Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

BÉKÉS JELENT, BIZTONSÁGOS JÖVŐT AZ EMBERISÉGNEK! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Milliók helyett néhány tízezer forint nyereség A türelem mára elfogyott Onfelszámolást kezdeményeztek a pomázi Szinkron Szövet­kezeti Közös Vállalatnál az alapítók. A mindössze ötödik esz­tendeje működő egység esetében az utolsó csepp a pohárban a tavalyi gazdálkodás mérlege volt. Mint kiderült, a válla­lat mindössze 65 ezer forintos nyereséggel zárta az évet, s mivel ez lett völna az első esztendő, hogy a tőkéjüket be­fektető szövetkezetek pénzhez jutottak volna a hozadékból, alapos mérlegelés után úgy döntöttek: nincs tovább türelem. Tetézte a bajt, hogy közben a Szinkron alaphiánya az 1986- os 1,5 millióról 1,8 millióra nőtt. A kormányszóvivő tájékoztatója Legalább haszon Az előzmények — állítják az SZKV történetét jól ismerők — tulajdonképpen magukban hordozzák a mostani lépés le­hetőségét. A legfontosabb eé- lok megfogalmazásánál — ál­lapítja meg például Bartholo­maei György igazgató — több­féle érdek is érvényesült. Az alapítók ugyanis a szövetkeze­tek szerszámigényének jó mi­nőségű, határidőre és reális áron történő kielégítését re­mélték amellett, hogy segítsé­get vártak az építésszervezési és beruházási feladataik meg­valósításában, valamint a rek­lám és propagandamunka szervezésén túl a műszaki fej­lesztésekben is. Ezek közül szinte egyikben sem jeleskedett a Szinkron, s az alapítók fokozatosan „le­szoktak” arról, hogy náluk rendeljenek. „Nem lehetett összeegyeztetni azt az igényt, hogy olcsón dolgozzunk, de le­gyünk nyereségesek is" — ér­vel az igazgató. Ördögh Ema­nuel, a pomázi ICO írószer Szövetkezet elnöke, az igazga­tó tanács vezetője másként fo­galmaz: „Ha reális áron dol­gozott volna a vállalat, azt mindenki elfogadta volna. De nem az elfordulás volt a leg­nagyobb baj. 1985-re ugyanis kiderült, hogy az. eredeti cé­lokat nem tudják teljesíteni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy rendben van, vállaljon fel más munkákat, de legalább legyen nyereséges, hogy a tőkéjüket befektetők tisztes haszonhoz juthassanak. Mint a tények mutatják, ez sem teljesült.” Dr. Bernáth Tibor, a KI- SZÖV elnöke szerint nagy meglepetést okozott, amikor az 1987 harmadik negyedévének végén kimutatott 2,5 millió fo­rintos nyereség — amely a ter­vezettnek mindössze a fele volt — december 31-re 65 ezer forintra zsugorodott. „Ha a vártnál kevesebb lett volna a kasszában, de tisztes helytál­lásról és stabil pénzügyi hely­zetről adhatott volna számot a vezetés, bizonyára nem ke­rül sor a felszámolásra. Ám a bizalom is megingott a vál­lalatot irányítókban. Az utób­bi időben olyan terveket ké­szítettek, amelyekről utóbb kiderült, hogy nem reálisak.” Ördögh Emánuel ezt kemé­nyebben fogalmazta meg, ami­kor rózsaszínűre festett elkép­zelésekről beszélt. A bér megmarad Az igazgató tanács tagjai az elmúlt esztendőkben többször is bírálták az igazgató, fő­könyvelő és a főmérnök te­vékenységét. Ennek eredmé­nyeként öt év alatt két fő­könyvelő és három főmérnök váltotta egymást. Az igazgató azonban maradt,, s mint a tes­tület vezetője elmondta, hiva­talosan nem is merült fel, hogy esetleg mást kellene a vállalat irányításával megbíz­ni. Sőt: a bizalom jeleként az igazgató tanács kétszer is emelte Bartholomaei György bárét! A hozzáértők szerint arra is nehéz magyarázatot adni. mi­ért vállaltak fel olyan dönté­seket, amelyek eleve hátrányo­sak voltak a Szinkronnak. Megdöbbenést keltett például, amikor kiderült, hogy tavaly csaknem 2 millió forintot fi­zettek ki a vállalati gazdasági munkaközösségeknek, miköz­ben mintegy 600 ezer forint­nyi bért megtakarítottak. Ez — állítják a ■ szakemberek — igen nagy pénzgazdálkodási té­vedés volt. Az igazgató szerint az ál­landósult forgóalaphiány okozta nekik a legtöbb gondot. Évente mintegy 800 ezer fo­rintnyi vagyonadót is fizettek, ám a 28 milliót érő vagyon­ból 8—10 millió nem termelt. Mint például az a lovaspálya, amelynek bérleti díja tavaly még a vagyonadót sem fedez­te! Ennek ellenére a vállalat fejlődése számottevő, s erre Bartholomaei György két ada­tot említett: amíg 1983-ban fél év alatt 3,5 milliós árbevételt értek el, addig tavaly ez az összeg már 26 millió forint volt. Az előrelépés valóban látványos, ám ha a nyereséget nézzük! Nos, a Szinkron négy és fél esztendő alatt összesen 4,3 millió forint hasznot ho­zott, ami meglehetősen kevés. Az igazgató tanács a tények ismeretében néhány nappal ez­előtt tartott ülésén úgy dön­tött, hogy él jogszabály adta lehetőségével és önfelszámo­lást kezdeményez. Ezzel egy­idejűleg korlátozták a veze­tés jogait, s az igazgató, a főkönyvelő és a főmérnök bé­rét május 1-jei hatállyal 25 százalékkal csökkentették az­zal a kikötései, hogy ameny- nyiben ezt a félévet veszteség nélkül zárják, megkapják a teljes összeget. Június 30-án bezár Az elhatározásról még az­nap tájékoztatták a vállalat dolgozóit, elmondva azt is, hogy a felszámolás során sze­retnék megőrizni a termelőka­pacitásokat és az a legfonto­sabb cél, hogy azok valamely más szövetkezet keretében folytassák tevékenységüket. Eddig — tudtuk meg dr. Ber- náth Tibortól — két komoly vevő már jelentkezett. A Szinkron 1988. június 30- án becsukja kapuit. A szán­dék az, hogy addig valameny- nyi megrendelését teljesítse és ne maradjon utána kielégítet­len követelés. S az sem utol­só szempont, hogy a felszá­molás végére, július 30-ra az alapítók is visszakapják tőké­jüket. Furucz Zoltán Vidéki kiállítások Gödöllőn is Áprilisban valamennyi, té­len zárva tartó vidéki kiállí­tását megnyitotta a Mezőgaz­dasági Múzeum. A baráti körökkel, oktatási intézményekkel és mezőgaz­dasági üzemekkel fenntartott fiókmúzeumok is gyarapodtak az elmúlt hónapokban. A so­roksári tájmúzeum, amely egyúttal helytörténeti kiállí­tást is magában foglal, Dél- Pest és környékének állatvi­lágát, régi gazdasági eszkö­zeit mutatja be. Kalocsán, Zircen, Cecén szintén több régi eszközt állítanak ki. Gödöllőn az egyetemmel kö­zösen berendezett gépfejlődés­történeti gyűjtemény anyaga a gépesítés iránt érdeklődők­nek ad eligazítást a szakma múltjában. A múzeum vidéki kiállítá­sait tavaly 615 ezren látogat­ták, többen, mint a központi tárlatokat. A múzeum köz­ponti épületében ezekben a napokban készítik elő a má­jus elején megnyíló új állan­dó kiállítást, amely a gabona- termesztés történetét mutatja be a XIX. század közepétől napjainkig. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Budapesten tartózkodott a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának küldöttsége Nicolae Mihai osztályvezető-helyettes­sel, az RKP KB póttagjával az élen. Nicolae Mihalt fogadta Szű­rös Mátyás,, az MSZMP KB titkára és Kőfal Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagja. A vendéggel megbeszélést foly­tatott Szokai Imre, a Közpon­Az európai nukleáris lesze­relési (END) mozgalom jú­niusban a svédországi Lund- ban rendezi idei konferenciá­ját, az úgynevezett konventet, amelynek szervezésében elő­ször vesz részt teljes jogú tagként szocialista országbeli békemozgalom. Barabás Mik­(Folytatás az 1. oldalról.) kérdésekben még az előkészü­letek során véleményt nyilvá­nítson, s ha szükséges, hatá­rozathozatalt is kezdeményez­zen. Tagjai részt vesznek a kormányzati döntések várha­tó, illetve már bekövetkezett hatásainak vizsgálatában is. A testület a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szellemi bázi­sán működik, elnöke Bognár József, társelnöke Kapolyi László, titkára Veress Péter, tagjai: Andics Jenő, Berend T. Iván, Csáki Csaba, Csikós- Nagy Béla, Fekete János, Ma­kó Csaba, Nyers Rezső, Pata­ki Ferenc és Sárközi Tamás. A kormány mostani ülésén, a testület új munkamódsze­reinek megfelelően, előzetes elvi iránymutatást adott az igazságügyi tárcának az egye­sülési jogról, illetve a gyüle­kezési jogról szóló törvényja­vaslatok kidolgozásához — mondotta a továbbiakban Bá­nyász Rezső. Ami az előbbi témát illeti: az alapvető cél az, hogy a törvényjavaslat biztosítsa az állampolgárok demokratikus egyesülési jogát. Ugyanakkor határozza meg e ti Bizottság külügyi osztályá­nak helyettes vezetője is. A tárgyalásokon értékelték a két párt közötti kapcsolatok kérdéseit, és egyeztették az MSZMP KB, valamint az RKP 1988—1989. évi pártközi mun­katervét. A nyílt légkörű meg­beszéléseken áttekintették a magyar—román viszony idő­szerű kérdéseit. Magyar rész­ről kifejtették, hogy az MSZMP-t továbbra is a ma­gyar-román együttműködés fejlesztésének szándéka, a kap­csolatokat terhelő tényezők ki­iktatására való törekvés ve­zérli. lós, az előkészítésben aktív szerepet vállaló Országos Bé­ketanács főtitkára adott tájé­koztatást á jelentős rendez­vényről. — A konvent előkészítő bi­zottsága most fogadta el a jú­nius 29. és július 3. között zajló eszmecsere politikai programját. Ez a békemoz­galmakat érintő, a leszerelés­sel és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdések széles körét öleli fel, a stratégiai fegyverek korlátozásától a környezetvédelemig, az embe­ri jogoktól a fegyverkereske­delemig. De szó lesz a glasz- nosztyról és az alternatív ka­tonai szolgálatról is. — Magyar javaslatra két témát fogadtak el: a finn és az olasz mozgalmakkal kö­zösen megvitatásra ajánlottuk a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok és béke­mozgalmaik feladatait, a svéd szociáldemokraták munkás- mozgalmi békefórumával együtt pedig a helsinki fo­lyamat erősítésével kapcsola­tos mozgalmi teendőket. Az OBT-t is többen megkeresték, így a politikai program része­ként a belgák a középható­távolságú rakéták felszámolá­sa utáni feladatokról, a hol­land egyházközi békebizottság pedig az idegen csapatok ki­vonásáról és a katonai szö­vetségek feloszlatásáról kéri véleményünk kifejtését. — Az END-mozgalomhoz való elmúlt évi csatlakozá­sunk óta jelentős mértékben oszlottak hazánkkal szemben a kezdeti fenntartások és gya­nakvások, igazolódott felvéte­lünk jogossága. Ennek egyik jele az is, hogy az előkészítő bizottság mostani ülésén moz­galmunkat kérték fel a ke­let—nyugati kapcsolatok jövő­jéről vitaindító előadás meg­tartására — mondotta Bara­bás Miklós. jog gyakorlásának törvényi — vagyis nem államigazgatási — korlátáit. A törvény mondja ki: egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt, és amely nem sérti a Magyar Népköztársaság alkot­mányos rendjét. A kormány mostani ülésén — a KISZ és a szakszerve­zetek képviselőinek bevonásá­val — közbenső tájékoztatást tárgyalt meg arról, hogyan állnak jelenleg a lakásgazdál­kodás korszerűsítésének elő­munkálatai — közölte a szó­vivő egy kérdésre válaszolva. A mintegy kétórás, nagyon szerteágazó vita nyomán a ja­vaslat készítői várhatóan egy sokkal megalapozottabb javas­latot tudnak majd ismét a kormány elé vinni. Több más kérdés is kapcso­lódott e témához. Bányász Rezső leszögezte: a kormány elutasítja azokat az elképzelé­seket, amelyek szerint esetleg pótlólag fel kellene emelni a lakásépítési, vagy -vásárlási kölcsönök után fizetendő ka­matokat. A Minisztertanács­nak nem munkamódszere az, hogy visszamenőleges hatállyal rakjon terheket a lakosság vállára — tette hozzá. A lakcímbejelentés korsze­rűsítéséről hozott határozat lényegét ismertetve Bányász Rezső válaszában elmondotta: a mostani határozatra azért volt szükség, mert bár az 1983- ban bevezetett rendszer egy­szerűsítette az eljárást, de a címbejelentések ellenőrzése, a nyilvántartások pontossága to­vábbra sem megnyugtató. A jövőben határidőkhöz kötik az ideiglenes lakcímbejelentés ér­vényességét, annak lejártáról az állampolgárokat időben ér­tesítik, s mindenkinek módja lesz az ideiglenes bejelentés megszüntetésére vagy meg­hosszabbítására. A bányabiztonsági helyzet­ről készült jelentésből a szó­vivő — tudósítói érdeklődésre — azt emelte ki, hogy a ha­zai bányák műszaki biztonsá­gi állapota alapvetően kielé­gítő, 1986-hoz viszonyítva ta­valy 15,6 százalékkal keve­sebb halálos baleset, 7,2 szá­zalékkal kevesebb egyéb sé­Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházá­ban megalakult a Hazafias Népfront keretén belül műkö­dő Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Az egyesület, mint az alakuló közgyűlésen is hangsúlyozták, teret ad min­den becsületes, a szocialista törvényesség talaján álló kör­nyezetvédelmi kezdeménye­zésnek, összefogja, hatéko­rülés történt a tárnákban, de így is 27 bányász életét kö­vetelték a szerencsétlenségek. A fogyasztási cikkek minő­ségéről készült népi ellenőr­zési jelentést kommentálva a szóvivő ellentmondásos képet vázolt válaszában. E szerint bő­vült a korszerű, minden szem­pontból kifogástalan, eseten­ként luxusigényt is kielégítő fogyasztási cikkek kínálata, ugyanakkor az árutömeg na­gyobb részét képviselő s hosz- szú idő óta forgalomban lévő termékek színvonala nem ja­vult. Egyes sertéshúskészít­ményeknél, a hagyományos építőanyagoknál, valamint a szénféleségeknél inkább mi­nőségromlást állapítottak meg. Némelyik importcikk gyenge minősége is sok bosszúságot okoz. Tudósítói kérdésre válaszol­va Bányász Rezső reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az utóbbi hónapokban sok kisiparos, kiskereskedő ad­ta vissza iparengedélyét. Mint mondotta, az ezzel kapcsola­tos sajtóhíradások némileg túl­zónak tűnnek, a kiskereskedők körében például nem volt ta­pasztalható visszaesés. A kis­iparban pedig hivatalos adatok szerint az év első hónapjában mintegy 13 ezer iparos adta vissza engedélyét. A szóvivő egy kérdésre vá­laszolva megerősítette, hogy a kormány szükségesnek látja egy olyan bizottság — úgyne­vezett reformbizottság — meg­teremtését, amely vállalkozik a gazdaság, s az egész társa­dalmi élet reformtörekvései­nek áttekintő összefoglalására, segítve ezzel az összehangolt gondolkodást és az egy irány­ba mutató cselekvést. Jelenleg 158-an töltik bün­tetésüket Magyarországon ka­tonai szolgálat megtagadása miatt — jelentette be egy kér­désre. Közülük 146-an a Jeho­va tanúi nevű szekta tagjai, a többi 12 személy közül hat ka­tolikus, egy nazarénus, egy pe­dig adventista. Hárman közöl­ték, hogy egyszerűen kényel­metlennek érzik a katonai szolgálat teljesítését, és mind­össze egy személy tagadta meg politikai okokból a szolgála­tot. nyabbá teszi a különféle tár­saságok, körök munkáját. Az egyesület elnökének dr. Antoni Ferenc akadémikust választották meg. A szerve­zet felhívásában kéri, hogy a célkitűzésekkel egyetértő, kör­nyezetükért felelősséget érző személyek, kollektívák csatla­kozzanak programjához. Az egyesület nyitott, mindenkit vár, aki részese kíván lenni e közös munkának. Kerti bútort öntenek Csapolják az alumíniumot, amiből dekoratív kerti bútorokat öntenek az erdőkertesi Villamosgcp és Alkatrészgyártó Ipari Szövetkezetben. Messze nyúlnak kereskedelmi kapcsolataik, tavaly még az Egyesült Államokba is szállítottak a fémből készült ülőalkalmatosságokból. (Vimola Károly felvétele) A KISZ KB pályázata Ifjúsági közösségeknek A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezi és tá­mogatja olyan ifjúsági közösségek, szabadidős társasá­gok, egyesületek alakítását, amelyek a helyi lehetőségek feltárása alapján, társadalmi összefogással jönnek létre a település közéletének, hagyományőrző tevékenységé­nek, a lakosság egészségesebb életmódjának és szabad­ideje kulturált eltöltésének érdekében. Különösen olyan fiatalok jelentkezését várják, akik­nek szűkebb lakóhelyi környezetében közművelődési in­tézmény működtetésére lenne szükség, vagy a települéé- sen faluház építését kezdték meg. A városokból első­sorban azoknak a jelentkezésére számítanak, akik a la­kótelepeken élők közösségeinek alakítását kívánják se­gíteni. Várják azoknak a 35 évnél fiatalabbaknak, baráti tásaságoknak, KISZ-alapszervezeteknek — közösségen­ként 2-3 személynek — a jelentkezését is. akik vállal­koznak ilyen társaságalakitó, közösségszervező fel­adatra. A jelentkezők számára a KISZ KB felkészítő fog­lalkozásokat — stúdiókat — szervez, amelyeken jogi, gazdasági és szervezési ismereteket szerezhetnek az ér­deklődők vállalkozásukhoz. A létre jövő társaságokat egyszeri támogatásban részesíti, abban az esetben, ha rendelkeznek a vállalt feladataik elvégzéséhez a meg­felelő személyi feltételekkel, és a támogatást felhasznál­va lehetőségük nyílik az önfenntartásra. Magyar-Tornán tárgyalások Pártközi kapcsolatok Először a konventen Európai békemozgalom Egyesület alakult A környezet védelmére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom