Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

1ÁB0NYI KRÓNIKA! Útkeresőben Önmagukat sem ismerik Mezőgazdasági és ipari üze­mek, valamint az intézmények vezetői tanácskoztak a minap Abonyban. A vitaindító elő­adásban Habony István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára először a település tava­lyi gazdasági eredményeit ösz- szegezte, majd az idei gazda­ságpolitikai célkitűzéseket, feladatokat Ismertette. Az utóbbiról szólva egyebek kö­zött elmondta, hogy a telepü­lés termelőstruktúrájában változás nem várható, új üze­nlek nem épülnek, de nem is szűnnek meg. A változás mindössze annyi, hogy a Ceg­lédi Építőipari Szövetkezet abonyi telepe önálló kisszö­vetkezetté alakult, és a jövő­ben így fog működni. Abonett-esély A mezőgazdasági nagyüze­mek idei feladata a hazai el­látással összefüggő tennivalók mellett az exportárualap nö­velése lesz, az Üj Világ Ter­melőszövetkezetnek emellett a közvetlen külföldi értékesítés­re kell törekednie. Erre az Abonett elnevezésű extrudált kenyérnek van esélye, amely több országban elnyerte a szakemberek és vásárlók tet­szését. A gabonaprogram mér­séklődik, viszont több olcsó tömegtakarmány termelésére lesz szükség. Az állattartásban érdekelt téeszektől a tejhozamok növe­lését várják, valamint hogy az időszerűvé vált rekonstruk­ciókat kezdjék el: A József Attila Tsz a szarvasmarhate­lep, a Ságvári Endre Tsz a szakosított sertéstelep korsze­rűsítését, az Űj Világ pedig a Négercsók-üzem bővítését, A háztáji sertéstenyésztés Abonyban is kijutott a hul­lámvölgyből, egyben rugalma­sabb lett a felvásárlás. Egy esetleges újabb visszaesés el­kerülése érdekében jobban kell ügyelni, hogy a különfé­le tápok órának emelkedése feltétlenül minőségi változás­sal, a tápérték növekedésével járjon. Önáltótlanul Az abonyi ipari üzemek nem önállóak, így termékszer­kezetüket sem tudják befolyá­solni. Az önállósulás felé ve­zető úton egyedül és a legtöb­bet a Mechanikai Művek gyár­egysége tudott tenni. A válla­lati központoktól való függés következtében a . községbeli üzemek naturális mutatóikat, költségeiket nem ismerik, emiatt gyakran még saját te­vékenységükről sincs kellő in­formációjuk, s ráadásul még azzal a ténnyel is szembe kell nézni, hogy az itteni dolgozók bére aránytalanul alacsonyabb azokénál, akik a törzsgyárban vagy a vállalati központban dolgoznak. Az utóbbi hónapokban — főleg a könnyűipari üzemek­ben — a bérmunka került túl­súlyba, ezzel fokozódott a munkahelyek kiszolgáltatott­sága és körülményesebbé vált az irányító és a politikai mun­ka. Az 1988-as év első három hónapjában csaknem általános a vontatott alapanyag-ellátás, s várhatóan sehol sem számít­hatnak komolyabb műszaki fejlesztésre. Létszámbővítés­re egyedül — körülbelül az év közepe táján — az Egyesült Ruházati Szövetkezet telepén lesz lehetőség, előreláthatólag mintegy 20 új munkaerőt tud­nak felvenni. Abonyban a lakosság részé­ről . igényelt szolgáltatások döntő többségét a magánipa­rosok végezték és végzik, ám az új adózási rendszer beveze­tése óta néhányan vagy le­mondtak működési engedé­lyükről vagy szüneteltetik. Remélhetőleg a megtorpanás csak átmeneti lesz. Az áru- és személyszállítás terén minősé­gi változásokra van igény, de ha a tervezett iskolafejlesztés megvalósul, úgy az új járatok beiktatása is szükségessé vá­lik. Bizalommai A nagyközség előtt álló idei feladatok megvalósítása érde­kében — a pártbizottság ál­láspontjával egyezően — az előadó javasolta, hogy gya­korlatiasabb munkakapcsolat legyen a helyi üzemek és azok központjai között, a munka­helyek a nyílt, őszinte légkör megőrzésére törekedjenek, mert a kölcsönös bizalom ma létfontosságú. Gy. F. CEOjLÉDi A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vélemények egy dokumentumról Három fő forrásból táplál­kozott az a véleménysotoaság, ami a ceglédi pártbizottság legutóbbi, az országos pártér­tekezlet előkészítő dokumen­tumát tárgyaló ülésén össze­gyűlt. Az írásos anyag mel­lé a taggyűlések tapasztalatait átfogó szóbeli kiegészítés ke­rült, s a felszólalók sem fu­karkodtak álláspontjaik ismer­tetésével. A város és a községek alap­szervezeti tagsága és a ceglé­di pártbizottság egészében jó­nak tartja a KB állásfoglalás- tervezetét, és kész tenni is annak megvalósításáért. Ám a párttagok közül nem kevesen túl általánosnak látják a do­kumentum megfogalmazásait, a sorokból nem derül ki egy­értelműen, hogy az egymás mellé szerkesztett elképzelé­sek megvalósítását milyen ga­ranciák védik. A politikai in­tézményrendszer fejlesztésé­vel kapcsolatban igen kevés konkrét útmutatás látott napvilágot. Az ülés egyik hozzászólója azt a meglátását fejtette ki, hogy a tervezet — néhány kivétellel — jó ideje és több­ször elhangzott kívánalmakat foglal egybe, amelyeknek ja­va része lényegében a szo­cializmus alapelemeként fo­galmazható meg. Az igazi nagy feszültséget az okozza, hogy ezek az alapelemek még mindig csak az óhajok listá­ján szerepelnek. A legtöbben megerősítették azt, hogy a part irányító munkájában elvi és politikai módszereket alkalmazzon, de ha a helyzet úgy kívánja, ve­gyen igénybe operatív eszkö­zöket is. Vita alakult ki abban a kérdésben, hogy milyen szem­Házikerti tanácsadó Articsóka és rebarbara Áprilisban kell vetni a rit­kaságszámba menő zöldségfé­lénket. az articsókát. A bim- bós virágzata és a levélnyele fogyasztható. Évelő növény, Körzeti foci A bíró autóját győzték le A Cegléd—Monor összevont körzeti labdarúgó-bajnokság 22. fordulójában egy csapat tudott idegenben nyerni, a Gyömrő. Ezen kívül a ven­dégségben játszók közül még hárman értek el döntetlent, négy esetben pedig otthon maradt a két bajnoki pont. Érdekesség, hogy a forduló­ban csupán egy gárda (a Csév- haraszt) nem tudott gólt lő­ni. ök az éllovas Maglódtól szenvedtek súlyos vereséget. A maglódiak előnye nőtt, hi­szen vetélytársaik közül a Ve- csés döntetlenre játszott, az Albertirsa és a Mende pedig Tsz-alapítvánnyal Versmondók versenye Az elmúlt hét végén im­már harmadik alkalommal rendezték meg Abonyban a József Attila-szavalóverseny községi döntőjét. A költő ne­vét viselő helyi termelőszö­vetkezet névadója iránti tisz­telete jeléül alapítványt léte­sített 1985-ben, hogy az ál­talános iskolásokkal megked­veltessék a költészetet, köze­lebb kerüljenek a szép ma­gyar beszédhez, s az eddigi­nél kicsivel többet tudjanak meg a termelőszövetkezetről is. Az egész délelőttöt betöltő versengésben két korcsoport­ban 24, a két általános isko­lától 10—10 és a poéta nevét viselő nevelőotthontól pedig 2—2 felső tagozatos diák vett részt. Előbb azonban mind- annyiuknak az oktatási in­tézmények házi versenyén kellett számot adni felkészült­ségükről. A döntő valameny- nyi résztvevőjének az előze­tes kiírásnak megfelelően egy József Attilától való és egy szabadon választott verset kellett elmondani. Az 5—6. osztályosok a költő Szeret­ném, ha vadalmafa lennék, a 7—8. osztályosok pedig az Ősz című költeményét szaval­ták el. Nem kiforrott stílussal ren­delkező versmondók álltak ezen a délelőttön a tanács dísztermének dobogójára, ha­nem olyan lányok és fiúk, akik a költemények egy vagy két sorában újat vagy vala­mi szépet fedeztek fel, s ezt legjobb tudásuk szerint tol­mácsolták a megjelent hall­gatóságnak. Az ötödik-hatodik osztályo­sok versenyében: 1. Molnár Gyöngyi (Somogyi), 2. Du- dinszky Boglárka (Gyulai), 3. Czang István (Nevelőotthon). A • hetedik-nyolcadik osztályo­sok között: 1. Szabó Róbert (Nevelőotthon), 2. Szabó Gab­riella (Gyulai), 3. Szarvák Ildikó (Somogyi). Mivel az alapítványban a legjobbak jutalmazásáról is rendelkeztek, kategóriánként az első ötöt 1000, 800, 600, 400 és 300 forintos könyvutal­vánnyal ajándékozták meg, a többiek könyvjutalomban ré­szesültek. —ki kikapott. Így nagy a valószí­nűsége annak, hogy a Maglód bajnoki címébe már csak a Vecsésnek lehet beleszólása, az élmezőny másik két együt­tese már komoly hátrányba került. Értékes a Dánszent- mildós sikere az Űri felett. Mindenképpen szólni kell egy súlyos fegyelmezetlenség­ről is, melyről a szövetség el­nökségének tagjától, Veres At­tilától kaptunk tájékoztatót, Ceglédbercelen a mérkőzést követően a játékvezető gépko­csiját megrongálták, a leg- arrogánsabban talán a fő­rendező viselkedett, A nagyobb botrányt a vendégjátékosok és az egyik, sportszerű hazai já­tékos akadályozta meg. A Ceg- lédbercelnek már korábban is voltak „fegyelmi ügyei”. Jó lenne, ha a vezetők nagyobb fegyelmet s sportszerűséget követelnének meg játékosok­tól. szurkolóktól egyaránt. A forduló eredményei: Mag­lód—C.sévharaszt 5-0, Nyár­egyháza—Albertirsa 2-1, Dán- szentmiklós—Úri 3-2, Monori- erdő—Vecsés 1-1. Ceglédber- cel—Újszilvás 2-2, Törtei— Ecser 2-2. Tápiószőlős—Gyöm­rő 1-2, Péteri—Mende 3-1. A bajnokság állása: 1. Maglód 22 17 3 2 72-14 37 2. Verses 22 16 2 4 58-29 34 3. Mende 22 14 2 6 64-31 30 4. Albertirsa 22 12 6 4 54-38 30 5. Péteri 22 10 6 6 47-38 26 6. Gyömrő 21 10 5 6 30-24 25 7. Ül i 21 9 4 8 46-42 22 8. Üj szilvás 22 7 7 8 22-32 21 9. Ecser 22 8 3 11 39-44 19 lt). Nyáregyháza 22 8 3 11 39-48 19 11. Dánszentm. 22 8 2 12 41-45 18 12. Csévharaszt 22 7 3 12 28-54 17 13. Ceglédbercel 21 4 8 9 25-43 16 14. Tápiószőlős 22 6 4 12 32-52 16 15. Mnnori-erdő 21 6 3 12 47-58 15 1«. Törtei 22 — 3 19 10-66 3 A következő fordulóban — vasárnap — 16 órától az aláb­bi mérkőzéseket játsszák: Csévharaszt—Nyáregyháza, Űri —Maglód, Vecsés—Dánszent- miklós. Újszilvás—Monori-er- dő, Mende—Ceglédbercel Gyömrő—Törtei, Albertirsa— Tápiószőlős, Ecser—Péteri. Az ifjúságiak 14 órától lépnek pá­lyára. ű. L. 4-6 évig termeszthető egy he­lyen. Teleltetése viszonylag bonyolult, gondos takarást igényel, vagy beládázva fagy­mentes pincében kell a töve­ket megőrizni. Tápanyagban. humuszban gazdag termőtalajt kíván. Ve­tési, ültetési távolsága leg­alább egy méter, A fészekbe 3 magot kell vetni, mert nem ritka a léha mag. A kelés után egy tőre ritkítjuk. Vízigénye nagy, ezt a lombfelület is indokolja. Mi­vel nagy zöldfelületet nevel, a nitrogén-műtrágyázásról se fe­ledkezzünk meg. Július-szep­tembertől kezdhető a szüret. A rebarbara szintén hatal­mas bokrot nevel, de az á tü­relmes kertészek növénye, mert a magvetéstől számított harmadik évben ad szedhető minőségű levél nyeleket. Pa­lántáról és tőosztással is sza­porítható, ez utóbbi a leg­gyorsabb. A talajt jól árnyé­kolja, emiatt gyomirtása nem okoz gondot. A talajt kizsa­rolja, fokozott tápanyag-után­pótlást igényel. A dugványokat 1-2 cm mélyre a talajfelszín alá ül­tetjük, ekkor sokat öntözzük, hogy jól begyökeresedjen. Ta­vasszal a megöregedett hajtá­sokat levágjuk, komposztál­juk, hogy az. újabb hajtásokat zavartalanul nevelhesse. A spárga vízszintes rizómá- ja a föld felszíne alatt 20-30 cm mélyen húzódik, ezt alkal­mi takarással növelni lehet. Ez a mélység adja meg a sí­pok hosszát. Évelő, emiatt tápanyagigénye magas. A hal­ványított síp a talajban nevel­kedik, a zöldsíp a fényen. Ez utóbbinál különösen kell vi­gyázni, nehogy megöreged­jen, megfásodjon. A fő kártevői a spárgaboga­rak különböző fajai, amelye­ket a hátukon levő pontok száma (7-15) alapján különít­jük el. A lárva a hajtás bel­sejében, a bogár a hajtásokat kívülről rágja. A védekezés egyik módja, hogy időben be­takarítjuk a zöld sípokat is. a vegyszeres védekezés a bur­gonyabogár elleni védelemhez hasonló. Öntözzük! Gyomir­tására különösen nagy gondot kell fordítani, mert gyomne­velő növény (nem talajárnyé- koló). 5-6 évig termesztjük egy helyen. Fenyvesi Gábor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) pontok válhatnak a ' vezetők megítélésének mércéjévé. Az egyik eszme szerint a mun­ka eredményességén túl a párt politikája melletti kiál­lás és a szocialista erkölcsi normák példamutató betartá­sa is vétessék lajstromba. A másik tábor vélekedése az, hogy a megítélés mércéje semmi más nem lehet, csak­is az eredményesség. Válasz: az eredményesség önmagában kevés, mert így a cél köny- nyen szentesítheti az eszközö­ket. Viszontválasz: a szocialis­ta erkölcs kategóriái egyelőre még kidolgozatlanok. Elhangzott (és támogatókra lelt), hogy a párt választott tisztségviselői addig marad­hassanak funkciójukban, amíg annak ellátására alkalmasak, de legfeljebb két ciklus ide­jéig. Ami a hírközlést illeti: kívánalom a nyíltabb tájé­koztatás és a tömegkommu­nikációs eszközök tárgyila­gossága. ! A fő gazdasági célokat h j Ívesnek vélik a párttagok, de I úgy gondolják, hogy közöttük fontossági és a végrehajtás ér­dekében időbeli sorrendet is meg kell határozni. Többen fölvetették, bogy ellentmondás feszül a szerkezetváltás szük­ségszerűsége, valamint a tel­jes és hatékony foglalkoztatás igénye között. Nagyon való­színű. hogy ez utóbbi fogalom két eleme közgazdasági szem­pontból eleve nem harmoni­zál. A lezajlott gyűléseken kivi­láglott, hogy e területen élő párttagok fele elzárkózik , a magánvállalkozások támoga­tásától. Akad, aki amiatt ag­gódik, hogy a 30-nál több al­kalmazottal dolgozó vállalko­zásokban a kizsákmányolás je­gyei mutatkoznak meg. A másik nézet szerint ilyesmi­ről nincs szó, valamennyiünk hasznára lehet, ha a gazda­ságban minél több színfolt bukkan fel. A konzultatív, tanácsadó testületek létrehozását min­denki fölöslegesnek tartotta. A legtöbben arról is azonos felfogásban nyilatkoztak meg, hogy a társadalmi érdekek érvényesítésének felelősségét hiba volna a gazdálkodó szer­vezetek vezetőinek nyakába varrni. Már csak azért is, mert a szabályozófc sem te­remtenek összhangot a válla­lati és a népgazdasági érde­kek között. Szemetesen Hogy mutassuk meg? Április 14-én a városi ta­nács három gépe: két vonta­tó és egy markoló, valamint a CÁT egy IFA-bíllencse ki­vonultak az Öregszőlőkbe, hogy az ott helyenként fel­halmozódott, illegális lerakás­ból származó szemetet elszál­lítsák. és a helyüket elegyen­gessék — mindezt társadal­mi munkában. Gyakorlatilag ugyanez a cél a Kámáni-er­dővel is, ami jelenleg a Le­nin Tsz tulajdonában van, örökségként a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-től. Az erdő nagyon szép tervek színhelye volt, ma a Budai úti kettes belterület szemétlerakó he­lye, elcsúfítva ezzel ezt a táj- képileg is értékes területet. A gazdaságok mezőőrei az eddiginél nagyobb szigorral fognak fellépni a tetten értek­kel szemben, a feljelentésük nyomán jelentős bírságra lehet számítani. Mindezt elsősorban azért, mert köztudomású, hogy az öregszőlő kiemelt programja a termálfürdő építése. Hogy mutassuk meg az érdeklő­dőknek a területet, ha szé­gyenkeznünk kell a szemét miatt? Köles József műszaki osztályvezető Kézilabda Látványos győzelem A megyei II. osztályú női bajnokságban újra itthon ját­szott, s most nyert a Ceglédi DSE. DSE—Maglód 33-33 Cegléd (14-10). Cegléd: Nagyteleki — Sárik (3), Varga (11), Sipos (9), Bondor (1), Mogyorósi (2), Stummer (6). Csere: Dávid (kapus), Nómedi (1), Tóth, Kónya. Szünet után a vendégcsa­pat ledolgozta négygólos hát­rányát, s kiegyenlített. A ceglédiek ezt követően újíta­ni tudtak, ekkor már számo- latlanul lőtték góljaikat — közben elértek nem is egy látványos találatot —, s végül fölényesen nyertek. Tíz góllal győztek, annak ellenére, hogy játék közben több alapvető hibát vétettek. A női kézilabdázók legkö­zelebb Tökölön lépnek pályá­Ma meccs Kosárlabda Az olimpiai selejtezőkre ké­szülő magyar női kosárlab­da-válogatott egy hétig Ceg­léden edzőtáborozik. Közben egy nyilvános előkészületi ta­lálkozóra kerül sor. Ma 17 órakor a tornacsarnokban a Szolnoki Olajbányász ifjúsági együttese lesz az edzőtárs. Tavaszi vásár a ceglédi készruha boltban április 21-étöl 30-áig. Női kosztümök, ruhák, blúzok, ballon és átmeneti kabátok, 30%-os árengedménnyel kaphatók. Várjuk vásárlóinkat! Eivi és politikai módszerek. 1988. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK XXXII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom