Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

Címer és dtszpolgarság A közösséghez tartozás jelképei Néhány napja már hivata­losan is van — ismét — cí­mere Monomak. A felszaba­dulás 43. évfordulója tiszte­letére rendezett ünnepi nagy­gyűlés keretében — mint már hírül adtuk — a nagyközön­ség is megismerhette az álló pajzs alakú jelképet, amely­nek különböző nagyságú má­solatait ezentúl a tanács és szervei, intézményei, vállala­tai külön engedély nélkül használhatják. Természetesen nem lehetett ott azonban minden érdeklő­dő az ünnepségen, s valószí­nűleg sokan nem olvashatták lapunkban azt a híradást sem, amely körülbelül egy évvel ezelőtt arról a tanács-1 használatáról, a díszpolgári rendeletről tudósított, ami a címről, valamint a tanács ál­címer és zászló alkotásáról, I tál adományozható egyéb ki­Méltó módon méltót f ehet így is, lehet úgy is. A hasznosabb és célravezetőbb gyakorlati (társ)községpolitika azon­ban az, amit Monoron kö­vetnek, s ahogyan a „kis­testvér” Péteri gondjait, ügyeit, eredményeit keze­lik. Csak egy példa rá a nagyon közelmúltból. Hazánk felszabadulásá­nak 43. évfordulója alkal­mából a péteri művelődési házban megtartott ünnep­ségen először került át­adásra Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács 2/ 1987. számú tanácsren­deletével alapított Péteri Községért emlékplakett és oklevél — tájékoztatott dr. Illanicz György vb-titkár. E kitüntetést a tanács Pé­teri község érdekében vég­zett kiemelkedő politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb közhasznú tevékeny­ség elismerésére alapította. Az adományozás első évében a Péteri Községért emlékplakettet és oklevelet a tanácstestület Szenyán Jánosnak, Péteri község köztiszteletben álló elöljá­rójának, huszonöt éve — megszakítás nélkül — ta­nácstagnak Péteri közsé­gért kifejtett közéleti tevé­kenységéért, eddigi életút- jáért, valamint Szenyán Eleknek, Péteri község HNF -bizottsága elnökének kiemelkedő társadalmi te­vékenysége elismeréseként adományozta. Az ünnepségen jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Monor Városi Jo­gú Bizottsága politikai munkatársa, Kovács Benő tanácselnök, aki a kitün­tetéseket is átadta. ÍVJ éltó módját találták meg tehát Monoron a társközségért végzett mun­ka elismerésének, és méltó személyeket választottak ki a sok péteri lokálpatrió­ta közül. Mindez több egy­szerű gesztusnál, nyilván erősíti a két települést összekötő szálakat és új lendületet ad a helyi kö­zösségteremtő aktivitásnak is. V. S. Félbeszakadt a mérkőzés ünnepi volt a Hangulat a hét végén a sportpályákon s azt követően kedden a szö­vetségben is. Vasárnap ismét félbeszakadt egy mérkőzés, kedden pedig a csapatok kép­viselőinek jó része nem jelent meg a szövetségi napon, így igencsak foghíjas hírekkel szolgálhatunk. Egy viszont biztos: az élen állók kivétel nélkül pontot vesztettek. TABELLA 1. Maglód 20 15 3 2 62-12 S3 2. Vecsés 20 15 1 4 53-26 31 .3. Meilde 20 14 2 4 61-25 30 4. Albertirsa 19 11 6 2 47-29 28 5. Gyömrő 20 9 5 6 29-20 23 6. Úri 20 9 4 7 44-39 22 7. Péteri 20 8 6 6 41-36 22 8. Eeser 19 8 3 8 32-36 19 9. újszilvás 20 6 6 8 16-27 18 10. Tápiószölös 20 6 4 10 31-48 16 11. Dánszentmik. 19 6 3 10 32-36 15 12. Nyáregyháza 19 6 3 10 35-43 15 13. Ceglédberrel 20 4 7 9 23-41 15' 14. Csévharaszt 20 6 3 11 25-47 15 15. Monori-erdó 20 5 2 13 47-58 12 16. Törtei 20 — 2 18 7-62 2 (Megjegyzés: A félbeszakadt Nyáregyháza—Ecser és a lap­zártáig be nem érkezett Dán- szentmiklós—Albertirsa mér­kőzések eredménye nem sze­repel a táblázatban.) Nyáregyháza—Ecser 3-2 (2-0) félbeszakadt. Nyáregy­háza, 300 néző, vezette: Izsá­ki. Ameddig tartott a meccs, elég kemény közel nyolcvan percet produkáltak a ’csapa­tok. Aztán úgy tíz perccel a vége előtt egy ecseri szöglet­nél, a labdát igazgató játé­koshoz egy hazai néző besza­ladt és felé rúgott, Hogy el­érte a rúgás vagy sem, ez alighanem örök titok marad. Nem úgy a következmény, mert Izsáki játékvezető helye­sen lefújta a mérkőzést. Dön­tés a fegyelmi bizottság előtt a jövő héten. Gól: Mészáros (3), illetve: Tóth (11-esből) és Doma. Jó: Mészáros, Serfőző, Rozman, Csíkfalvi, illetve a közvetlen ecseri védelem ki­vételével mindenki. Monori- erdő—Csévharaszt 3-0 (1-0), Monori-erdő. 400 néző, vezet­te: Zsuzsandor. Megérdemelt hazai siker született a kapura veszélytelen vendégek ellen. Ennek ellenére úgy hírlik, a vendégek egy hazai játékos jogosulatlan szerepeltetése miatt óvnak majd. Döntés itt is később. Gól: Maczkó (2), Dobó. Jó: Szemők, Maczkó, Perjési, Barcsai, illetve: Sza­bó, Varga L., István. Cegléd- bercel—Űri 3-2 (1-2), Cegléd- bercel, 150 néző, vezette: Karcsú. Kiegyenlített első já­tékrész után az Űri egygólos előnnyel térhetett pihenőre. A második félidőben rákap­csolt a hazai csapat és végig fölényben játszva, megérde­melten győzött a csak véde­kezéssel törődő vendégek el­len. A, hazai csapat góljait Ágh, Takács és Földi lőtték. A Ceglédberceíből mindenki dicséretet érdemel. Péteri— Újszilvás 2-2 (1-1), Péteri, 100 néző, vezette: Sülé. Meg­lepetéssel ért véget a mér­kőzés. A hazai csapat végig mezőnyfölényben játszott ugyan, de a helyzetek kihasz­nálásában ezúttal nem jeles­kedtek a támadók. Gól: Mun­kácsi, Molnár, illetve: Sza- mosújvári, Nagygyőr J„ jó: a hazaiaktól a mezőnyben min­denki, kapu előtt senki, il­letve: Boda, Szamosújvári, Sáfrány. Tápiószölös—Törtei 2-0, Tápiószölös, vezette: Pro- hászka. Nem hivatalos ered­mény! Mende—Vecsés 2-2. Mende; 300 néző. vezfette: Szalai. Kétgólos hátrányt dol­gozott le ..állítólag” a vecsési együttes. Azért állítólag, mert egyik csapat képviselője sem jelent meg kedden a szövet­ségi napon. Maglód—Gyönirö 2-2. A Dánszentmiklós—Al­bertirsa mérkőzésről az érde­kelt jelenlévők hiányában nem tudunk beszámolni Ifjú­sági eredmények: Nyáregyhá­za—Ecser 2-0, Maglód— Gyömrő 2-1, Ceglédbercel— Űri 1-3, Péteri—Újszilvás 0-0. Serdiilőeredmények: Pilis— Monor 4-2 (!), Üllő—Nyár­egyháza 4-1, Ecser—Maglód 2-2, Gyömrő—Sülysáp 4-2. A fegyelmi bizottság a múlt héten félbeszakadt Vecsés— Újszilvás mérkőzés két pont­ját 0-0-ás gólkülönbséggel a hazai csapat javára ítélte. A labda előtt ,,sztrájkoló” játé­kost két hónapra eltiltották. K. J. tüntetésekről, elismerésekről rendelkezett, s a tanácsülés elfogadott. Mivel minden mo- nori állampolgárnak érdemes — és illik — ismernie lakó­helye címerét, sokak kérésé­nek eleget téve közöljük an­nak fekete-fehér rajzolatát. Tehát a címer: álló pajzs, benne két mező, amelyeket egymástól hármas domb raj­zolata választ el. A felső mező enciánkék, benne aranyszínű szőlőinda, levelekkel. Az alsó mező aranyszínű, középső részén bíborszínű nagy M betű, Mo­nor kezdőbetűjeként. A szőlőinda és a levelek Monor történelmi gazdasági múltját és jelenkori mezőgaz­dasági jellegét jelképezik, a hármas domborulat a Strá- zsahegy és Monori-erdő köz­ségrész jelzése. A történelmi alapmotívum Monor 1652-ben kelt pecsétje volt. A díszpolgár cím és az ezt tanúsító oklevél — a tanács- rendelet szerint — a városi jogú nagyközségben és annak érdekében hosszabb időszak alatt kimagasló politikai, gazdasági, társadalmi tevé­kenységet végző Monor hírne­vét öregbítő, történelmileg is maradandót alkotó személy részére adományozható. Az adományozásról a közös ta­nács határozhat, amely úgy döntött, hogy e címet elsőként Vámos Géza, a Vetőmag Vál­lalat Pestvidéki Területi Köz­pontjának igazgatója érde­melte ki, ő lett tehát Monor első díszpolgára. A Shell-kútná! Füstmérés Az egészséghez való jog a legalapvetőbb emberi jogok egyike. Ám mint sok másra, erre sem tudunk eléggé vi­gyázni: „A rák ellen az em­berért” jelszóval meghirdetett mozgalom akciói is rá kíván­nak ébreszteni bennünket ar­ra, hogy jobban kell vigyáz­nunk önmagunkra, másokra, a környezetünkre. Mára füst­mentes napot hirdettek meg a szervezők, s remélhetőleg a dohányosok többsége hallgat rájuk. A Belügyminisztérium, az Autóklub és a megyei autófelügyeletek pedig ingye­nes füstölésmérést és beállí­tást szerveztek erre a napra. Monoron a Shell-kútnál 8-tól 15 óráig várják a gépkocsi­tulajdonosokat. ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1988. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Ha összefognak A kevésből is többre futja Igencsak jól kell gazdálkod­nia Sülysáp Ürival közös nagyközségi tanácsának ah­hoz, hogy jussanak is valami­re. Az egységes pénzalapból ebben az ötéves tervben sem maradt még ötmillió forint sem egy-egy évben fejlesztési célokra, minden más pénzüket az intézményhálózatuk fenn­tartására, működtetésre kény­telenek fordítani. Igazi nagy község: az 50 négyzetkilomé­teren (!) elriyújtózó település 18 évvel ezelőtt két faluból — a Tápió előnevet viselő Süly- ből és Sápból — lett eggyé. Fejlesztés Érthető, hogy mindenből több van, kell is hogy legyen: is­kolából, óvodából, orvosi ren­delőkből. közművelődési célú épületekből. Hát még utak­ból és járdákból! Aztán, ha a korábbi évekre gondolnak, mondják most is: nemcsak nagy a községünk, de rossz helyre, az egykori monori já­rás legszélére került. Így a központi pénzek elfogytak, mire idáig értek volna. Maguk erejéből kezdtek hoz­zá 1982-ben az ivóvízhálózat építéséhez. Azaz akkor még csak az előkészítéséhez. Per­sze a lakosság érdekeltségi hozzájárulásával. Állami tá­mogatást ehhez csak ebben az ötéves tervben kaptak. A víz­rendszer kiépítése nagyon költséges beruházás, nem cso­da, hogy egyidejűleg sok más egyébre nemigen telik. Az előző ötéves tervben az úri is­kola korszerűsítése és napkö­zis konyha létesítése, meg a sülysáp-szöllőstelepi óvoda hasonló munkái jelentették a „nagy” fejlesztést. A jelenlegi tervidőszakra Úriban a fogorvosi rendelőn kívül két tanterem, Sülysá­pon a központi óvoda bővíté­sét tervezték, meg az 1750­ben épült műemlék kastélyban működő iskola teljes felújítá­sát. Az utóbbi tetőszerkezetét már kicserélték. Időközben a műemléki felügyelőség köz­beszólt, de anyagi hozzájáru­lást nem adott, a költségek viszont megnövekedtek. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a gazdálkodó szervekkel, a régiekkel és az újabban ala­kult kisszövetkezetekkel. Át­adott pénzösszegeiket rendsze­resen egyéb anyagi, természet­beni juttatásokkal is megtold­ják. Ezekkel a művelődési ház, az önkéntes tűzoltó-egyesület, a gyermek- és más intézmé­nyeink fenntartását, meg a sportegyesületet támogatják. Emellett fuvarral, gépi esz­közeikkel is rendelkezésre áll­nak, amikor arra van szüksé­günk — sorolta Benkó István tanácselnök, amikor arról be­szélgettünk, hogy a kiterjedt intézményhálózat fenntartá­sa miatt enyire se tellenék szűkös pénzeszközeikből, ha nem lenne meg ez a „segíts magadon” közakarat a nagy­községben. Szóval a „mosto­hagyereket” azért nem kell félteni... Minilabor Nem rossz, mondhatnánk, igen hasznos elgondolás — hiszen elejét veszi az esetle­gességnek —, hogy "a tanács­elnök nagy súlyt helyez rá: valamennyi gazdálkodó egy­ség és a tanács együttműkö­dését külön-külön szerződés­sel szentesítették. Ennek do­kumentumait irattartóban őr­zi, s amikor belelapoztunk, tiltakozása ellenére — vagy valamennyit felsoroljuk, vagy egyet se! — néhány adatot sikerült kilesni. Az Unitech- nika Kisszövetkezet 150, a bu­dapesti Papirfeldolgozó Ipari Szövetkezet részlege 100, az áfész 90, a SECO System Kis­szövetkezet 50 ezer forintot utal át évente a tanácsnak. Emellett például az utóbbi — mivel szabadidőruhákat gyárt — 15 teljes sportfelsze­relést ajándékoz egyik évben a kézilabdás lányoknak, a má­sik évben a focicsapatnak. Az áfész pedig — mint arról ko­rábban már írtunk lapunkban — tavaly számítógépet és magnót vásárolt az iskolák­nak, az idén pedig orvosi mi­nilabort a körzeti rendelők­nek. Hozzájárulás — Az elmúlt esztendőben összesen , 700 ezer forinttal lettünk gazdagabbak az üze­mek révén — összegezte a tanácselnök. — Az úriak 420 ezer forinttal járultak hozzá a helyi fejlesztési célokhoz a megszavazott adó befizetésé­vel. A sülysápi lakosság pe­dig a víztársulati hozzájáru­lással veszi ki részét közös céljaink megvalósításából. Meg két keze erejével is, a különböző társadalmi munka­akcióinknál. A köztisztaságra, a járdák, utak építésére, a belvízelvezetésre, meg a gyer­mekintézmények. iskolák kar­bantartására gondolok itt el­sősorban. így például tavaly, amikor mindent számba vet­tünk, az év végén 8,2 millió forintot mutatott a társadalmi munkák értéke 9 ezer '200 Tel­kes közös tanácsú nagyközsé­günkben. K. E. Kulturális program Ecseren csütörtökön 14 órá­tól nyitott ház, 16-tól a nyug­díjasklub foglalkozása. Űriban 14-től a nyugdíjas­klub összejövetele, 16.30-tól: német nyelvtanfolyam hala­dóknak. A siker receptje Szorgalom, kitartás, ügyesség kája alapján eldöntsük: ki lesz az a kettő-kettő, aki az or­szágos versenyen a megyét legjobban képviselheti. Itt mindenki tiszta lappal indul, a megyei helyezése csak any- nyiból számít, hogy azzal sze­rezte meg a jogot mindenki magának, hogy idekerülhessen — s a lehetőséget a tovább­jutásra. A többi: szorgalom, kitartás és ügyesség kérdése. Nagyon összenő a kis csapat az egy hét alatt, a közös munka összekovácsolja őket, igaz barátságok születnek. A kiválasztás, hogy a három fiú­ból és lányból ki a két első, végül is — kényszerhelyzet. A kimaradó harmadik is meg­kapja azonban a versenyfel­szerelést: ő lesz a biztonsági tartalék... Szurkolunk nekik Hazafelé elgyönyörködtem az üdezöld gabonatáblák, a tá­vol sötétkék horizont és a hal­ványkék tavaszi ég harmóniá­jában, s az jutott eszembe: a gyerekek, ak-ik a kerékpáro­zásban ilyen ügyességre tet­tek szert, talán ezen keresz­tül a minket körülvevő ter­mészetnek is jobb ismerői, ba­rátai, védői lesznek. S el­mondhatjuk: újra sikerült eredményt elérnünk. Nem csu­pán az egészséges életmódra való nevelésben, de a bizton­ságosabb közlekedés tekinte­tében is. Nem is kicsi ered­ményt ... Ezért is nagyon szurkolunk ezekben a napok­ban nekik. Bukai Tibor (ISSN 0X33-2651 (Monorl Hírlap) töltött idő a kötelező, hanem az eredmény. Itt „kötelező” fejlődni, ügyesedni, ezért va­gyunk itt. Ma még lesz elmé­leti foglalkozás Is, amíg a se­gédmotorosok gyakorolnak a pályán. Az eddigi tésztek ne­kem elég jól sikerültek ... A fiúk is szorgalmasan gya­koroltak közben. Ki-ki vér- mérséklete szeri ót fogadta a kudarcokat. Pedig elkesere­désre igazán semmi ok: itt senki sem lesz vesztes, még ha az országos döntőbe nem ke­rül is. A tábor két trénere, moz­gatója Pintér János és Palá- gyi István. Így közösen má­sodik éve végzik a felkészí­tést, A tábor feladatát, cél­ját Pintér János fogalmazta meg: — Eltérő a gyerekek felké­szültsége. A megyei verseny­ben több mint száz versenyző volt, akik közül az első há­rom helyezett lány és fiú ke­rült ide. A mi feladatunk ket­tős: az öt nap alatt szintre kell hozni őket, a felkészülés hiányait, fehér foltjait kell feltérképeznünk, és velük együtt betöltenünk. A rutint — főleg, ha a versenyző „ér­zi” is a pályát — természete­sen sokkal könnyebb tökélete­síteni. mint az elméleti tud­nivalók esetleges hiányát pó­tolni. A másik, egyáltalán nem könnyű feladatunk, hogy a hat versenyző egész heti mun­tégla, de hűségesen számolták egymásnak a hibapontokat, helyére állították a rakoncát- lankodó, a2 ügyességet, erőt és odafigyelést egyformán próbá­ra tevő akadályelemeket, s máris indultak az újabb kör­re. A kezdeti magas hibapon­tokhoz képest sikerült már úgy is végigvinni az engedet­len kerékpárt, hogy ötven hi­ba helyett csupán kettő szü­letett. Pedig nem a pálya lett könnyebb... Eközben a lányok a szere­lés fortélyait gyakorolták. Négy perc a szintidő, ezalatt kell végezniük az első és hát­só kerék, valamint a csöngő le- és visszaszerelésével. Előbb végezni lehet; de aki kicsú­szik az időből, újra kezdi. Ta­lán mottója is lehetne az it­teni felkészülésnek: türelem rózsát terem. (Ha ez a rózsa most. és itt babért jelent is. Hiszen nem kicsi a tét...) Tiszta lappal Balogh Ilona már’ végzett, Ó mesélt a tabor életéről: — Nagyon jó itt, hiszen sza­badon készülhetünk a ver­senyre. Komoly a munka, mégis minden más, mint afz iskolában. Ott végig az idő szorításában élünk, ez a fon­tos: reggel időben érkezni, órára pontosan bemenni, itt ehhez képest nagyon szaba­dok vagyunk. Még sincs lógás, mert nem a gyakorlással el­A Nemzetközi Iskola Kupa március 26-i Foton megrende­zett megyei döntőjén — mint arról már beszámoltunk — a monori körzet kiválóan szere­pelt: mindkét egyéni első' he­lyet a lányok és a fiúk kö­zött a monori Munkásőr úti iskola nyolcadik osztályosai szerezték meg. Gyakorlás, gyakorlás... Balogh Ilona és Árvái Ár­pád (akinek az akkori tudó­sításban a neve Csabára si­került) az azóta eltelt napo­kat nem az Iskolában tölti. Már a döntőt követő hétfőn kezdődött a nagyobb erőpró­ba, a felkészülés az április 5—8. közölt Győrben megren­dezendő országos döntőre. Az edzőtábornak az MHSZ du­nakeszi iskolája adott helyet, ahol velük együtt a megyei dobogósok is készültek: Mik­lós Csilla Abonyból, Germán Zsuzsa■ Sződligetről, Borovszky Róbert és Juhász Csaba Ke- repestarcsáról. Itt zajlott a segédmotoros versenyzők fel­készítése is. Ebben az igazán szép kör­nyezetben találkoztam a gye­rekekkel. Ragyogó tavaszi napsütés, boldog, szívet-lelket megtöltő madárcsicsergés — és komoly munka. A három fiú az ügyességi pályán gyakorolt. Néha meg­moccant egyregv bója, fél­rebillent az akadályt jelző fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom