Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

Világosabb munkamegosztás keil Kádár János főtitkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának tagjai csütörtökön a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának székhazában megbeszé­lést folytattak a SZOT titkárságával, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezetett. Kart Hager a Meriklonban Eredményes üzleti kapcsolat Orosz Károly Nagy-Britanniába látogat Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, Margaret Thatcher miniszterelnök meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyságban. (A ma­gyar—brit kapcsolatokról la­punk 2. oldalán olvashatnak.) Magyar-osztrák Vegyesbizottság A bécsi gazdasági miniszté­riumban csütörtökön jegyző­könyv aláírásával végződött az Osztrák—Magyar Idegen­forgalmi Vegyesbizottság ha­todik, .háromnapos ülésszaka, amelyet most Bad Aussee-ben tartottak. A jegyzőkönyv számos, a két ország idegenforgalmának előmozdítását célzó megálla­podást tartalmaz. A delegá­ciók többek közt megállapod­tak arról, hogy a tervezett bécs—budapesti világkiállítás várható idegenforgalmi hatá­sainak elemzésére koordináló munkacsoportot állítanak fel. jí Mint azt már korábbi y híradások jelezték, a Ma- ^ gyár Szocialista Munkás- í; párt Központi Bizottságá- nak meghívására háremta- ^ gú delegáció élén hazánkba ^ érkezett Kurt Hager, a Nc- ^ met Szocialista Egységpárt á Politikai Bizottságának i tagja, a Központi Bizottság * titkára. Az április 27-től 29-ig tartó látogatás alkalmat adott arra, hogy tegnap délután felkeres­sék a solymári Rozmaring Tsz gesztorságával működő Me- riklon Gazdasági Társulást Pesthidegkúton. A vendégeket Karl-Heinz Lugenheim, az az NDK budapesti nagyköve­te is elkísérte, a programon részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A múlt esztendőben egy- milliárd 300 millió forint ter­melési értéket elért, kétezres létszámú tsz-ről Murvai Lász­ló elnök adott tájékoztatást. Ezt követően dt. Föglein Fe­renc igazgató a társulásról szólt. Tizenkét évvel ezelőtt kis laboratóriumban kezdett fog­lalkozni a tsz szövettenyésztés­hez szükséges szaporítóanyag- kísérletekkel. A jelentkező igé­nyek és az elért eredmények azonban ösztönzően hatottak a fejlesztésre. így alakult meg 1930-ban a Meriklon GT, amelynek nyolcvan tagja ma már hatvanmillió forint ér­téket termel meg egy év alatt. Laboratóriumaikban egyide­jűleg nyolc-tíz kísérlet folyik, például a biológiai növényvé­delemmel kapcsolatban is. Az utóbbi idők legjelentősebb eredménye a burgonya mini vetőgumójának kitenyésztése. A vendégek örömmel nyug­tázták, hogy a Meriklon köl­csönösen hasznos üzleteket köt erfurti, drezdai és lipcsei partnerekkel. Érdeklődésüket legjobban a mini vetőgumók keltették fel. Ezeket s a pa­lántákat a társulásról készült videofilm és a laboratóriu­mok megtekintése után, sze­mélyesen is megnézhették a hatalmas üvegházban. A látogatás befejeztével Kurt Hager elismerően nyi­latkozott lapunknak tapaszta­latairól. Véleménye szerint a Meriklon azért érhet el ilyen kiemelkedő eredményeket, mert jó alapokon áll, korszerű be­rendezésekkel dolgozik. Igen Ritka kitüntetéssorozattal büszkélkedhet a £esf Megyei Műanyagipari Vállalat. Az alapításától eltelt huszonki­lenc év alatt elmúlt esztendei gazdasági eredményei alapján ez a jóhírű cég huszonegyed­szer érdemelte ki — amint azt már hírül adtuk — a Ki­váló Vállalat megtisztelő cí­met. Tegnap délután Solymáron a tavaly átadott Pemü-sport- csarnokban bensőséges ün­nepség keretében került sor a kitüntető oklevél átadására. Baska Györgyné, a Pemü szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megje­lenteket, a meghívott vendé­geket, köztük Körtvélyes Ist­ván ipari miniszterhelyettest, Lénárd Lászlót, a Magya\ Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának titkárát és dr. Kocsó lllésnét, a Helyi- ipari- és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének titkárát. Körtvélyes István hozzászó­lásában külön is hangsúlyoz­ta, hogy a vegyiparon belül a legjobb három hazai vállalat közé sorolták a Pemüt. A minisztériumhoz tartozó válla­latok közül pedig az összesí­tett 1987-es eredmények alap­ján az igen előkelő második helyet szerezhették meg. Elismerő mondatait köve­tően az ipári miniszter nevé­ben megköszönte a több, mint 2 ezres létszámú vállalat dol­gozóinak eredményes munká­ját, majd átadta az Ipari Mi­nisztérium és a HVDSZ elnök­sége nevében a Kiváló Válla­lat címet tanúsító oklevelet Horváth Ferencnek, a Pemü vezérigazgatójának. A vezérigazgató átfogó ér­tékelést adott beszédében a vállalat 1987. évi eredményei­ről. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy húsz fővel kevesebb dolgozói létszám mellett sike­rült elérniük az árbevételi érdekesnek. találta a biológiai növényvédelemmel kapcsola­tos kísérleteket is, amelyek megfelelnek a környezetvéde­lem szempontjainak. Mint a tanácskozáson el­hangzott, a korábban megfo­galmazott célkitűzéseket be­folyásolta a körülmények vál­tozása. Az együttműködés is azt tükrözi, hogy jelenleg leg­fontosabb feladat az életkö­rülmények és az ellátás szin­ten tartása, annak ellenére, hogy a tanácsi fejlesztési le­hetőségek csökkentek. Tizenhárom olyan nagyobb témát véleményezett az SZMT, amely ebben a kétéves idő­szakban a Pest Megyei Ta­nács testületé elé került. A legfontosabbak között szere­pelt az egészségügy, ezen be­lül a megyei egészségmegőrzé­si program, a kórházak kap­csolata egyes vállalatokkal a gyógyításhoz szükséges tech­nikai eszközök gyártásánál és beszerzésénél. Kiemelt téma volt a lakásépítés segítése és terv túlteljesítését. Az 1986-os esztendőhöz viszonyítva 800 millió forinttal növelték az árbevételüket. A konvertibilis export terén még meggyőzőbb eredményeket könyvelhetnek el. A találkozó részvevői a po­litikai intézményrendszer to­vábbfejlesztésével összefüg­gésben áttekintették a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a szakszervezetek kapcso­latainak időszerű feladatait. A SZOT titkársága tájékoz­tatást adott a szakszervezetek belső megújulási törekvései­ről, az érdekvédelmi és. érdek- képviseleti munka eredményei­ről és gondjairól, valamint a a szociálpolitika, ezen belül az idősek szociális otthonban történő elhelyezése, a szociá­lis étkeztetés bővítése. Együttműködik a két szer­vezet a foglalkoztatási gon­dok lehetőség szerinti meg­előzésében, megoldásában, to­vábbá a fogyasztói érdekvé­delemben. Ez utóbbinál je­lentős az árfigyelő szolgálat tevékenysége, mely kiterjed egyes szolgáltatások árának és minőségének vizsgálatára is. G. J. Levéltárák tudós alkalma­zottainak tevékenységét, en­nél fogva eme sajátos funk­ciójú intézményeket . mindig afféle misztikum lengte körül hosszú ideig. Nem is csoda, hiszen a nyilvánosságot kívül rekesztették onnan. A Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya tegnap ün­nepelte születésének, azaz pontosabban visszatelepülésé­nek 15. évfordulóját. Ha csak az évéket nézzük, egy ilyen jellegű intézmény életében gyerekkor ez csupán. Ám, hogy mire jutott, amióta is­mét magáénak tudja a város, társadalmi-gazdasági kibon­takozási program megvalósítá­sát segítő szakszervezeti tö­rekvésekről. A párt vezetői ismertettek az országos pártértekezletre való felkészülés eddigi tapasz­talatait és a munka további menetét. A megbeszélés részvevői megerősítették, hogy a jövő­ben tisztább, világosabb mun­kamegosztásra van szükség a párt, az állami és a társadal­mi szervezetek között. Ennek érdekében kell következetesen érvényesíteni a párt szakszer­vezeti politikájának elveit. A párt a politikai intézmény- rendszer korszerűsítése kap­csán kiemeli a szakszerveze­tek jelentős szerepét a szocia­lista építőmunkában, a politi­ka alakításában, igényli a szakszervezetektől a tagság ér­dekeinek érdemi kifejezését. Egyetértettek abban, hogy a párt és a szakszervezeti moz­galom politikai érdekei és céljai azonosak. A párt politikai vezető sze­repét elismerő szövetségi vi­szony keretében biztosítani kell a szakszervezetek önálló­ságát. Indokolt, hogy- a szak- szervezetek tagságukkal, az állampolgárokkal megismer­tessék állásfoglalásaikat, a szervezett dolgozók érdeiktö- rekvéseit, növeljék munkájuk nyitottságát, nyilvánosságát. arról most ' lehetőség volt meggyőződni. A levéltár me­gyei és helyi vezetői úgy vél­ték, hasznos dolog lesz az év­fordulót levéltári nappá nyil­vánítani, ami voltaképpen csak egyik megnyilatkozása a közönség koncentrált, látvá­nyos beavatásának. Az itt tárolt mintegy négy­ezer folyóméter iratköteg el­sősorban az utóbbi 400 év gazdag hagyatéka. Nagykőrös­nek és Ceglédnek, illetve von­záskörzeteinek, valamint a megye összes szövetkezetének anyagát őrzik a raktárak s a nagy szakértelemmel létreho­zott kiállítóterem. Igaz, a le­véltárnak nincsenek olyan adottságai, amik a publikum viszonylag gyors tájékoztatá­sát szolgálják, mint mondjuk a múzeumoknak, ahol már a látványosságnak is nagy a vonzereje, de első lépésként a levéltári körülmények, az ott dolgozók tevékenységének megismerése is kétségkívül nagy élmény lehet. Innen, bár nehéz, de egyenes út vezethet az írásos történelmi hagyaté­kok megértéséhez, tisztelésé­hez. Természetesen az ilyen, nem mindennapra hirdetett nagyszabású esemény nem múlhat el anélkül, hogy a há­zigazdák ne mondják el szak­mai körben mozgó, de közér­deklődésre is számot tartó véleményüket a levéltárak küldetéséről. Afféle házi tu­dományos tanácskozás tette fel a koronát erre a napra. Dr. Egey László, a Pest Me­gyei Levéltár igazgatójának A levéltár mint a történeti for­rások örzőhelye című előadá­sából kitűnt egy fontos gon­dolat: a levéltári anyagnak számító, de még kint lévő ér­tékek védelme is nagyobb fe­lelősséget kívánna, ám a le­véltárosok kezében nincsenek meg a megfelelő, a jog által biztosított eszközök. Kisfalu­dy Katalin, az 1848—49-es években a nagykőrösiek for­radalmi hangulatát mutatta be az önkormányzat tükrében, dr. Szabó Attila a híres nagy­kőrösi alapítványokról tar­tott értekezést, dr. Boór Lász­ló a levéltár és az iskolák együttműködésének lehetősé­geit elemezte. M. J. ÖRÖKSÉGÜNK ŐREI Nagy levegőt vettem, hogy legalább ennyi időm jusson a gondolkodásra. A szeles, de napsütéses va­sárnap délutánon valóság­gal ellepték a sétálók a Margitszigetet. Margit ki­rálylány kolostorának rom­jaihoz érve óvodás fiam pillanatok alatt a szépen rendbehozott faltöredék te­tején termett. Azonnal le­parancsoltam, s reguláz- tam: vigyázni kell rá, mert értékes, régi emlék. Vala­mit megérthetett, ugyanis mellettem maradt és ismé­telgette: régi, régi. Ám a következő percben termetes apuka kezdett versenyezni a fiával: ki ér föl előbb? Ekkor kaptam a jogosnak tűnő kérdést: a bácsinak miért szabad? Kifújtam a levegőt, s azt feleltem: neki sem szabad, csak erre nem ta­nították még kiskorában. Napjaink érett felnőtt­jeit annak idején egészen másként okították a hirte­len nagy felszabadultság- ban. A múltbéli szenvedé­sekért a megmaradt kasté­lyokon, kúriákon vettek elégtételt. Kevesebben vol­tak, akik nem ezt akarták. Az ő szavuknak azonban csupán imitt-amott lett fo­ganatja. Akárki meggyő­ződhet erről, ha történeti­vé magasztosult városik­ban — bár ez a fogalom hivatalosan még nem elfo­gadott —, városrészekben jár. Megyénkben különösen érezzük az elmaradás hát­rányait. Túlságosan későn kaptunk észbe. Akkor, amikor már évszázados építészeti értékeink állapo­ta vészesen leromlott, s amikor már pénz is alig- alig jut megmentésükre. Hát ez az — magyarázta nekem valaki, éppen az utóbbi miatt nem idősze­rű most e témával foglal­kozni. Tapasztaltam, tu­dom: jóakaratú, segítőkész ember az illető, akinek döntéseiben rendszerint meghatározó a közösség érdeke. Csakhogy ez ^a megjegyzése — remélhető­leg — csak pillanatnyi ér­deket takar. Sajnos, az el­múlt évtizedekben nem­egyszer figyelembe vettük ezeket. S van most bajunk ebből adódóan is elég. Való igaz, hogy még az előirányzottnál is kisebb összegek csordogálnak az államkasszából műemlékek mentésére, védelmére. Mégis: éppen evégett kell napjainkban többet törőd­ni velük. A történelemből vett példa bizonyít: ha­zánk egyik legnehezebb időszakában, a reformkor­ban támadt fel legerőtel­jesebben a cselekvés, az építészeti értékekről való gondoskodás igénye. Távlatokban kell tehát gondolkodnunk. Keresnünk azokat a pontokat, ahol testileg-lelekileg jobban kötődhetünk honunkhoz, s ezt az érzést — tartozunk ennyivel — utódainkba plántálnunk. Hogy ők mennyire fogé­konyak, arról tanúskodott egy — a napokban zárult — Örökségünk őrei című vetélkedő. Több intézmény, egyesület, szervezet együtt­gondolkodásából született az ötlet, a kivitelezés és a lebonyolítás pedig az Or­szágos Műemléki Felügye­lőségre hárult. Szeptem­bertől márciusig havonta borítékban küldték a bene­vezett középiskolás csapa­toknak a feladatcsomago­kat. Az országból összesen 615 csapat kezdett. A mű­emlékvédelem hiányosságai miatt sokszor elmarasztalt megyénk tizenkét települé­séről ötvenhárom csapat indult. S ebből huszonket­tő Vácról! Döntőbe csupán tíz kollektíva juthatott. Sajnos, ide már nem ke­rültek be Pest megyei diá­kok. Mégsem marasztalom el őket, inkább biztatom: a legközelebbi vetélkedő­sorozatban talán elérhetik az áhított eredményt. Mert remélem, sorozat lesz belőle, amit nem ár­tana tovább bővíteni — éppen elhanyagolt törté­nelmi, irodalmi emlékhe­lyeinkre való tekintettel. S vajon miért ne lehetne mindezekből tananyag? Akár a földrajzhoz, akár a történelemhez kötve? Így talán még azt Is megérhetjük, hogy a gyer­meke szól majd rá ama bizonyos romfalat meg­mászó apukára. Vennes Aranka Gy. L. Pavilonok a Balatonra Az őszi BNV-n debütáltak a szlgetszentmiklási költségvetési üzem ízléses, Sió névre hallgató pavilonjai, amelyekből több található már a Balaton környékén. A fagylaltozónak, virág­üzletnek, ajándékboltnak használható csupa üveg, fémszer­kezetű pavilonokat sorozatban gyártja az üzem. (Erdősi Ágnes felvétele) Kiváló Vállalat cím a Pemünek Immár huszonegyedszer V. A. Ä megyei tanács és a szakszervezetek Közös döntés előkészítés Együttműködési megállapodás született két évvel ezelőtt április­ban, a Pest Megyei Tanács és a Szakszervezetek Pest Megyei Taná­csa között. A közös munka legfontosabb eseményeit tekintette át tegnap Balogh László, a Pest Megyéi Tanács elnöke, valamint dr. Arató András, az SZMT vezető titkára. Levéltári nap Nagykörösön Négyezer méter történelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom