Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

4 ^fíifap 1988. ÁPRILIS 22., PÉNTEK DUNÁKÉI. x^aHan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ______ E mlékek, régi hagyományok Szülőföldem és életem Föltehetnénk a szónoki kérdést, de felesleges. Tud­juk, hogy a múlt ismerete x jelenhéz szükséges ta­pasztalatok tárháza. A ha­ladó hagyomány nemcsak értelmi, hanem érzelmi for­rás is. melynek tisztaságát gondosan őrizzük, erejéből szüntelenül merítünk. Mint minden ipari jellegű és ilyen körzetben fekvő telepü­lésen, Dunakeszin is örökölt a ma élő nemzedék munkásmoz­galmi hagyományokat. Ezek felett őrködik s közvetíti ér­tékeit a városi pártbizottság munkásmozgalmi hagyományo­kat ápolá munkaközössége, amely szeretné felszínre hozni a közelmúlt történelmének ma még ismeretlen emlékeit. Öjabbari pályázatot hirdet­tek: a címben szereplő témával kapcsolatban azt várják, hogy a város lakói írják meg visz- szaemlékezéseiket. Szabadon szárnyalhat a szerzők gondo­lata. s bejárhatja az emlékek mindazon mezőit, melyeken egykor a valóságot megélték. Átvészelték a háború napjait, ünnepelték a felszabadulást, örültek az üzemben a termelés megkezdésének, a közigazga­tás újjászervezésének, látták 1956 kritikus napjait, mindazt, ami már történelemnek nevez­hető. A jeligés pályázatokat július 1-jéig várják lezárt borítékban a városi pártbizottság munkás- mozgalmi bizottsága címére. Mint elmondták, a munkák legjobbjait három-, kettő- és ezerforintos jutalmakkal dí­jazzák. Ha majd lesz rá pénz Formálódik a modern belváros Ha élénkebbek a viták, akkor a jövőben hosszúra nyúlhatnak a ta­nácsülések. Tegnap délután például négy fontos napirendről tár­gyaltak és határoztak a választókerületek képviselői. A Metykó Gyu- íáné tanácselnök vezetésével tartott, ülésen részt vett és felszólalt, a tanácsi vezetők jutalmazási rendjét ismertette s erre vonatkozó ja­vaslatot tett Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. Ott volt Pál­mai László, a városi pártbizottság első titkára és Záhorszki Árpád, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Dunakeszi városközpontjá­nak rendezési tervjavaslatál Villást László elnökhelyettes terjesztette elő. Á Pest Megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat mérnökeinek terve, a történelmileg kiala­kult városközpont rendezésére törekszik. Ezzel kapcsolatban figyelembe kellett venni az 1700-as években kialakult te­lepülésszerkezetet, melynek megtartása a cél. Meg kellett alapozni a modern közlekedé­si feltételeket a változó kör­nyezetben. Itt lesz a város úgynevezett intézményi köz­pontja, a templom és a piac­tér körzetében. Előnyös a panoráma A tanács tervezett új épüle­tére inkább az Alföld régi me­zővárosaiban egykor használt, városháza elnevezés illenék, mivel az elképzelések szerint a Szent István utca—Rózsa Ferenc utca találkozásánál, a Alapvető helyi társadalompolitikai feladat Napi dolgunk - a képernyőn Beszélgetés a pártbizottság titkárával A demokrácia egyik fontos feltétele a tájékozottság, ami­hez hiteles információt közve­títő fórumok, eszközök kelle­nek. Jó lenne, ha a helyi dol­gok is hallhatóvá, láthatóvá válnának otthon á képernyőn. Ezt már több városban kipró­bálták, s Dunakeszin is erő­teljes a törekvés a városi tv­hálózat kiépítésére. Hol tar­tunk vele? Milyenek a felté­telek? Ezzel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket Domoszlai Gá­bornak, a városi pártbizottság titkárának. # Maradjunk az rlsö kérdésnél. Mikor kezdődött, milyen elképze­léssel? — A városi televíziózás gon­dolata 1986-ban született, ami­kor a lakótelepen a videózás céljára egyesület alakult. Ez a tevékenység a következő év­ben inár hírekkel, hírszer­kesztéssel is bővült. Közérde- kő dolgokról, tanácsi dönté­sekről tájékoztatják a . néző­ket. Az egyesület rendelkezik a még a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala által ki­adott helyi hírközlő stúdió üzemeltetési engedélyével. Je­lenleg körülbelül 8.50 lakás­ban, heti három alkalommal láthatók a műsorok. Tapasz­talataink szerint kedvező a fogadtatás, azonban a színvo­nal megítélése különböző. En­nek oka — szerintem —, hogy e műfajban még nem használ­tak ki minden lehetőséget. • Ml a státusa a helyi tv-nek, melyek a hosszabb távú elképzelé­sek? — A városi televízió szerve­zésének támogatása, mint alapvető helyi társadalompoli­tikai feladat fogalmazódott meg a városi pártbizottság ki­bontakozási feladattervében. Mint a tömegtájékoztatás, a közéleti demokrácia fejleszté­sének, a városvezetés politikai nyilvánosságának eszközét az egész város területére célsze­rű kiépíteni. • Kinek, mibe kerülne ez? Van-e rá anyagi fedezetük? — A város idei tanácsi költ­ségvetésében ez a cél nem fo­galmazódott meg. Komoly át­gondolást igényel az a tény, hogy a helyi politika ez irányú törekvései és a távközlési mű­hold adásainak vétele iránt mutatkozó igények műszakilag egyaránt szükségessé teszik a kábeltelevízió kiépítését. Ezek­nek az érdekeknek és törek­véseknek a céltudatos össze­hangolásával, a lakosság anya­gi támogatásával várhatóan egy helyi stúdiót, költségveté- sileg is önálló hálózatot lehet­ne kialakítani. 0 Ez valóban lehetséges? A kö­zelmúltban a tanács végrehajtó bizottsága éppen azért szavazta le a javaslatot, mert kétségei támad­tak eziránt, s a későbbi magas fenntartási költségektől tartott. — A döntésbl íjkészítésnél nem mérlegeltek minden vál­tozatot. Az újabb és bővebb ismeretek birtokában ajánla­tos ezt ismét átgondolni. Köz­ben kiderült, hogy a városi ta­nács a stúdiónak a fenntartá­sával járó közműköltségeket is vállalja. 0 Csak ennyit? Később való­ban nem kellene nagyobb ki­adásokra számítani? — Az előzetes pénzügyi és szakmai becslések szerint az egyesület által tervezett háló­zat önfenntartóvá válhat. Ter­mészetesen a stúdió fejleszté­se esetén már költségvetési források igénybevétele is szükséges lehet. • Igen, de a kulturális intézmé­nyek most is keveslik a központi támogatást. És mivel az ember társas lény, klubokra, szakkörök­re szükség van, oda is kell a pénz. De talán nehéz lenne el­vonni, a stúdió rovására. — Nem is arra gondolok. A tanács egész költségvetésében más sorrendű prioritások ki­alakítására. 0 A távközlési műholdak véte­lével egy ilyen stúdió életre hív­ja a saját konkurenciáját is. A műszaki feltételeket gondolom, sokkal könnyebb megteremteni, mint a műsort elkészíteni. Ön szerint hogyan állhatná majd a Nagyszabású kispályás Bajnokságot szerveznek versenyt egy kezdetben nem hi­vatásos gárda, vagy néhány aki- tivista, a profi igényekkel szem­ben? — A dunakeszi „modell” szűkebb technikai eszközökkel és személyi feltételekkel in­dulna. mint például Székes- fehérvár vagy Oroszlán};. Kez­detben egy-két, az ügyért el­kötelezett szakember dolgoz­na a városi televízióban. A lehetőségek széles körű ki­használásával kell a fejlesz­tést folytani. • Azt hiszem, hogy amíg álta­lánosságban beszélünk a nyílt vá­rospolitikáról. addig az érvek meggyőzően hangzanak. De vajon iut-e majd később minden nap­ra, hétre, hónapra elegendő Tani«-. hallanivaló a képernyőre, ehhez elegendő információ a szerkesz­tők asztalara? — A város fejlődése és a helyi kezdeményezés, a sok­színű és sokrétű érdekviszo­nyok az érdeklődés egyik ga­ranciáját jelentik. Ezt erősíti az a tény is, hogy a jelenleg működő fórumok és formák nem sok esetben érik el a céljukat, a helyi tv ezért is fontos. 0 Szóval úgy látja, hogy érdé- mes időt, energiát áldozni a kér­dés vizsgálatára, s kiépíteni a városi hálózatot? — Feltétlenül! Állami irá­nyítás alatt működő informá­ciós rendszerre van szükség, a helyi tájékoztatás és közélet modern közvetítőjeként. Hősök szobra körül kialakuló dísztéren készülő háromezer négyzetméter alapterületű épü­letben a közigazgatás hivata­lai mellett helyet kap majd a Köjál, a földhivatal és a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága. A terv szerint találunk majd ebben a zónában üzle­teket is. A templom mögött már épül az új gimnázium, s itt tovább lehet fejleszteni a már meglevő általános iskolát és óvodát. A tervezők, a lakosság igé­nyeire figyelemmel a város- központba álmodták a jövő művelődési házát, a mozit, a könyvtarat, a vendéglőt. Úgy döntöttek, hogy ezeket a Ta­nácsköztársaság út Duna fe­lőli oldalán, a dunai panorá­ma tájképi adottságainak ki­használásával kell majd egy­kor felépíteni. A 6 oldalas tervezet teljes ismertetésére itt most nem vállalkozhatunk. Csupán cím­szavakban soroljuk még fel, hogy tartalmazza a zöldterü­letekre vonatkozó elképzelé­seket, s a szakemberek gon­doltak a városkép és a kör­nyezet védelmére, a közleke­dés és a közművek fejlesztésé­re. Építési tilalmakat is el­rendelhetnek. Attól persze nem kell tar­taniuk az adófizető állampol­gároknak, hogy a tervek ki­vitelezésére hamarosan sor kerül a mai pénzszűke világ­ban. Csak lehetőség Ezek csupán a lehetősé­get teremtik meg a soron kö­vetkező ötéves tervidőszakok céljainak megvalósításához.' Fontos lépés ez afelé, hogy egy idő után kialakuljon egy sajátos arculatú városközpont. A pénzügyekről egyébként a téma legilletékesebb szakér­tője, Kupái Gáborné adott számot egy vaskos, kék borí­tólappal fűzött könyvecskéből. Az elmúlt év gazdálkodását ismertető, erősen szakmai nyelvezettel megfogalmazott anyag tartalma komoly fejtö­rést okoz a laikus olvasónak, aki végül úgy dönt, hogy egy időre elhalasztja Az egységes pénzalap bevételének alaku­lása című melléklet, vagy Az érdekeltségi bevételek című fejezetek mélyebb tanulmá­nyozását. Tavaly az intézmények mű­ködésére és a fejlesztési cé­lokra a tanács 333 millió 584 ezer forintot tervezett. Év köz­ben a megyei tanácstól érke­zett pótelőirányzatok, a múlt évi pénzmaradvány különbsé­ge révén végül 352 millió 109 ezer forinttal gazdálkodtak. Az iskolák, az óvodák, a kü­lönböző tanácsi intézmények működésére 138 millió, 810 ezer forintot fordítottak. E szerint az előirányzat 88,8 százalékát használták fel. Az egységes tanácsi pénzalapnak, vagyis a költségvetés fő ősz- szegének, az összesen 352 mil­lió 109 ezer forintnak a 98.3 százalékát teljesítették, azaz költötték el tavaly. Panaszok, javaslatok A bevétel, amiből gazdálkod­ni lehet, sokféle forrásból, tá­mogatásokból és az adókból tevődik össze. Az elmúlt évek új vonása, hogy egyre keve­sebb pénz érkezik központi forrásokból, s a tanácsoknak mind szilárdabb, saját gazda­sági alapokat kell a maguk számára teremteniük. A költ­ségvetés egyensúlya érdeké­ben, akár saját vállalkozások­hoz is folyamodhat a város „parlamentje”. A tanács középtávú ifjúság- politikai programját Tóth Ist­vánná, a művelődési, ifjúsági és sportosztály vezetője ter­jesztette elő, ismét felvillant­va azokat a súlyos tantermi gondokat, melyekről lapunk­ban is többször közreadtunk észrevételeket. Külön tanul­mányba illő részletességgel elemezte az ifjúság részvéte­lét a munkában, a társadalmi életben, s mint megállapítot­ta: csökkent az arány, jelen­leg csak 17 százalék képviseli a 35 éven aluliakat a tanács­ban. A középtávú ifjúságpolitikai program jóváhagyása után Muhiné dr. Bajzáth Melinda, a titkárság vezetője a tanács­tagi beszámolókon elhangzott bejelentések, javaslatok, pa­naszok sorsáról adott tájékoz­tatást, majd megalkották a köztisztasági rendeletet, a köz­terület-felügyeleti társulás ter­vezetét, s végül személyi kér­désekről döntött a tanácsülés. Jó étvágyhoz Jó hírek A Dunakeszi Konzervgyár üzemi étkezdéjének tavalyi állandó vendége átlag 170 dol­gozó volt. Az idén kétszázra nőtt a megrendelők száma, mert a városi tanács munka társai is az üzem szakácsainak a főztjét fogyasztják. Nincs és nem is várható különösebb gond a jó minőségű és elegen­dő mennyiségű menüvel, amely a többség körében népszerű. Tegnaptól Emléknapok Ezen a héten időszerű fel­elevenítenünk ■ az emlékeze­tünkben mindazt, amit vala­ha Körösi Csorna Sándorról tanultunk. Tanáraink elmagyarázták, hogy 1784-ben Kőrösön sze­gény családban fiúgyermek szüietett, majd a nagyenyedi híres kollégium diákja lett. Később a világ egyik legna­gyobb nyelvtudósa lett. Ebben szerepet játszott a szegénysége is. Mert eredeti célja, vágya, az Ázsiában maradt magyarok felkutatása, megtalálása volt. Ezért indult útnak gyalog, ke­vés pénzzel. Nyugat-Tibetből vissza is kellett fordulnia, s ha nem találkozik W. Moorc- roft angol utazóval, talán so­hasem készíti el az első tibe­ti nyelvtant, az első tibeti—an­gol szótárt. Eredeti céljáról híres, ember korában sem mondott le. 1842-ben indult el Nagy-Tibet felé, hogy őseink nyomára leljen. Malária okoz­ta a halálát, s 1842. április 11- én hunyt el az indiai Darje- ling mellett. Élete, szándéka, célratörő küzdelme jó példa az ifjú em­berpalánták neveléséhez. Ta­lán éppen ezért is választotta őt névadóul a lakótelepi álta­lános iskola vezetősége. A hét kiemelkedő eseményé­nek számít a Körösi-emlékna­pok rendezvénysorozata, amely tegnap Gy. Szabó Béla festő­művész kiállításának megnyi­tásával kezdődött az iskola au­lájában. Ma délelőtt 10 órakor ünne­pi műsort rendeznek a József Attila Művelődési Központ­ban, ahol Benda Kálmán tör­ténész mond beszédet. Ezután a Pinceszínház tagjai lépnek a közönség elé, majd műsoruk után bemutatják Neményi Fe­renc: A világ tetejéhez közel című filmjét. Az iskola ta­nulói erre az alkalomra pálya­munkákat is készítettek. Híven a névadó példájához, szelleméhez, aki bizonyára osztaná az ép 'testben, elvét, másnap, azaz szomba­ton sporttal folytatják az ün­nepségsorozatot. Az iskola előtti térről 9 órakor rajtolnak a Futasuli versenyzői. A IIÍ. Körösi Kupa orszá­gos sakkversenyt 10 órakor nyitják meg az aulában. Va­sárnap reggel 7 órakor az is­kola elől nyílt túrára indul a menet, a Pilis-hegységben ál­ló Körösi Csorna Sándor-em- lékműhöz. Az iskola jelvényét, melyet a névadó portréja dí­szít, bizonyára minden részt­vevő kitűzi a kabátjára ... Péntektől péntekig — Sínek, váltók, politika. Avagy kik kezelik a váltókat a világpolitikában? A jármű­javító üzem szocialista brigád- klubjának vendége 26-án dél­után 15.45-kor Bernát György újságíró. — Hamupipőke és Maugli. Huszonnyolcadikén délelőtt az előbbi, délután két órakor az Érdekes kezdeményezés gaz­dája a MÁV Járműjavító Üzem KISZ-bizottsága, amely má­jus 28-ra nagyszabású kispá­lyás labdarúgó-bajnokság le­bonyolítását készíti elő. A baj­nokságba benevező csapatok­nak 1800 forintot kell fizet­niük, s ez az összeg alapját képezi a legjobb helyezést el­érők díjainak, melyek értéke előreláthatólag 43 ezer forintot tesz ki. A KISZ üzemi bizott­sága csak az első 70 csapat jelentkezését fogadja el. Érde­mes tehát minél előbb beje­lenteni a tornán való részvé­telt. Amit keresnek is. Az Alagi Bőripari Kisszövetkezetben készülnek az elegáns pénztárcák, kézitáskák, óraszíjak. Az eddig gazdaságtalan termékek helyett — mint amilyen a futball-labda volt — most olyan árucikkeket gyártanak, amiket keresnek a boltokban. A kép előterében Szűcs Rozália betanított munkás a divatos pénztárcákat ragasztja össze. utóbbi bábjáték kerül színre a művelődési központ színpa­dán, a Bóbita Bábegyüttes elő­adásában. Az első műsor óvo­dásoknak, a második kisisko­lásoknak készült. — Szerelem, szerelem... A népdal kezdő sorait választot­ták műsoruk címéül a 25-én este 18 órakor kezdődő prog­ram szerkesztői, hozzáírva a címhez a folytatást is: „átko­zott gyötrelem.” A városi könyvtár rendezésében ebből az alkalomból valóban a sze­relemről, a szexről és a házas­ságról lesz szó, de a várható nagy érdeklődés miatt hely­színül a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola auláját vá­lasztották. Az előadók: Kun Jánosné pszichológus, Kun Já­nos előadóművész. A könyv­tárban ezenkívül ebben a hó­napban még 30-án délután 14 órakor lesz egy találkozó, ame­lyen májusfa- és zászlókészí­téssel foglalkozhatnak a gye­rekek. — Sport, A DSE labdarúgó­mérkőzése: Váchartyán—DSE, 29-én délután 15 órakor. Áp­rilis 30-án reggel 9 órakor Göd alsón, a Strand vendéglő­ben sakkverseny lesz; nevezni 27-éig Antal Györgynél, Göd, Lenin u. 9., vagy a 27-45-122/ 27-es telefonszámon, lehet. Sakk-készletet, ha lehet, órát a versenyzők vigyenek maguk­kal. Az oldalt irta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom