Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

ÉLJEN A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT! (AZ MSZMP KB MÄJÜS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Parlamenti bizottság tárgyalta Termelési rendszerek Erőművekbe Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága csütörtökön Szekszárdon, a KSZE Növény- termelési Rendszer Agrárfej­lesztő Közös Vállalat központ­jában tartotta ülését. A ta­nácskozáson, amelyet Cselö- tei László akadémikus, a bi­zottság elnöke vezetett, a kép­viselők, valamint a meghívott szakemberek megvitatták a hazánkban tevékenykedő me­zőgazdasági termelési rend­szerek helyzetét és tennivalóik fő irányát A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos előterjesz­tésben Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója, vala­mint Fekete Ferenc, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára főként a bá­bolnai iparszerű kukoricater­melési rendszer (IKR) tapasz­talatai alapján adott tájékoz­tatást a termelési rendszerek fejlődéséről, az agrárpolitiká­ban betöltött szerepéről. A vitában számos felszólaló fejtette ki véleményét, köztük Antal Imre, az érdi Mezőgép Vállalat igazgatója (Pest me­gye 19. vk.), aki a mezőgaz­daság műszaki hátterének rendezetlenségét tette szóvá. Raisz Gusztáv mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter­helyettes felszólalásában tá­jékoztatta a képviselőket a termelési rendszerek számsze­rű eredményeiről. E szerint jelenleg 62 termelési rendszer működik Magyarországon, kö­zülük 20 szántóföldi növény- termesztést, 18 kertészeti mun­kát, 24 pedig állattenyésztő tevékenységet szervez és tá­mogat jól bevált technológiák és korszerű eszközök átadásá­val. Mindössze 3j tsz nem tar­tozik a termelési rendszerek integrációjába. A miniszté­riumban összesített tapaszta­latok azt mutatják, hogy a rendszerekben kidolgozott technológiákat alkalmazó üze­mekben 5-10 százalékkal ma­gasabbak a terméseredmé­nyek, mint más gazdaságok­ban, beleértve a legjobb kis­gazdaságokat is. A Ganz Villamossági Művek erőművi berendezéseihez szál­lít alkatrészeket a nagykálai Magyar—Koreai Barátság Tsz forgácsoló üzeme. Felvételün­kön Nyúzó József kommutá­torházat esztergál. (Erdősi Ágnes felvétele) Jó szezonra számítanak A Dunakanyar várja vendégeit Az áprilisi napsugár a sza­badba csalogatta a természet szerelmeseit. Már megnyitot­ták kapuikat a Dunakanyar kempingjei és a szállodákban is majdnem telt ház van. A Pilis lábánál elhelyezkedő Jurta kempingbe éppen a nyitás napján látogattunk el. — Jól indul a szezon — mondja optimistán Répás Il­dikó gondnok —, a tizenhat sátor megtelik mán- az első hét végén. Százhúsz fős cso­port érkezik Békéscsabáról, és még tizenhatan jelezték ér­kezésüket Veszprémből. Ta­valy 150 százalékos volt a ki­használtság, ettől a nyártól azonban félünk egy kicsit a megemelkedett árak miatt. Kissé távolabb, a virágzó hársfák közelében lakókocsi­kat találunk. — Egy kis türelmet kérünk ;— mondja mosolyogva Fóti János, miközben a zsinórt rögzíti a cövefkekhez —, addig gyönyörködjenek a tájban! A környezet valóban csodá­latos. Az ölelkező hegyvonula­tokon virágzó cseresznye- és barckfák bontják virágaikat. Mellettünk hatalmas geszte­nyefák lombosodnak. — Egész évben itt áll a la­kókocsink — törölgeti izzadt homlokát Fóti János. — A hétvégeket rendszeresen itt töltjük, nyáron a szabadsá­gunk alatt pedig végleg kiköl­tözünk. — Nemcsak megszokásból ragaszkodunk a Jurta kem­pinghez — veti közbe a fele­sége —, hanem kedvező ter­mészeti adottságai miatt is. A bajai középiskolások a fellegvárban (Csécsei Zoltán felvétele) Hosszú túrákat teszünk a kö­zeli erdőkbe és hegyekbe. Az Áprily-völgyön keresztül rend­szeresen lesétálunk a Duná­hoz, másik kedvenc utunk a Prédikálószékhez vezet, amely kényelmes tempóban mint­egy másfél órás túra. Sajnos az utóbbi években sokat rom­lottak a kempingezés feltéte­lei. Az árak emelkedtek és ráadásul a szolgáltatások szín­vonala nagyon alacsony. A helypénz majdnem a duplájá­ra emelkedett, ezért elvárnánk, hogy a zuhanyozók, mellékhe­lyiségek és egyéb kiszolgáló egységek tiszták és gondozot­tak legyenek. Pedig jó híre van ennek a telepnek. Úgy négy-öt évvel ezelőtt a ha­zánkba érkező külföldi turis­ták térképén két kemping volt pirossal bejelölve: a Jurta és az egri. Ez rangot jelentett. Ma például már hivatalosan is megnyitotta kapuit a kem­ping, de ártáblával sehol sem találkozunk. A visegrádi Silvánus Hotel­ben is pezsdül már az élet. Az újonnan elkészült teraszról szép panoráma nyílik a Duná­ra. Néhány vendég már itt fo­gyasztja el az ebéd utáni ká­véját. — Jelenleg mintegy hetven­százalékos a szálloda kihasz­náltsága — ad felvilágosítási Gyura Emília szállodavezető —, két szovjet csoportunk és nyolcvan egyéni vendégünk van. Még mindig sok a nász­utasunk, akik egész évben kedvezményesen tölthetik ná­lunk az éjszakát. Emslletl kedvezményt adunk nyugdíja­soknak is. A szálloda vezetője optimis­tán néz a nyár elébe. Kedve­zőek az előrejelzések. Egész nyárra lefoglalták a szobákat az Európa különböző orszá­gaiból érkező vendégek, de szép számmal töltik szabad­ságukat a Silvánus Hotelben hazánkfiai is. Vannak állandó és visszatérő vendégek is, így többek között a kéthetente ér­kező szovjet turistacsoportok, és minden kedden a Duna Prince osztrák hajó utasai is a visegrádi szállodában töl­tenek el egy napot. A Dunakanyarba érkező ki­rándulók szinte kivétel nélkül felkeresik a történelmi ne­vezetességű fellegvár romjait. A beszédes falak között tu­risták százai emlékeznek a reneszánsz kor nagy királyára, Mátyásra. A várhoz vezető lépcsőkön vidám, jókedvű lá­nyok lépkednek óvatosan lefe­lé. — Bajáról, a Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Inté­zetből jöttünk háromnapos osztálykirándulásra — mond­ja Brezovszky Ferencné osz­tályfőnök. — Verőcemaroson, az Expressz-táborban van a szállásunk és onnan indulunk kisebb-nagyobb túrákra, vá­rosnézésre. Nem könnyű har­minckét lánnyal egyedül bol­dogulni. — Nagyon jól érezzük ma­gunkat — szól közbe Matos Da- renka. — Már otthon, Baján alaposan megterveztük a prog­ramokat. Szorgalmasan kijegy­zeteltük a Magyarország úti­könyvből a Dunakanyar neve­zetességeit. és így szinte perc^ nyi pontossággal peregnek az események. Keresztes Szilvia A pártértekezlet küldöttei Pest megyei csoport alakult Az országos pártértekczletre készülve tegnap az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gán megalakult a küldöttek megyei csoport­ja. Ebből az alkalomból Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, s egyben a csoport vezetője adott tájékoztatást a tes­tület április 23-i üléséről, s az ott elfogadott állásfoglalásról. Mint ismeretes, az alapszcr- vezetek, majd a városi cs a városi jogú pártbizottságok javaslatai alapján a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén választották meg a küldötteket, akikhez csatlakoztak a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság erre felkért tagjai is. Felelősség­teljes munka vár rájuk. Ma kezdődő soro­zatunkban azt villantjuk fel: milyen útra- valóval indulnak a pártértekczletre a megye kommunistáinak küldöttei. Bizalomteü várakozással Iszak Lajos, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat érdi kenyérgyárának üzemigazga­tója, a városi párt-végrehajtó- bizottság tagja, a városban és vonzáskörzetében élő kom­munisták két küldöttének egyike. Azzal kezdte beszél­getésünket, hogy várakozásteli bizalommal tekint az MSZMP közelgő országos pártértekez­lete elé. — Az elmúlt hetekben le­zajlott párbeszédeken a kímé­letlen őszinteséggel megfogal­mazott bírálatokat hallva té­ved az, aki azt hiszi, hogy a párttagok túlnyomó többsége nem ugyanígy érez. Szinte ki­vétel nélkül bízunk abban, hogy a pártértekezlet választ ad napjaink legfontosabb kérdéseire. Tiszta, világos vá­laszokat, hogy minden párttag tudja, mi a dolga a tenniva­lók végrehajtásában. Most na­gyon sok a bizonytalanság. Az állásfoglalás-tervezet vitájá­ban gyakran hallottuk, hogy a dokumentum túl sok kér­déssel foglalkozik; gazdaság­gal, külgazdasággal; a párt belső életével stb. Így igaz, a pártértekezlet már csak az idő rövidsége miatt sem értékel­het és adhat útmutatást eny- nyi dologban. Azt pedig nem engedheti meg magának, hogy felületesen tárgyalja és egy­szerűen csak megemlítse eze­ket. — Ügy gondolom, most a legfontosabb a párt vezető szerepének, a belső fegyelem­nek, az irányításnak, a politi­kai intézményrendszernek — beleértve a kapcsolódó kor­mányzati és egyéb szervek — megújítása, funkcióik és együttműködésük tisztázása. Határolják el, tegyék egyér­telművé a döntési köröket és azzal a felelősséget is! E nél­kül nem látom biztosítottnak a KB-határozat szellemében készült kormányprogram meg­valósítását. — Tehát ezekről beszélne a felszólalásában. — Szeretnék szót kapni, és valóban, elsősorban ezeket mondanám el. Tisztában va­gyok vele, nem lesz egyszerű úgy képviselni területünk párt­tagságának a véleményét, hogy abban a nyugdíjasét, az or­vosét, a lakatosét és a pékét is kifejezésre juttassam. Úgy érzem, küldöttnek lenni most is nagy megtiszteltetés, mégis ezúttal sokkal inkább nagy felelősség. Gondoljunk csak bele, utána a szerint kell cse­lekednünk, amit ott elhatá­roztunk. Mert azt is várom, hogy véget vetünk ennek a tétlenségre kárhoztató nemze­ti önsajnálatnak is, és teszi végre mindenki a dolgát. K. E. Elvesztettük az ifjúságot? A szigetszentmiklósiak egyik küdötte a pártértekezleten Zámbó Sándorné, a hármas számú általános iskola mate­matika—fizika szakos tanára lesz. Eddigi munkája során volt alkalma megismerkedni jócskán az ifjúság, a fiatalok gondjaival, hiszen a főiskola elvégzése után dolgozott kise­gítő iskolában, az esztergomi városi KISZ-bizottságon, a Komárom megyei KISZ-bi- zottságon, később a KISZ KB- ban. Szigetszentmiklóson 1978 óta tanít, a pártnak 1971-től tagja. Mivel a városi párt-végre­hajtóbizottság tagja, meg­szokta, hogy bizonyos kérdé­sekben véleményt kell alkot­nia szélesebb fórumon, meg­szokta, hogy vitás kérdések­ben döntenie kell. Mégis: úgy érzi, most nehezebb feladat előtt áll. — Bevallom, kicsit izgulok — magyarázza meg a benne Olást tartott a Pest Megyei NEB Ne legyen méreg a gyógyszer A nyugtató akkor válik iz- gatóvá, ha nem lehet kapni a gyógyszertárban. Erre ugyan a lehető legritkább esetben kerül sor, de arra már gyak­rabban, hogy a kórházból el­bocsátott beteg napokig nem tudja beszerezni a számára fontos orvosságot. Miként tegnap a Pest Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság ülésén előterjesztett je­lentésből kiderült, tavaly a Pest Megyei Tanács gyógy­szertári központjában 348 gyógyszerkészítményt voltak kénytelenek tartósan vagy át­menetileg nélkülözni. S közü­lük mindössze tíz származott tőkés és hatvanhat szocialista importból, a többit a hazai előállítók nem szállították. (A tartós hiányt ez esetben úgy kell érteni, hogy 139 gyógy­szert egy negyedévnél is hosz- szabb ideig keresték hiába a rászorulók.) Ugyanakkor a gyógyszer­hiánnyal egyidőben tapasztal­ható a gyógyszerpazarlás is, ami annak a következménye, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége számára az orvos­ság beszerzése nem igényel jelentősebb pénzkiadást, tehát látszólag nincs értéke. A népi ellenőröknek az egyik körzeti orvos elmondta: idős betegei­nek fel sem írja a gyógyszert, csak előveszi az illetők fiók­jából, amelyben sok más gyógyszer között a szükséges is megtalálható. Pedig a gyógyszerellátás támogatására az állami költségvetésből ta­valy 15,8 milliárdot fordítot­tak — idén 15 százalékkal még többet —, tehát az or­vosság igenis túl sokba kerül ahhoz, hogy egy részét a ku­kák nyeljék el. Természetesen, a népi ellen­őröket érdekelte, milyen okok idézik elő a pazarlást — az alacsony gyógyszerárakon kí­vül. Az ankétok résztvevői ezt a káros jelenséget a gyógysze­rek forgalomba hozásának cél- szerűtlenségével is magyaráz­ták. Sokak szerint a csomago­lás formáján és méretein kel­lene változtatni. Kifogásolták a celofán csomagolási módot, mert a gyógyszer szétporlad benne, s nehézkes belőle ki­szedni. Ugyanakkor panaszol­ták, hogy a különböző hatású és erősségű orvosságok meg­különböztetését a mai csoma­golási mód nem segíti. A gyógyszerekhez mellékelt tájé­koztatók tartalma nem a be­teg számára fontos tudnivaló­kat tartalmazza, s a hatáso­kat olyan riasztóan közli, hogy a beteg jobbnak látja be sem venni a gyógyszert, ne­hogy nagyobb baja essék tő­le, mint ami már van. A magyar nyelvű címke és tá­jékoztató szöveg nélküli kül­földi gyógyszerek forgalomba hozatalának módját mindenki kifogásolta. A körzeti orvosok egybe­hangzóan állították: valóságos kényszer hatása alatt állnak, egy-egy jó hírű gyógyszer fel­írását a lakqsság annyira kö­veteli tőlük. A Budapest kör­nyéki gyógyszertárak éjszakai ügyeletén meg gyakran elő­fordul, hogy hamis vagy ma­nipulált vénnyel akarnak erő­szakos emberek engedélyhez kötött gyógyszerekhez jutni, s velük szemben olykor még a rendőrség beavatkozását is kérni kell. Az utóbbi időben szembetűnő jelenség: a kül­földiek nagyon sok gyógyszert vásárolnak nálunk, hiszen szá­mukra az úgyszólván ingye­nesnek tűnik. A Pest megyei tapasztala­tok alapján a népi ellenőrök javasolják, hogy a gyógysze­rek árát emeljék fel úgy, hogy az tükrözze az előállítá­suk valóságos költségét, s ez­zel egyidejűleg a szociálpoliti­kai kedvezmények bevezetését tartják szükségesnek, hogy a nehéz anyagi helyzetben lé­vőket mentesíteni lehessen a plusz terhek viselésétől. Java­solják továbbá az úgynevezett „kiszerelés”, vagyis a csoma­golási mód és az adagok cél­szerűbbé tételét is. Kezdemé­nyezik ' a gyógyszerészek er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sének növelését, továbbá intézkedéseket sürgetnek a gyógyszertári központ műkö­désének hatékonyabbá tétele végett. A gyógyszerhiányok közpon­ti beavatkozással való meg­szüntetésére tett javaslatok mellett külön figyelmet érde­mel a kórházaknak szóló kez­deményezésük: a zárójelenté­seken ne gyógyszerjavaslatot, hanem hatástani csoportot je­löljenek meg. Ennek oka, hogy a kórházi orvosok rendre olyan gyógyszerek szedését ír­ják elő, amelyek a patikákban nem kaphatók, más, hasonló ha- hatású orvosságok viszont be­szerezhetők lennének. A javaslatok lényege az, hogy az orvosság valóban gyó­gyítson és ne mérget váltson ki az emberek lelkében. Cseri Sándor rejlő feszültség okát Zámbó Sándorné. — Az utóbbi napok­ban egyre többször megfogal­mazódott bennem, hogy al­kalmas vagyok-e erre a fel­adatra. S nemcsak én, hanem mindazok, akik ott ülünk majd a pártértekezleten. Hi­szen sok hozzám hasonló em­ber vesz részt ezen a fórumon, s nekünk ott „csodát” kellene tenni. Márpedig félő, hogy er­re nem leszünk képesek. Nyil­vánvaló, hogy részletkérdé­sekben, minden témában nem lehet dönteni, de olyan kon­cepciót kell kialakítanunk, amely alkalmas arra, hogy át­törő--Változás következzen be. — Mint pedagógus az if­júság, s az oktatás gondjai érintenek a legjobban. Úgy vélem, nem vették igazán ko­molyan ezt a kérdést azok, akiknek feladatuk lett volna. Tudott dolog volt, hogy az úgynevezett Ratkó-korszak lányai, fiai maguk is szülőkké válnak. Mégis, mint derült égből a villámcsapás, úgy jött a demográfiai robbanás. Egy­szerre valósággá vált, hogy kevés az iskola, kevés a pe­dagógus. S nem mindig azok kerültek erre a pályára, akik a legalkalmasabbak. Így aztán elveszítette a pálya a becsüle­tét. S a család és a társadalom szinte elveszítette a fiatalokat. Ki ül le velük megbeszélni a gondjaikat, ki segít nekik, ha bajban vannak? Inkább meg­veszik a szülők a videót, csak ne raboljon el az idejükből annyit a gyerekkel való törő­dés. Tudom, hogy nem ezzel kell foglalkoznia a pártérte­kezletnek. de a koncepciót úgy kell kialakítani, hogy nagyobb energiát fordíthassunk a jö­vőben az oktatásügyre. S van még egy dolog, amit el szeretnék mondani, ha szót kapok: az erkölcsi felelősség kérdése. Jó lenne, ha eljut­nánk odáig, hogy mindenki egyformán felel a tetteiért. A vezető ugyanúgy, mint a se­gédmunkás, s ha baj van. ne induljon be a „szocialista ösz- szeköttetések” gépezete. F. A. M. MTA-tájékoztató Közgyűlés előtt A Magyar Tudományos Aka­démia május 9-én és 10-én tartja ez évi közgyűlését — jelentette be Straub F. Brú­nó, az MTA alelnöke a csü­törtökön tartott sajtótájékoz­tatón. A 148. munkatanácskozás programjáról elmondta: a közgyűlés kibővített üléssel kezdődik az Akadémia vári kongresszusi termében. Az el­nöki megnyitó után átadják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. Akadémiai újságírói díjban részesítik a tudomány eredményeit népsze­rűsítő újságírókat. Ezután tart­ják a közgyűlés központi elő­adását Nemzeti kultúra — európai kultúra címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom