Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. ÁPRILIS 5., KEDD Embsrlánc az Aldernwston körül Sok ezren a húsvéti Sok ezer kéz összefonódásával alkotott emberlánc fogta körül hétfőn délután a brit atomfegyvergyártás aldermastoni központját, hogy a nukleáris leszerelési mozgalom (CND) születésének 30. évfordulóján így adjanak nyomatékot az akkor kitűzött cél mai időszerűségének. A londoni Hyde parkból pénteken elindult tüntető menet hétfőn délutánra ért a brit fővárostól nyolcvan kilométernyire levő nukleáris kutató és fegyvergyártó központhoz, ahol mintegy ötezer tudós és technikus dolgozik, egyebek között a Tri- dent-program keretében készülő robbanótöltetek prototípusain. A képen: Ruhr-vidékielt a húsvéti békemenetben A menethez útközben sokezren csatlakoztak és a sziget- ország minden részéről érkeztek tüntetők a húsvéti békemenet betetőzéseként tartott aldermastoni nagygyűlésre. A gyűlés szónokai hangsúlyozták: nem az évfordulós megemlékezés kegyeletes szándéka hozta a tüntetők tízezreit ismét Aldermastonba, hanem az a nagyon is időszerű követelés, hogy az atomleszerelés most megnyíló útjain a brit kormány ne támasszon újabb akadályokat a nukleáris ütőerő megtöbbszörözését célzó Trident-rakétaprogram végrehajtásával. A húsvéti ünnepek alatt az NSZK-ban mintegy 200 ezer etttbfe)'' é'étt részt 'az idén immáron harmincéves hagyományra visszatekintő békemeneteken. Ez alkalommal a nyugatnémet békemozgalom tagjai országszerte összesen háromszáz városban és községben fejezték ki békeakaratukat. Az esti órákban több nagyvárosban, így Majna-Frank- furtban megtartott záró nagygyűléseken az egybegyűltek üdvözölték az Egyesült Államok és a Szovjetunió Washingtonban aláírt KHR-szer- ződését, mindamellett hangot adtak aggodalmuknak is, hogy ezt a történelmi megállapodást a fegyver-ellenőrzési erőfeszítések lankadása, vagy esetleg a NATO-ban úgynevezett utófegyverkezés, vagyis a rakéták korszerűsítése követi a rövid hatótávolságú atomeszközök területén. Az NSZK kormányának hivatalos álláspontja szerint a korszerűsítés jelenleg nincs napirenden, és erről egyelőre még amúgy is egyeztetésre van szükség a nyugati szövetségben. A NATO-ban és az NSZK- politikai köreiben folyó vita azonban nyugtalanítja az ország baloldali pártjait. A húsvéti békemenetek alkalmával a résztvevők idén különös nyomatékkai követelték a fegyverkezési kiadások csökkentését a költségvetésben szociális célokra előirányzott összegek bővítésének javára. Ez a követelés összefügg az NSZK-ban változatlanul kétmillió feletti munkanélküli ÜT5A K R Ö VI D E h7. . B FÖLD ALATTI nukleáris robbantást hajtottak végre a Szemipalatyinszk körzetében lévő kísérleti telepen vasárnap. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelentése szerint a katonai célú 'kísérleti robbantás hatóereje 20 és 150 kilo- tonna TNT között volt. LETARTÓZTATTÁK a jor- dániai hatóságok Tajszir al- Zibrit, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet politikai irodája és a Palesztin Nemzeti Tanács — a száműzetésben működő palesztin parlament — tagját, ’ jelentette be vasárnapi közleményében a szervezet. helyzetével. A Karlsruhe melletti Forstnál és a Hunsrück hegységben fekvő Hahn amerikai repülőtere közelében a felvonulók szót emeltek a veszélyes katonai mélyrepülések ellen. A napokban ugyanis két katonai repülőgépnek atomerőművek közelében történt lezuhanása országos ijyug- talanságot keltett. Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter a húsvéti ünnepek alatt közzétett sajtónyilatkozatában ugyancsak élesen elítélte gázfegyverek bevetését az iraki— iráni háborúban. Ezek a legfrissebb jelentések — állapította meg — el- borzasztó képszerűkéggel jelenítik még ennek a szörnyű hatású, tömegpusztító eszköznek a jellegét. Az emberek világszerte megrendültén értesültek a nemzetközi jog eme megbocsáthatatlan megsértéséről. Á vegyi harci eszközök bevetése —. mutatott rá — egyértelműen tilos az 1925-ben kelt genfi jegyzőkönyv értelmében. A miniszter ezért még sürgetőbbnek nevezte az általa is már számos alkalommal szorgalmazott tilalom nemzetközi szerződésen alapuló meghirdetését. Moszkva Radisiv Gandhi üzenete Az indiai kormányfő üzenetét adta át a dél-ázsiai ország nagykövete hétfőn Moszkvában Mihail Gorba- csovnak. Az SZKP KB főtitkára hétfőn fogadta Nath Kául nagykövetet, aki a bizalom cs a barátság hagyományos légkörében lezajlott találkozón átadta Radzsiv Gandhi üzenetét. A találkozón a legfelsőbb szintű kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről volt szó. A tihsíi v. Hási vezető a Ihászai zavargásokról Hazatérhet a dalai láma Hétfőn nemzetközi sajtóértekezleten nyilatkozott a pan- csen láma a tibeti helyzetről, a dalai láma hazatérésének feltételeiről és saját -politikai rehabilitálásáról. A pancsen láma, Tibet második számú vallási vezetője, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnö- ke hangoztatta, hogy a tavaly és az idén lezajlott Ihászai tüntetések . és zavargások ellenére Tibetben a társadalmi helyzet és a közrend szilárd. A zavargások okait elemezve rámutatott, hogy azokban külső és belső tényezők játszottak szerepet. A tibeti vallási vezető első ízben közölt részletes adatokat a március 5-én lezajlott Ihászai zavargásról és annak súlyos következményeiről. Egyebek között elmondotta, hogy a március 5-ikei tüntetést körülbelül száz szerzetes indította el. ezekhez több ezer ember csatlakozott, s a kíváncsiságból odasereglettekkel együtt a résztvevők száma elérte a tízezer főt. A tüntetések alkalmával öt ember, köztük egy rendőr éleiét vesztette. Több mint 330 rendőr és katona megsebesült és több mint 110 tüntetőt kezeltek sérüléssel kórházban. A rendőrség és a biztonsági erők összesen több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe. A tibeti vezető kijelentette, hogy változatlanul érvényben vannak azok az elvek, amelyek alapján a központi kormány engedélyezi a külföldön élő dalai láma hazatérését. A pancsen láma végül közölte, hogy a jelenleg ülésező kínai országos népi gyűlés elnökségének keddi ülésén bejelentik az ő teljes politikai rehabilitálását is. A „kulturális forradalom” évtizedében ugyanis ellenforradalmár elemnek minősítették, bebörtönözték. . A dalai láma egyébként hétfőn tizenkét napos magánlátogatásra Londonba érkezett. Az angol lapoknak adott előzetes nyilatkozataiban közölte, hogy a kínai kormánnyal kapcsolatot tart. Az amsrikai küiigymijiiszter közel-keleti körútja Derűlátóan nyilatkozott Shultz A húsvéti ünnepek egy részét még Rómában töltötte, de vasárnap este már újabb kö-, zel-keleti kőrútjának első állomására, Izraelbe érkezett George Shultz. , Az amerikai külügyminiszter péntek este tanácskozott olasz kollégájával, Giulio Andreottival. a regionális konfliktusokról. Andreotti tájékoztatta vendégét a Velajati iráni külügyminiszterrel előző este Rómában folytatott tárgyalásról, Shultz pedig moszkvai megbeszéléseinek eredményeit vázolta fel. Za- none olasz hadügyminiszterrel ugyancsak péntek este találkozott az amerikai külügyminiszter. Az amerikai külügyminiszter hétfőn kezdte meg tárgyalásait az izraeli vezetőkkel. Érkezése után néhány órával nyilatkozatot adott a jeruzsá- leíni televíziónak, s ebben igyekezett eloszlatni azt az izraeli aggodalmat, hogy a közel-keleti békeértekezlet Izraeltől több engedményt követelne, mint a vele szemben álló arab államoktól. Jichak Samir izraeli miniszterelnök azonban vasárnap a megszállt Ciszjordániában tett látogatásakor kijelentette, hogy nem lát semmi ókot egy nemzetközi konferencia összehívására. Samir maga is derűlátó szavakkal beszélt az eszmecseréről, amelyen — mint mondotta — a legalapvetőbb kérdéseket elemezték amerikai vendégével. Hozzátette: eldöntötték, hogy a következő napokban folytatják tárgyalásaikat. A beszámolók szerint a két politikus nyilatkozataiban egyetlen szó sem utalt arra, hogy Samir valamelyest is engedett volna a rendezési elképzelésekkel szembeni elutasító álláspontjának eddigi teljes merevségéből. Vasárnap újabb három palesztin vesztette életét a megszállt területeken folytatódó népi felkelésben. ÁPRILIS 4-RŐL A PRA VDÁBAti A szovjet és a magyar vezetők április 4-e alkalmából váltott üdvözlő táviratait cs Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének interjúját közölte Magyarország felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából a hétfőn reggel megjelenő egyetlen szovjet napilap, a Pravda. Interjújában Grósz Károly hangsúlyozta, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlesztési programjának végrehajtása következetesen folyik. A magyar dolgozók többsége hisz abban, hogy a kitűzött célok elérhetők. A lap ezt a gondolatot választotta az interjú címéül is; A célok elérhetők. Grósz Károly a nehézségek sorában kitért a külföldi adósságokra, az árak növekedésére, a bérek reálértékének csökkenésére. Az új adórendszer első eredményeinek számbavételét még korainak tartotta, mindazonáltal ismertette annak céljait. A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésével kapcsolatban kiemelte a termelés szerkezetének korszerűsítésével, a műs*zaki fejlesztés meggyorsításával összefüggő feladatokat. A két ország együttműködésének fejlesztési lehetőségeit számba véve Grósz Károly szólt közös vállalatok létesítésének lehetőségéről és rámutatott, hogy sok még a tartalék Magyarország és a szovjet köztársaságok közvetlen együttműködésében is, amint ezt az Ukrajnával, Moldáviával, Grúziával megvalósuló árucsere-forgalom is bizonyítja.-LÁTSZÓLAG zsákutcába kerültek a dolgok. Genfben, a korábban oly ígéretesnek tűnő tárgyalások, az afganisztáni és pakisztáni küldöttség között, amelyek Cordovez ENSZ főtitkárhelyettes köz1 vetítésével zajlanak, közel jutottak a holtponthoz. Pedig Cordovez, aki februárban többhetes ingázásra vállalkozott Iszlámábád és Kabul között, március elején egyik derűlátó nyilatkozatot a másik után tette. Mielőtt márciusban megkezdődött a tárgyalások újabb fordulója a svájci konferenciavárosban, magabiztosan kijelentette, hogy ez a menet már az utolsó lesz a megbeszélésekben, hiszen lényegében aláírásra készen állnak az egyezmények, s csupán néhány apróbb részletkérdést kell egyeztetni a „rendezés startpisztolyának eldördülése” előtt. A bonyodalmak sok forrásból táplálkoznak. Mindenekelőtt Iszlámábád a főoka annak, hogy az eredeti tervek szerint, március 15-re nem született meg az átfogó afganisztáni rendezés. Amíg a szovjet csapatok kivonásának határidejéről való polémiát lehetett megtenni az afganisztáni békés rendezés „akadályának”, addig Ziaul Hakk kormányzatának viszonylag köny- nyű volt a dolga. Egyszerűen mindig csak a szovjetek által javasoltnál rövidebb dátumokat követelt. De abban a pillanatban, amikor Moszkva attól tette függővé csapatainak kivonását, hogy mikor írják alá Genfben Kabul és Iszlámábád megállapodásait, a helyzet megváltozott. Szovjet részről ugyanis bejelentették, hogy ha március 15-én megkötik az egyezményeket, május 15-én megkezdődik a szovjet egységek kivonása, sőt a kivonulás* ütemezését rugalmasan kezelik, s már az első hónapokban elhagyja a közép-ázsiai államot az internacionalista segítséget nyújtó erők túlnyomó többsége. EKKOR VETETTÉK DE pakisztáni részről azt a, feltételt, hogy csupán azután írják alá a békés rendezés okmányait, ha előzőleg megalakul Afganisztán új ideiglenes kormánya. Ebben a követelésben em® Há FOROGNAK A KABULI FOGASKEREKEK bennfoglaltatott az az iszlá- mábádi aggodalom, hogy a szovjet csapatok jelenléte az elmúlt csaknem egy évtizedes időszakban, bizonyos katonai egyensúly kialakulását eredményezték a térségben. Így távozásuk nyomán egyfajta űr támad majd. Ezt a vákuumot szerették volna betölteni azzal, hogy még a szovjet kivonulás előtt rendezik az afganisztáni erővonalakat. Iszlámábádban ugyanis attól tartanak, hogy a szovjet egységek távozása után, a helyzet teljesen ellenőrizhetetlenné válik a velük szomszédos országban. A menekültek számát hárommillió körül határozzák meg. Ziaul Hakk kormányzata joggal fél attól, hogy a polgárháború várható fellángolása nyomán menekültek újabb milliói özönlik el a határterületeket. Ezek pedig már most is amolyan „senki földjévé” váltak, ahonnan a pakisztáni lakosság tömegesen volt kénytelen elvándorolni. Az afgán gerillák ugyanis sok esetben alig tettek különbséget, hogy a határ melyik oldalán tartózkodnak. A helyi pakisztáni hatóságokat is nemegyszer úgy kezelték, mintha a kabuli rendszer képviselői volnának, s fegyveres fellépéseik nem kis gondot okoztak már eddig is az iszlámábádi kormánynak. Túl ezen az amerikai segélyek az afgán lázadóknak pakisztáni áttétellel történtek, s így a „közvetítői haszon” nem egy helyi szerv érdekeltségévé vált. Az afganisztáni kérdés azonban túl azon, hogy regionális konfliktus, egyúttal több is annál, a világpolitika első vonalába tartozik. 8 mint ilven probléma, az Egyesült Államoknak, mint a világhntalmak egyikének, érdekeltségi körébe is tartozik. Nem véletlen tehát, hogy Sevardnadze legutóbbi washingtoni tárgyalásain oly nagy súlyt kapott az afganisztáni rendezés ügye. Az sem volt meglepő, hogy e megbeszélések után Iszlámábád hirtelen lemondott arról, hogy az egyezmények aláírásának előfeltétele az ideiglenes afgán kormány megalakulása legyen. AZ SEM CSUPÁN a dolgok véletlenszerű összeesése, hogy a Fehér Ház átértékelte magatartását, s lemondott egy feltételről. Korábban ugyanis azt követelték Washingtonban, hogy a szovjet csapatkivonás alatt és az azt követő legalább három hónapban, Moszkva szüntessen meg mindennemű katonai segélyt a kabuli kormánynak. Szovjet részről hajlandóak is voltak erről tárgyalásokba bocsátkozni, de csak a szigorú kölcsönösség alapján. Abban az esetben vállalkoztak volna e feltétel teljesítésére, ha az Egyesült Államok is egyidejűleg felfüggesztett volna minden katonai segítség- nyújtást a kormányellenes afgán erőknek. Az amerikai kormányzat azonban hallani sem akart erről. Így helyezkedett az Egyesült Államok új álláspontra: immár nem követeli Moszkvától a kabuli kormánynak küldött fegyverszállítmányok felfüggesztését. de viszont ők is folytatják a katonai eszközök küldését a gerilláknak. Mint hírügynökségek beszámoltak róla, a Pakisztánban meghúzódó afganisztáni kormányellenes erők újabb jelentős értékű amerikai fegyverszállitmá- nyokat vehettek át ezekben a napokban. Páncéloselhárító rakéták és harckocsik megsemmisítésére alkalmas más fegyverek alkották e küldemények nagy részét. A Washington Post című amerikai lap értesülése szerint a Fehér Ház a közeljövőben mintegy három- százmillió dollár értékű fegyvert kíván eljuttatni az afganisztáni kormány ellen harcoló csoportoknak. A lap értesülései szerint Szaúd-Arábia is 300 millió dollárt kíván erre a célra fordítani. Világos, hogy ebben a helyzetben Moszkva joggal vetheti fel, hogy eleget kíván tenni korábban vállalt szerződéses kötelezettségeinek, s e szállítmányokat ellensúlyozza a kabuli kormánynak címzett küldeményeivel. ANNÁL IS INKÁBB, mivel a kabuli kormány léte és ereje olyan realitás, amelyet a lázadó csoportok és iszlámábádi támogatóik hiába próbálnak megkérdőjelezni. A Ziaul Hakk kormányzat visszatánco- lásában a koalíciós kormány előzetes megalakítását illetően, szerepet játszott az ellenforradalmár csoportok elvakult- sága és irreális magatartása is. Ezek olyan „koalíciós” kormányt próbáltak megalakítani, amelyből teljesen kihagyták volna a kabuli politikusokat. Pedig már tavaly október végén Nadzsibullah elnök elmondhatta, hogy 1987-ben addig 1600 település állt át a népi hatalomhoz, amely már akkor 45 várost, 214 járást és az ország falvainak egyharma- dát ellenőrizte. A pakisztáni és az iráni menekülttáborokból addig 90 ezer ember tért haza. A néphatalom oldalára átállt 30 ezer korábbi ellenforradalmár és mintegy 110 ezer családtagjuk. A volt ellenség és a menekültek közül mintegy hatezren bekerültek a nemzeti megbékélési bizottságokba és a helyi hatalmi szervekbe. A korábbi rendszerek több minisztere ismét felelős állami beosztásokat kapott. A legutóbbi napokban készített újabb statisztikák szerint néhány hónap során csupán iráni területről 14 ezer család — összesen 45 ezer ember — érkezett vissza korábbi afganisztáni lakhelyére. Pakisztánból ugyanezen idő alatt tízezren vándoroltak vissza hazájukba. Fordulatot jelentett a belső megbékélés irányába az is, hogy tavaly novemberben — miközben a lázadók fokozták harci cselekményeiket — új pártokat jegyeztek be Kabulban: az Afgán Dolgozók Forradalmi Szervezetét, a Munkások Szervezetét, az Afgán Nép Iszlám Pártját és az Afgán Paraszti Igazságpártot, önálló pártként jegyezték be az országban kormányzó Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot is. S mától kezdve négy napon át Afganisztánban törvényhozási választások lesznek. Ezek első napját Nadzsibullah elnök nemzeti ünneppé nyilvánította. Kétségtelen, hogy ez a választás jelentős lépés lesz Afganisztán békés jövője irányába. AZ AFGANISZTÁNI rendezés fogaskerekei' tehát forognak. Ezt kívánja gyorsítani Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki hivatalos munkalátogatáson tartózkodik Kabulban. Szovjet részről ugyanis világossá tették: a politikai döntés a csapatvisszavonásra visszavonhatatlanul megszületett, s így egységeik akkor is elhagyják Afganisztánt, ha nem jön létre az afgán—pakisztáni szerződés. Ennek megszületése, *s a térség ügyeinek átfogó rendezése azonban Washingtonnak is érdeke. Ez magyarázza, hogy Carlucci, az Egyesült Államok hadügyminisztere miért tesz látogatást éppen ezekben a napokban Üj Delhiben és Iszlámábádban. Ziaul Hakk kormányzata azonban hírmagyarázók véleménye szerint egyelőre amolyan „kivárási” taktikát próbál folytatni Iszlámábádban, ugyanis a jelek szerint úgy döntöttek, hogy addig nem lépnek a szerződések ügyében, amíg le nem zajlik Sevardnadze és Shultz legközelebbi, áprjlis végi moszkvai tárgyalása. Pakisztán tehát a jelek szerint a maximurrtot szeretné megkapni cserébe a genfi okmányok aláírásáért. Pedig Iszlámábádban is meg kellene tanulniuk a közmondás igazságát, arról, hogy aki sokat markol, keveset fog. Árkus István
