Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-05 / 80. szám

A körzetben és a városban a ' felszabadulás évfordulója alkalmiból kiváló munkáju­kért a következők kaptak ki­tüntetést és elismerést. Üttörővezetöi Érdemérem: Juhász Gyuláné tanár. Aszód, 2- es számú általános iskola. Kiváló úttörövezetö: Simon öáborné tanítónő, Gödöllő, Petőfi iskola, dr. Michalikné Völgyi Gyöngyi tanítónő, Pe­tőfi iskola, Fekete Lászlóné tanítónő, Túra, Mezővári Ottó- né tanár, Gödöllő, Karikás is­kola, Rádi Jánosné tanár, csa­patvezető, Veresegyház, Ács iSándorné tanítónő, Galgamá- csa, Szűcs Zoltánná gamesz- vezető, Galgamácsa, Túrái Já­nos tanár, Dány. A Magyar Űttörök Szövet­sége Országos Tanácsa dicsé­rő oklevele: Nagy Júlia ta­nár, Riedlné Péter Etelka ta­nár, Petőfi iskola, Visy Györgyné tanítónő, Túra, Kus- nyarikné Pap-Klára Márta ta­nár, Erkel iskola, Ivicsics Sán- dorné tanítónő, Veresegyház, Abai Tamásné tanár, Isaszeg, 1-es számú iskola, Heizer Já­nosné tanár, Isaszeg, 2-es szá­mú iskola, Losonczi Gyuláné tanár, Damjanich iskola. Kö­rösi Lajosné konyhai dolgozó, Damjanich iskola, Körösi Gyu­láné tanítónő, Aszód, 2-es szá­mú általános iskola, Monosto­ri Józsefné tanár, Dány. Dúcs Márta tanítónő, csapatvezető, Aszód, 1-es számú iskola, Ki­rály Józsefné tanítónő, Aszód, 1-es számú iskola, Dúlná Ti- borné tanár, Kerepestarcsa, 3- as számú iskola, Fekete Zol­A GATE növénytermesztési tanszéke, a Gödöllői Tangaz­daság és a GBBR Nagygombo­si Kísérleti Telepének, a Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézetnek és más munkahe­lyeknek az adatai, eredmé­nyei alapján a Gödöllői Ag­rár-Fejlesztő Közös Vállalat sokszorosításában megjelent az 1987-es növénytermesztési technológiafejlesztési kísérle­teket bemutató könyv. Szerzői, Kapros Judit kísérletvezető, Lindmayer Nándorné, Kalmár Zsolt, Fáik László és Danis István, értékes, hasznos össze­állítást nyújtanak a szakem­bereknek. A mezőgazdaságban ezekben a hetekben a borsó vetése az egyik fontos termelési feladat. Lehet, hogy az elmúlt évi faj­takísérleti eredmények 1988- ban még csak kicsit segítik a gyakorlatot, mégsem haszon­talan a megállapításokban tal­lózni. Az étkezési szárazborsófaj- tákból 1987-ben hat sárga és öt zöld magvú állt a termesz­tők rendelkezésére. Ez az elő­ző évinél kettővel több. A ta­karmánybor só-fa jtík válasz­tékát négy ábrák- és két zöld- takarmányfajta alkotta. A fajtakísérletek folyamatosan szolgálják a legkorszerűbb fajták keresését és a fajtasor állandó megújítását. Tavaly a megkésett tavasz miatti késői vetést a hűvös, csapadékos május jól kiegyen­lítette, Jó termést alapozott me«l- A június végén, július végén bekövetkezett erős lég­köri aszály azonban kedvezőt­lenül hatott, természetesen at­tól függően, milyen alkalmaz­kodó és tűrőképességük volt az egyes fajtáknak. Az érés gyors volt. A? korai és közép­érésű csoport tenyészidejében átlagosan csupán egy nap kü­lönbség mutatkozott. Kérdé­sessé téve a jelenleg kísérlet­ben tevő fajták tenyészidő- alapú csoportosításának indo­koltságát. Magszín alapján in­dokoltabb lenne a különbség- tétel. A korai fajták termésátlaga jó volt, 3093 kilogramm hek­táronként. A holland Imposant fajtát az 1986-ban minősített csehszlovák Bohatyr 8,6 száza­lékkal múlta felül. A Bohatyr hároméves termésének átlag- eredménye 3706 kilogramm — ez a legjobb termőképességű fajta. Fuzárium-betegségér- zékenysége viszont a közepes­nél erősebb. Az 1987 tavaszán minősített zöld magvú cseh­szlovák Tyrkys fajta eredmé­nye a vártnál gyengébb, az tánná tanár, Kartal, Szabó Jó­zsefné tanítónő, Vácszentlász- ló. Kiváló ifi: Hublik Ildikó, Vas Hajnalka, Gróf Erzsébet, Túra, Szabadi Krisztina, Kari­kás iskola, Bárány Andrea, Gazsó János, Veresegyház, Gerhát Péter, Kurucz Mónika, Galgamácsa. Ifimunkáért kitüntető jel­vény: Szekeres Beatrix, Dam­janich iskola, Pávics Laura, Kovács Attila, Bag. Kiváló Munkáért: Mayer Jánosné főelőadó, gödöllői ta­nács. A tanács kiváló dolgozója: Dolányi Péter gépkocsivezető, Gödöllő, Vilmosné Gálái Edit műszaki osztályvezető-helyet­tes, Gödöllő, Povázsony Mi- hályné pénzügyi előadó, Bag, Kerék Károlyné gazdasági elő­adó, Veresegyház, Zsiák Pálné igazgatási főelőadó, Kerepes- tarcsa, Csáván Ferenc műszaki főelőadó, Pécel. Kiváló társadalmi mun­káért: dr. Máihé András, az agráregyetem docense, a vá­rosi tanács tagja, Mucsinyi Fe­renc nyugdíjas, a kerepestar- csai tanács tagja, Vass István, a Budapesti Kéményseprő Vállalat dolgozója, a veresegy­házi tanács tagja, Balogh Pál kisiparos, Szada. Szabó Gábor, a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet építésvezetője, Szada, Kovács András, a Közúti Gép­szerelő Vállalat dolgozója, Zsámbok, Bene Pál, Valkó, Kajon János nyugdíjas, Vác- szentlászló. erős légköri aszály a növények csúcsi hüvelyeinek és virágai­nak lesülését okozta. A harmadik évben vizsgál­ták a sárga magvú Melinda magyar fajtajelöltel. Termésű- átlaga jó, 3203 kilogramm hektáronként, összesítve átla­ga 3496 kilogramm, ezzel 12,2 százalékos terméstöbbletet iga­zolt a csehszlovák Dukál faj­tához viszonyítva. Minősítése jövőre várható. Tavaly ősszel minősítették a holland Solara fajtát. Zöld magvú, elsősorban abrakta­karmánynak alkalmas. A nö­vény félig levél nélküli, igen jó állóképességű, erős kacs­rendszerű. Termése 1987-ben 3373 kilogramm volt hektáron­ként. Nyersfehér je-tartalma 25,9 százalék, at zöld magvú fajták között a legmagasabb. Még egy kedvező tulajdonsága az. hogy a fuzáriumfertőzés- sel szemben ellenálló. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál egyik rangos eseménye volt a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeumban a Magyar Fo­tóművészek Szövetségének a támogatásával 55 év címmel megrendezett fotóművészeti kiállítás, amely Reismann Já­nos és V. Reismann Mariann képeivel ismerteti meg a lá­togatókat. Szikossy Ferenc ír­ja a kiállítás katalógusában: Ritkán fordul elő, hogy két testvér azonos művészi pá­lyán indul útnak, s mindket­tő közismertté válik a szak­májában és a szélesebb kö­zönség előtt. Reismann János és V. Reismann Mariann ese­tében erről van szó. Hozzánk, akik itt élünk a Galga völgyében, Reismann Mariann áll közelebb, aki ta­lán a néprajz értő szakembe­reinek nyomába eredve, vagy az ország megismerését és megismertetését vállaló útjai során jutott el vidékünkre is, ahol fényképek sokaságát ké­szítette, hogy megmutassa éle­tünket a mának és megőrizze a jövőnek. Már az ötvenes években találkoztam Reis- mann Mariannái, s most — évtizedek múltán — több al­kalmunk is nyílt a beszélge­tésre. az egykor megörökített helvek és emberek felkeresé­sére. A kiállítás megnyitásának ünnepi perceiben éppen csak egy rövid gratulációra nyílott alkalmam, de sokáig elidőz­tem Reismann Mariannák a A közhellyé koptatott, ne­mesedett igazságok naponta igazolódnak. Száz kiló búzát kétféleképpen lehet fölvinni a padlásra. Beletölteni egy zsák­ba, egy erős ember a vállára kapja, s egy perc múlva fönn van vele. Ah, mondják ilyen­kor a szájtátiak, már fönn is van: De fölvihető szakajtóval is. Ilyenkor semmi ok szájat tátani. Az eredmény azonban ugyanaz. A búza fölkerült a padlásra. Súlyosabb boríték Ha jól értettem dr. Tözsér Béla igazgatót, a gödöllői La- barotóriumi Törzsállattenyész­tő Intézetben tavaly szakajtó­val vitték föl a búzát a pad­lásra. Vagyis: semmi világra­szóló tettet nem hajtottak végre, amiért idesereglettek volna a belföldi és külhoni szakemberek, hogy álmélkod- janak és irigykedjenek. Csu­pán az történt, hogy úgyszól­ván minden kitűzött tervüket teljesítették, noha sokat küsz­ködtek közben. Az ünnep alkalmából hat dolgozónak adhatták át a ki­váló címet tanúsító jelvényt és igazolványt, huszonegyen kaptak oklevelet, a vele járó dísztállal, tízen vehették át a Lati-plakettet. A megelőző esztendőben kilenc, 1987-re tizenegy napnyi nyereségrésze­sedést fizethettek azoknak, akik az eredményeket elérték. Nyolcvankétmilliö volt a be­vételük, aminek huszonegy százaléka nyereség. Mindenütt takarékoskodtak, mindig meggondolták, miből, mennyit használjanak föl. S mit adjanak el. Korántsem mindegy például, hogy az ér­tékesebb takarmányból árusí­tanak többet, vagy az olcsób­bikból. Sem a dolgozóknak, sem a cégnek. A cég a vég- elszámolásnál rögzítheti a na­gyobb bevételt, a dolgozó fo­lyamatosan érzékelheti a mi­nőségi munka áldásos hatását, hiszen súlyosabb borítékot ve­het kézbe hónapról hónapra. Kass János áltál készített portréja előtt, s vizsgáltam a fényképezés mesterének arc­mását. Mintha azt mondta, tükrözte volna: íme, itt állok a látogatóim előtt, sok évvel a hátam mögött, s pár méter­rel odébb sorakoznak a fo­tóim, amelyek igazolják, nem henyéltem, szorgalmas vol­tam egy életen át és nagyon, de nagyon sok mindent átél­tem, helyesebben átéltünk együtt. Ez a közös átélés, korunk megrázkódtatásoktól terhes 55 éve van jelen a kiállításon. Ezek a képek megnyitják a kiállítóterem falait, s rácso­dálkozhatunk a több mint fél évszázad minden eseményére, az egész országra. Az alkotá­sok lenyűgözőéit, mert tárgyi­lagosak. A fotóművész nem művészkedett, elkerült minden modorosságot és a modernség álarcába öltöztetett öncélú- ságot. Mondandóját rábízta a valóságra. Nem akart szenve­délyes lenni, mégis indulato­kat s gondolatokat támaszt. Sétáltam a képek közt. Ném szólok a leghíresebbekről, a legsikeresebbekről, amelyek alkotójuknak meghozták a hír­nevet. az elismerést, de írok a számomra legkedvesebbek­ről. verőkre áll ez, hanem az álla tokát nevelőkre is. Itt különös gondossággal kell eljárni, mert a kísérleti egér, patkány, ten­gerimalac naponta két-három grammot gyarapszik, ami hét­köznapi szemmel semmi, a megrendelőnek azonban igenis számít. Őneki az_ előírt idő­ben, a kért súlyban szállítsák az élő műszert. S a megfelelő ivarút. A megrendelő nem napra, órára kéri az áltetot. Nem kis feladat, ha tudjuk, az intézetben ezer-, tízezer­számra állítják elő az állato­kat. Bízvást használhatjuk az előállít szót, hiszen a súly csak az egyik ismérv, amire«gondo- san ügyelni kell. Ma már egy­re inkább előírják azokat a tulajdonságokat is, amelyeket elvárnak az egértől, patkány­tól. Kérhetnek olyat, amelyik­nek eleve magas a vérnyomá­sa, vagy olyat, amelyik bizo­nyos daganatokra érzékeny. Kérhetnek csíra- és kóroko­zómenteset, kórokozókban sze­gényeket. Részek és pénzek Tavaly egyébként voltak ez­zel kisebb zökkenők. Nem vol­tak egyformák méretre, súlyra a kért állatok, az egyik fej­lettebb volt a másiknál, beteg­ség is előfordult, amit aligha­nem kintről hoztak, nem- a megszabott időre adták őket; egy-két napi csúszás sokat számít. Néhány kritérium csupán a fenti, azok közül, amelyeket figyelembe vesznek a mozgó­bér és a jutalom megállapí­tásánál. Az összeg háromszáz és ezernyolcszáz forint között mozog, tehát nem mindegy, milyen állat, milyen takar­mány kerül ki 'valakinek a munkája nyomán. Minél drá­gábban gyárt, nevel, állít elő valaki, annál nagyobb a kere­sete. De a vállalatnak is ez a jó, vagyis egybeesik a közös­ség és az egyén érdeke. Persze az sem közömbös, hányán termelik meg az árut, lüaz-ben a bagi termelőszö­vetkezet gyűlésén készült az a felvétel, amelyen egy megfá­radt, keserű gondoktól sötét szemű, fejkendős asszony te­kintetét örökítette meg az al­kotó és a kamera szeme. A föalakot asszonyok karéja öve­zi, ám az ő arcuk valahová, az elhomályosodó távolba tű­nik. Micsoda fel- és megmu­tatása az újat vállalók szik­lából vizet fakasztó, semmiből várat építeni szándékozó, nap­ról napra ismétlődő, buká­sokkal teli, a nincstelenség gondjaitól sem mentes akará­sának. Egyetlen asszony te­kintetében olt busong a bi­zonytalanság, a kilátástalan- ság, a kenyértelenség meg­próbáltatása. 1953. Vizsgatétel húzása az első mezőgazdasági káderkép­ző iskolában Gödöllőn. Fiatal férfi, amint a kihúzott tételre hajol. Nem látható az arca, a felvételt inkább a beárnyé­kolt homloka uralja, s a ke­zek, amelyek arra készülnek, hogy az el-elakadó nyelvnek segítsenek. Ki lehet a káder, s milyen volt pályájának íve? 1956. Ismerős, szép arcú asz- szony mosolyog ránk a kép­ről. Ekkor még nem ismerte ej. ország Vankóné Dudás Ju­lit. Ki tudná eldönteni, meny­és az érte járó bevételt, nye­reséget. Valamikor ebben az intézetben is előszeretettel be­széltek létszámhiányról. Ma­napság ilyesmit nem hallani. Ahányan megtermelik a pénzt, annyifelé van szétosztva, mondja az igazgató. inkább az eredményt Gazdasági szempontból 1938 nem lehet olyan, mint a múlt év volt. Más miatt viszont ki­emelkedő lesz. Az év végére várhatóan elkészül az új állat­ház. S akkor majd 250 ezer­rel több állatot bocsáthatnak ki. Egyúttal csökkenhet a je­lenlegi házak zsúfoltsága. A legfontosabb azonban, hogy az új állatházban minőségi ug­rást hajthatnak végre. A leg­szigorúbb követelményeknek megfelelő állatokat nevelhe­tik, lehetővé válik a nyugati kivitel. Az árral versenyképe­sek lehetnek, mondja az igaz­gató, és érdeklődés is mutat­kozik, egyebek között Nyugat- Németországból. A Lati életében 1979 január­jában változás történt. Intézet­ből közös vállalat lett. Egy év­tized múltán, ha tán nem is pontosan 1989 januárjában, újabb változás következik be, az új állatház révén. Ami va­lószínűleg meghatározó tesz a következő'ŐVtiZédben. Labdarúgás A városi kispályás labdarú­gó-bajnokság tavaszi első for­dulója után érthetően. nagy volt az érdeklődés a szövetsé­gi napon. Az idén is megren­dezik az Április 4. Kupa kis­pályás labdarúgó-villámtornát. A jelentkezés ideje lejárt, a mérkőzéseket április 9-én, reg­gel 9 órától vívják az egyete­mi sporttelepen. Sokan hozták magukkal a nevezéshez szük­nyi volt ábban a művészi tu­datosság, hogy az anyát és Etelka lányát keretező ajtó sarkig ki van tárva. Mintha Vankóné az országot, a vilá­got hívná és várná otthoná­ba. Itt van Mártonná Homok Erzsébet népi író portréja. Nyitott tekintete és a falra akasztott petróleumlámpa egy­aránt az ismeretlenséggel, a sötétséggel való viaskodást sejteti. 1957. A galgahévizi ötös fo­gat. Ülnek az asszonyok feke­tében a ház eresze alatt, de valamennyien mosolyognak. 1986. Mártonná Homok Er­zsébet fotója zárja a kiállítás képsorát. Megrendítő kép. A mindent vállalók, a teljesebb életért harcolók gondterhelt fáradtsága. Sokan állunk a kép előtt. Érezzük, hogy nagy pillanatot ábrázol a felvétel. Egy mun­kában eltöltött élet erőfeszí­téseinek, sikereinek és csaló­dásainak minden nagyot aka­rását. összefoglalja ez az al­kotás Reismann Mariann ki­állításának lényegét: a mű­vész élete utolsó hányadában kitárja előttünk egész addigi életét. A vállalkozás, sikerült, ám ehhez a sikerhez szükség volt a kiállítást rendező Kincses Károly fotómúzeológus értő és érző együttműködésére, az okulásunkat szolgáló múlt megidézésére. Fercsik Mihály Olvasóink fóruma Segítettek Különböző lapokban olvas­tam, hogy milyen sok segít­séget igyekeznek nyújtani a kisnyugdíjasoknak, betegek­nek, egyedülállóknak. Mindig meghatódom, ha az emberi jóakarat szikrája itt-ott fellob­ban. Mi is a megsegítettek közé tartozunk. Férjem és én sok évtizedet dolgoztunk a peda­góguspályán. Most mindket­ten betegek vagyunk. A Pe­tőfi Sándor Általános Iskola tanárai, tanulói siettek segít­ségünkre. Úttörőik hordják az ebédünket, gyógyszerért men­nek s minden más ügyes-bajos dolgainkban segítenek. Ezért nem kértünk a tanácstól tá­mogatást, mert tudjuk, sok a rászoruló, aki máshonnan nem kap ilyet. Ezúton szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni, re­mélve, hogy példájuk máshol is követésre talál. Kovács Bcláné Gödöllő Rákos völgye Tsz r^ég így is jó A péceli Rákosvölgye Tsz ipari szolgáltatóüzeme első­sorban ipari teflönbevönatokat készít. Tavaly a nyereségük nem érte el a tervezettet, 3 millió 205 ezer forint volt. Ez annak a következménye, hogy egyes munkák megrendelését visszavonták, az árakat pedig csökkenteniük kellett. Munká­juk hatékonysága így is meg­felelő, egy forint munkabérre több mint két forint nyereség jut. Beruházásaik visszafogá­sával igyekeznek elérni a be­fektetések gyorsabb megtérü­lését. A nap programja Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Festmények és grafi­kák — a Petőfi Múzeum kép­zőművészeti gyűjteményének bemutatója, időszaki kiállítás,t megtekinthető 10*-18 óráig. séges befizetési csekkeket. Lörinczy István a gépgyárból két csapatot nevezett. Csontos István az átigazolá­sokat és az új igazolásokat intézte. Csapó Ferenc a Sza- dai Tanács csapatában való szerepléséhez kért új igazol­ványt. Méltán kapott sok gra­tulációt Rafel István, az Áfész II ügyintézője, aki cse­rejátékosként lépett a pályára és negyven másodperc alatt két gólt lőtt. A másodosztály­ban szereplő Astor írásban be­nyújtott visszalépési szándé­kát az intézőbizottság elfo­gadta. Eredmények: I. osztály. Áfész I—Szadai Tanács 0-3, KIOSZ—Viktória 1-5, ATE— Veresegyház 2-2, Gépgyár I— HTÜ elhalasztva, a Ganz A nem állt ki az S V. Topi el­len. II. osztály. Erdőgazdaság— Fortuna 0-1, MÉMMI—Csó­nak 1-1, Híradás— Városi Ta­nács 3-1, Ganz T—KKMV 0,7, a Gépgyár 11—Mclegégöv el­halasztva, az Astor^KJK el­maradt. III. osztály. Áfész II—Pm Volán 4-2" MG1—Pedagógus 3-0, S Modell—Nec 2-3, Ra- inil—Flamingó 2-1, ÁB—Spido 3-5, Építők—ÁTK 5-0. Mezei futás GEAC-részvétellel A hét végén rendezik a ha­gyományos országos mezei fu­tóbajnokságot Dunakeszin. A pálya azonos a tavalyival. A GEAC sportolói nyolc verseny­számban indulnak. 8HH MozTMH Végső visszaszámlálás. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Borsé-fajtakísérleii eredmények Minősítés előtt a Melinda A valcságra bízott mondandó Egy asszony tekintetében LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM 1988. ÁPRILIS 5.. KEDD Újabb évtized előtt Lehetővé válik a nyugati kivitel Nemcsak a takarmányke­Visszalépett az Astor A körzetben Kitüntetés, elismerés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom