Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

2 ew&igp 1988. ÁPRILIS 23.', SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] Fáradságos egyeztető Diplomásai nagyüzem a május végi moszkvai csúcs előkészítésére Ismét feszültebbé vált a helyzet a Perzsa (Arab)-öbölben Folytatódnak az izraeli terrorakciók a megszállt területeken Általános PILLANATKÉP Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov május 29-i moszk­vai csúcstalálkozójának elő­készítése döntő szakaszba ju­tott. öt héttel az 1988-as esz­tendő kétségtelenül legfonto­sabbnak ígérkező diplomáciai eseménye előtt, Shultz ame­rikai külügyminiszter e hét végén Moszkvában tárgyalt Sevardnadzéval. A kommen­tátorok, akiknek figyelmét nem kerüli el semmi sem, megállapították, hogy a két világhatalom diplomáciájának vezetője ezúttal találkozott huszonötödször. E negyedszáz személyes tanácskozás is jel­zi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában immár jelentős fejlődés tör­tént. Üj, tárgyszerű a hang­nem, s az a törekvés érvé­nyesül, hogy keressék az érintkező pontokat, a komp­romisszumok lehetőségeit. Nem arra összpontosítanak, ami el­választja őket és nem csap öncélú polémiába, szenvedé­lyektől átfűtött megnyilatko­zásokba a vita ezeken az esz­mecseréken. A kérdés, amely az egész világsajtót foglalkoztatja, így hangzik: vajon a május végi csúcs időpontjáig el lehet-e készülni azzal az okmányter­vezettel, amely a hadászati támadófegyverzet ötvenszáza­lékos csökkentését irányozza elő? Mint emlékezetes, tavaly decemberben a közepes és rö- vídebb hatótávolságú szerző­dés aláírásakor a két világha­talom vezetői azt az óhajukat fejezték ki, hogy legközelebbi találkozójukon megköthessék ezt a megálalpodást is. Két hónapja, amikor Shultz utol­jára Moszkvában járt — és ugyanúgy, mint most, fogadta őt Mihail Gorbacsov is —, még úgy tűnt, hogy ha a szerződéstervezetet szövegező szakértők munkája felgyorsul Genfben, s nem lesz akadá­lya annak, hogy a tömegpusz­tító fegyverrendszerek többsé­gében is elérjenek egy drasz­tikus csökkentési megállapo­dást. Most viszont azt voltak kénytelenek megállapítani, hogy bár a szakértők nagy munkát végeztek, de még na­gyon sok a vitás kérdés. Ezek áthidalása még lehetséges, de egyáltalán nem bizonyos a május végi határidőig. MEGTARTANI AZ EGYENSÚLYT ALACSONYABB SZINTEN A fő problémát az okozza, hogy a hadászati támadófegy­verzet összetétele eltérő a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyvertárában. A hadászati támadófegyverek közé ugyanis az 5500 kilomé­ternél nagyobb hatótávolságú szárazföldi telepítésű nukleá­ris rakéták, a tengeralattjá­rókról indítható rakéták, va­lamint a nukleáris bombákat és manőverező robotrepülőgé­peket hordozó nagy hatósuga­rú bombázók egyaránt bele­tartoznak. Amíg a Szovjet­uniónak például 1390 száraz­földi indítóállású földrészközi ballisztikus rakétája van, az Egyesült Államoknak csupán ezer. A tengeralattjárókról in­dítható rakétákban így fest az összehasonlítás: a Szovjetunió 942, az Egyesült Államok 672 ilyen indítóállással rendelke­zik. Az Egyesült Államoknak viszont 588, a Szovjetuniónak pedig csak 162 olyan nehéz­bombázója van, amely nuk­leáris bombák, illetve manő­verező robotrepülőgépek hor­dozására alkalmas. Lényeges egyébként azoknak a nukleá­ris robbanófejeknek a száma is az erőviszonyok áttekinté­séhez, amelyekkel a világha­talmak rendelkeznek. A Szov­jetuniónak megközelítőleg tíz­ezer, az Egyesült Államoknak pedig 14—16 ezer ilyen nuk­leáris töltete van. Vagyis a Szovjetunió valamivel több hordozóeszközét kiegyenlíti az, hogy az Egyesült Államok több nukleáris robbantótöltet­tel rendelkezik. Fáradságos munkával sike­rült olyan megoldást találni, amely alacsonyabb szinten megőrizné a korábbi egyen­súlyt, s kölcsönösen megfelel mindkét fél biztonsági érde­keinek. Kimondták, hogy az összehasonlítás alapjául a robbanófejek számát kell te­kinteni, s hat-hatezerben szabják meg a nukleáris töl­tetek felső határát. Abban is kialakult az egyetértés, hogy a megmaradó hatezer robba­nótöltetet egyaránt 1600 célba juttató eszközön, rakétán vagy bombázón helyezik el. Megál­lapodást értek el abban is, hogy a szárazföldi telepítésű és a tengeralattjárókról elin­dítható rakétákra mindkét fél legfeljebb 4400—4400 töltetet helyezhet. A részletkérdéseknek látszó problémák azonban lehetet­lenné tették a tervezetszöveg további kidolgozását. így nem tudtak mindeddig megállapo­dásra jutni abban, hogy a tengeralattjárókról indítható robotrepülőgépekre milyen felső határt szabjanak meg. Kérdéses az is, hogyan győ­ződjenek meg arról, hogy a robotrepülőgépeken hagyomá­nyos tölteteket helyeztek-e el, amelyekre a szerződés nem vonatkozik, vagy nukleáris robbanófejeket, hogy így ke­rüljék meg az előírt csökken­tést? Washington felvetette a mozgatható, vasúti kocsikra szerelt rakéták ügyét is. Ezek csökkentése szerintük csak akkor lehetne ellenőrizhető, ha az Egyesült Államok meg­felelő felügyeleti jogot kapna nemcsak a szovjet vasútiko- csi-állománv, hanem az eze­ket a szállítási eszközöket elő­állító gyárak felett is. Mint látható, még mindig a kölcsönös bizalom hiánya gá­tolja az előrehaladást a szö­vegezésben. További akadá­lyozó tényező, hogy Washing­ton ragaszkodik űrvédelmi programjának folytatásához és emiatt „nagyvonalúan” kíván­ja értelmezni az 1972-ben aláírt úgynevezett ABM-szer- ződést, amely a rakétaelhárí­tó rakétarendszerek kifejlesz­tésének tilalmát írja elő. Mindenesetre ezeken túl, a mostani moszkvai megbeszé­léseken előrehaladás történt az emberi jogok ügyében, a nukleáris robbantási kísérle­tek és a vegyi fegyverek be­tiltása irányába és az európai fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentése kérdésében. Mint közölték: májusban a csúcstalálkozó előtt még egy szovjet—ameri­kai külügyminiszteri megbe­szélést tartanak. A „SZEMET SZEMÉRT” VESZÉLYES ELVE A héten ismét feszültebbé vált a helyzet a Perzsa (Arab)- öböl térségében. Az Egyesült Államok újabb hadihajókat küldött a térségbe és ismét a „szemet szemért” elvet alkal­mazta Iránnal szemben. Még az előző héten az történt ugyanis, hogy egy amerikai hadihajó olyan aknára futott, amelyet washingtoni feltétele­zés szerint Teherán helyezett el az öböl vizein. Néhány amerikai tengerész megsebe­sült a robbanáskor. Megtorlá­sul az amerikai hadihajók most leromboltak két tenge­ren lévő iráni olajfúró tor­nyot és Teherán néhány fre­gattját ágyútűzzel árasztották el. Irán azzal válaszolt, hogy hadihajói támadást intéztek egy tengeri olajfúró kút ellen, amely ugyan az Egyesült Arab Emírségek tulajdona, de amerikai kezelésben van. Wa­shington ezek után „befeje­zettnek” nyilvánította az ak­ciókat, de megtoldotta Irán címére intézett fenyegetések­kel arra az esetre, ha a ha­dihajói netán újra iráni aknára futnának. Ebben az esetben ugyanis „újabb megtorló lé­pés” következik. Az összecsa­pások mérlege: negyven iráni halott, illetve sebesült. A „szemet szemért” elv alapján folytatott csapások, mindig magukban rejtik a visszavá­gás kockázatát, s egyszerre felforrósítják a helyzetet, s a háború kiterjesztésének veszé­lyével járnak együtt. Közben Irak és Irán között mind kegyetlenebbé válik a háború. Áz ellenségeskedők vegyi fegyvereket is bevetet­tek egymás ellen. Teljes erő­vel dúl a „városok háborúja”. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél rakétákat lő ki egymás nagyvárosaira, s becsapódá­saik nyomán nagy számban halnak meg polgári lakosok. A vérontás folytatódik, s nem sok remény van arra, hogy érvényt lehessen szerez­ni az ENSZ Biztonsági Taná­csa idestova már egy eszten­deje elfogadott 598-as határo­zatának, amely haladéktalan tűzszünetre hívott fel. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG TERROR FELHANGGAL... Csütörtökön Tel Avivban, Jeruzsálemben, valamint Iz­rael több más nagyvárosában fényes ünnepségeket rendez­tek. Ezen a napon volt ugyanis Izrael állam megala­kulásának negyvenedik évfor­dulója. A lglkes ünneplésbe azonban a terror felhangja ve­gyült. -Nem lehetett ugyanis feledtetni semmiféle szónoki beszéddel azt, hogy Tel Aviv immár huszonegyedik eszten­deje megszállva tart arab te­rületeket, s hogy ezeken a vi­dékeken, az ünnepségek ide­jén különösen szigorú kijárá­si tilalom volt érvényben, sőt a lakóit teljesen elvágták a külvilágtól. Hogy hány palesztin halt meg ezen a napon a katonai sortüzek miatt, ezeken a terü­leteken, nem lehet tudni. Mindenesetre a december kö­zepén megkezdődött tiltakozó megmozdulások óta az izraeli katonák már több mint fél­száz palesztint gyilkoltak meg. Samir miniszterelnök azt állítja, hogy a megszállt területek akcióit kívülről irá­nyítják. Abu Dzsihadot (Halil ei-Vazirt), a palesztin felsza- badítási hadsereg főparancs­nok-helyettesét vádolták az­zal, hogy szervezője a meg­mozdulásoknak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy tu­niszi lakóhelyére éppen most különleges kommandót küld­tek, hogy meggyilkolásával gyengítsék a megszállt terü­letek akciósorozatát. Ez a célja annak is, hogy ismét a megszállt területek több arab politikusát deportálták Liba­nonba. A héten az ilyen ki­utasítások száma már elérte a húszat. Terrorintézkedésekkel azon­ban nem lehet megoldást ta­lálni a konfliktusra. Erre figyelmeztetett nemrég a Szovjetunió kormánya, amikor ismét javasolta, hogy hívja­nak össze nemzetközi konfe­renciát valamennyi érdekelt fél részvételével, s ott dolgoz­zák ki az átfogó közel-keleti rendezés alapokmányát. Árkus István Szovjet—amerikai közös közlemény Gorbacsov fogadta Közös közleményt tettek közzé pénteken Moszkvában George Shultz amerikai külügyminiszter látogatásáról. A do­kumentum megállapítja, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és George Shultz megbeszéléseinek célja a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztése volt és az, hogy előkészítsék Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának és Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnöké­nek találkozóját, amelyet május 29-e és június 2-a között Moszkvában tartanak meg. Shultz külügyminisztert és a kíséretében lévő Colin Po- wellt, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fo­gadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta pénteken a Moszkvában tartózkodó amerikai külügyminisztert, George Shultzot. A tárgyszerű, konstruktív légkörben megtartott tárgya­lásokon megvitatták a két or­szág kapcsolatainak minden vonatkozását. Megállapodtak abban, hogy a moszkvai csúcstalálkozónak, amely már a negyedik lesz há­rom év leforgása alatt az SZKP KB főtitkára és az ame­rikai elnök között, fontos ál­lomássá kell válnia á szilár­dabb és gyümölcsözőbb együtt­működéshez vezető úton. A miniszterek megállapod­tak a moszkvai csúcstalálko­zóval kapcsolatos alapvető in­tézkedésekben, s rögzítették a látogatás programját is. A csúcstalálkozó előkészítését a miniszterek fogják irányítani. Eduard Sevardnadze és George Shultz megállapodott abban, hogy májusban újabb találkozót tartanak. A miniszterek találkozója az emberi jogok és a humanitá­rius kérdések tárgyszerű és részletes megvitatásával kez­dődött. Megállapodtak abban, hogy a kézzelfogható előrelé­péshez minden szinten szük­ség van a párbeszéd folytatá­sára és kiszélesítésére. Fontosnak minősítették, hogy a bécsi utótalálkozó mi­előbb kiegyensúlyozott ered­ménnyel érjen véget és sikere­sen befejeződjenek azok a megbeszélések is, amelyek cél­ja a fegyveres erőkről és a ha­gyományos fegyverzetről foly­tatandó tárgyalások mandátu­mának kidolgozása. A szovjet és az amerikai külügyminiszter, valamint a két fél vezető szakemberei részletesen megvitatták fegy­verzetkorlátozással és -csök­kentéssel kapcsolatos kérdések széles körét is. Megállapították az előreha­ladás tényét és megerősítet­ték: szilárd elhatározásuk, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a hadászati támadó­fegyverzetek csökkentését és korlátozását előíró szerződés, valamint a vele kapcsolatos összes dokumentum lehető legrövidebb időn belül törté­nő kidolgozása érdekében. Áttekintették a légi telepí­tésű, nagy hatótávolságú, nuk­leáris töltettel ellátott manő­verező robotrepülőgépek el­lenőrzésével és számbavételé­vel, a tengeri telepítésű, nagy hatótávolságú, nukleáris töl­tettel ellátott manőverező ro­botrepülőgépek korlátozásával és ellenőrzésével, az alszin­Csak rövi KÉT KATONAI REPÜLŐ­GÉP csütörtökön az esti órák­ban összeütközött az NDK-be- li Torgau közelében. Az ADN- hírügynökség pénteki jelentése szerint az NDK néphadseregé­nek két repülőgépével gyakor­lórepülés közben történt a sze­rencsétlenség. Az egyik piló­ta életét vesztette. Megkezd­ték a baleset okainak kiderí- tését. MEGGYILKOLTÁK. Portu­gáliában a mozambiki törvé­nyes kormány ellen harcoló Renamo-szervezet egykori fő­titkárát, Evő Fernandest. Fer­nandes holttestét csütörtökön találták meg Lisszabontól mintegy 30 kilométernyire. tekkel, valamint a mozgatha­tó indítóállású interkontinen­tális ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vitás kérdéseket. A szovjet és az amerikai küldöttségek a korábban em­lített ellenőrzési dokumentu­mokhoz hasonlóan, a továb­biakban elsőbbséget biztosíta­nak e kérdések megvizsgálá­sának is. A miniszterek megállapítot­ták, hogy az ABM-szerződés- sel kapcsolatos tárgyalásokon is haladás történt, mint ahogy azt a washingtoni csúcstalál­kozón eltervezték. Részletesen megvitatták,,hogyan halad an­nak a külön szerződésnek az előkészítése, amelyhez a Mir hail Gorbacsov és Ronald Reagan 19S7. december 10-én Washingtonban elfogadott kö­zös nyilatkozata biztosítja az alapot. Eduard Sevardnadze és George Shultz utasította a Genfben tárgyaló szovjet és amerikai küldöttségeket, hogy a legközelebbi külügyminisz­teri találkozóig dolgozzák ki a közös szövegtervezetet. Kétfordulós szavazás Elnökválasztás Franciaországban Franciaországban ma véget ér az elnökválasztási hadjá­rat. Harmincnyolcmillió vá­lasztásra jogosult április 24-én és május 8-án az urnákhoz járulhat, hogy kétfordulós sza­vazással a következő hét év­re megválassza a köztársasági elnököt. Az utolsó közvéle­mény-kutatások szerint a leg­nagyobb esélyes a hivatalban lévő elnök, a 71 éves Fran­cois Mitterrand. G az V. köz­társaság negyedik elnöke és ő lehet az első, akit népi vá­lasztáson újraválasztanak a legmagasabb állami tisztségre. Szemipalatymszk Békés célú kísérlet A Szovjetunió szemipala- tyinszki kísérleti telepén pén­teken délután békés célú föld alatti kísérleti nukleáris rob­bantást hajtottak végre. Az atomrobbanás fizikája terén végzett kutatások gyakorlati ellenőrzését szolgáló kísérleti robbantás hatóereje nem ha­ladta meg a 20 kilotonna TNT-t. Forradalmi helyzet Ünnepi nagygyűlés Moszkvában pénteken ünne­pi nagygyűlést tartottak Vla­gyimir Iljics Lenin születésé­nek 118. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen Georgij Razumovszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkára mondott beszédet. A szónok forradalminak mi­nősítette a mai szovjet belső helyzetet, amelyben a pereszt­rojka, vagyis a mélyreható gazdasági és társadalmi re­form immár emberek tízmil­lióit érinti közvetlenül. Meg­erősítette, hogy a szocialista társadalmi rendszer alapját továbbra is a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi. Meg kell azonban szüntetni a társadalmi tulajdon elidege- nültségét, ehelyett olyan gaz­dasági mechanizmust kell be­indítani, amely megteremti a társadalmi, csoport- és egyéni érdeknek összhangját. IENINRŐL NAPJAINKBAN ünnepi fejléccel jelentek meg csütörtökön a szovjet napi­lapok, cikkeket, dokumentumokat, visszaemlékezéseket közöl­ve Lenin születésének 118. évfordulója alkalmából. Pénteken a Kremlben ünnepi ülést tartottak a jubileum tiszteletére. A szovjet sajtó évfordulós vezércikkei a múlt és a Jelen viszonyát elemzik, hangsúlyozva az átalakítás és a lenini po­litika szerves kapcsolatát. Az átalakítás, a lenini szocializ­muskép helyreállítását, a torzulások felszámolását célzó ál- hatatos munka, a társadalom megszabadítása olyan bilincs­től, amely akadályozza a szocializmus erejének kibontakozá­sát — a legjobb bizonyíték Lenin eszméinek igazolására. A szovjet sajtó pénteken nyilvánosságra hozta az idei Le- nin-díjasok névsorát is. A művészet terén e magas elismerésben részesült Tengiz Abuladze filmrendező filmtrilógiájáért: Moljba, Drevo zsela- nyije, Pokajanyie. Ez utóbbit három évig nem mutathatták be, de a filmvásznakon végül is óriási sikert aratott a des- potizmus, a diktatúra jelenségét elemző grúz rendező filmje. Megosztott Lenin-díjat kaptak egy litván falu építészeti kiala­kításáért a tervező, Sztaniszlovasz Kalinka és a helyi szov- hoz elnöke, Zigmantusz Doksasz. Tudományos és műszaki Lenln-díjban részesült kilenc alkotói kollektíva: egyebek kö­zött a lézertechnikában, a hullámnyalábok önfókuszolásának effektusát feltáró fizikusok; a dubnai atomfizikai kutatóinté­zet tudóscsoportja a kvarkok (az atomot alkotó elemi ré­szecskék) új tölteti tulajdonságainak, színének felfedezé­séért; az új típusú lineáris iongyorsítót kifejlesztő tervezők; a nagy átmérőjű csövek kontakthegesztési módszereinek ki­dolgozói. Lord Carrington elhalasztotta búcsúlátogatását Tilalom a dán felségvizeken A dán és a brit kormány megállapodott abban, hogy el­halasztják a brit hadihajók május elejére tervezett dániai látogatását. A hivatalos köz­lemény szerint ennek oka a Dániában jelenleg folyó vá­lasztási kampány, de nem rész­letezi, melyik fél kezdemé­nyezte a látogatás elhalasz­tását. Az események hátterében az áll, hogy a dán parlament nemrégiben megszavazta az ellenzéknek azt a törvényja­vaslatát, amely megtiltja, hogy atomfegyver hordozásá­ra alkalmas hadihajók tartóz­kodjanak dán felségvizeken, s hogy ezek dán kikötőkben hor­gonyozzanak. Poul Schlüter kisebbségi jobbközép kormá­nya azonban ellenzi a határo­zatot, és a kialakult politikai válság megoldására előreho­zott választásokat írtak ki má­jus 10-re. Hírügynökségek szerint ugyancsak a NATO és Dánia közötti bizalmi válsággal függ össze az a tény, hogy elha­lasztotta jövő hétre tervezett dániai búcsúlátogatását Lord Carrington, a NATO leköszö­nő főtitkára. A szervezet szék­helyén, Brüsszelben pénteken nyilvánosságra hozott közle­mény szerint a halasztás kö­zös megegyezéssel történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom