Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
Titian 6 1988. Április 27.. szerda Jogi tanácsok Jubileumi jutalom összege • Szolgalmi jog alapítása g Nyugdíj alapját képező átlag- kereset O Adókedvezmény • Táppénz a mellékállásban <§ Öröklési szerződés és a köteles rész sérelme Visszaéltek a hivatalukkal Becsben, fehérasztal mellett Nagyszabású nemzetközi bűncselekmény vádlottal kerülnek rövidesen a bíróság elé. A devizagazdálkodás megsértésével kapcsolatos, folytatólagosan elkövetett bűnügy vizsgálatát a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság végezte. M. G. nagykőrösi szövetkezeti tag már 1987-ben jogosulttá vált a jubileumi jutalomra, de munkahelyén csak 1988- ban fizették ki járandóságát. Olvasónk csak 1 havi alapbérét kapta meg. Munkáltatója szerint azért nem a másfél havi keresetet folyósítják a részére, mert a jutalom a múlt éven illette volna meg. 1 1988. április 1-jétől a dolgozót másfél havi személyi alapbérének megfelelő jubileumi jutalom illeti meg. Tekintettel azonban arra, hogy a személyi jövedelemadót már az év elejétől le kell vonni, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a rendeletben foglaltakat az 1988. évben kifizetett jubileumi jutalmaknál is alkalmazni kell. Ebből az előírásból következően tehát közömbös, hogy milyen ok miatt maradt el a kifizetés, a dolgozó tehát mindenféleképpen a másfél havi alapbérre jogosult. Ha a munkáltató mindezek ellenére olvasónk kérelmét elutasítja, igényével forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. „0990” jeligéjű olvasónk évekkel ezelőtt eladta telkének egy részét ügy, hogy azon a vevő javára szolgalmi jogot kötött ki. Most a vevő gázvezeték fektetéséhez újabb szolgalmi jogot akar terhére alapítani. Köteles vagyok-e hozzájárulni ehhez? — kérdezi. Szolgalmi jogot alapítani — ha a törvény másként nem rendelkezik — a szomszédok megállapodása alapján lehet. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a kötelezettségvállalás milyen jogokra terjed ki. A megállapodást az ingatlannyilvántartásbá bevezetik, így később a felek között nem lehet vita annak terjedelmében. Ha újabb szolgalmat akarnak létesíteni, ebben ismételten meg kell állapodni. Amennyiben olvasónk úgy véli, hogy ez a szerződés az ő érdekeit sértené, akkor jogában áll a szerződéskötést megtagadni. Más a helyzet akkor. ha az ingatlannak egy részét úgy adta el korábban, hogy a tulajdon közös maradt, csak a használatot különítették el a felek. Ilyen esetben ugyanis a telek feletti rendelkezés mindkét tulajdonostársat megilleti és ennek következtében jogszerűen egyik tulajdonostárs sem tagadhatja meg az ingatlan hasznosítását. Ha mégis megtenné ezt, a tulajdonostársa a bírósághoz fordulhat és attól a megtagadott hozzájárulás pótlását kérheti. Előfordulhat olyan eset is, amikor a vezetékjog létesítését közérdek igényli. Ilyenkor államigazgatási határozattal a felek hozzájárulása nélkül is létrejön a szolgalom, de természetesen az ebből eredő kárt meg kell téríteni. K. Z. az iránt érdeklődik szerkesztőségünknél, hogy a keresetet a nyugdíj megállapításánál milyen módon kell figyelembe venni. A nyugdíj megállapítására vonatkozó szabályok közül nem változott meg az az előírás, amely szerint az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig elért kereset, valamint az ezt közvetlenül megelőző öt naptári év közül a legkedvezőbb három év keresetének alapján számítják. 1988. január 1. után havi den olyan pénzbeni és' természetbeni juttatást figyelembe kell venni, amely után a dolgozó nyugdíjjárulékot fizetett. Keresetként veszik figyelembe a megváltozott munka- képességű dolgozók keresetkiegészítését,' valamint a keresettel azonos időre járó baleseti járadékot azoknál, akik ilyen juttatásban részesültek. 1988. január 1. után havi átlagkereset meghatározásánál a nyugdíjjárulék-köteles brut- tósított jövedelmet kell figyelembe venni. Nyugdíjalapot, képez továbbra is a baleseti járadék és a csökkent munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése, ha azt 1987. december 31. után állapították meg. A jövedelmet csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójával. A kereseteikre eső adó kiszámításánál naptári évenként tizenkétezer forintot le kell vonni. Figyelmen kívül kell hagyni azonban az adótörvény szerint az összjövedelmet csökkentő ki adásokat és adókedvezményeket. K. S. pilisi tsz-tag az iránt érdeklődik, hogy a saját tulajdonát képező szerszám használatáért milyen térítésre tarthat igényt. Ha a dolgozó a munkakörébe tartozó feladatainak elvégzéséhez saját tulajdonában lévő kéziszerszámot, segédeszközt használ, szerszámhasználati díjra jogosult. A .szerszámhasználati díj (átalány) mértékét a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) a szerszám és a segédeszköz elhasználódási idejével arányosan kell meghatározni. összege azonban nem haladhatja meg a térítésben részesülő dolgozó munkabérének 2%-át. Amennyiben a dolgozó átalánytérítést kap, ennek mértéke havi 200 Ft-nál nem lehet több. M. G. ceglédi tanítónő lakást vásárol, s az iránt érdeklődik, hogy a korábban lekötött pénze után jogosult-e adókedvezményre? A személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint a lakótelek és a lakás vásárlására, építésére, bővítésére elhelyezett pénzösszeg után adó- kedvezmény illeti meg az építkezőt. Az adókedvezményt akkor állapítják meg részére, ha a betételhelyező olyan megállapodást köt a pénzintézettel, amelyben vállalja, hogy saját nevére, önmaga, vagy más számára legalább öt évig havonta meghatározott összeget elhelyez. A megállapodás alapján az építkező a lakáscélú megtakarítás 20%-ával, de legfeljebb 7200 Ft-tal csökkentheti az éves adóját. Az 1987. december 31-ig megkötött lakáscélú megtakarításra (pl. ifjúsági takarékbetét) az előbb idézett kedvezmények csak akkor vonatkoznak, ha a betétes arra külön nyilatkozattal kéri a pénzintézetet. Természetesen az adó- kedvezmény ilyen esetben is csak az 1988. január 1. után elhelyezett összeg után illeti meg.. Két hónapja mellékfoglalko- zású házfelügyelőként dolgozik P. R. váci olvasónk. Nemrég súlyosan megbetegedett és azt szeretné megtudni, jogosult-e tánnénzre a mellékfoglalkozás után is. Ha a dolgozónak a főállása mellett mellékállása van, az utóbbi alapján is részesülhet táppénzben, ha keresőképtelen és a jogosultság feltételeit mindkét alkalmazásában igazolja. A táppénzt azonban mindkét alkalmazása tekintetében külon-külön kell megállapítani. A dolgozónak a folyamatos biztosításban töltött ideje alapján lehet táppénzt folyósítani legfeljebb egyévi (gümő- kóros megbetegedés esetén kétévi) időtartamra. Ha ennyi biztosítási előzménnyel nem rendelkezik, csak olyan mértékben jogosult táppénzre, amennyi időt a betegsége előtt biztosításban töltött. Mindezek alapján olvasónk legfeljebb két hónapig kaphat a mellékállása után táppénzt. Ennek mértéke az ott elért napi átlagkeresetének 65%-a lehet, ugyanis 75%-os táppénzre csak az tarthat igényt, aki kétévi folyamatos biztosítással rendelkezik. örökbe fogadták egy magát megnevezni nem kívánó olvasónkat. Bár a viszony a szüleivel megromlott, az örökbefogadást mégsem bontották fel. Szülei nemrég elhaláloz- tak, de nem örököl utánuk, mert a vagyont öröklési szerződéssel az egyik szomszédra hagyták. Cgy tudom, köteles részre ilyen esetben is jogosult vagyok — írja. Az örökbe fogadott gyermek az örökbe fogadó szülei után éppen úgy örököl, mint a vér szerinti leszármazók. Jogosult tehát a köteles részre, amely annak a vagyonnak a felét jelenti, ami őt végrendelet hiányában megilletné. Ezt a köteles részt az örökhagyó akarata ellenére is meg kell kapnia az arra jogosult törvényes örökösnek. Más a helyzet az öröklési szerződés esetében. Az öröklési szerződés ugyanis azt jelenti, hogy az örökhagyó szerződést köt a majdani örökössel azért, hogy tartás vagy életjáradék fejében öt örökössé teszi. Tehát a felek szolgáltatnak egymásnak. Mivel a megállapodásuk ellenérték fejében történik, azt úgy kell tekinteni, mintha adásvételi szerződés lenne, amelyben a vételárat az eladó haláláig kell törleszteni a vevőnek. Végrendelet esetén ettől eltérően mintegy ajándékozás történik, az örökös „semmit sem ad" azért a vagyontárgyért, amelynek a tulajdonosa lesz. Ennek az eltérő jogi helyzetnek a következménye az, hogy a köteles rész ilyenkor sérelmet szenved és az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között Ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A válásokról készült statisztikák azt mutatják, hogy a házasság megromlását előidéző okok közül első helyen szerepel az alkohol. A hatóságok, az egészségügyi szervek csak az alkoholista állapot kialakulásakor tudnak foglalkozni a kóros alkoholfogyasztóval. Amíg azonban ez az állapota kifejlődik valakinek, jelentkeznek az intő jelek. A munka utáni hosszú kimaradások a mámoros hazaérkezésekkel, a zakóban, konyhaszekrényben eldugott laposüveg. Ez utóbbi sajnos a titokban (zugivóként) alkoholistává váló asszonyokra célzó szituáció. Elkeserítő tény. hogy a beteges alkoholfogyasztók nagy százaléka nő. Gyógyulási céllal A család az a közösség, ahol a túlzott italfogyasztás először feltűnik, és ez az a közösség, ahol az okos szeretet ki tudja rántani az alkoholizmus felé közeledőt a saját maga állította csapdából. Az állam és a társadalom az alkoholelvonás széles skáláját biztosítja. Az egyszerű orvosi kezeléstől a munkaterápiás intézetig rendelkezésére áll a betegnek a segítség arra, hogy leküzd- je olthatatlan szomját. Az alkoholelvonás legszerencsésebb esete az. amikor a családnak sikerül rávennie az alkoholistát, hogy gyógyítássá magát. Amennyiben az al-> koholtól való függés lehetővé teszi, járóbetegként is részt vehet a beteg a gondozóintézeti kezelésben. Ilyenkor a gondozás iránti .kérelem előterjesztésével a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy felvételét gyógyulási szándékkal kéri, aláveti magát az orvos által meghatározott, az orvostudomány mindenkori állása szerinti gyógykezelésnek, beleértve a gyógyító célú szerVámkezelt áruk Az események színhelye Győr, ahol a Fotoelektrik Ipari Szövetkezet üzletének vezetőjeként dolgozott az első rendű vádlott; Várnai György. Négy évvel ezelőtt ismerkedett meg Karácsony Györggyel, aki fegyelmi elbocsátásáig a Vám- és Pénzügyőrség Győr-Sopron megyei parancsnokságán érdemi ügyintéző volt. Barátságuk egy idő után inkorrekt kapcsolattá vált. Az üzletvezető ugyanis — azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elnyeri további befolyásos személyek jóindulatát — biztosította Karácsony György ajánlásai alapján a külföldről behozott és vámkezelt híradástechnikai, fotomechanikai cikkeknek a vezetése alatt álló boltban történő készpénzes vagy bizományi felvásárlását. A vámhivatali ügyintéző a maga vagy mások számára igényelt szívességekért igyekezett ellenszolgáltatást nyújtani. S mivel neki beosztásánál fogva nem volt módja a vámkezelés mechanizmusában személyesen közreműködni, megnyerte az együttműködéshez Édelmayer Pált, aki fegyelmi elbocsátásáig a mosonmagyaróvári vámhivatal parancsnokhelyettese volt. Négy évvel ezelőtt Karácsony György, tervezett ausztriai utazása előtt, felfigyelt az egyik hazai gazdasági hetilapban megjelent apróhirdetésre. Ebben szerepelt, hogy egy bécsi kereskedelmi cég magyar vásárlóinak kedvezményes vételt, visszatérítést ajánl. Karácsony György el Is ment ebbe a boltba, ahol asztali számológépeket vásárolt. Ekkor megismerkedett Kiss Péterrel, az üzlet mavezett foglalkozást, és szükség szerint vállalja a munka- terápiás intézetben való elhelyezést. Amennyiben az alkoholista nem hajlandó magát önszántából kezelés alá vetni, kötelező gondozására kerülhet sor. Kényes kérdés, hogy ki kezdeményezze ezt. Az alkoholista házastársa fűhöz-fához jár panaszra, de „hivatalos" eljárást nem kezdeményez, mert fél önkontrollját vesztett házastársától. Helyette kérhetik a segítséget a szülők, gyerekek, testvérek, tehát a közeli hozzátartozók, no és más érdekelt személy is. Bármely állami szerv, társadalmi szervezet. vagy szövetkezet kezdeményezheti az eljárást mindazoknak a körülményeknek az előadásával, amelyek a gondozásba vételt indokolják. Az egészségügyi hatóság - körültekintő vizsgálat alapján határozatot hozhat, amelyben elrendelheti a gyógykezelés kórházban való megkezdését. A területileg illetékes alko- hológiai osztály vezetője a gondozásra kötelezettet írásban szólítja fel. hogy hol. mikor kell jelentkeznie. Ha a kötelezett „elfelejt” jelentkezni. rendőri kísérettel elövezethetik. Az ügyész egyetértése A kórházi gyógykezelés hat hónapnál tovább nem tarthat. Ha a kezelés eredménnyel járt, a beteget elbocsátják a kórházi kötelékből, ha még nincs eredmény, kötelező intézeti kényszergyógykezelésre való beutalásra kell megindítani az eljárást, amely kétesztendös munkaterápiás gondozás lehet. A kórházi kezelésből kibocsátottakat utógondozásba veszik. Kötelező intézeti gyógykegyar állampolgárságú eladójával. Az eladó meg is hívta családjával együtt vacsorára, és fehérasztal mellett megállapodtak abban, hogy neki vagy az általa ajánlott személyeknek más alkalommal is biztosít forgalmi adóval csökkentett áron, Magyarországon kapós elektronikai, híradástechnikai cikkeket. Karácsony György ezután többször is látogatott üzleti céllal Ausztriába, majd egy évvel később, amikor Kiss Péter jött Magyarországra, bemutatta őt Várnai Györgynek. A megismerkedést követően a győri üzletvezető és a bécsi eladó megállapodott egymással: Várnai György vevőket küld az Aeropack cég üzletébe, majd az ott vett műszaki cikkeket a győri boltban felvásárolják. Egyezményes névjegy Várnai György barátai és ismerősei vittek egy egyezményes névjegyet, aminek felmutatásával megkapták a kívánt árucikket. Az ily módon lebonyolított vásárlások után elmentek a győri boltba, ahol sor került a készpénzes vagy bizományi értékesítésre. Három évvel ezelőtt, Kiss Péter Győrben átadott Várnai Györgynek egy üres számlatömböt. A cégjelzéses számlatömb Franz Reichholf bécsi cégtulajdonos tudta nélkül került Magyarországra. Az eseményeket megelőzően. még 1984-ben határozat született a Transpack Szállítmányozási, Csomagolási és Raktározási Közös Vállalat’ által Kimle községben bérelt föld vámszabadterületté nyilvánításáról. A határozat lényege szerint zelés azzal az alkoholistával szemben indítható, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásával veszélyezteti családja és környezete biztonságát. magatartásával gyermekeinek fejlődését, a közrendet, munkahelyén a munkát, illetőleg a munkafegyelmet súlyosan zavarja. Ehhez még azok a további feltételek csatlakoznak, hogy az alkoholista önként nem hajlandó magát alávetni a kezelésnek, illetve az előbbiekben említett kötelező kezeléstől nem várható eredmény. Nem kötelezhető intézeti kezelésre az. aki a 18. életévét még nem töltötte be; aki olyan betegségben szenved, amely miatt kórházi gyógykezelésre van szüksége; s nem kötelezhető intézeti kezelésre a sorkatona sem. Az egéészségügyi szerv javaslatához az ügyész egyetértése szükséges. Peren kívül Az illetékes bíróság az ügyész indítványát peren kívül tárgyalja, úgynevezett polgári, nem peres eljárásban, amelyen azonban népi ülnökök is részt vesznek. Meghallgatják az eljárás alá vont személyt (az alkoholistát magát) és a tanúkat. Ha a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelik, egyben döntenek a tartásdíj fizetési kötelezettségről. A gyermektartásdíj összege csak az intézetben elért kereset maradványa lehet. Ugyanis a munkáért járó díjazásból levonják az adót, az intézeti tartás költségeit, a tartásra kötelezett személyes szükségleteire fordítható összeget. Egy gyerek után legfeljebb a fennmaradó rész fele folyósítható, kettő után kétharmad rész. három gyerek után háromnegyed, és csak négy vagy több gyermek után a teljes fennmaradó összeg. Dr. Kertész Éva ez a terület a vám-, déviza- és külkereskedelmi jogszabályok szempontjából külföldnek minősült. A korábban már említett Édelmayer Pál 1986. január 1-jétől kezdődően a vámszabadterület felett is felügyeletet gyakorolhatott. Itt bérelt raktárát a Franz Reichholf cég is. Karácsony György tisztában volt azzal, hogy ez a szabad raktár visszaélési lehetőségeket is biztosíthat a számukra és tárgyalt róla Várnai György- gyel. Visszaküldte a számlát Karácsony György egyik bécsi látogatása alkalmával Kiss Pétertől három darab, 100 ezer osztrák schilling értéket meghaladó vásárlást igazoló számlát kapott azzal, hogy azokat hazautazásakor Ausztriában a vámhatáron, az osztrák vámtisztviselővel pecsételtesse le, majd küldje vissza részére. Ez meg is történt, anélkül, hogy a számlákon feltüntetett árut ténylegesen birtokolta volna. Ezután az okmányokat Kiss Péter részére elküldte egy előre megírt borítékban. Így hozzásegítette megbízóját ahhoz, hogy az úgynevezett érték- többletadót visszaigényelhesse. Szolgálataiért természetesen a honorárium sem maradt el. Amikor ugyanis Karácsony György legközelebb Bécsben járt, kapott három darab pénztárgép vásárlását igazoló számlát. Ezeket hazatérésekor a vámáru-nyilatkozaton mint feladott vámárut jelölte meg. Az így rendelkezésre álló okmányok alapján pedig a kintiéi vámszabadterületről megkapta az árut, amit a Várnai György által vezetett üzletben értékesített. Ezután már sorozatban követték el az ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket, melyekben Édelmayer Pál is segédkezett, aki hasonló módon megkapta a honoráriumát. Bűntársaik között van Sza-‘ bó Imréné és Horváth Ottó, akik Várnai György beosztottjaiként a győri üzletben dolgoztak. Mindketten észrevették, hogy főnökük rendelkezik a Reichholf-féle számlatömbbel és manipulál vele. Tudták, hogy annak felhasználásával lehetőség nyílt a vámszervek megtévesztésével, vámáruk megszerzésére. Néhány esetben ily módon ők Is okirat-hamisítást követtek el, és megsértették a devizagazdálkodást. Az ügyletekben néhányszor Karácsony György testvére, Karácsony András, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár üzemvezetője is közreműködött. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálata befejeződött. Ennek alapján a győri városi ügyészség a devizagazdálkodás megsértésének bűntette, valamint más bűncselekmények miatt vádat emelt Várnai György és társai ellen. Az ügyet rövidesen tárgyalja a bíróság. Gál Judit TÍZ NAP RENDELETÉI Az exportnak minősülő belföldi értékesítésekre vonatkozó jogszabályokat módosította a 12/1988. (IV. 15.) PM rendelet, amely a Magyar Közlöny 1988. évi 14. számában jelent meg. A közúti közlekedésről saól az 1988. évi I. törvény, amelynek végrehajtására a Minisztertanács kiadta a 30/ 1988. (IV. 21.) sz. rendeletét. A szövetkezetekről szóló törvényt módosította az 1988. évi II. törvénnyel az Ország- gyűlés. A végrehajtásáról a 32/1988. (IV. 21.) sz. MT rendelet rendelkezik. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekre vonatkozó törvény és az élelmiszertörvény módosításának szövegét olvasóink megtalálhatják a Magyar Közlöny 1988. évi 15. számában. énszánfából nem hajlandó A család és az alkoholista
