. GSC ifi: Morvái — Tóth L. (6) , Győré (9). Kovács Á. (2), Kiss (1), Szekeres (5), Tóth V. Csere: Jenei (4), Oszter (1), Papp, Matuz. Oszter Gyula és Matuz Sán­dor most szerepelt először az ifiben. A serdülőcsapatból kerültek fel. Hamarosan to­vábbi tizenöt évesek is bemu­tatkoznak az ifjúsági együt­tesben, akik már kiöregedtek a korcsoportból, a tizenhárom- tizennégy évesek közül. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kell a gabona A búzakorpa kevesebb fe­hérjét s zsírt tartalmaz, vi­szont 53 százaléka rost. Aki eszi, teltnek érzi a gyomrát, mivel a korpa megdagad, fo­gyókúrás étrendbe jól beik- , tatható. Kiváló gyógyhatást : lehet elérni rendszeres fo- 1 gyasztásával a vastagbélhu­rutban és bélrenyheségben , szenvedő betegeknél. A kór- 1 házakban évek óta kapnak a 1 betegek korpából készült po­gácsát. A megjelent orvosok, dietetikusok, élelmezésveze­tők, s a többi vendég is re- ceptgyűjteményt kapott saját használatra. A gyerekek élelmezésében is nagy szükség van a még nem nagyon ismert és kedvelt élel­miszerekre, ajánlották a jelen lévő'szákémbereknék. A Ga- \ • bonaforgalmi és Malomipari Vállalat sok olyan terméket gyárt, amelyek extrudáltak, van köztük korpás, búzás, bú- zacsírás. de mindnek az alap- : ja a kukorica. Válogathatnak a zöldséges, a magyaros, vagy a legújabb kakaós ízek között a gyerekek s így észre sem veszik, s rászoknak egy egész­ségesebb táplálkozásra. Árvái Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom