Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

! si Karri] 6 1988. Április is., péntek Szabad idő - Hobby—— p1 heti összeállitásunk- ban a zenét tanuló, valamilyen hangszeren ját­szó gyerekekről írunk be­mutatva egy abonyi kis­fiút, aki korcsoportjában harmadik helyezést ért el a IV. országos gitárverse­nyen, emellett jól tanul és tornázni is szeret. A továbbiakban folytat­juk házikerti tanácsadó so­rozatunkat. Javaslunk né­hány erősítő, a gerinc be­tegségeit javító tornagya­korlatot. Olvasóink figyel­mébe ajánljuk a magas C-vitamin-tartalmú csip­kebogyót, melynek elkészí­téséhez receptekkel is szolgálunk. ^erinctornei Szépítő, erősítő gyakorlatok Az alábbiakban bemutatunk néhány tornagyakorlatot, ame­lyek erősítik a hátizomzatot, rugalmasan nyújtják a ge­rincoszlopot. Ezek alapgya­korlatok csupán, amelyek majdnem minden gerincdefor­mitás esetén hasznosak, főkép­pen akkor, ha igen pontosan, az előírásnak megfelelően vé­gezzük. 1. Kígyókúszás. Hason fekve, karral, lábbal kígyózzunk lassan előre, az arc a talaj feló néz. Az egész gerinc vegyen riszt a las­sú előrehaladásban. Meje: 2-3 perc. Zeneiskolás gyerekek Háromévesen kezdte A IV. országos zeneiskolai gitárversenyen, melyet Vácott rendeztek április 5. és 1. között;: az abonyi születésű Csizmadia Roland korcsoportjában har­madik lett. A döntő után (Ro­land még akkor nem tudta, milyen helyezést ért el, mert az eredményhirdetésre csak másnap délelőtt került sor), beszélgettünk a 11 éves kis­fiúval. — Mikor vettél először gi­tárt a kezedbe? — Kiskoromban, olyan há­roméves lehettem. Apukám ze­nése, hobbiból gitározik, azelőtt volt együttese is. Abonyi és szolnoki zenészekből alakul­tak, Golf volt a nevük. Most már csak lakodalmakba jár muzsikálni. — Mióta foglalkozol komo­lyan a zenével? — Négy évvel ezelőtt kezd­tem, az abonyi zeneiskolában, Melczer Zoltán a tanárom. — Hol volt az országos ver­seny válogatója? — Budapesten, a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközép- iskolában, ahol Szebeni Zoli­val — ő szintén abonyi, de még csak első osztályos — vet­tünk részt. Onnan kerültünk tovább, ide, Vácra, az országos versenyre. — Mennyit gyakorolsz na­ponta? — Egy-másfél órát. Néha azonban egy kicsit lazítok, ez azt jelenti, egy-két napig pi­hentetem a kezemet. — Hogy megy a suli? — Szerintem elég jól, né­gyes, ötös jegyeim vannak. — Kedvenc tantárgyad? — A testnevelés. Nagyon szeretek kézilabdázni. Persze az csapatmunka, ott a többiek teljesítményén is múlik, ho­gyan szerepelünk. — Melyik együttest szere­ted? — A hazaiak közül a V. Mo­to Rock, a külföldiek közül pe­dig a Genesist szeretem a leg­jobban. — Mi leszel, ha „nagy" le­szel? — Gitáros vagy tv-szerelő. Drukkolunk Csizmadia Ro­landnak. hogy továbbra is sze­ressen gitározni, annál is in­kább. mert az országos verse­nyen harmadiknak lenni nem csekély teljesítmény. A. P. B.«vc:nck, siörpnek Mit fsad a csipkebogyó? A tavaszi hónapokban külö­nösen ajánlatos csipkebogyó­ból készül teát inni. Ismere­tes, hogy a csipkebogyó tíz­szer annyi C-vitamint tartal­maz, mint a citrom. Köztudott, hogy C-vitamin fogyasztásá­val szervezetünk ellenálló erejét a betegségekkel szem­ben jelentősen fokozhatjuk. A tablettában szedett C-vitamin- nál sokkal hasznosabb a nö­vényekből nyert C-vitamin, mert ehhez több olyan bioló­giailag értékes anyag kapcso­lódik, amelyet szervezetünk jól hasznosít. Térjünk ki néhány mondat­ban arra, melyek a C-vita- minhiány gyakoribb jellemző tünetei. Elsősorban a fáradé­konyság, az álmatlanság, a fejfájás, a rossz közérzet, a kötőhártya, a szájnyálkahár­tya és a foghús gyulladása vagy érzékenysége, az étvágy­hiány. A csipkebogyót sokfélekép­pen fogyaszthatjuk: teát vagy lekvárt, szörpöt, bort, mártást, levest készíthetünk belőle. Keverhetjük az áttört csipkehúst joghurtba, kefirbe, árványvízbe. ezek édcsítésére mézet használjunk. A csipkebogyóital elkészíté­se: a csipkehúst megmossuk, jó meleg vízzel leöntjük, és 8—10 órát állni hagyjuk. Ázta- tás után a megiágvult csip­kehúst sűrű szövésű műanyag teaszűrőn áttörjük, a levét hozzáadjuk, és mézzel édesít­ve fogyasztjuk. Ha melegen akarjuk inni, akkor a levét forrósítsuk fel a kívánt hő­fokra, de forralni nem sza­bad, mert elveszti C-vitamin- tartalmának nagy részét. Egy csésze italhoz egy evőkanál­nyi csipkebogyót használjunk fel. A csipkebogyóleves készíté­se: vajból és lisztből világos rántást készítünk, kevés víz­zel felengedjük, felforraljuk, ízesítjük cukorral vagy méz­zel, egy-két szelet citrommal, pici sóval. Ha levettük a tűz­ről, hozzáöntjük az előzőleg beáztatott és áttört csipkehús- masszát és a levét. Ezzel már nem kell felforralni. íze­síthetjük tejföllel. A csipkebogyóhús áttört sű­rűjét a kozmetikában pako­lásra is felhasználhatjuk. Egy evőkanál péphez adjunk egy tojássárgáját, kevés tejszínt, keverjük össze, majd a masz- szát kenjük fel a letisztított bőrre. Fási Katalin 2. Hason fekvés, kar a fül mel­lett. Az arc a talajra néz. Nyúj­tott karomelés, a felemelt kart tartsuk tíz másodpercig a levegő­ben, majd helyezzük vissza a talajra. Tízszer Ismételjük. 3. Törökülés, a kar a fül mel­lett a magasban, kezek összefogi- va. Egyik kezünkkel húzzuk át a másik kezet az ellenkező oldalra; felváltva végezzük a mozgást. A hát függőleges legyen, és mindkét kar maradjon a fej mögött. Húsz­szor ismételjük. 4. Térdelés fallal szemben, a kar a fül mellett, nyújtva, a tér­dek kissé terpeszben. Egyenes törzshajlítás erős nyújtással a falhoz. Ebben a helyzetben hin- táztassuk néhányszor a talai felé mellkasunkat, majd emelkedjünk fel függőleges helyzetbe. Tízszer Ismétlés. 5. Törökülés egyenes háttal, a kéz a tarkón. Távolítsuk el hát­rafelé a kezet a tarkótól, és ma­radjunk így tiz másodpercig. A könyököt erősen hátra tartva igye­kezzünk a lapockákat összehúzni, de a vállat ne húzzuk fel. Húsz­szor Ismételjük. 6. Térdelve üljünk a sarkunk­ra. Lenyomott mellkassal, előre nyújtott karral kezünkkel kapasz­kodjunk lassan előre addig, míg a medencénk felemelkedik és a combunk függőleges helyzetbe ke­rül — ugyanígy kapaszkodjunk vissza a kiindulási helyzetbe. A karok végig nyújtva maradnak. Tízszer ismételjük. 7. Térdelve üljünk sarkunkra. A karokat nyújtsuk előre, kezünk a talajon van. Mellkasunk lenyom­va, hajlítsuk be könyökünket és testsúlyunkat helyezzük előre úgy, hogy vállunk egy vonalba kerül­jön kezünkkel, maid könyökün­ket kinyújtva, gömbölyű háttal üljünk vissza a kiindulási hely­zetbe. Tízszer Ismételjük. 8. Üljünk a talaj­ra. A karok vízszin­tesen előre nyújtva. Dőljünk kissé bát­ra gömbölyű háttal, kb. 43 fokos szögig. Ebben a helyzetben egyenesítsük ki törzsünket. A karok a fül mellé kerül­nek — majd né­hányszor váltva ezt a mozgást, üljünk Ismét fel. Tízszer is­mételjük. 9. Feküdjünk ha­nyatt. a karokat he­lyezzük oldalt váll­magasságba, tenyér­rel lefelé fordítva a talajra. Emeljük fel a nyújtott lábakat függőlegesen, és eb­ből a helyzetből he­lyezzük le a talajra testünk jobb, majd bal oldalán. Tízszer ismételjük. 10. Sétáljunk, fe­jünk búbján egy könyvet tartva. Al- lunkat. vállunkat engedjük le, lapoc­kánk alsó részét kissé húzzuk össze! Ne homorítsunk! Az egyszerű gyakorlat­tal Jól beidegződik a helyes, egészséges testtartás. B. K. Házikerti tanácsadó Szerszámok élezése A metszőolló a kertész egyik legfontosabb munkaesz­köze. Az életlen, rosszul zá­ródó ollóval a munka is ne­hezebb, de az ilyen szerszám roncsol is, vagyis megnöveli a sebfelületet. A roncsolt seb nehezebben gyógyul és in­kább ki van téve a betegsé­gek fertőzésének. Különösen veszélyes következményekkel járhat a roncsolás az amúgy is érzékeny csonthéjasok ese­tében. Ilyenek: a cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszi­barack. A rosszul záródó, úgyneve­zett nyílás olló vágó- és tá­masztópengéje között rés van. Ha az összezárt metszőollót a fény felé tartjuk, meggyőződ­hetünk a rés méretéről és alakjáról. A csapot rögzítő csa­varanya meghúzásával a rés gyakran megszüntethető. De ha a. rossz záródást a támasztóél elhajlása okozza, ezen csak úgy segíthetünk, hogy a tá­masztóél behajló, csúcsi ré­szét egyenesre köszörüljük. (Az olló egyébként a szaksze­rűtlen használat miatt defor­málódik el, rendszerint ak­kor, ha túlságosan vastag vagy elszáradt ágvégeket akarunk vele eltávolítani.) Az életlen olló fenését a durva fenökövel kezdjük, amelyet élezés közben gyak­ran nedvesítünk. Fontos tud­ni, hogy a vágóélnek csak a domború oldala fenhető! A szétszedett olló vágópengéjét rögzítsük az asztalon, és a követ körkörösen mozgatva lassan haladjunk a penge tö­vétől az él felé. Ha túíságo­EFinosn falatok SARCA- VAGY ŐSZIBARAC­KOS TÚRÓS LEPÉNY (tepsinyi adag) : Tésztájához jól összedol­gozunk 25 deka lisztet, 25 deka tehéntúrót, 1 kocka margarint és egy csipet sót. Ezt legalább egy éjjel pihentetjük. Töltelékéhez le­darálunk vagy áttörünk fél kiló tehéntúrót, ebbe 2 púpozott evő­kanálnyi porcukrot, 1 vaníliás cukrot, 2 tojássárgát és egy lite­res üvegnyi kockára vágott, le­csepegtetett sárga- vagy ősziba­rackbefőttet keverünk. A tész­tát két részre osztjuk. Az egyiket kisodorva a tepsibe terítjük úgy, hogy némi pereme legyen. Ami­kor ez kész, felverjük a tojások habját, azt is a túrós-barackos töltelékhez elegyítjük, és a keve­réket a tepsibe terített tésztára terítjük. [Most a tészta másik fe­lét nyújtjuk akkorára, hogy a tölteléket befedje. A művelet alatt a sütőt már forrósftjuk, ám amikor a »észtát betettük, a lán­got mérsékeljük. Kb. 20 percig — aranysárgára — sütjük. Forrón hintjük meg porcukorral és ki­hűlve vágjuk fel szeletekre vagy kockákra. san tompa az ollónk, a durva fenés idejét óvatos köszörü­léssel lerövidíthetjük. A vágóéi a finomkővel kap­ja meg végső formáját. Ezt azonban már soha ne végez­zük köszörűvel, mert ennek az a veszélye, hogy túlságosan el­vékonyodik az él és kicsorbul az olló. A gépi köszörülés szakértel­met és fokozott figyelmet igé­nyel. Alkalmankint tíz-tizenöt másodpercnél tovább ne hagy­juk a kövön a szerszámot, mert túlhevülés következté­ben anyaga kilágyul, tönkre­megy. A jól illeszkedő, éles met­szőollót papír bevágásával el­lenőrizhetjük. Ha a vágás nyo­mán gyűrődés nélkül hasad a papír, akkor jó az ollónk. A fenés után száraz ronggyal töröljük meg, majd olajozzuk a szerszámot. Minden fémes alkotórészt még összeszerelés előtt kenjünk át savmentes, finom műszerolajjal. A szemző- és oltókést a ta­vaszi és a nyári szaporítási munkák során használjuk. A 'szemzőkésre jellemző, hogy vágóéle nem egyenes, a pen­ge töve recézett, csúcsán pe­dig úgynevezett tűrőt képez­tek ki. Ez a kástípus — él­kiképzése folytán — csak egyik oldalról, a körömágy felől fenhető. Az oltókés vágóéle ellenben egyenes, a penge hosz- szabb, tűrő nélküli, és a töve nem recézett. Az oltókés mindkét oldalról fenhető. A kések fenését is a durva kővel kezdjük. A metszőolló élezésével ellentétben azonban most a pengét mozgassuk az óramutató járásával megegye­ző irányba, körkörösen a kö­vön, amelyet az asztalon rög­zítünk. A durva él kialakítá­sa után következhet a finom kő. Az él végső finomítására a fenőszíj szolgál. Nagyon fon­tos, hogy a szíjon, amelyen mindkét késtípus mindkét ol­dalát fenjük, a fordítást a kés fokán végezzük. Valló László (Folytatjuk) EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI A hét végén várhatóan nem lesz munkavégzésből eredő forgalom- korlátozás az autópályákon. A Pest megyei főutakon különösen a kiskertekhez vezetőkön les* majd nagyobb forgalom. A hétközbeni útépítési munkák miatt érvényben lesz a forgalom- korlátozás a 12-es számú főúton Nagymarosnál, ahol le kell csökken­teni a sebességet. A 4-es számú főúton Üllőnél és Monoron kell lassí­tani szintén a hétközbeni útépítés miatt. A mai napon több komp leállt a kedvezőtlen Időjárás — viharos szél — miatt. Akik tehát útjuk során kompon szeretnének átkelni, ér­deklődjenek indulás előtt a legfrissebb információkért. FESTIK A JELEKET A jó idő beküszöntévcl az utak helyreállítása, kátyúzása után az elkopott festést is pótolni kell. A 4-cs főút ceglédbcrceli el­ágazásánál festik a stop jelzést a közúti igazgatóság monori kirendeltségének dolgozói (Erdősi Ágnes felvétele) LÁTNI ÉS LÁTSZANI A közlekedés résztvevői között széles körben elterjedt az a nézet, hogy amennyiben a járművezető kellően figyel, tom­pított fényszóróval haladva képes észlelni az úton levő kivilá- gítatlan akadályokat. Kísérleti mérések ugyanakkor azt bizonyítják, hogy 70 km/ó sebesség felett gyakorlatilag senki, de sokan már 50 km/ó körüli sebesség mellett sem képesek idejében észlelni az előttük álló vagy fekvő gyalogost. Tompított fényszóróval ha­ladva a járművezetők többsége nagy biztonsággal csak olyan sebesség mellett válttá täp'es idejében észlelni a kiviiágítatlan akadályokat, amely ellentmondana a közlekedés egyik legfőbb céljának: a gyors helyzetváltoztatásnak. Ezért tompított fényszórót csak akkor használjunk, amikor a távolsági fényszóró alkalmazását a KRESZ kifejezetten meg­tiltja, a gyalogosoknak, kerékpárosoknak pedig azt kell tuda^ tosítaniuk magukban, hogy amennyiben lámpával, fényvissza­verő anyagokkal nem világítják meg magukat, a járművezetők nem képesek idejében észlelni őket. KBASZNAI JÁNOS ÍGY VEZET Fölbukkan az úton egy váratlan akadály, megcsúszik az autó vagy hirtelen vált a lámpa: a gyakorlatlan autós azonnal és teljes erővel a fékpedálba tapos. Kétségtelen, vannak helyzetek, amikor ez az egyet­len és a legjobb megoldás, de korántsem minden esetben. A fékpedál hozzáértő kezelése talán sehol nem olyan fontos, mint a kamionver­senyen, ahol a kanyarok előtt, a 120-140 kilométeres sebességre felgyor­sult óriási tömeget kell visszafogni. Hogyan fékez Krasznai János? — Amennyire lehetséges, én kihasználom a motorféket, ha mégis megcsúszik az autó, akkor egy pici gázt adok, ettől már pörögnek a kerekek, megszűnik a csúszás és lehet fékezni. Ha­tározottan nyomom a féket, de nem padlóig, s ha szükséges, ebben az esetben is vagy kormányzással, vagy gázadással le­het korrigálni. A fékezéskor bekövetkező megcsúszást legin­kább úgy kerülhetjük el, ha soha nem hirtelen — amennyiben erre a forgalmi helyzet lehetőséget ad —, padlóig nyomjuk a pedált, hanem rövid, de határozott fékezés után felengedjük, majd ismét lenyomjuk, s ezt addig ismételjük, amíg az autó a kívánt sebességre lassul vagy teljesen megáll. De a legjobb — ahogy már mondtam — maximálisan kihasználni a motor­fék kínálta lehetőséget, s csak utána fékezni. Persze, hogy erre legyen időnk, ahhoz előre kell gondolkodnunk, mint a jó sak­kozónak, s nem csak a közvetlenül előttünk haladó stoplámpá­ját figyelni. E heti kérdéseink. IGAZ vagy HAMIS az állítás: 1. A fékút a legdöntőbb mértékben a fékszerkezet konstrukciójá­tól függ. 2. A blokkolásgátlóval felszerelt fék legnagyobb előnye, hogy a legerősebb fékezés közben is lehet kormányozni. 3. Fékezéskor akkor a legnagyobb a lassulás, ha csak a hátsó ke­rekek blokkolnak. Múlt heti tesztünk helyes válaszai: 1. hamis, 2. Igaz, 3. hamis. A megfejtéseket szerdáig várjuk szerkesztőségünkbe: Pest Megyei Hírlap, 1446 Budapest, Pf.: 311 Együtt az utakon. Balesetmentes kizlikedís;, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom