Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA i. . I-- ... XXXII. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM 1988. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Testületi változások Megújuló munkamódszerekkel A párt vezető szerepét és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését célul tűző folyamat első állomásain túl­jutva megszületőben van a pártélet néhány módszerbeli változása. Milyen megfontolá- soik előzték meg a módszer­váltást? egyebek között erről kérdeztük Berla Ferencet, az MSZMP városi bizotttságának titkárát. —• Előbb a stabilizációs program, aztán a novemberi KB-ülés, majd januárban a politikai intézményrendszer­ről szóló tézisek vitája. Nyil­ván ezekből kell kiindulni. — Ezeken az alkalmakon kristályosodott ki — sóik min­den más mellett —, hogy a párt mozgalmi-politikai jelle­gének erősítése nélkülözhetet­len, nem kevésbé a formali­tások, a bürokratikus elemek visszaszorítása, a munkamód­szerek elemzése, s a változó folyamatokhoz való igazítása. Ennek egyik elemeként a no­vemberi KB-ülésen döntés született arról, hogy a közsé­gekben és az üzemekben a pártbizottságok működhetnek végrehajtó bizottságok nélkül is. Nem annyira szervezeti változásról, mint inkább a murnkametódus átalakulásáról van itt szó. Döntést hozni el­vi kérdésekben: ez a felsőbb szintű vezetés feladata. A vá­rosokban és a megyei szinte­ken ezt a teendőt végzi el a nagyobb létszámú pártbizott­ság, s mellette az operatív te­rületek letéteményeseként megmarad a vébé. — Es a községekben? — A községekben már jóval kisebb az elvi kérdésekben va­ló munkálkodás szerepe. A meglevő feladatok ellátására elegendő lesz egy 7—19 fős pártbizottság, ami a korábbi két testület valamennyi ügyé­vel foglalkozik. Az új párt- bizottság létszáma megnő, operatív jellege erősödik. Jog- és felelősségi köre bővül, meg­szűnnek a fölösleges pár­huzamosságok, ismétlődések. Ugyanis az eddigi gyakorlat szerint a végrehajtó bizottság többnyire csiszolt, kialakult előterjesztést vitt a pártbizott­ság elé, ezért vitára nemigen volt mód. — Formálódik a beszámo­lási rend is? — A pártbizottság köteles­sége lesz minden esztendőben beszámolni az őt választó kül­döttgyűlésnek vagy összevont taggyűlésnek. — Mikor és hol kerül sor az új pártbizottságok megvá­lasztására? — A május 20-ra kitűzött országos pártértekezletet kö­vető időszakban, az év végéig. Mégpedig folyamatosan, nem kampányszerűen. Abonyban, Albertirsán, Jászkarajenőn, a CÁT-ban, a ceglédi Lenin és az albertirsai—dánszentmikló- si Micsurin Tsz-ben. — Várható-e személyi vál­tozás? — A választásokkal együtt személycserék is lesznek. — Jut-e a változásokból a városnak is? —; Hogyne. Tovább növek­szik az önállóság és a felelős­ség. Már azokban a kérdések­ben is, amelyekről eddig be­széltünk, a ceglédi pártbi­zottság önállóan dönthetett. Ugyancsak nagyobb tenet kap­tunk a megyétől a bérgazdál­kodásra, illetőleg a meglevő létszámmal való gazdálkodás­ra. — Mit jelent ez konkrétan? — A városi pártbizottság feladata minél hatékonyabban segíteni a községi testülete­ket, hogy azok önálló politi­kai gazdái legyenek a helybe­li folyamatoknak. Mit tudunk tenni? Például a saját lét­számkeretünkből egyet át­adunk az albertirsai pártbi­zottságnak, mert nemsokára bővülni fog majd a tevékeny­ségi köre. Mégpedig a mike- budai és a dánszentmiklósi pártszervezetek irányításával. De emellett koordinálnia kell azokat az elképzeléseket, ame­lyek mindhárom településre vonatkoznak. — Folytatódik-e a munka­eszközök tárának átformáló­dása? — Korántsem zárult le a munkamódszerek átalakulá­sának folyamata. Valamennyi eszközt, ami a párt mozgal­mi jellegének erősítésére al­kalmas, föl fogunk használni. V. S. ló heccnek Mottók Aki a virágot szereti... A két férfi — miközben az abonyi Kinizsi étterem aszta­lánál múlatta a napot — alig­ha sejthette, hogy kínos hely­zetüket egy csokor virág okoz­za majd. Nem messze tőlük egy négy­fős társaság szórakozott, közü­lük ketten, Nagy Róbert és Nagy István főszereplőivé vál­tak a késő esti történetnek. Egyszerűen, vészjósló jelek nélkül indultak el az esemé­nyek. Nagy István csőszere­lő fölállt, a két férfi asztalá­hoz ballagott és cigarettát kért. Nem kapott. Valószínű, hogy ez nyomokat hagyott a fiatalemberben. A gárda nem sokkal záróra előtt maga mö­gött hagyta a Kinizsit, és ko- csikázni indult. Rótták az abonyi utcákat, ám hamaro­san ennél jobb szórakozási le­hetőség kínálkozott. Ugyanis megpillantották az étterem aj­taján éppen kilépő két férfit (az egyik kezében virágcso­kor: két szál frézia és egy szál szegfű.) Ez már önmagá­ban is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy harag gyűljön a két Nagy kebelében, s föntebb pedig kipattanjon a szikra. Mindketten megkívánták az idegen ember virágcsokrát, de különösképpen Nagy Róbert rakodómunkás, akinek hirte­len eszébe jutott, hogy nővé­rének névnapja közeleg, s egy színes bokréta a lehető leg­szebb ajándék. Kilesték, ko­csival követték, megelőzték a két férfit, majd a Szolnoki út és a Vasvári utca találkozásá­nál vártak rájuk. Az akció a Nagyok szem­pontjából „sikeresnek” volt mondható, hiszen nem csu­pán a virágot szerezték meg, de egy nyolc napon túl gyó­gyuló sérülést is okoztak, .emellett eltűnt a sértettek pénze, órája, táskája. Mind a négyen jó heccnek tartottuk — nyilatkoztak ké­sőbb a fiatalemberek. No nem a verést, hanem a virágügyet. „ V. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a Abonyi krónikái Valaki nyisson rájuk ajtót A vöröskeresztes mozgalom működéséről, fejlődéséről, kö­zeli és távoli gondjairól gyak­ran beszélnek, tárgyalnak Abonyban. A nagyközségi párt- bizottság például félévenként kér tájékoztatást a település egészét érintő tevékenységről, a tanács végrehajtó bizottsága a minap megtartott tanács­kozásán pedig az utóbbi öt esztendő eseményeinek tükré­ben kívánta felmérni a helyi mozgalmi viszonyokat. A Pető Istvánná községi tit­kár által összeállított jelentés szerint a munkát tizenegy sze­mélyből álló vezetőség irányít­ja, s minden feladatnak külön felelőse van. Az elmúlt esz­tendőben lezajlott alapszervi vezetőségválasztások alkalmá­val az eddigi hat orvosi kör­zetre épített alapszervezet há­romra csökkent, viszont gya­rapodott az üzemi szervezetek száma. Bebizonyosodott, hogy a mun­kahelyi kollektívák — az ese­tek többségében — több és jobb eredményt tudnak felmu­tatni. Az utóbbi évek tapasz­talatait összegezve jó munkát végzett az I. és III. számú ke­rületi alapszerv, valamint a Ságvári Endre, a József At­tila Termelőszövetkezet, az Elektra Kötőipari Szövetkezet, a Kézműipari Vállalat helyi telepének titkára. A 900 tagot tömörítő moz­galom részvevői bekapcsolód­tak a különféle gyűjtési ak­ciókba, az egészségügyi neve­léssel összefüggő feladatokat a törvények és rendelkezések fi­gyelembevételével végezték. Több helyen és több alkalom­mal szerveztek felvilágosító előadásokat, amelyek a har­monikus családi élet kialakítá­sáról, az egészséges életmódra nevelés, a helyes egészségügyi szokások megteremtéséről, a betegségek megelőzéséről, a káros szenvedélyek elleni küz­delemről szóltak. A helyi környezetvédelmi bizottsággal együttműködve évente értékelik az utcák és lakóházak környékének rend­jét, tisztaságát, valamint a munkahelyek környezetvéde­lemmel kapcsolatos feladatai­nak végrehajtását. Szerencse, hogy a nagyközségben nincs olyan gyár, amelynek füstje a levegőt szennyezné, így ezzel összefüggő gondjaik sincsenek. Az évente ismétlődő lomtala­nítási akció szervezésébe be­kapcsolódnak. A családvédelemmel össze­függő munkájukban kiemelt szerepet kap az idős, egyedül élő emberekkel való törődés. A rászorulókat a település egészségügyi dolgozóival, a helyi gondozási központ mun­katársaival közösen és rend­szeresen felkeresik, s kérései­ket a lehetőségekhez mérten teljesítik. Aktíváik évente kö­zel 400 idős embert látogatnak meg, akiknek különösebb óha­juk nincs, csupán azt igény­lik, hogy valaki nyisson rájuk ajtót és elbeszélgessen velük. A családvédelemhez tartozik a gyermek- és ifjúságvédelem. Tevékenységük a magas ará­nyok miatt a veszélyeztetett körülmények között élő fiata­lok megsegítésére irányul, és azt sem lehet eltitkolni, hogy az ok majd minden esetben a szülők alkoholos életmódjával függ össze. A Vöröskereszt abonyi ve­zetősége és az alapszervezetek egyaránt megemlékeznek a békéről és a vöröskeresztes vi­lágnapról. Ezeket a rendezvé­nyeket használják fel a vér­adással kiérdemelt kitünteté­sek átadására és a jó munkát végző aktivisták megjutalma- zására. Évente közel 60-70 többszörös véradó vehet át különböző kitüntető jelvényt, s rendszerint olyanok is van­nak közöttük, akiket. úgyneve­zet készenléti véradóknak ne­veznek, hívásra azonnal a meghatározott helyre utaznak, önzetlenségükkel már két helybélit sikerült megmente­niük az orvosoknak. A jelentésben közölt szá­mok szerint 1984-ben 773 abo­nyi 289,9 liter vért adott a szer­vezett véradás keretében. Ez az arany ,az azóta eltelt időben fokozatosan csökkent, s tavaly már csaknem 300-zal kevesebben, 493-an tartották oda karjukat a véradóállomás dolgozói elé, a levett vér pe­dig 197,2 liter volt. Mivel a csökkenés szembetűnő, külön megkerestük a községi vörös­keresztes titkárt, hogy mi a magyarázat. — Két községi és négy mun­kahelyi véradás van egy év­ben, és viszonylag nem keve­sen akadnak olyanok, akik mindkettőn megjelennek — mondta. — Csakhogy létezik a rendelkezés, miszerint 3 hó­napon belül nem lehet kétszer vért adni, vagyis a két véradás között 3 hónapnak kell eltel­nie. Akiinél ez így alakul, az az egyik lehetőséget elveszti. Másik ok: a második közsé­gi véradás december közepén, az ünnepek előtt van. Ez újab­ban már járványos időszaknak számít, többen emiatt kényte­lenek távolmaradni és ugyan­csak figyelemre érdemes té­nyező lett, hogy sokan koroso­dásuk vagy egészségi ál­lapotuk romlása miatt kény­telenek korábbi jó szándékuk­kal felhagyni. Helyenként gondjaink vannak a munka­helyi vezetők ezzel összefüggő szemléletével, ami ugyancsak távol tart embereket a vér­adástól. Mind a testület, mind a tit­kárnő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a mozga­lom közeli programjában fel­tétlenül kapjon helyet új, fia­tal véradók megnyerése. —ki Seregszemle Április 9-én, szombaton 17 órakor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében ren­dezik meg a hallássérültek 19. országos kulturális seregszem­léjének második területi dön­tőjét, amelyen többek között gyöngyösi, debreceni és egri amatőr csoportok lépnek fel. Egészség, divat Április 10-én 10-től 17 óráig Egészség — divat címmel fod­rász- és kozmetikai bemutató lesz a művelődési központban. Téma: mai modern frizura és smink készítése a közönség soraiból önként jelentkező modelleken. A két fodrász- mester: Varga István és Nagy Sándor, a magyar válogatott tagjai. A kozmetikai bemuta­tót Vanház Éva tartja. A bizottság tárgyalja A városi tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülését április 11-én, délután 13 óra­kor tartja a CÁT kultúrter­mében. Az egyik beszámoló témája: A dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, szociá­lis és munkaügyi jogszabá­lyok megtartása a CÁT-ban. Ezenkívül szó lesz még az ifjúsági alap 1988. évi felosz­tásáról és a városi támogatá­sok ügyéről. Cegléd a hazai lapokban A Kertészet és Szőlészet cí­mű szaklap január 28-i szá­mában jelent meg Nyújtó Fe­renc A fajták és a tavalyi tél című írása, amelyben foly­tatja az előző számban meg­jelent tanulmányt arról, hogy a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutató, Fejlesztő Vállalat ceglédi kutatóállo­másán végzett felmérések sze­rint miért esett vissza az utóbbi 15 évben országosan is a kajszibarack-termesztés, il­letve ismerteti azokat a kaj­szibarackfajtákat, amelyek a tapasztalatok szerint viszony­lag jól bírják a téli és tava­szi fagyokat. Az Élet és Tudomány feb­ruár 5-i számában látott nap­világot Gonda Irén A mérges pulyka című írása, amelyben a pulykatenyésztés történel­méről ad rövid áttekintést. Idéz egy 1877-ből való értéke­lést, amely szerint a „Pulyka, tyúk, kacsa legbővebben te- nyésztetik a tanyás gazdasá­gok körül. A homokos, tanyás gazdaságok, elkezdve mindjárt Pest alól, le a Tiszáig s át a kiskunsági pusztákra, különö­sen a pulykatenyésztést űzik nagyban ... Pulykával kivált legszembetűnőbb mértékben Czegléd, Nagykőrös. Félegyhá­za vidéke tartja a fővárost...” A Képes Űjság február 13-i számában jelent meg Tóth Il­dikó Boltról boltra Cegléden című képes riport-összeállítá­sa városunk kereskedelmi el­látottságáról, helyzetéről. A Magyar Nemzet február 25-i számában jelent meg Soós Péter A tüzesvas-próbá- tól a mocsárlecsapolásig című írása, amelyben a Tápió mente történetét foglalja össze rövi­den. Egyebek között megjegy­zi, „ ... Mivel a Tápió mente községeinek vásárlási joga — egy kivételével — nem volt, Cegléd, Gyöngyös, Jászberény és Nagykáta piacain értékesí­tették a feleslegeiket...” A Hajdú-Bihari Napló feb­ruár 26-i számában láttuk Ho- néczy Barnabás Elektromos motorok Ceglédről című fel­vételét, amely az Évig kisgép­gyárában készült, ahol a Haj­dúsági Iparművek automata mosógépeihez gyártanak moto­rokat. A Népszabadság március 7-i és a Népszava március 8-i számában olvastuk, hogy „Nö­vekszik a cigányklubok szá­ma Pest megyében. Jelenleg már 18 településen működnek ilyen közösségek ... Cegléden a gyerekeknek szerveznek Fogadóóra Apriis 13-án, szerdán dél­után 2-itőI dr. Kiss Tibor meg­bízott vb-titkár fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. rendszeresen tartalmas időtöl­tést a cigányklubban ...” Összeállította: Kósik Lajos Gyógynövények A kerti körömvirág sárga fészekvirágzata tartalmaz ha­tóanyagokat. Külföldön már korábban felfigyeltek rá. Egy­részt azért, mert A-vitamin- ná alakuló karotintartalmánál fogva a bőrgyógyászatban, a kozmetikában használható: igen jó hatású bőrregeneráló szer. Aztán újabban kiderült, részben römániai, erdélyi ku­tatások során, hogy víruselle­nes hatása is van, és még gyomor- bélfekélyek megelő­zésére is alkalmas. Ti.nktúrá- ját vagy teáját alkalmazzák gyomor- és bélfékélyek meg­előzésére, a népgyógyászatban hashajtóként, féreghajtóként ismert. Szennyvíztisztító Tavaly ősz óta működik jelen­legi, bővített formájában a ceglédi szennyvíztisztító telep. A Lenin Termelőszövetkezet a megtisztított vizet öntözésre, a leválasztott iszapot pedig komposzt előállításához hasz­nálja fel. (Apáti-Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom