Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

Falugyűlés Péteriben Könnyebb a súly, ha együtt emelik XXX. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1988. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK A vitát folytatni keil Szóból érti sorsát az ember J A pártértekezletre való felkészülés, pontosabban az ^ állásfoglalás-tervezetről szóló vita túllépte már a ha- £ sonló témákban általában megszokott és sokak által ^ szükségesnek vélt kereteket. Ez azonban egyértelműen £ csak az előnyére válhat, javát szolgálhatja nemcsak a 'j pártnak, hanem az egész társadalomnak, hiszen olyan ^ program megfogalmazására lesz szükség, amely az egész í, ország jövőjét hivatott — remélhetőleg biztatóan — £ meghatározni. A politika és a nyilvánosság kapesolatá- ^ ról tartott tanácskozásról szólva a valós — és jpgos — ^ igényeket fogalmazta meg egy beszélgetésben a EB mun­kalársa, a régi közmondást idézve: „Szóból ért ama­Z _______1__■' V ! Közel tízéves házasság $ után válásra nyílt alkalom, 4/ bár ebben a frigyben nem ^ voltak perpatvarok, a két ^ társ szemlátomást jól nieg- 4y fért egymással, mégis, egyi- 4 kükben ott rügyezgetett az £ önállóság csirája. És tnost á eldönthette: válik, vagy | társ marad. Utóbbi mel- 4, lett igen nyomós érv szóit: 4. a pénz. Ami nélkül meg- 4 élni sem. előbbre jutni sem *< lehet. Péteri és Monor házasságá­ról van szó. A jövőről népes család döntött: százhat vápán gyűltek össze a péteri műve­lődési ház nagytermében tar­tott falugyűlésen. Volt, aki idegesen feszengett a széken, és azt mondta, nyugtától; vett be, mielőtt elindult, akadt, aki az ajtó mögött morgoló­dott, hogy nagyobb dobra tellett volna verni az ese­ményt, akkor sokkal többen lennének, őt is csak a kíván­csiság hozta el, és csak most döbbent rá, miről is van szó. Pályázat után A ház mindenesetre zsúfo­lásig megtelt a kezdésre, s Szenyán Elek, a Hazafias Nép­front Péteri Bizottságának el­nöke köszönthette a jelenlévő­ket, közöttük dr. Varga János országgyűlési képviselőt. Rom- hányi Andrást, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­ságának titkárát, Jaradi Lászlót, a HNF monori körze­ti bizottságának titkárát, Ko­vács Benő monori tanácsel­nököt, Szenyán Janos péteri elöljárót és Torda Bélánét, a községi partalapszervezet tit­kárát, a tanácskirendeltség vezetőjét. Kovács Benő először el­mondta — amit egyébként ko­rábban a helyi népfrontelnök­ség, pártvezetőség és elöljáró­ság már alposan megbeszélt —, hogy miről is van szó tu­lajdonképpen, mit takar a fa­lugyűlés témájaként megjelölt ,.állásfoglalás területszervezés kérdésében". Tehát: 1983-ban, még a közigazgatás átszewer zése előtt, Monor pályázatot nyújtott be az arra illetéke­NB II. férfi középcsoport: Gyömrő—Űjkígyósi Tsz SK, Gyömrő, 16 óra 30 perc. (A múlt szombatról elhalasztott mérkőzésre ma. csütörtökön délután kerül sor a gyömrői szabadtéri pályán. Nem tud­ni, mire volt jó a késleltetés, hiszen Tavasz B. még mindig nem állhat a csapat: rendelke­zésére. így lényegében 48 óra alatt két (nehéz) meccs vár A Gyömrői Sportegyesület férfi sakkozói nagyon rosszul kezdtek az idei bajnokságban, a megyei I B mezőnyében. Elő­ször — hazai környezetben — a Gödöllő II. fektette két váll­ra őket, majd a szentendrei tartalékgárda otthonában szen­vedtek vereséget. Ez a két vá­ratlan fiaskó alaposan felráz­ta a társaságot, mert azóta há­rom mérkőzésen vannak túl, s valamennyit megnyerték. Sor­rendben az Isaszeget. a Dán- szentmiklóst és legutóbb — Gyomron — a Hévízgyörk. csa­patát sikerült legyőzniük. Ez utóbbi mérkőzésen a vártnál nehezebb körülmények között sikerült kicsikarni a minimális arányú győzelmet. Ez elsősorban annak tudható be. hogy sok volt a döntetle­nül végződött játszma, olyan partikban is. amelyekben győ­zelmi esélyeik voltak a ha­zaiaknak menet közben. Elő­ször szerepelt a gyömrőieknél Martyin Miklós a második táblán, akit a Honvéd Bocs­kai SE-ből (Debrecen) igazol­tak. s aki I. osztályú minősí­téssel rendelkezik. A bemutat­kozás nem sikerült neki, mert a játszma befejezése után kénytelen volt ő gratulálni az ellenfélnek. Az első táblán Fábián Atti­la remizett, Martyin Miklós kikapott, Déri Attila szintén seknek, kérve a nagyközség várossá nyilvánítását. Ez ak­kor nem volt időszerű, most viszont. 1988. április 28-ig újó­lag nyilatkoznia kell .a váro­si jogú nagyközségnek: fenn- tartju-e pályázatát? Ebben dönteni viszont addig nem le­het, amíg Péteri lakosai a leg­demokratikusabb formában, falugyűlésen meg nem tár­gyalják, hogy csatlakozni kí­vánnak-e a leendő városhoz, vagy leválnak, s önállóan élik tovább napjaikat. Iskola épülhet A tanácselnök összefoglalta a tízéves együttélés leglénye­gesebb történéseit is, amiből az derült ki, hogy a társköz­ség nem járt rosszul annak idején a házassággal, s ha lát­ványosan nem is fejlődött, jó néhány változtatásra, korsze­rűsítésre. fejlesztésre sor ke­rült. A további „házasság” Pé­terinek azt jelentené, hogy nem csupán intézményeinek fenntartására futná a minden­hová egyre gyérebben csor­dogáló pénzből, nem kellene feladnia iskolaépítési terveit, nevét is megtarthatná, némi változtatással: a helységnév- táblákon Monor—Péteriként szerepelne. A hozzászólások erős érzel­mi viharokat sejtettek. A falugyűlés azonos intenzitás­sal tapsolta meg azt is, aki válni kívánt, azt is, aki nem, az utolsó percig nem lehetett tudni, hogyan dönt végül is a falu közössége. Losonczi Gyula hangosan gondolkodott: tulajdonképpen mindenki válni szeretne, de nem tudja pontosan, milyen anyagi hátrányokkal jár ez. Ha magára marad és elszegé­nyedik. nem tudja felépíteni az iskolát, hát kétszer is meg kell hogy gondolja az elsza­kadást. Losonczi Márton nyug­díjas szavaiban rég elfeledett ellenséges érzületek lobogtak, azt mondta, a monori ak le­nézték a Péterieket, tót köz­ségnek, parasztközségnek hív­ták, pedig hát nekik'sincs na­gyon mivel dicsekedni, hiszen szerinte, ami a városi jogú a gvömrőiekre, hiszen szom­baton délután fél háromkor Kunhegyesen játszanak... A mai találkozó rendkívül ne­héznek ígérkezik a Békés me­gyei gárda ellen. Jó lenne be­gyűjteni a két pontot, de le­het, hogy az egyiknek is Örül­hetünk? . . .) Barátságos labdarúgó-mér­kőzés: Monor—Nyáregyháza, Monor, 17 óra. fél pontot szerzett. Ugyancsak döntetlent ért el Fábián Lász­ló. Pálinkás János és Jakab András, az egyik ifjúsági já­tékos. Kerekes Lajos, Kiss Ti­bor és Kovács Richard viszont győzött, a szintén ifjúsági ko­rú Nagyszegi Tamás viszont kikapott. így végeredmény­ben : Gyömrő—Hévízgyörk 5,5:4,5. A legközelebbi fordulóban ismét „hazai pályán”, az Aszód II. csapatával játszanak a gyömrőiek. Addig is várják mindennap — kedd kivételé­vel — a sakkbarátokat a Tom­pa Mihály utcai teázóban, 17 órától 20 óráig. ★ A megyei ifjúsági csapat- bajnokságban meglepően jól szerepeinek a gyömrői fiata­lok. A legutóbbi fordulók ered­ményei : Dunavarsány I.— Gyömrő ,1,5:2,5, Gyömrő—Du­navarsány II. 3:1. Az élme­zőny: 1. Szentendre (26,5 pont,) 2. Fót I. (26 pont), 3. Perbál (21,5 pontot), 4. Gyömrő (20 pont). A gyömrői fiataloknak még van esélyük arra, hogy bronzérmes (harmadik) helyen zárják a vetélkedősorozatot. Nagyszegi Tamás az ifjúsági egyéni pontszerző versenyben 6.5 ponttal a harmadik helyen áü. G. J. nagyközségben ma van, az még Ferenc Jóska idejében épült, azt újítgatják, toldoz- gat.iák. Ha pedig az arányokat tekintjük — folytatta —, Pé­teri szorgos népe előtt le a ka­lappal, hiszen jól gyarapodott. Tóth Fái a Péteri névtáblát Monor előnév nélkül szeret­né látni, s a fejlődést, amiről az együttélés kapcsán szó esett, inkább züllésnek érezte. Nem történt itt más — mond­ta — csak állagmegóvás, vi­szont a Péteriek képesek arra, hogy önállóan gazdálkodjanak és gyarapítsanak. anélkül, hogy hol Vecsés. hol Monor nyúlkálna a zsebükbe. Varga Andrásné a züllés kifejezést visszautasította. Ügy érzi, mondta, hogy nyolc éven .át, míg tanácstagként dolgo­zott. jó ügyet szolgált, akkor is, amikor járdát építettek, akkor is. amikor a monori tanácsházán tárgyalták a gon­dokat és eredményeket. Mint tanácstag', tanító és iskolaigaz­gató-helyettes. egyet akar: is­kolát. Márpedig egy közel húszmilliós beruházást a falu nem tud Monor nélkül meg­valósítani, ha az ötéves terv­ben hatffiilliónyi az összes gaz­dálkodás összege. Hajdú István arról beszélt, tiszteletben tartja az érzelme­ket, de a Monortól való elsza­kadást ésszel kell megfontol­ni, úgy, hogy a jövő is szem előtt maradjon. Mert keli az iskola, de kell előbb-utóbb a vezetékes víz is ... A Monor- hoz csatlakozás a falu szem­pontjából előnyt jelent. Hargas Gábor megkérdezte: mit jelent tulajdonképpen Mo­noinak Péteri? Előnyt, hát­rányt7 Vagy csak szívességet tesz azzal, ha felvállalja a gondjait? És ha Péteri nem lenne társközsége Monornak, összeomlott volna a kulturhá- za. nem lenne járdája, elsze­gényedett volna? A saját lá­bán áll a falu, -vagy mankón jár Monor nélkül? Torda Béláné, Szenyán Já­nos, Szenyán Elek hozászőlá- sából a megfontoltság csen­dült ki — persze, nem érze­lemmentesen. Elmondták, hogy Péterinek szüksége van Mo- norra. Hogy eddig sem kezel­te mostohagyerekként a nagy­község a társközséget, hogy Pé­teri vezetőinek és tanácstag­jainak szava, javaslata, kéré­se mindig egyenértékű volt a monoriakéval. Hogy a közös gazdálkodás az egyetlen biz­tosítéka a jövő feladatai meg­valósításának, s már az maga garancia az egyenértékűségre, hogy bár a fejkvóta szerinti elosztás nyomán Péteri csak 4.8 millióval gazdálkodhatna az ötéves tervben, csaknem húszmilliós iskola épülhet mégis a múlt századbéli öreg intézmény helyett. Száz igen Mondataikból kiérződött, amit a közösségi emberek az esztendők együtt munkálkodá­sa során mindenkor tapasztal­hattak: lokálpatriotizmusukat, a gyökerek ápolását és még- erősítését Monor nem gátol­ta és nem gátolja, tisztelet­ben tartja, támogatja, s beke­belezés helyett arról van szó, amit egy korábbi hozzászóló megfogalmazott: könnyebb az a súly, amit többen emelnek. A falugyűlés végezetül — mert időközben többen hosz- szúnak találták a polémiát és hazamentek — száz igennel, hét nemmel és öt tartózkodás­sal megszavazta a további együttélést, azt, hogy Monor várossá válása esetén is meg­tartani kívánja a közös mű­ködtetést. Gombán, az autós kertmo­ziban, 20 óra 15-kor: Érzé­kek birodalma (színes japán— francia erotikus film. Csak 18 éven felülieknek!) Ecseren csütörtökön 14 órá­tól nyitott ház, 16-tól a nyug- díjasklub foglalkozása. Gyomron 9-től 17-ig polgári védelmi kiállítás, 18-tól a nők klubjának összejövetele. Az úttörőházban 15.30-tól német szakkör. Monoron 14-től DSK asztali­tenisz-edzés, 18-tól német nyelvtanfolyam felnőtteknek, 19-től a Kortárs filmklub vetí­Ez az igény, vagyis a tájé­kozódás. a tisztánlátás igénye tükröződött azokban a viták­ban is. amelyek az elmúlt he­tekben a monori körzetben a legkülönbözőbb fórumokon zajlottak az állásfoglalás-ter­vezetről. Az összefoglaló, de mégsem vitazáró pártbizottsá­gi ülésen többen is elmondták — néhányan kritikai éllel —, hogy gyorsított ütemben, de rendkívül felelősségteljes lég­körben került sor a . témával foglalkozó taggyűlésekre. Min­denütt élénk, több helyen szenvedélyes eszmecsere folyt, amelyet összességében a párt ügye melletti kiállás jellem­zett. A tervezet értékelése a körzetben vegyesnek mondha­tó. a kritikus vélemények is az előrelépés sürgetését jelzik. Lopakodó reform Sokan már az állásfoglalás- tervezet nyelvét sem tartják eléggé közérthetőnek. Mások szerint sok benne a vissza- csengő mondat, az egész anyag inkább az óhajokat vázolja fel, semmint markánsan megha­tározná a tennivalókat. Hiá­nyosságai ellenére, pontosab­ban azokkal együtt is alkal­mas azonban a megvitatásra, bár nyilván igaz, hogy több idő még alaposabb elemzést tett volna lehetővé. (Bár. te­gyük hozzá — az sem árt, ha felkészülünk a gyors döntés- hozatalra.) Általános vélemény szerint a problémák, a feltárt hiányos­ságok egyébként is a káder­munkára vezethetők vissza. So­kan fogalmaztak úgy, hogy a A Budapest környéki gaz­daságok tehenészeti telepei kö­zül többet is felújítanak az idén: nyolc termelőszövetke­zetben láttak hozzá, hogy a fejlettebb technológia feltéte­leinek megteremtésével növel­jék a tejtermelést. Ügy ítélik meg, hogy a nehezebb gazda­sági feltételek között is érde­mes áldozni a korszerűsítés­re, e nélkül ugyanis előbb- utóbb veszteségessé válna az ágazat. A Pest Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályára befutó tése: Hótreál. A filmszínház­ban 17.30-tól: A rendőrnő (szí­nes, olasz filmvígjáték, szink­ronizált), 19.15-től: Érzékek bi­rodalma (színes japán film), 21-től: A köd (színes amerikai horrorfilm). Mentién 17-től aerobic és if­júsági klubfoglalkozás. Üriban 14-től a nyugdíjas­klub összejövetele, 16.30-tól né­met nyelvtanfolyam haladók­nak. Péteriben 17-től a színját­szók próbája és a sportkör ösz- szejövetele, 18-tól filmvetítés. kritikus területeken a helycse­rék nem helyettesíthetik, a személycseréket. A gazdasági reformmal — úgy tűnik szóban legalábbis — mindenki egyet­ért. mégis — hangzott el az egyik alápszervezeti taggyűlé­sen — szinte „lopakodó” re­formmá vált. Több fórumon is kifogásolták a fiatalokkal va­ló törődés hatástalanságát, a vonzó célok kitűzését, aminek következtében a párttagság utánpótlása is egyre nehe­zebb. A kritikus, szenvedélyes vi­tát, ami a Rákos Mezeje Tsz kommunistái között folyt. dr. Farkas Sándorné, az ottani pártbizottság titkára őszinté-' nek, helyenként elkeseredett­nek minősítette, annak alap­ján. hogy náluk is megfogal­mazódott a párttagság olyan ér­zése, mintha lebecsülnék, időn­ként nem felnőttként kezel­nék őket. Sokan az állásfoglalás-ter­vezet vitájára adott rövid időt is ennek bizonyítékaként érté­kelik. Ugyanakkor az aggódás tükröződik azokból a vélemé­nyekből, amik szerint a vita­anyag nagy skálán öleli fel a feladatokat, de nem rangsorol­ja azokat. Nem szól a megva­lósításához szükséges eszköz- és feltételrendszerről sem. A Rá­kos Mezeje Tsz kommunistái­nak meggyőződése az. és egy­ben igénye — például a leg­utóbbi kizárások kapcsán is —, hogy javítani kell a politikai döntésekről szóló tájékozta­tást. (Tehát ismét csak a be­vezetőben idézett közmondás igazáról van szó.) jelzések szerint a gazdaságok, illetve az egyéni tehéntartó gazdák az idén a tavalyinál 4 millió literrel értékesítenek több tejet, így összességében 200 millió liter tej jut majd a fővárosi és Pest megyei bol­tokba. A növekedés főként az állattartó telepek rekonstruk­ciójának, a magas színvona­lú genetikai munkának, s a takarmányozási technológiák szigorú betartásnáak az ered­ménye. Néhány helyen, mint pél­dául a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben, már számítógép se­gíti a megfelelő takarmányok összeállítását, ami hozzávető­leg 10 százalékos termelésnö­vekedést hoz. Máshol a leg­korszerűbb fejőberendezések beállításával a kiváló minősé­gű tej arányát tudják emelni, ami egyrészt javítja az ága­zat jövedelmezőségét, másrészt több, értékesebb tartós tejter­mék előállítására ad lehetősé­get. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz a beruházások mellett a tavalyinál több tehenet he­lyez ki szerződéssel a háztáji­ba. a környékbeli gazdáknak, így a tehéntartók biztos jöve­delemhez jutnak, a gazdák költségvetését pedig kevesebb bér' terheli. Hasonlóképp kritikus hang­nemben mondták el vélemé­nyüket a vecsési Ferihegy Tsz kommunistái is. A felelősség személyi konzekvenciáinak le­vonását ugyanolyan követke­zetességgel sürgették, mint a falu és a város, a vidék és a főváros egyenlőbb, „közte-' her,viselését”. Hangsúlyozták — az egyébként régi igazsá­got —. hogy az előrelépést csak az garantálja, ha a jól meghatározott feladatokról nem csak beszélünk, hanem végrehajtjuk azokat. Új irányvonal A monori Mezőgép kommu­nistái annak a véleményük­nek adtak hangot — többek között —, hogy ideológiai kér­désekre az állásfoglalás-terve­zet alig válaszol. Fölvetették azt a kérdést is: vajon a ma­gántőke bevonása a szocialis­ta gazdaságba, milyen mérté­kig viselhető el? Ebben az esetben nem érvényesül-e a mennyiség minőségbe történő átcsapásának törvénye? A művelődési esélyek kiegyenlí­téséhez szerintük nem elég a területi, szükséges az anyagi kiegyenlítődés is. Természetesen az értelmiség különböző rétegei is szót kér­tek és kaptak a vitában (csak­úgy. mint a fiatalok. Az ő ösz- szegzett véleményükre részle­tesebben visszatérünk.) A nyáregyházi, pilisi pedagógu­sok természetesen nagyon egyetértettek azzal, hogy mél­tóbb anyagi és erkölcsi meg­becsülésre van szükség. Ettől is függ. hogy egy-egy terüle­ten hogyan mennek a dolgok. Ám a legfontosabb, mondta a szószólójuk, hogy minden mun­kakörbe, posztra, valóban oda­való emberek kerüljenek. Az egészségügyi dolgozók. beleértve az orvosokat, gyógy­szerészeket. asszisztensekét is, természetesen az egészségmeg­őrzési program tárgyi, szemé­lyi feltételeinek megteremtését sürgetik, csakúgy mint egy új, reálisabb, differenciáltabb tár­sadalombiztosítási rendszer ki­dolgozását. Dr. Csernus J. Alán, a monori szakorvosi ren­delőintézet igazgató főorvosa szerint a tömegtájékoztatás­nak — tehát a televíziónak, rádiónak, az újságoknak — nem elég azt feladatul szab­ni, hogy a közélet tisztaságát rontó, a közvéleményt irritáló dolgokról adjon hírt, hanem legyen kötelessége az elért eredmények ismertetése is. tóem befejezett Az elvárások kifejezés egyéb­ként is nagyon gyakran el­hangzott a vitában. Dr. Ba­logh Pál. a megyei pártbizott­ság titkára például a monori tapasztalatokat összegző párt- bizottsági ülésen úgy tette föl a kérdést: „Mit várunk a párt­értekezlettől?” A válasza — természetesen a megyében gyűjtött tapasztalatai alapján úgy összegezhető: egy fordu­latnak a betetőzését, új poli­tikai irányvonal kialakítását. Ám az összefoglalóban az is elhangzott, ami örök igazság­nak is tekinthető, hogy legfon­tosabb a földön járó, emberkö­zeli politizálás, de az továbbra sem elhatározás kérdése, ha­nem a tudati viszonyok érté­kelésétől. átrendezésétől függ. Vagyis a jelenleg folyó vitát lehet időnként összegezni, le­zárni. de befejezni nem lehet, nem is szabad. Érdekeink nem engedik. Vereszki János 4ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) Gyomron Mai kézilabda-mérkőzés Sakk Huszárosán menetelnek K. Zs. Kulturális programok Budapest környékén Korszerűbb tehenészetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom