Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
4 1988. Április 20., szerda Fedett peront építenek Befejezés: szeptemberben A HÉV végállomásán, Szentendrén, elbarikádozták az első és második vágányt, az utasforgalmat pedig átterelték a nemrégen elkészült harmadik és negyedik vágányra. Az utazók nem tudják mire vélni, hogy ismét hatalmas munkagödrök ásítoznak a peronok helyén. Vonalkód Gt. Hazai alkalmazás A vonalkódtechnika minél szélesebb körű hazai elterjesztése, mindenekelőtt ipari alkalmazásának honosítása érdekében a Struktúra Szervezési Vállalat irányításával Vonalkód Gazdasági Társaság alakult. Alapítói: tizenöt ipari és külkereskedelmi vállalat, intézet és bank, köztük a Videoton Elektronikai Vállalat, a Tungsram Rt., az Ikarus, a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a Skála Coop. A gazdasági társaság figyelemmel kíséri a vonalkódtechnika külföldi fejlesztéseit, az alkalmazás eredményeit, az ahhoz szükséges eszközök piacát, illetve hazai gyártásuk megszervezését. Minderről pontos, részletes információkat nyújtanak tagjaiknak, vállalatok szakembereinek és szervezőinek. A témához kapcsolódó oktatóprogramokat, tanfolyamokat szerveznek, ezekre külföldi szakértőket is meghívnak. Érdeklődtünk a Budapesti Közlekedési Vállalattól arról, hogy miért vált szükségessé a rekonstrukció, és előreláthatólag mennyi ideig' kell elszenvednie ezeket a kényelmetlenségeket az utazóközönségnek? Kévéi László elmondta, hogy az első és második vágányt még a múlt század végén fektették le, az évtizedek folyamán azok lesüllyedtek, az utóbbi években elsárosodtak, mert a tervekben szerepelt a cseréjük, és már nem költöttek a karbantartásukra. Most a BKV vásárolt egy Dominó 70-es biztosítóberendezést, amely napjainkban a legmodernebbnek számít, ám ezt a 70 millió forintba került szerkezetet az öreg vágányokra nem lehetett ráépíteni. Ezért vált szükségessé a sínpárok cseréje. További fontos dolgokat is megtudtunk Kévéi Lászlótól. Azt például, hogy a Rózsa úti közlekedési lámpa, amely szinte állandóan pirosat mutat, s a gépkocsivezetők a várakozást megunva, egyszerűen áthajtanak a síneken — ez az áldatlan állapot már csak április végéig tart. Ekkor ugyanis egy Dominó 55-ös automata veszi át a fénysorompó kezelését. Az is jó hír, hogy Szentendrén, a HÉV-végállomáson, a vágányok között fedett peronon várakozhatnak az utasok. A tejüzem új terméke Finom fagylalt Bahasról Az ízletes tejtermékeivel méltán népszerű Dabastej, a dabasi Fehér Akác Termelő- szövetkezet tejüzeme újabb termékkel jelentkezett a piacon az elmúlt. esztendőben. Osztrák—magyar vegyesvállalatot hoztak létre fagylalt- gyártásra. A technológiát és az ízesítő anyagot a külföldi partner szállítja. A Dabastej legkorszerűbb fagylaltgépein igazi főzött fagyi készül a legszigorúbban betartott receptú- ra szerint. A gyümölcsízű finomsághoz nem aromát, hanem gyümölcsvelőt használnak. A fagylalt próbája is az, ami a pudingé, mármint hogy megeszik. A Dabastej fagyiját is először a helybeliek zsűrizhetik, ugyanis a termelőszövetkezet a település központjában fagylaltszalont nyitott, ahol egyszerre kapható a teljes ízválaszték. Nagy tételben számos megrendelőnek szállítják a fagylaltot, de többféle dobozos csomagolást is készítenek, a nyolcdekástól a családiig. Emberi kéz nem érinti. A műanyag zsák száját Román Andrea tartja Az építkezés előreláthatólag szeptember 1-jére fejeződik be Sajnos addig előfordulhat, hogy közvetlenül a végállomás előtti szakaszon 2—4 percet várakozniuk kell a beérkező vonatoknak. Ezért a késésért a BKV az utasok megértését kéri. V. M. Pest megyének is Több energia Az Elektromos Művek azzal számol, hogy a fővárosban és Pest megyében az idén 2-3 százalékkal növekszik a háztartások villamosenergia-fo- gyasztása. Az év végéig Budapesten 30. Pest megyében pedig 60 kilométer hosszú kis- és középfeszültségű vezetékkel bővítik és korszerűsítik a hálózatot. Az üzembiztosabb és kiterjedtebb energiaszolgáltatást célozza, hogy Budaörsön és Mátyásföldön is új transzformátor-állomást építenek és helyeznek üzembe. A fejlesztési tervekben mintegy 40 millió forintot irányoztak elő olyan műszerek és automatikus készülékek beszerzésére. amelyekkel korszerűsítik az üzemirányítást és csökkentik az energiafogyasztást és a -veszteségeket. Az ingatlantulajdonosoké a döntés joga Nem kisajátítás - tömbfeltárás — Régóta itt él a családom, talán ezért is ragaszkodom ennyire szüleim házához — mondta szólásra emelkedve a falugyűlés egyik résztvevője, aki tanácstagként aktívan részt vesz települése életében. Az itteniek tettek és tesznek is a faluért. Ha most felparcellázzák a telkeiket kisajátítás címén, hol fognak élni? Ki törődik velük? Talán az idegenek? Azért mert most pénztelenek vagyunk, még nem kellene feldarabolni és eladni a földet. Éjszakába nyúló Mennyi bizonytalanság, jövőtől való félelem érződik az asszony szavaiból! Mint tanácstag, joggal aggódik a választópolgárok jövője miatt, s természetesen ez egyben saját, s családja jövője is. Tényleg! Mi történik, s mi is történt Budakeszin? Hogy nem hétköznapi esemény színhelye volt nemrégiben az Erkel Ferenc Művelődési Központ, az egyértelműen kiderül ebből a néhány mondatból. Am ha jól belegondolunk, igazából semmi rendkívüli nem történt. Hacsak az nem, hogy 1985. óta azaz három esztendeje először került sor Budakeszin olyan fórumra, ahol a lakosság találkozhatott, s értekezhetett a nagyközség vezetőivel. Bár abban is van némi rendkívüli, hogy ezúttal több százan jöttek el a művelődési központba, és dicséretre méltó aktivitással vettek részt a találkozó hangulatának formálásában. Olyannyira, hogy a hatkor kezdődő falugyűlés még éjszaka tizenegy órakor is tartott. Nyilvánvaló, hogy nem azért ültek ott a budakeszlek, mert nem volt egyéb programjuk, hanem azért, mert számukra fontos kérdések voltak napirenden. Mik voltak ezek? Először a tanács elnöke, Farkas Gyula tájékoztatta a résztvevőket a VII. ötéves terv időarányos végrehajtásáról és a hátralévő időszak feladatairól. Mondanom sem kell, nem ez izgatta fel a falugyűlésen részt vevők kedélyeit, hanem a második napirendi pont, mégpedig a nagyközség általános rendezési terve. A terv értelmében új utcák, szolgáltatóház, lakóépületek nyoma kezdett körvonalazódni. Ami nem lenne baj a budakesziek szemében, ha ezeket az utcákat, szolgáltatóházakat, épületeket, üzleteket nem oda képzelték volna el, ahol ma egy-egy telekhez tartozó kertben almafák zöldellnek, ahol e napokban ve- teményeznek a tulajdonosok. S most ezt a területet akarja kisajátítani, elvenni a tanács! Legalábbis így vélték a falugyűlés résztvevői. Aztán kiderült, hogy itt valójában másról van szó. Teljesen másról. — Ez nem kisajátítás, ez tömbfeltárás! — magyarázza Farkas Gyula tanácselnök. — S a kettő között óriási a különbség. A tömbfeltárás során arra kerestünk választ, hogy a nagyközség területén hogy lehet újabb telkeket kialakítani. Ezeket a telkeket nem akarja elvenni a tanács, nem is lenne rá pénze. Ezek értékesítésével legfeljebb a tulajdonosok járhatnak jól. A Vörös Hadsereg utca alsó szakaszán élők harminc esztendeje kérik, hogy nyissunk utcát az Erdő és a Hársfa utca között. A Rákóczi utca megnyitása az Erdő és a Jókai utca között ugyanezt a célt szolgálja. Ezzel a tervvel tulajdonképpen a lehetőséget villantottuk fel a lakosságnak, hogy miként kerülhet erre sor. S hogy terveztünk oda boltokat, az természetes, mert ha csak a lakóépületek helyét jelöltük volna ki, úgy járnának, mint a József Attila-lakótelepiek, akik két-három kilométerről kénytelenek cipelni a kenyeret, a tejet, a húst. Ha akarjákFelelőtlenség lett volna a tervezők részéről, ha csak a lakásokra gondolnak, a kiszolgáló létesítményekre nem. Persze az, hogy ezeken a helyeken lesz-e mondjuk ABC, az nem tőlük függ. Nyilvánvaló, hogy csak akkor kerülhet sor a megvalósításra, ha a lakosság igényli, ha lesz kereskedelmi vállalat, amely üzemeltetné, s jut rá pénz! Addig azonban, míg nem nyitunk itt utcát, a telkeken sem lehet építkezni, hiába szeretnének az utódok feje fölé tetőt. — Ezek szerint ezekből a tervekből a tulajdonosok megtudhatják, hogyan hasznosíthatják az ingatlanokat: hasznosítás alatt értem azt is, hogy továbbra is kertészkednek azon a területen, gyümölcsöt termelnek vagy éppen — ha számukra ez a kedvezőbb megoldás — szabad forgalomban értékesítik. — Természetesen. Hiszen, ha az ott élők, az ingatlanok tulajdonosai nem akarnak változást a környezetükben, nem kerül sor az utcák megnyitására, de ez azt jelenti, hogy értékesíteni sem tudják a telkeket. Egyébként a rendezési terv foglalkozik olyan területek tömbfeltárásával, ahol véleményem szerint irreális elképzelés utcát nyitni, esetleg megosztani a kialakult házhelyeket. Túlságosan kicsik így is azok a telkek. Nem tehettük meg viszont, hogy nem készítjük el az ott élők érdekeit szolgáló terveket. Lehet, hogy éppen ők szeretnének bizonyos előnyökhöz jutni, s nekik is meg kell adnunk a lehetőséget. Ellene szavaztak Mindenesetre megnyugtattak a tanácselnök szavai, hiszen a rendezési terv csupán elképzelés, végrehajtása a lakosságon múlik. Ha akarják egy-egy utca lakói azt a megoldást választják, amit a tanács javasolt, ha nem, maradnak a jelenlegi felállásnál. A bizonytalanságot, az ismeretek hiányát jelzi, hogy a fórum maradék résztvevői — hiszen sokan eltávoztak, rrtire szavazásra került sor — nem fogadták el az általános rendezési tervet. Pedig az „általános” jelző, arra utal, hogy a nagyközség egészére vonatkozik a terv, de ha új közterületet akarnak nyitni, akkor a későbbiekben a megvalósításról az érintett utcák lakóinak maguknak kell dönteniük. Fiedler Anna Mária A cukrászdák, presszók, éttermek nagy tételben kapják a fagylaltot. Felvételünkön Bódi Erzsébet méri és csomagolja az árut. (Erdősi Ágnes felvételei) Nagytétény—Diésd—Érd között Felújítják a vasútvonalat Felújítják a MÁV Nagytétény—Diósd—Érd közötti vasútvonalát. A több mint 300 millió forint értékű korszerűsítést több lépcsőben végzik el, amelyből az idén a Nagytétényi—Diósd szakasz készül el. A munkákat a nyári szezonban szüneteltetik, s majd őszszel folytatják. A teljes szakasz egészen Érd állomásig, jövőre készül el, s ezzel voltaképpen egy hosszabb pálya, a Budapest—Pusztaszabolcs vonal korszerűsítése fejeződik be. A munkálatok során kicserélik a majd negyvenéves síneket, talpfákat, s új zúzott- kő-ágyazatot építenek. A nagy forgalmat lebonyolító szakaszon a pálya rossz állapota miatt sebességkorlátozás van érvényben: a vonatok legföljebb 60 km/óra sebességgel haladhatnak. Á korszerűsítés után viszont már 80—100 km/óra sebességet is engedélyeznek, így az utasok a korábbinál gyorsabban érnek maid munkába, illetve haza. Aki kiteszi a cégtáblát, azé a felelősség Fiatalember az elnöki székben í A titkárnő elnézést kér, nemsokára jön az elnök. A Z tanácsháza közelében dolgoznak, fát ültetnek — fűzi ^ hozzá magyarázatként. Türelmesen várakoztam, a ta- ^ lálkozás időpontját telefonon beszéltük meg a tápiósze- J csői elnökkel. Portrét akartam készíteni róla. Tudtam, ^ fiatal, s kiváncsi voltam, ebben a nehéz gazdasági ^ helyzetben, amikor a tanácsi apparátusból „menekül- ^ nek” az emberek, miért vállalkozik valaki, aki alig múlt 30 éves, egy ilyen nehéz posztra, mint amilyen az í elnöki. Pedagógusmúlttal Kisvártatva megérkezik egy meiegítős, tornacipős fiatalember, kicsit fújtat még, kézfogásra nyújtja a kezét. Lé- nárd László vagyok — mutatkozik be. Csodálkozik, hogy írni akarok róla, hisz tavaly — nem sokkal megválasztása után — egy kollégánk beszélgetett vele a tanácsi munkáról. Mikor meghallja, engem, mint ember érdekel, lezserül hátraveti magát a karosszékben. s fesztelenül válaszolgat. — Szecsőn születtem 1955- ben. a Mag’dolna-telepi részen. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára jártam, ahol 1978- ban végeztem a könnyűáramú villamosmérnöki karon. Három évet a nagykátai Telefongyárban dolgoztam, közben megszereztem a műszaki tanári diplomát. Először a Pest Megyei Villanyszerelőipari Vállalat nagykátai tanműhelyében voltam szakoktató, később Szecsőn a tiszthelyettesképző szakközépiskolában tanítottam az elektro- és mechanika iműszerész-tanuiókat. A tanácsi munkával 1985-től ismerkedem, akkor választottak meg tanácstagnak. — Hogyan és miért vállalta el az elnöki posztot? — Mikor elment az előző elnök, akkor keresett meg a vb-titkár, vállalnám-e ezt a feladatot. Mit mondjak, elég váratlanul ért a dolog, szerettem a szakmámat, jól megvoltam a tanítványaimmal. Egy hét gondolkodási időt kértem, meg kellett hánynom- vetnem a dolgot a feleségemmel is. Van három kisgyermekünk: egy-, négy- és hétévesek, s féltettem egy kicsit a családi harmóniát. Tudtam, ez a munka itt a tanácson nem olyan, mint amikor vége van az iskolában az órának, s az ember hazamegy, becsukja maga mögött az ajtót. Ugyáriakkor izgatott is az új feladat, úgy éreztem, fel kellene rázni egy kicsit az embereket. Gondoltam, a pedagógusi múltam feljogosít arra, higgyem, hogy értek majd a nyelvükön, s meg tudok birkózni a feladatokkal. Nos, hát elvállaltam. Otthon is keresik — Körülbelül 8 hónap telt el elnökké választása óta. Nem bánta meg akkori döntését? — Nem mondhatnám, hogy könnyű helyzetben vagyok. Kevés idő telt még el a változás óta, de nem bántam meg. A 6100 lélekszámú község gondjaival tizenöten foglalkozunk itt a tanácsi apparátusban. Tavaly 2113 aktát tett ki üg.viratforgalmunk. Konkrétan tízen foglalkoznak közvetlenül a lakossági ügyekkel, ennyien találkoznak az emberekkel közvetlenül is. Szerencsémre jó törzsgárda vesz körül, s a vb-titkárral az élen segítik a munkámat. Igaz, most kétszer annyit dolgozom, mint eddig — körülbelül ugyanannyi fizetésért —, de itt nem lehet szögre akasztani a kalapot, amikor az ember hazamegy. Előfordult már, hogy hét végén is felkerestek otthon, mert valaki éppen utat csinált, s gyökérnek nézve a postai kábelt, elvágta. Persze, hogy ilyenkor azonnal oda kell sietni, megnézni, mit lehet tenni. Látja, ez is egy furcsa dolog, itt a faluban nincs nyilvántartva például, hogy hol húzódik a postai kábel. Ezenkívül van még egy sor más terület, ahol átfedések vannak, mint például az erdészet vagy a termelőszövetkezet. Erdeink egy része a szolnoki erdészeté, a másik a helyi tsz tulajdonában van. Vagy például. Szentmárton- kátán is vannak szecsői tsz- földek. Szóval akad néhánv olyan közigazgatási szál, amit ki kell gubancolni. — Sok izgalmas, szép feladat vár megoldásra, ezek közül most csak kettőt említek. Már harmadik éve minden falugyűlésen felvetődik a tornacsarnok építésének kérdése. Ügy gondoltuk, ha ennyire fontos ez a lakosságnak, akkor nem húzzuk, halogatjuk tovább. Tisztában vagyunk, rengeteg pénz kell hozzá, valószínűleg bankkölcsönt is fel kell vennünk, mégis belevágunk. A napokban jelent meg újságban a versenytárgyalási felhívás, szeretnénk, ha a jövő év végére állna az épület. Remélem, a lakosság is támogat, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kiadni. Vagy itt van például egy másik dolog, amit sikerült megoldanunk: az emésztőgödrök szippantása. Eddig ezért egy maszeknak fizettünk érte évi 300 ezer forintot, most viszont vásároltunk egy traktort, egy hozzá kapcsolható tartálykocsival 250 ezer forintért. Ez egy-kettőre behozza az árát. Várják a „fiúk" Tovább faggatom az elnököt, aki a februári falugyűlésen felvetett kérdésekről, a tanácsi tervekről beszél: mit, mikor, hogyan szeretnének csinálni. Elmondja azt is, azon iparkodik, hogy megváltoztassa az eddig szemléletet, mely szerint, ha bárki bármiben fennakad, mindjárt a tanácshoz rohan segítségért. Véleménye szerint — mely számomra szimpatikus — a tanács akkor tud igazán a saját dolgaival foglalkozni, ha mindenki más is teszi a sajátját. Ahogy ő fogalmaz: aki kitette a cégtáblát, azé legyen a felelősség is. Kérdezném még, de látom, gvakran pillant az órájára. Mikor észreveszi, bocsánatké- rően mondja: szívesen maradnék, de várnak odakint a fiúk. A fiuk a művelődési ház igazgatója, a kultúros és a traktoros. A frissen érkezett erősítéssel folytatják a földmunkát. Antal Piroska
