Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

Eszmék cseréje Becsület és életkor H úszévesek beszélgettek a rázó. zötykölő HÉV-en a becsületről. Csodáltam maga- biztosságukat, csodálkoztam, milyen könnyen dobálóztak a szóval, aminek a tartalmát, jelentését megfogalmazni sem egyszerű, hiszen a definíciók könnyen kátyúba viszik az em­bert. Hihetnénk, hogy becsü­letes az, aki betartja a tör­vényt. Csakhogy a törvény folyton változik — mostaná­ban egyre gyorsabban — a becsület ellenben állandó. Ha a törvény tálcán kínálja azt, amiért pár éve börtön járt, hitelét veszti, miként az a be­csület is, amely készségesen együtt járta a táncot vele. Hallgatom a fiatalok köny- nyed megállapításait, csodálom lemérhetetlen öntudatukat, s kedvem lenne az apák, nagy­apák nevében megkérdezni: mire ez a nagy hang? Mire ez a mellveregető büszkeség? Hogy szüléitek ballépéseiben nem vettetek részt? De hisz ez nem érdem, hanem életko­rotok következménye. Nem le­hettetek ott a Tanácsköztársa­ság bőrkabátosai között, nem vállalhattatok tisztséget a Horthy-korszakban. Kimarad­tatok a második világháború­ból, a fehér-, a barna- és a vörösterrorból, mert nem élte­tek. Nem söpörtetek padlást, senkit nem agitáltatok ma már eléggé el nem ítélhető módon a termelőszövetkeze­tekbe, nem állítottatok össze kuláklistát, amint azt sem éne­keltétek, hogy Rákosi pajtás bennünket, boldog jövőbe ve­zet, és puíajkába sem öltözte­tek. Ettől azonban még ne higy- gyétek becsületesnek magato­kat. És azt sem szabad hinni, hogy ebben a nagy forgatag­ban senki nem volt becsüle­tes. Ne gondoljátok, hogy min­denki lobogtatta a zászlót, s azt sem, hogy mindenki lapí­tott. Akkor is akadtak helyt­állók, vagyis becsületesek. Mert a becsületnek ezek az ismérvei: helytállás, vállalás, és tett. A fiatalok már arról beszél­tek a HÉV-en, hogy a be­csületért az életet is kockára kell tenni. Nem szóltam a szavaikba — pedig meg kellett volna je­gyeznem —, hogy nemcsak az életet, de néha a jólétet is kockára kell tenni a becsü­letért. Ami alkudozással jár, s ez nagyon veszélyes dolog, mert a becsület alig tud egye­bet dobni a mérleg serpenyő­jébe a tiszta lelkiismeretnél, míg a becstelenség számtalan nyomós érvvel rendelkezik. Amikor megérkeztünk az Örs vezér térre, a fiatalok mellett maradtam, akik foly­tatták beszélgetésüket. Arról, amiről ma olyan sok szó esik: a megújulásról, a demokrá­ciáról, a nyitottságról, a ne­hézségekről és a megoldás le­hetőségeiről. A szavaikból megéreztem, hogy gyanakvás­sal figyelnek mindent, amiről az újságok írnak, a rádió, a televízió, a gyűlések előadói szólnak, s az idősebbek a csa­ládi otthonokban beszélnek. D osszul estek először a mondataik, aztán megér­tettem, sőt biztatásul néhány szót mondani is szerettem vol­na a számukra, csak azt nem tudtam eldönteni, hogyan avat­kozzam egy nekem idegen tár­saság baráti beszélgetésébe. Pe­dig a gondolataikat erősíteni kellene, nehogy úgy járjanak, mint apáik. Mert jó úton jár­tak, amikor így fogalmaztak: Nem a szavakra figyelünk, ha­nem a tettekre, mert nálunk a becsület a lemondásnál, a csá­bítással szembeni ellenállás­nál, az ígéretek betartásánál, s a megfogalmazott célokért végzett következetes munká­nál kezdődik és végződik. Még az idősebb korosztály is csatlakozhat a megállapítás­hoz, ami az ifjak szavaiból kicsengett: a tettekre figye­lünk! F. M. GQPDLLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1988. ÁPRILIS 26.. KFDD Módszertani bölcsődében Állandóságot lásson maga körül A szorongásos A napokban a Bölcsődék Országos Módszertani Intéze- zete, a megyei egészségügyi vezetőség és a kerepestarcsai módszertani bölcsőde vezeté­sével országos értekezletet tartott Pilisszentkereszten. Az ország minden megyéiében van felügyeletet gyakorló módszertani bölcsőde. Pest megyében ezt a szerepet az 1983-ban átadott kerepestar­csai intézmény látja el. A ke­repestarcsai lakótelep meg­épülése után hamarosan fel­merült az igény egy újabb bölcsőde létesítésére, melyet úgy terveztek s azóta úgy működtetnek, hogy a megyé­ben meghatározó szerepe van. Az egész megye területéről ide jönnek havonta rendszeres továbbképzésre a bölcsődék vezetői. A már említett országos rendezvényen sok témát tár­gyaltak. Előadás hangzott el a bölcsődék jelenlegi helyzeté­ről. társadalmi feladatairól. Területenként változik a be­A város mint műalkotás Ihlet-e a természet adománya? Szerencsés az a település, amely történelmi hagyományokat ápolhat, örökíthet át, valamint az. amely a természet rend­jébe tájba illően ágyazódik bele. Ösztönzője lehet egy tele­pülés fejlődésének, ha országos szerepköre van. Gödöllőt eme adottságok és lehetőségek képesítik arra, hogy sajátos, jellegzetes településsé fejlődjék. Nyugalom, unalom A városépítés műalkotás, kívánatos, hogy alapgondolata az emberközpontúság legyen. Várost építeni csak egységes elképzelésből fogant hosszú távú terv szerint szabad. Nem nélkülözheti azonban a vonzó építészeti megoldásokat sem. A várossá nyilvánítással le­hetőség nyílott Gödöllőn arra, hogy megszabaduljon attól az ingerlő kettősségétől, amely a történelmi kastély és a körü­lötte évszázadokon át szen­dergő földszintesség között fe­szült. Mi sem természetesebb annál, hogy az újjászületés mámorában a gödöllői embe­rekben felderengett egy tör­ténelmi szellemtől ihletett, természetközeli, karakteres kisváros képe; olyan kisváro­sé, amely a hagyományokat az új. korszerű követelmé­nyekkel ötvözi magában, a városlakót felüdíti és meg­nyugtatja, az idegenben ma­rasztaló élményt ébreszt. A korabeli városépítési szempontok nem kedveztek a másság, a sajátosság érvénye­sülésének. A városok egymás­utánja sablonszerűén épült. A szorító lakásínség megszünte­tése országos cél volt. Típus­lakótelepek jöttek létre, típus­lakásokkal, típusemberek nél­kül. Ez nyugalom helyett in­kább unalmat keltett, nem nevelt összetartozásra — in­kább elidegenedésre. Városunknak nincsen építé­szeti múltja, városképi hagyo­mányai is alig vannak. Van azonban a fővárosból beveze­tő út mentén több különálló reprezentatív emléke (a tör­ténelmi kertek, a Kálvária, a kastélyegyüttes, köztéri szob­rok, műemlék jellegű épüle­tek), amelyek egybefoglalá­A korszerűsített városrende­zési terv továbbra is a váro­sias fejlődés feltételének te­kinti a telepszerű, többszintes beépítést, mégis ígéri, hogy szintszámban és lakókörnye­zetben az eddigieknél jobban alkalmazkodik a kisvárosi jelleghez, támogatja a társas­házas, csoportos és a családi házas lakótelepek kialakulá­sát. A gazdasági helyzethez alkalmazkodva visszafogot­tabban tervez, a betelepülési áradatnak határt szab, és el­sősorban a helyileg jelentkező lakásigények kielégítését szor­galmazza. Kívánatos, hogy a terv szem előtt tartsa most már azt a szempontot, hogy a lakástermelés helyébe — az otthonteremtés lépjen. Átörökölt kép Kedvezően bővül a város szerepköre, mint mezőgazda- sági tudományos központ. A letelepült intézmények köz­ponti ellátása kiemeltebb fej­lődésre, a várostól való bizo­nyos függetlenségre képesíti őket. Az egyetem az idők fo­lyamán teljes infrastruktúrá­val ellátott városrésszé fejlő­dött — amíg a város a hát­térszolgáltatások lemaradásá­val küszködik. A város fejlő­dése szempontjából előnyös, hogy az intézmények munka- alkalmat biztosítanak. Kívá­natos lenne, ha a kapcsolódás szervesebb /enne a várossal, az egymás mellettiség szelle­mi és érzelmi közösséggé fej­lődne. Ez jótékonyan befolyá­solná a város fejlődését. Egy. település története a messze múltból a távoli jövő­be ível, azért az építésnek örök emberi igényeket kell ki­elégítenie. A várost úgy kell építeni, hogy a ma emberé­nek a lakáskulccsal együtt ne adjanak át rossz közérzetet, az utódok pedig ne mondják, ne mondhassák, hogy az át­örökölt városkép nem az ő városuk. Szakonyi Dezső íratott gyerekek létszáma, de a csökkenés országosan meg­figyelhető. A felszabaduló he­lyek, a felszabaduló gondozó­nők már tudják vállalni a speciális csoportok vezetését is. A fogyatékos, mozgássé­rült, agresszív, nehezen nevel­hető vagy éppen szorongásos gyerekek csoportjainak kiala­kítását, illetve a velük való törődést. A veszélyeztetett Megvitatták a korszerű táp­lálkozás lehetőségeit. Az árak emelkedése ellenére elvárják az ország minden bölcsődéjé­től, hogy a gyerekek megfe­lelő összetételű és mennyisé­gű ételt kapjanak. Nem el­hanyagolható a családok és a gondozónők, vagyis a bölcső­dék kapcsolata. A gyakorlat az, hogy a beíratást megelő­zően is meglátogatja a gondo­zónő otthoni környezetben az oda kerülő gyereket. A szü­lőkkel mindennap meg kell beszélni, mit evett, mennyit aludt, milyen viselkedést ta­núsított a gyerek. Különösen fontos ez a leg­kisebbek esetében. A körzeti védőnők szerepe sem elhanya­golható, hisz ők a gyerekeket születésük óta rendszeresen látogatják, figyelik testi és szellemi fejlődésüket egy­aránt. Nekik a gyerekeket a bölcsődében is meg kell láto­gatniuk, közvetítő szerepet kell betölteniük a szülők és a gon­dozónők között. Sok esetben fel kell hívni a figyelmet egy-egy veszélyeztetett kicsi sorsára. Sokszor a csecsemőt az any­ja bezárja és néhány órás munkát vállal, máskor a szomszédra bízza, pedig a böl­csődében lenne hely számára. A kerepestarcsai bölcsőde vezetőjét, Farkas Katalint, mint házigazdát s egyben az országos rendezvény egyik fő szervezőjét kértük, mondja el, miben van előnyük a terület bölcsődéinek a többivel szem­ben. s hol van még javítani­való, újítási lehetőség. — Azt hiszem, panaszra nem lehet okunk, mert a mi bölcsődénk, bár már ötéves, a látogatók azt hitték, né­hány hónapja vettük birto­kunkba, olyan az állaga. Ez a bölcsőde típustervek alap­ján épült, nagyon korszerű, nincs felesleges tér, nincs olyan bútor, mely válogatás nélkül került volna ide. A játékbemutató — Hat gyermekszobában hatvan kisgyereket gondo­zunk, tizennégy, zömében szakképzett gondozónővel. Nagyon fontos, hogy amikor ide bekerül egy gyerek, ne érezze, hogy elszakadt az any­jától, olyan körülményeket kell teremteni számára, a bú­torok, a játékok, a szemlél- tetők, egyszóval az egész olyan kell legyen, hogy ide szíve­sen jöjjön a kicsi. Az. hogy ide bekerül néhány hónapos korában, és ugyanabból a te­remből megy óvodába, nagyon nagy dolog, nincs adaptációs problémája. Fontos, hogy a gyerek állandóságot lásson maga körül. A gondozónők egy-egy csoportot végigvisz­nek, s ez kialakít a gyerek­ben egyfajta biztonságérzetet. A kerepestarcsai módszer­tani bölcsőde évente csaknem harmincezer forintot költ já­tékokra. Az ő kezdeményezé­sükre indult nemes verseny, a gondozónők maguk készítet­te játékokból rendeztek kiál­lítást A megye minden böl­csődéje részt vett a verse­nyen, a legötletesebb játéko­kat továbbvitték, csecsemő- otthonokban is bemutatták. Árvái Magdolna Fejlesztési tervek Kisebb veszteség Az Elektromos Művek az­zal számol, hogy a fővárosban és Pest megyében az idén 2— 3 százalékkal növekszik a ház­tartások villamosenergia-fo- gyasztása. Az év végéig Buda­pesten 30, Pest megyében pe­dig 60 kilométer hosszú kis- és középfeszültségű vezetékkel bővítik és korszerűsítik a há­lózatot. Az üzembiztosabb és kiterjedtebb energiaszolgálta­tást célozza, hogy Budaörsön és Mátyásföldön is új transz­formátorállomást építenek és helyeznek üzembe. A fejlesztési tervekben mint­egy 40 millió forintot irá­nyoztak elő olyan műszerek és automatikus készülékek be­szerzésére, amelyekkel" korsze­rűsítik az üzemirányítást és csökkentik az energiafogyasz­tást és a -veszteségeket. Mozi Utolsó csillagharcos. Színes, magyarul beszélő amerikai fantasztikus film. 6 és 8 óra­kor. Kerepestarcsa A vásárlók igénye a döntő Vannak községek, melyek nagyon nagy területen feksze­nek. Az ilyenek egyike Kere­pestarcsa. Területi adottságaik miatt az élelmiszer-, a divat­áru-, a papír-írószer-, a zöld­ség- vagy a virágüzletek igen messze vannak egymástól. Az 1980-as évek elején a ta­nács sok kiskereskedelmi egy­ség építésére adott engedélyt, hogy a fent említett gondokon enyhítsen. Üzletsor épült a kistarcsai és kerepesi részen is, s a közelmúltban kezdő­dött néhány üzlet kialakítása Szilasligeten. A kerepesi enmberek nagy örömmel fogadták e kis üz­leteket, gondolván, megoldód­tak a régi gondok, nem kell mindenért Gödöllőre vagy Budapestre szaladni. Hogy miként működnek, szolgálják a lakosságot, erre kerestünk választ. ......"V*....... S zinte néhány hét alatt megépültek, berendezték, fel- töltötték áruval és már nyi­tottak is. Aztán újabb pár hét múlva bezárták, kis tábla je­lent meg az ablakban: az üzlet eladó. Igen, nem volt a nyereség akkora a pár hetes nyitva tartás alatt, mint vár­ta a vállalkozó, s már túl is adott üzletén busás haszon­nal. Mert a boltok kalákában épültek és néhány hetes ko­rukra sok százezret értek. A kerepesi részen, a Mo­gyoródi úti tizenegy üzletből egy most épül, egy évek óta zárva van. Állaga szemmel láthatóan romlik, vevőt nem talál a tulajdonos. A többi kilenc bolt annyiszor cserélt gazdát vagy váltott profilt, hogy a helybéliek sem tudják számon tartani. Kivételt je­lent a virágos, a divatárus és a fodrászüzlet. Az 1982 óta folyamatosan nyitva tartó üzleteket ebben az évben a vevők igénye sze­rint átalakították. Nem vál­tottak profilt, de választéku­kat bővítették. A hat éve va­sárnap is nyitva tartó virág­üzletben lehet már kapni ap­A Gödöllő Városi Tanács V. B. hatósági osztálya pályázatot hirdet a Gödöllő, Kossuth Lajos u, 47-49. sz. alatti, megüresedett gépkocsitárolók bérleti jogának megszerzésére A két beállóhelyes gépkocsitároló összesen 42 m2 nagyságú, a fizetendő igénybevételi díj alsó határa 63 000 Ftí A pályázati hirdetmény a városi tanács hirdetőtábláján és az ügyfélszolgálati irodán tekinthető meg április 30-áig. róbb ajándékokat, kerámiá­kat, dohányárut s édességet is. Szépen, ízlésesen csomagolt ajándékkosarak várják a va­sárnap belépő s éppen gond­ban lévő vásárlót, akinek hir­telen kell valami ajándék. A jó kereskedő minden gondo­latát lesi a vásárlójának, megőrzi vevőkörét, s mesz- szebbről is szívesen mennek az emberek egy olyan üzlet­be, amelyről tudni lehet, pon­tosan betartják a nyitva tar­tási időt, kínálatuk mindig kielégítő. Ez elmondható Ká­sa Gáborné üzletéről. A nagyközségnek olyan stabil egységekre van szük­sége, mint itt a virágos és a divatárus, nem pedig a ván­dorlókra. A divatárubolt veze­tője sok aprósággal bővítette választékát, mert kapható már a fésűtől az övékig minden kiegészítő kellék. S ami ezek­nél még fontosabb, a sok ap­róság, ami a háziasszonyok számára nélkülözhetetlen, a tük, cérnák, cipzárak, külön­féle szegő- és tűzőszalagok. Itt találhatók fekete ruhák halálesetre, harisnyák, zoknik, kismamaruhák s nem utolsó­sorban, mint nevéből is adó­dik- divatos, elegáns alkalmi ruhák. Árvái Magdolna Budapesti munkahelyekre takarítónőket felveszünk. Elsősorban kartali, bagi, hévizgyörki és galgahévizi lakosok jelentkezését várjuk. Érdeklődni lehet a Galgomenti MKB Mgtsz központi irodáján (Túra, Lenin tér 6.). Importalkatrész­forgalmazási osztályunkra, önálló munkakörbe felveszünk középfokú végzettségű számítógép-kezelő operátort, Felveszünk továbbá középfokú végzettségű, gépírni tudó adminisztrátort Németnyelv-tudássa! előnyben. Közúti Gépellátó Vállalat, Gödöllő, Dózsa György út 69. Telefonszám: (28)-10-486. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) sa egy kisebb történelmi vá­rosrész keretében elképzelhe­tőnek látszott. Ha a váci min­ta után épített művelődési házat — megfelelőségét nem vitatva — a közvetlen közeli kastély újrafogalmazott stílus­elemeivel rokonították volna, ha a Szabadság téri panelsor helyeit történelmi hangulatot árasztó stílusjegyekkel épül­tek volna meg a lakóházak. Mindez ma már csak tanulság és okulás lehet. Elkerülhetet­len azonban emlékeztetni az országos közművelődési ha­gyományokkal rendelkező Sá­rospatakra, amelynek város­belsőjét évszázadok folyamán kiérlelt, magyaros népi — or­ganikus — stílusban építik újjá. Vajon megihleti-e valaha is a városfejlesztőket a termé­szet adománya, a jellegze­tes dimbes-dombos, erdős táj, amely harmonikus teraszos beépítésre kínálja magát? A parkszegélyek beépítését em­berközpontú gondolkodás in­dokolja, de csak olyan össze­függésben, hogy a beépített területet másutt — természet­szegény — területen pótolják. Vajon a történelmi kertek te­rülete ma is még 200 hektár­nyi. mint 40 évvel ezelőtt, mi­ként azt a rendezési terv ita­lán alibiként?) állítja? A ren­dezési terv csupán kisebb zöldterületek megőrzését írja elő. Otthonteremtés legyen A várostervező nem feled­kezhet meg arról, hogy a vá­ros arculatát az épített és ter­mészetes környezet együttese adja. Az építési hatóság te­kintélyével fékezze meg az egyéni és csoportérdekek egy­oldalú érvényesülését, bizto­sítsa a városkép harmonikus és esztétikus alakulását. Egy kicsi gyerek életében meghatározió szerepe van annak, hogy milyen az édesanyjával a kapcsolata. Ettől függ az Js, hogy amikor bölcsődébe, óvodába kerül, milyen lesz az el­válás, mennyire viseli meg a csemetét. Legalább ilyen nagy feladatokat és gondokat okoz a beilleszkedéssel járó prob­lémák megoldása a gondozónőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom