Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI £S S MEGYEI TUNICS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ A szovjet látogatás után Elutazott George Shultz Befejezte vasárnap Tbilisziben tett látogatását George Shultz amerikai külügyminiszter és elutazott a Szovjetunióból. Shultz az elmúlt héten kétnapos hivatalos látogatást tett Moszkvában, ahol a szovjet vezetéssel egyeztette a május -végén kezdődő szovjet—araeÁllásfogialást fogadtak el — Megválasztották a küldötteket A megyei pártbizottság ülése Az országos pártértekezlet előkészítésének újabb állomásaként szombaton országszerte ülést tartottak a megyei és a megyei jogú pártbizottságok. A budapesti testület ülésén részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára is. A tanácskozásokon összegezték az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről folytatott viták tapasztalatait, és a testületek kialakították, rögzítették saját véleményüket is. A Pest megyei pártbizottság kibővített ülésén — amelyen felszólalt Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, és részt vettek Borbély Sándor, Duschek Lajosné, Hárs István és Horváth József, a Központi Bizottság tagjai, valamint Kovács Árpád, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja — a végrehajtó bizottság megbízása alapján Krasznai Lajos első titkár ismertette az alapszervezeti és városi jogú pártbizoítsági viták fő mondanivalóját és fűzött kiegészítéseket a megyei pártbizottság írásban kiküldött állásfoglalás-tervezetéhez. Az ezt követő élénk vitában tizenkilencen szóltak hozzá a napirendhez. Az előterjesztés — módosításokat követő — egyhangú elfogadása után a pártbizottság megválasztotta a májusi pártértekczlct megyei küldötteit. A viták erősítik a párt politizáló jellegét Krasznai Lajos a szóbeli előterjesztés bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy a magyar kommunista mozgalom történetében a harmadik alkalommal kerül sor országos pártértekezletre. Az előző kettő egy politikai, társadalmi krízis utáni újrakezdést szolgált, illetve a párton belül az ideiglenesség megszüntetését jelentette. A Magyar Szocialista Munkáspárt soron lévő pártértekezletére ugyancsak nehéz, de az előzőektől minőségileg és tartalmilag eltérő politikai körülmények közepette kerül sor. A magyar társadalom a párt vezetésével az elmúlt évtizedben ugyanis jelentős fejlődést élt át; gazdaságunknak a korábbinál szilárdabb alapjai vannak, bár a helyzete ellentmondásos és erősen determinált. Ugyanakkor tény, hogy o párt kezdeményezésére került sor a gazdaságirányítás rendszerének reformjára, és ha ez a folyamat időnként meg is torpant, előnyös hatása nem vitatható. Időközben azt is felismertük, hogy csupán a gazdaság megreformálásával nem válhat harmonikussá a fejlődés, hanem szükség van más társadalmi reformokra, így a politikai intézményrendszer megújítására is. Ennek megvannak az alapjai, hiszen az elmúlt évek során fejlődött, szélesedett a szocialista demokrácia, számos területen módosult a választási rendszerünk, erősödött az önkormányzat, jelentősen bővültek az érdekérvényesítés lehetőségei. Mindezek ellenére sajnos az Is tény, hogy az utóbbi években a párt nem tudta megfelelően érvényre juttatni vezető szerepét. Ma már látszik, hogy egyes döntései nem bizonyultak kellően megalapozottnak, és nem sikerült minden esetben megteremteni a határozatok végrehajtását szavatoló biztosítékokat sem. Nyugtalanító hatással van a közhangulatra, hogy stagnál, illetve kifejezetten romlik a lakosság széles rétegeinek az életszínvonala. Egyre növekszik az ország eladósodása. Számos tekintetben veszélyben van a szociális biztonság; a fiatal korosztályok népes rétegeinél hiányoznak a család- alapítás minimális feltételei, nagyon soknak hosszú távon kilátástalan a lakáshelyzete, és egyre nagyobb társadalmi feszültségekkel kell szembenézni a lakosság nagy hányadát alkotó időskorúak szociális ellátásában is. Mindezt tetézi, hogy az elmúlt évek során a párt nem volt képes hiteles válaszokat adni ezekre a kérdésekre és gyengültek a pozíciói az ideológiai, szellemi életben is. Érthető hát, hogy a társadalom egészében nő az elégedetlenség, és csökken a párt, illetve a pártvezetés iránti bizalom. Az elbizonytalanodás jelei mutatkoznak a szocializmus meggyőződéses hívei és a párttagság körében is. Egyre fokozódik az igény a társadalom megfelelő irányitását biztosító halaszthatatlan változásokra és az erre képes vezetés funkcionálására. A Központi Bizottság a kedvezőtlen tendenciákat érzékelve 1986 novemberében megkezdte a kialakult helyzet okainak feltárását, és a múlt évi, július -2-ai állásfoglalásában megfogalmazta a társadalmi-gazdasági kibontakozás politikai programját. Erre épül a kormány stabilizációs és kibontakozási programja is. Az előadó ennek kapcsán kiemelte: a megyei pártbizottság alapvető törekvése az az utóbbi három évben az volt, hogy elősegítse a XIII. kongresszus, illetve a Központi Bizottság említett határozatainak, a kormány programjának megértetését, elfogadtatását, erősíteni kívánta a szemléleti egységet és serkenteni a cselekvő azonosulást. Politikai mozgalmi tevékenységünk egészével lényegében a bizalomért küzdöttünk, abból a felismerésből kiindulva, hogy e nélkül nincs előrelépés, nincs stabilizáció és kibontakozás. A megye pártszerveinek és -szervezeteinek többsége a kívánatos gazdasági elmozdulás érdekében fokozta a politikai aktivitását; munkájuk középpontjába a fejlődést gátló tényezők feltárását, a tartalékok mozgósítását, a gazdasági környezethez való megfelelő alkalmazkodást állították. A Központi Bizottság által kezdeményezett év eleji pártvitákról szólva Krasznai Lajos elmondta, hogy azok erősítették a párt politizáló jellegét. A törekvésünk ebben a folyamatban is az volt, hogy a párttagság alkotó módon és ne csak egyoldalú kritikával kezelje az országos kérdéseket. A tagkönyvcserét megelőző egyéni beszélgetéseket is felhasználtuk erre, s bár többnyire sikerült rendezni a párt sorait, de az alapszervezeti közösségekre és az egyénekre szabott követelmények, feladatok nem mindenhol markánsak. A megyei pb első titkára ezután a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetével összefüggő megyei viták legfontosabb általános és konkrét tartalmi tapasztalatainak bemutatására tért rá. Elmondta, hogy Pest megye párttagságának döntő többsége megismerte a dokumentumot és a szervezett fórumokon kialakította róla álláspontját. A városi jogú nagyközségi pártbizottságok , feladatuknak megfelelően gondosan összegezték az alapszervezeti tapasztalatokat és kialakították a saját testületi állásfoglalásukat is a dokumentummal kapcsolatban. Ezeket a Központi Bizottság által megbízott szerkesztőbizottság is megkapta, amely minden bizonnyal jól szolgálja a tapasztalatok feldolgozásának a meggyorsítását. A lezajlott viták egyik legáltalánosabb tapasztalata az, hogy megyénk párttagsága teljesen egyetért az országos pártértekezlet összehívásával. Ügy ítéli meg, hogy erre a fórumra az alapos helyzetértékelés, az előttünk álló feladatok meghatározása és a párt akcióképességének növelése érdekében feltétlenül szükség van. Látszik az is, hogy a pártértekezlettel szemben nagy a várakozás, számos tekintetben túlzottan is az, mert azt a sokirányú igényt, amely a viták során megfogalmazódott, nem tudja kielégíteni. (Pl. több helyen felvetődött a gazdasági helyzet azonnali javításának az igénye; vagy az a követelés, hogy a tanácskozás adjon mindenki számára érvényes választ a pártszervezetek, sőt az egyes párttagok szerepére és feladataira, az elvi-politikai irányítás alkalmazható eszközeire, lehetőségeire, tisztázza valamennyi fontos ideológiai fogalom mai tartalmát... és így tovább.) Ezt az előttünk álló fórum nyilván nem oldhatja meg. Mi a megyei pb állásfoglalás- tervezetének elején azokat az elvárásokat fogalmaztuk meg, amiknek viszont minimálisan meg kellene felelnie a pártértekezletnek — hangsúlyozta az előadó. — Hogy a várakozás ilyen mértékű, az egyébként természetes, mert a politikai', társadalmi, gazdasági problémáink nagyon összetettek, így hát a megoldásukra irányuló igények is igen széles körűek. Egyöntetűek a vélemények abban is — utalt rá Krasznai Lajos —, hogy az országos pártértekezlet munkajelle- gű tanácskozás legyen. Elsősorban a párt helyzetére, a párt reformpolitikájának időszerű kérdéseire összpontosítson és ne foglalkozzon minden olyan témával, amely egyébként időszerű; a döntései legyenek megalapozottab- bak; az általa kialakított program legyen közérthető és mozgósító jellegű; a meghatározott feladatok pedig reálisak, végrehajthatók és ellenőrizhetők. A párttagság kollektív véleménye egyértelmű-, en visszaigazolja azt, hogy a helyzetértékelést illetően csak olyan dokumentumot képes elfogadni, amelynek a megálla(Folytatás a 2. oldalon.) Mitterrand és Chirac maradt versenyben Második forduló májusban Franciaországban vasárnap reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődött az elnökválasztás első fordulója. Ez az ötödik népi elnökválasztás a 30 éves V. köztársaság történetében, amelyen most minden eddiginél több választásra jogosult, 38 millió 319 ezer francia vehet részt. Az urnákat a legtöbb helyen 18 órakor zárták le, egyes nagyvárosokban 19 vagy 20 óráig tartott a szavazás. A választók több mint a fele 42 éven aluli, tehát fiatalodott az átlag a legutóbbi elnökválasztáshoz képest. A nők erős többségben vannak: 20,33 millió nő mellett csak 18 millió szavazókorú férfi állampolgár van. Országszerte napos, kellemes idő van, ami várhatólag kedvez a magas részvételi aránynak. A választásra jogosult 18 évén felüli állampolgárok ezúttal kilenc jelölt között választhattak. Először fordult elő, hogy versenyzett a legmagasabb állami tisztségért egyszerre a hivatalban levő elnök — Francois Mitterrand — és a miniszterelnök — Jacques Chirac. Rajtuk kívül reális esélye az elnökség elnyerésére csak Raymond Barre volt miniszterelnöknek lehetett. Súlyos feszültség és incidensek jegyében kezdődött az elnökválasztás Franciaország egyik tengerentúli területén, a csendes-óceáni Űj-Kaledónián. Itt egyidejűleg a Chirac-kor- mány új törvénye értelmében kiírt helyhatósági választásokat is tartanak — a függetlenségért küzdő Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadítá- si Front pedig mindkettő aktív bojkottjára hívta fel a melanéziai őslakosságot. Vasárnap 13 óráig mind a kilenc elnökjelölt leadta szavazatát és egész délelőtt élénk ütemben folyt a választók áramlása az urnákhoz Franciaországban. Mitterrand elnök röviddel dél után régi polgármestersége színhelyén, a kis Chateau-Chinon faluban szavazott le feleségével és szűkebb családi körével egyetemben. Űj-Kaledónián változatlanul feszült volt a légkör. A választás kezdete óta nyolc francia csendőr szenvedett különböző sérüléseket a függetlenségiek gerillaakcióiban szerte a szigeten. A választási helyiségek negyedét nem merték kinyitni, mert nem tudnak nekik kellő védelmet biztosítani a választást aktívan bojkottáló függetlenségiek támadásaival szemben. Az urnákat este 8 órakor zárták le. a végeredmény lapunk zártakor még nem ismeretes. A számítógépes előrejelzések szerint a legtöbb szavazatot Mitterrand és Chirac kapta, de egyik sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva a második fordulóban a két politikus versenghet majd az elsőbbségért. rikai csúcstalálkozó programját és tárgyalásokat folytatott a két országot érintő leszerelési és egyéb kérdésekről. Ezt követően az amerikai külügyminiszter saját kérésére — először moszkvai tárgyalásait követően — vidéki körutat tett és ennek során ellátogatott Kijevbe és Tbiliszibe. Az amerikai külügyminiszter vasárnap a Grúz SZSZK fővárosában Tbiliszi nevezetességeivel . ismerkedett. Charles Redman amerikai külügyi szóyivő olyan tájékoztatást adott az amerikai külügyminisztert kísérő újságíróknak, hogy Shultz és Se- vardnadze legközelebb május 11-én és 12-én találkozik egymással Genfben, s ott folytatják majd a május végén kezdődő moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítését. Mihail Gorbacsov és George Shultz megbeszéléseiről, a most befejeződött szovjet- amerikai külügyminiszteri tárgyalások eredményeiről tájékoztatta a szocialista országok diplomatáit Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. Sevardnadze szombaton fogadta Bulgária, Csehszlovákia, Kambodzsa, a KNDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia, Vietnam moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőit, köztük Barabás Jánost, Magyarország ideiglenes moszkvai’ügyvivőjét. •• Fiatalok a felsőoktatás fejlesztéséről Radikális reform kell! Tegnap befejezte munkáját a felsőoktatási alágazati ifjúsági parlament, amelynek április 22—24. között a Veszprémi Vegyipari Egyetem adott otthont. A tanácskozáson 66 ezer egyetemi és főiskolai hallgató képviseletében mintegy 250 küldött vitatta meg a felsőoktatás fejlesztésének feladatairól és cselekvési programjáról, az ehhez szükséges alap felhasználásáról, valamint az előző parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról szóló előterjesztéseket. A küldöttek kidolgozták az ifjúsági parlament csaknem félszáz javaslatot tartalmazó állásfoglalását is. Az ifjúsági parlament ülésének végén Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott zárszót. Hangoztatta: a tanácskozáson is kitűnt, hogy a felsőoktatás fejlesztése a társadalom, a jövő ügye. Radikális reformjához a politikai,. a társadalmi tényezők megvannak, a megvalósításhoz szükséges gazdasági feltételek azonban . lényegesen rosszabbak, mint akár öt évvel, ezelőtt, kifejtette, hogy a felsőoktatás korszerűsítési programját csak hárcok arán lehet megvalósítani és a minisztériurp vállalja az ezzel együtt járó érdekütközéseket, konfliktusokat. Ugyanakkor arra kérte a küldötteket, hogy a reformot és a felsőoktatás tartalmi korszerűsítését egységr ben szemlélve legyenek saját intézményükben elkötelezettjei és kezdeményezői ennek a programnak. A művelődést kormányzat nevében ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági parlament állásfoglalását, javaslatait részletesen ismerteti a Minisztertanács előtt Reggeltől napnyugtáig György-napi vásári forgatag Csak sejteni lehet, hányán lehetnek: a nagykőrösi piactéren, a György-napi vásáron elvész a tömeg. A parkolókban egymás hegyén-hátán az autók, holland rendszámú éppúgy akad, mint jugoszláv, román vagy amerikai. A kerékpármegőrzők zsúfolásig megteltek. A járdákon csak a vásártér irányába lehet haladni, visszafelé, a sodrás miatt ajánlatosabb az úttesten ballagni, az autókat kerülgetve. A bejáratnál korabeli ruhák" ba öltözött őrök a színpadi mutatványosok műsoraira árulnak jegyet. A vásár területén a régi mesterségek utcája az első. Kicsit távolabb csupa olyasféle holmikat árulnak, amelyekre a boltokban alig lehet szert tenni: pogácsáéi tésztaszaggatót, szitát, levesszedő kanalat, őzgerincformát. „Tessék tessék, hölgyeim, asz- szonyaim, itt kapható legolcsóbban, leszállított áron a pamutzoknyi, a gyapjúzok- nyi, meg a csipkezoknyi! — kántál egy férfiú. — „Csak 20 forint párja, igen asszonyom, akár ötöt is vihet egyszerre, óriási lehetőség! Vigye haza a' zoknyit!” A színpadon a Ciróka együttes Pázmány lovag történetét meséli el, de a zsibvásár láthatóan jobban érdekli az embereket. A dughagymától a surranóig, a képkerettől a részeiéig minden kapható. A város ismert műgyűjtője alkudna egy régi könyvre, puhítandó a tulajdonost, tesz egy kört, mire visszaér, már híre- hamva a könyvnek. Az állatvásár nem annyira forgalmas. Választási malacokat 1200— 1.300 forintért kínálnak, de 8— 11 hetes jószágok is vannak. A legdrágább 1600 forint. A 9 hónapos csikó 30, a 6 éves ló 60, a 4 éves Nóniusz-ló darabja 75 ezerre mondatik. Az érdeklődés gyér... A játékárusok arattak igazán. A vásár slágere minden bizonnyal a kotkoda. Az egyszerű szerkezet mindössze 30 forintba kerü,l s megtévesztésig utánozza a kotkodácsolást. Egy házaspár kettőt is vesz, gyermekeinek, de miután azok vagy öt percig egyfolytában nyekergetik, a férfi megszólal: Csak legalább ennyi kofckodá- csolás után tojjon is ez a fránya tyúk! S a 20 ezer ember tolong, alkuszik, sodródik, eszik, iszik, sétál, bámészkodik, pénzt szá- Kerámiákból is gazdag volt a kínálat. (ErdősI Ágnes felvétele) mól, örül napnyugtáig...
