Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

41 ■ PEST MEGVET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM a o 0 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM Ára: 1,1(0 forint 1988. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Erőforrásunk az alkotókészség Kádár János találkozója értelmiségiekkel Kádár János, az MSZMP főtitkára mellett Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára és Radics Katalin, a KB osztályvezetője A magyar szellemi élet képviselői­vel találkozott csütörtökön Kádár Já­nos. Az MSZMP főtitkára a KB szék­házában megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véle­ményeket kért és kapott a magyar tu­domány, oktatás és művészet képvi­selőitől, vezető értelmiségiektől a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e szféra gondjairól, a pártértekezlet állásfoglalás-tervezeté­ről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, valamint Radics Katalin, a KB osztályvezetője is. Az eszmecsere első felszó­lalója Köpeczi Béla akadé­mikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — ál­talánosabb képet vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli vá­rakozás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte. ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felna­gyítása. Ez a közelmúlt folya­matainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alaposabb feltárását igényli. Az értelmi­ségiek körében hallható véle­mények így összegezhetők: most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható prog- gramra van szükség. Az értel­miségiek közül egyre többen szorgalmazzák, hogy e terüle­ten is határozottan jusson ér­vényre a valóságos teljesítmé­nyek szerinti támogatás, java­dalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egészítette ki; mint mondotta, mindenna­pos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenniakaró, cselekvökész em­berek mindenütt, így a kul­túra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Ku­tató Intézetének főigazgatója szerint az előrelépéshez foko­zottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos je­lét adták alkotókészségüknek, ám tudásúkkal a tehetségük kibontakoztatásához szüksé­ges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajtani, amennyit lehetne. Megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy hazánkban jó­A KISZ KB Intéző Bizottsága ülése Politikai fordulatot! A KISZ Központi Bizottsá­gának Intéző Bizottsága csü­törtökön kibővített ülést tar­tott, amelyen az MSZMP KB felkérésének eleget téve, véle­ményt mondott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás­tervezetéről. Az Intéző Bizottság vélemé­nye szerint a párt és a társa­dalom egészét átható politikai fordulatra van szükség. Az MSZMP által már korábban elindított folyamatok ebbe az irányba hatnak, de az állás­foglalás-tervezet még mindig adós maradt a konkrét teen­dők kijelölésével. E munkát segítendő, az Intéző Bizottság szövegszerű változtatási javas­latokat fogadott el, és ezeket továbbítja a párt Központi Bi­zottságának. Egyetértés alakult ki abban is, hogy ma a magyarországi reformfolyamat továbbvitelé­hez minden szinten a szüksé­ges változásokhoz személyük­ben is kötődő, a tagság bizal­mát élvező vezetőkre van szükség. Az Intéző Bizottság álláspontja szerint a program sikerességét az oktatás szín­vonala, hatékonysága alapve­tően meghatározza. Ezért az oktatás fejlesztése és korsze­rűsítése elengedhetetlenül szükséges. A testület támogat­ja a gazdaság fejlesztése érde­kében az állásfoglalás-terve­zetben megfogalmazottakat. Konkrét lépéseket tart szüksé­gesnek a gyermeknevelés csa­ládi terheinek enyhítéséért, és olyan átfogó lakásgazdálkodási koncepció kidolgozását java­solja, amely a stabilizáció és a kibontakozás hosszú távú fo­lyamatát szolgálja. Az igé­nyelt fordulathoz a KISZ sa­ját tevékenységének megújí­tásával, működésének, belső demokráciájának fejlesztésével járul hozzá. Az Intéző Bizottság megerő­sítette, hogy az állásfoglalás- tervezetben foglaltaknak meg­felelően ki kell dolgozni az if­júságpolitikai intézményrend­szer reformját is. val több olyan tudományos érték születik, mint amennyit a gyakorlatban is hasznosí­tunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás-ter­vezetben a tudományos kuta­tások fejlesztéséről megfogal­mazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhetetlen fel­tételek megteremtéséről szólva lehetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelős­ség kérdésével is, azt hangoz­tatva, hogy a Központi Bizott­ság önkritikus helyzetértéke­lése mellé oda kellene állítani mindazoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a dönté­sek kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szint­jén. Veress Miklós költő, a Ma­gyar írók Szövetségének fő­titkára konkrét példákkal tá­masztotta alá azt a tapasztala­tát, hogy a kultúra pozíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint mondotta, a (Folytatás a 3. oldalon.) Megerősödött a gabona Jó minősítés Jól haladnak a tavaszi me­zőgazdasági munkák — erről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a MÉM-ben. A tavaszi határszemlék tanúsága szerint az őszi, vetésű kalászos gabona jól áttelelt, és az el­múlt hetekben szépen meg­erősödött. A márciusi felmé­rések szerint a vetések két­harmada kapott jó minősítést, ami lényegesen kedvezőbb a sokéves' átlagnál. fi EanSne óSetmÜ ”A apókban csökkentet­** sensne mvtsnu ték a bizottságok számát. msi SS adószerű 120 bizottságot7 számoltak össze. És hány bizonyult szükségesnek? Tizenhat!... Ahelyett, hogy ki-ki a saját munkájáért felelne ... bi­zottságok háta mögé bújnak.” (3. OLDAL) EtXwSÁff „A tava,y1 év baleseteit elemezve például megállapították a Pest Me­tis' UtOKOBt1 gyei Rendőr-főkapitányságon, hogy 849 esetben — ez az összes baleseteknek alig kevesebb, mint a fele — a vezetés megkezdését követő első 15 percben történt a baleset. Az első fél órában követke­zett be az eseteknek 70,4 százaléka. (S. OLDAL) ÉstV látták „Arról viszont nem szólt, hogy *, m _ az impozáns csarnokuk előteré- SS Pomúsissk ben várakoztattak bennünket, ahol székek hiányában le sem ülhettünk, és az öltöző­be sem juthattunk be. A szurkolóknak okozott csaló­dás külön fejezetet érdemelne.” (7. OLDAL) ÚS ssolgsálesil "A legfontosabb újdonságok kö- * _ zé tartozik, hogy a szabályzat SXGtmyXUt egyértelműen leszögezi: az em­berséges bánásmód a katona állampolgári joga. A szol­gálati kódex egy külön fejezete ennek garanciáit is rög­zíti, amikor kimondja, hogy a katona jog- vagy érdek- sérelem esetén panasszal élhet. Általában szolgálati úton kérhetnek orvoslást a jogos panaszokra, de indo­kolt esetben akár a párt-, a KISZ-szervezetekhez, vagy az illetékes katonai ügyészi szervekhez is fordulhatnak közvetlenül.” (8. OLDAL) Értékek és értékrend a szocializmusban Propagandisták elismerése Szép és hasznos hagyomány, hogy Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulója tisz­teletére az MSZMP Pest Me­gyei Bizottsága, a Szakszer­vezetek Pest Megyei Tanácsa és a KISZ Pest Megyei Bi­zottsága megrendezi az MSZMP Pest Megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságán a propagandisták napját. Teg­nap került sor az idei ren­dezvényre, amelyet Hercze- nik Gyula, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, osztályvezető nyitott meg. A tanácskozás fő előadója dr. Papp Zsolt kandidátus, az MSZMP. KB Társadalom- tudományi Intézetének osz­tályvezetője volt. Referátu­mában — Értékek és érték­rend a szocializmusban cím­mel — valamennyiünket nap mint nap foglalkoztató kér­déskört elemzett. A színvonalas, érdekes elő­adást öt korreferátum követ­te. Géhl Gábor, az Óbuda Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese A munka mint érték címmel tett jó néhány to­vábbgondolásra érdemes meg­állapítást, majd dr. Bárd András kandidátus, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője szólt Demokrácia és érték címmel. A bevezető témához illő volt a többi fölszólalás is. Dr. Olasz Etelka, az ok­tatási igazgatóság tanszékve­zetője a családhoz fűződő ér­tékeket és értékrend változá­sait elemezte. Dr. Rajnai Vil­mos kandidátus, az Állam- igazgatási Főiskola főigazga­tó-helyettese beszélt a nem­zedékek felfogásában meglévő értékazonosságról és értékkü­lönbségről. Dr. Tóthpál József kandidátus, a KÓTA főtitkára pedig a kulturális életben meglévő értékekről, illetve az értékváltásról szólt. Az előadások után Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára a hosszú időn keresztül foly­tatott eredményes propagan­dista tevékenység elismerése­Dr. Papp Zsolt megtartja bevezető előadását (Erdősi Ágnes felvétele) Ráckeve társközségeiben Népszavazást írtak ki A Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács pá­lyázatot nyújt be az Építési és Városfejlesztési Minisztérium­hoz a városi cím elnyerésére. Ez azonban felveti azt a kér­dést. hogy milyen státusa le­gyen a jelenlegi társközségek­nek, Szigetbecsének, Makád­nak és Lórévnek? A jogi for­mulák ugyanis nem teszik le­hetővé városi közös tanács ala­kítását. A társközségek állampolgá­rai a közelmúltban megtartott falugyűléseken több variáció közül választhattak. Az első szerint államigazgatási egye­sülés formájában, helységne­vüket megtartva. Ráckeve vá­rosrészeivé válnának a tele­pülések. A második javaslat szerint megtartják önálló köz­ségi rangjukat, de lehetőségük volna arra is, hogy egymással társuljanak. A falugyűléseken a Ráckevéhez való csatlakozás­ra voksoltak és elzárkóztak a községi közös tanács megala­kításának gondolatától. Miután azonban ezeken a fórumokon településenként csak 80—100 ember vett részt, s így nem képviselhették az állampolgárok széles körének véleményét, akaratát, a tegna­pi ráckevei tanácsülésen dön­töttek arról, hogy május 21-épe helyi népszavazást írnak ki a társközségekben. A szavazóla­pon a következő kérdés szere­pel majd: egyetért-e a Rácke­véval való egyesüléssel, azzal, hogy a település önálló hely­ségnévvel, városrészként sze­repeljen? ként átadta a művelődési mi­niszter által' adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést Csákó Ferencnek, az Április 4. Tsz főágazati-vezetőjének, a nagykátai pártbizottság pro­pagandistájának és a Szocia­lista Kultúráért kitüntető jel­vényt Dobos Lászlónak, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár üzemvezetőjének, propagan­distájának, a budaörsi párt- bizottság aktivistájának, vala­mint Feith Jánosnak, az Áporkai Általános Iskola igazgatójának, a ráckevei pártbizottság vezető propa­gandistájának. Eredményes Propagandista Munkáért el­nevezésű oklevelet' kapott harminchárom aktivista. A Szakszervezeti Munkáérf kitüntető jelvény; ezüst foko­zatát — a SZOT elnökségének elismerését — Haness László, az SZMT titkára adta át Zai Jánosnak, az Ipari Sze.- relvénv- és Gépgyár propa­gandistájának, valamint ti­zenhét további aktivistának a SZOT elnökségének. Szakszer­vezeti Propagandamunkáért elnevezésű emléklapját. Kiváló KISZ-propagandista plakettet , adott át Winkler Erika, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára három politikai képzési munkabi­zottsági vezetőnek: 'Molnár Istvánnak (Nagykátá), Kul­csár Istvánnak (Dabas) és Szántai Erzsébetnek (Monor), Pilisen megvan a szorgalom is Hely az első harmadban Nem titkolják, büszkék ter­melőszövetkezetükre a pili­siek. Lehetnek is, hiszen az Aranykalász Tsz, amely csak­nem másfél évtizede három jogelőd egyesüléséből jött lét­re, kiegyensúlyozottan gaz­dálkodik. Megvalósított elkép­zeléseikről az idő bebizonyí­totta, hogy megalapozottan döntöttek, s ennek köszönhe­tően pénzügyi helyzetük is stabil. A szövetkezetben fontos szerepe van a növényter­mesztés gerincét adó hagyo­mányos kultúrának, mint pél­dául a búza, a kukorica, a napraforgó és a borsó. Mű­velésük magas szinten gépesí­tett, s a berendezések karban­tartását is saját, jól képzett szakembergárdával oldják meg. A termelőszövetkezet árbe­vétele tavaly meghaladta a 236 millió forintot, s ebből az alaptevékenység egymaga csaknem 12,5 milliót adott. A pilisiek azon kevés gazdaság közé tartoznak, ahol a ki­egészítő tevékenység árbevé­tele kisebb, mint a mezőgaz­daságból származó összeg. Szép summát tesz ki az Aranykalász nyeresége is: a tavalyi mérlegben több mint 25 . millió forint szerepel eb­ben a rovatban. Ez azt jelzi, hogy a megyei átlagnál job­ban dolgoztak a szövetkezet tagjai, alkalmazottai. A két település, Pilis és Nyáregyháza határában már szépen zsendülnek a tavalyi vetések. A szakemberek, lát­va a gyorsan fejlődő növé­nyeket, azt mondják, ha sem­mi nem jön közbe, jó ter­mésre van kilátás. Meglehet, hogy sikerül túlszárnyalni a tavalyi eredményeket is. 1987-ben például a búza 5,4, a kukorica 4,9, a napraforgó 2.3 tonnás átlagokat adott hek­táronként. A szövetkezet a MÉM STAGEK évenként összeállí­tott országos listáján — ame­lyen több szempont alapján értékelik a nagyüzemeket — 1985-ben és 1986-ban is az el­ső harmadban volt. Ha csak a megye gazdaságait vesszük figyelembe, akkor két eszten­deje a pilisiek a termelésiér- ték-arányos nyereséget tekint­ve a kilencedik helyen álltak. Most szeretnék, ha a jövőben ennél is kedvezőbb pozíciót foglalhatna el az Aranykalász Tsz. s ehhez — állítják a ve­zetők — megvan a szorgalom és az adottság is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom