Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
cD/V-oo^-vL PEST MEGYEI ViLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ira: 1,80 forint 1988. ÁPRILIS 20., SZERDA Nagyüzemben, szövetkezetben, háztájiban Nyikolaj Rizskov látogatásai A szovjet miniszterelnök a Tungsram Rt. műhelyében Gyárlátogatással folytatódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget .-és kíséretének tagjait, köztük Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettest, Nyikolaj Pugin gépkocsiipari minisztert, Anatolij Lukasovot, az állami tervbizottság elnök- helyettesét és Borisz Sztuka- lin nagykövetet a magyar vendéglátók, Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Bcrccz Frigyes ipari miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt- és állami vezetői fogadták a nagy múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb adataival. a fejlesztési elképzelésekkel Gábor András vezér- igazgató ismertette meg a látogatókat. A különösen, fontosnak tartott szovjet piac megtartása és további bővítése érdekében a vállalat keresi az együttműködés újszerű formáit. Így például az elmúlt években közös tervezőirodákat szerveztek szovjet partnervállalataikkal, a közeljövőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az Avtovaz egyesüléssel kötött együttműködési megállapodás alapján vezérlőberendezéseket szállítanak az ott készülő ipari robotokhoz. A rövid ismertetőt követően kötetlen párbeszéd alakult ki a magyar vendéglátók, gazdasági szakemberek és szovjet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban; érdeklődött a vállalat vezetőitől a Tungsram részvény- társasági formájának mai tartalma felől, a minisztériumi felügyelet rendszeréről, a szovjet kapcsolatok fejlesztésének távlatairól. A kérdésekre, észrevételekre válaszolva beszélgetőpartnerei a szabadon kezelhető közös pénz hiányában jelölték meg az együttműködés további elmélyítésének legfőbb akadályát. Kapcsolataink fejlődésének jelenlegi szakaszában — hangzott a magyar értékelés — mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az áruk forgalmát a pénz forgalma kövesse. Nyikolaj Rizskov végezetül megtekintette a Tungsram múzeumát és a tavaly üzembe helyezett autólámpa-gyártósort, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen jellegű automata berendezése. A nagyvállalat után egy, a magyar gazdaság másik pólusán elhelyezkedő gazdálkodó szervezet tevékenységével ismerkedett meg a szovjet kormányfő. A kőbányai székhellyel tevékenykedő Műsztertechnikai Kisszövetkezetnél a kerület párt- és állami vezetői mellett Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke és Széles Gábor, a kisszövetkezet elnöke fogadta a látogatókat. Köveskuti Lajos tájékoztatást adott hazánk ipari szövetkezeti mozgalmáról, külön emlékeztetve arra, hogy hazánk nagy hagyományokkal rendelkező ipari szövetkezetei és az elmúlt években meghonosodott kisszövetkezetek mind nagyobb részt vállalnak a magyar ipar termelési eredményeiben. Tevékenységük mindenekelőtt a háttériparban kiemelkedő, ahol jelentős hiányt pótolnak termelésükkel. A szovjet kormányfő mindenekelőtt a szövetkezeti mozgalom sajátosságairól, a szövetkezetek és beszállítóik viszonyáról, az adózás körülményeiről, a tagok vagyonér- dekeltségéről, részesedéséről érdeklődött vendéglátóitól. Szálláshelyére visszatérőben Nyikolaj Rizskov és kísérete — programon kívül megállt a Sugár üzletközpont előtt, ' s megtekintette az ABC-áruház és a zöldségüzlet árukínálatát. A délutáni órákban vidékre látogatott a szovjet miniszterelnök: a sárisápi Űj Élét Termelőszövetkezetbe elkísér-' íte Marjai József. A helybeli Sziklai Sándor Művelődési Ház bejáratánál Antalóczi Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának, első titkára” Varga Gyula megyei tanácselnök és Szabó Ferenc MÉM-államtitkár fogadta a vendégeket. Á kölcsönös üdvözlések után Antalóczi Albert rövid áttekintést adott a 320 ezer lakosú, fejlett iparral rendelkező megye életéről. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta: kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozik a megye 24 termelőszövetkezete és hat állami gazdasága, ennek ellenére az ágazat az elmúlt esztendőben 24 milliárd forintnyi értékkel gyarapította a népgazdaságot. Az üzemek kétharmada ipari tevékenységgel egészíti ki dolgozóinak jövedelmét, egyben megoldva az asszonyok rendszeres foglalkoztatását is. A vidéki látogatás befejezéseként a szovjet kormányfő Horváth Mihály tsz-gépkocsivezető háztáji gazdaságát tekintette meg. Marjai József és Alekszej Antonov, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei külön megbeszélésen egyeztették a kormányfők tárgyalásain elhatározott, rö- videbb és hosszabb távú célok eléréséhez szükséges konkrét feladatokat és intézkedéseket. Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár partnerével, Anatolij Kovaljov első külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszélést. Berecz Frigyes ipari miniszter és Nyikolaj Pugin gépkocsiipari miniszter megvitatta a ZAZ gépkocsi kooperációs gyártásával kapcsolatos vitatott problémákat és valamennyi — összesen négy — kérdésben sikerült kompromisszumos megoldást elérni. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes és Anatolij Lukasov, az állami tervbi- zottság elnökhelyettese megbeszélésén szó volt arról, hogy növényvédő szer előállítására új vegyesvállalatot hoz létre az Alkaloida vegyészeti gyár és a kijevi vegyi gyár. A ma még függőben levő árkérdé- séket a szakemberek júniusig tisztáznák, s akkor megalakulhat az új vállalat. Eger nevezetességeivel ismerkedett kedden Ludmilla Rizskova, a szovjet miniszter- elnök felesége. A reggeli órákban Marjai Józsefné társaságában érkezett a műemlékvárosba, ahol Heves megye vezetői fogadták. Nyikolaj Rizskov és felesége este — Grósz Károly társaságában megtekintették Erkel Bá.nk bán című operáját a Magyar Állami Operaházban. Szükséges intézkedések ülés a Kamarában A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége kedden ülést tartott, melyen áttekintette a vállalati gazdálkodásra ható legfontosabb tényezőket. Beck Tamás, a Kamara elnöke elmondotta: szükséges volt az adóreform bevezetése, annak ellenére, hogy az átállás korántsem bizonyult zökkenőmentesnek. Az új adórendszer előnyei hosszú távon mindenképpen érzékelhetővé válnak. Hasonlóképpen szorgalmazza a Kamara a társasági törvény mielőbbi kidolgozását és jövő esztendei bevezetését. Az új működési formák az eddiginél lényegesen jobb lehetőségeket, nagyobb mozgásteret biztosítanak majd a vállalatoknak. Szólt a kormányzat pénzszűkítő intézkedései következtében kialakult likviditási problémáról is. Mint mondotta, a múlt esztendőben a vállalatok mérleg szerinti nyeresége 3,2 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A többletnyereség azonban nem a feldolgozó ipari — tehát a struktúrapolitika szempontjából fontos — ágazatokban keletkezett, hanem a belkereskedelemben, a külkereskedelemben, az építőiparban és az élelmiszeriparban. A pénzszűkítő intézkedések azonban a feldolgozó ipari ágazatokat is érintették. A külföldi működő tőke bevonása terén is gondok jelentkeznek. Ügy tűnik, a minimális programot sem sikerül teljesíteni, mivel a Magyarországon kínált feltételek nem jobbak, mint amit más európai országok nyújtanak. Éppen ezért szükségessé vált a vegyesvállalati program átdolgozása. Ugyancsak fontos teendő az ár- és a bérreform mielőbbi kidolgozása. Tudósok a dok^esitatervezeiről Az MTA állásfoglalása Az MSZMP KB felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Berend T. Iván elnökletével kedden rendkívüli ülésen megvitatta az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. Az elnökség megítélése szerint hazánkban gyorsuló ütemben szaporodnak a válságtünetek: a gazdasági nehézségek most érik el a társadalom legszélesebb rétegeit; egyre inkább érezhető az egységes reformprogram hiánya; elmélyült a politikai-gazdasági vezetés és a társadalom közötti bizalmi válság és ezért elkerülhetetlenné vélt az új konszenzus alapjainak és tartalmának világos megfogalmazása, miközben a politikai szférában mind több az ellenőrizhetetlen, spontán mozgás: kiéleződött a személyes felelősség és a garanciák kérdése. Mindezekre tekintettel az elnökség különösképpen méltányolta a dokumentumnak azt az általános tendenciáját, hogy határozottan — bár helyenként következetlenül és ellentmondásosan — állást foglal a reformfolyamatok felgyorsítása mellett az élet minden területén. Az elnökség úgy véli, hogy mind a dokumentum tartalmában, mindpedig szerkesztésében és szövegezésében lényegbevágó változtatásokra van szükség. Célszerűbb lenne, ha mind a dokumentum, mind a pártértehezlet a legfontosabb kérdésekre koncentrálna, ám azokat sokoldalúan vizsgálná. Szükséges lenne, hogy a jelenlegi helyzet kialakulására, a XIII. kongresszus hibás döntésének okaira, a gazdasági reform megtorpanásának hátterére, a megalapozatlan gazdaságpolitikai döntések körülményeire és felelősségi viszonyaira, a gazdasági reform újabb fázisának kidolgozása mellett átfogó társadalmi-politikai reformkoncepcióra összpontosítsák a figyelmet. Mindenképpen indokolt lenne a gazdasági problémák beható tárgyalása. Elismerően nyugtázza az elnökség a tudomány megbecsülésének a tervezetben megfogalmazott kívánalmát, egyúttal kifejezi mélységes nyugtalanságát amiatt, hogy a gyakorlatban évek óta ennek az ellenkezője érvényesül. Az elnökség meggyőződése, hogy mind a kormány stabilizációs programjának valóra- váltásában, mindpedig a párt kibontakozási programjának sikerében fontos szerepe lesz az alapkutatások átgondolt, módszeres fejlesztésének, a nemzetközi tudományos élettel kiépített intenzív kapcsolatok fenntartásának. Emellett hangsúlyozza: főleg a gazdaságpolitikai feladatok megalapozásával összefüggésben kiemelten kellene szólni a műszaki fejlesztés elsőrendű fontosságáról is, amely alapvető tényezője a termelési struktúra átalakításának, s az új ágazatok dinamikus fejlesztésének. (Az állásfoglalás-tervezetről a pártalapszervezetekben folytatott vitákat lapunk 3. oldalán ismertetjük.) r Élénkülőben a részvények piaca Értékpapír-kereskedelem A magyarországi értékpapír-kereskedelem összehangolására a közelmúltban megállapodást kötött bankok és pénzintézetek kedden a nemzetközi kereskedelmi központban közgyűlést tartottak. Huszonkét bank és pénzintézet, valamint a Pénzügyminisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Bank képviselői vitatták meg a koncentrált értékpapírpiac létrehozása érdekében eddig elért eredményeket, döntöttek a további teendőkről. A közgyűlésen elhangzott, hogy a bankközi értékpapírforgalom elősegítése érdekében eddig nyolc tőzsdenapot tartottak. A forgalom ma még nem jelentős, de a részvények piaca élénkülőben van. Megkezdték az értékpapírok adásvételét rögzítő s a tényleges árfolyamok megállapítására alkalmas regisztrációs rendszer kiépítését is. Falugyűlésen válaszolt a miniszter Védelem a repülőgépza] ellen Egy jelentős lépéssel előbbre jutottunk egy régi probléma megoldásához vezető úton — így értékelhetjük a tegnap késő délután, a vecsési gazdakörben megtartott falugyűlést, amelyen Urbán Lajos közlekedési miniszter tájékoztatta az érdekelteket a Ferihegyi repülőtér bővítését követő zajvédelmi intézkedésekről. A település lakói már nagyon várták az alkalmat, hogy az illetékesek előtt mondhassák el problémáikat, ho / első kézből kapjanak választ kérdéseikre. Erre mostanában nemigen volt módjuk, hiszen a helyi szervek, testületek nem voltak abban a helyzetben, hogy kielégítsék az emberek kíváncsiságát. A dolgok néhány lépcsőfokkal feljebb, az egykori Állami Tervbizottságnál akadtak el. Tény ugyanis, hogy Ferihegy II. megépülésével és a régi pálya rekonstrukciójával nem tartottak lépést a környezetvédelmi intézkedések, tíz esztendeje különböző fokú építési tilalom van érvényben a térségben, s a gondok megoldását előmozdító döntés sokáig váratott magára. Az események akkor gyorsultak fel, amikor a Parlament téli ülésszakán nem fogadták el a közlekedési miniszter válaszát, amelyet Dobos Fercncnének, a körzet országgyűlési képviselőjének interpellációjára adott. Ennek nyomán a legutóbbi ülésszakon már olyan terv került a képviselők elé, amely 2,3 milA ICSSZÖV megyei küldöttgyűlése Az egység mellett döntöttek Az elmúlt hetek, hónapok vitával, bizonytalansággal terhes időszaka után ma már csendesebb az ipari szövetkezetek háza tája. Mostanában csak rossz emlékként idézik fel a közelmúltban megjelent, félreértésre okot adó vagy a mozgalom, a szövetkezetek önkormányzati jogát sértő rendelkezéseket, amelyek ellen érdekképviseletük, az OKISZ sikerrel lépett fel az utóbbi időben. Talán éppen ezért vélik úgy, hogy többre visz, ha inkább előre néznek, mintsem hátra. Ám az előttünk, azaz az ipari szövetkezetek előtt álló feladatokat csak úgy lehet reálisan, az esélyeket a lehető legpontosabban meghatározni, ha előtte számot vetünk: hogyan is alakultak dolgaink az eltelt időszakban. E két téma — a tavalyi eredmények értékelése, illetve az idei feladatok megfogalmazása — szerepelt egyebek között napirendként a Pest Megyei Ipari Szövetkezetek: Szövetségének tegnap tartott küldöttközgyűlésén, amelyen jelen volt Veres Lajos, az MSZMP Pest' Megyei Bizottságának .gazdaságpolitikai alosztályvezetője, Kuncz Béla, a Pest Megyei Tanács ipari osztályának vezetője. A küldöttközgyűlés résztvevői elsőként dr. Bernálh Tibornak, a megyei KISZÖV elnökének tájékoztatását hallgatták meg az ipari szövetkezetek elmúlt évi teljesítményéről, mozgalmi munkájáról, majd a szövetség bizottsági elnökei terjesztették elő beszámolójukat. A küldött- közgyűlés résztvevői döntöttek a szövetségbe jelentkező kisszövetkezetek felvételéről is. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon.) liárd forintot irányzott elő a zajvédelmi intézkedésekre. A konkrétumokról a tegnapi falugyűlésen számolt be Urbán Lajos, amelyen Üllő és Vecsés párt- és állami vezetői mellett ott volt Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, Szentgyörgyvári István, az MSZMP Monori Városi Jogú Bizottságának első titkára és Erdei Tamás, a légiforgalmi és repülőtéri igazgatóság megbízott igazgatója. Urbán Lajos egyebek között elmondta: a belső övezetben, az első fázisban 600 millió forintot költenek a környezet védelmére, amelyből az idén 40 milliót használnak fel Ve- csésen. Ebből megkezdik a cseretelkek kialakítását, az erdősáv telepítését, a zajvédelmi létesítmények tervezését, zajmérő és repülés-ellenőrző rendszer létesítését. Különböző módszerekkel mérséklik a települést érő földi és légi zajokat. A belső övezetben változatlanul fennmarad az építési tilalom, a középső övezetben azonban — a magánépíttetők Számára — feloldják azt. Az ingatlantulajdonosoknak a közeljövőben kell nyilatkozniuk arról, hogy az épületek passzív akusztikai védelmét, kártalanítást vagy kisajátítást kérnek-e, cseretelekkel. A miniszter hangsúlyozta: a tennivalókat határidők és felelősök megjelölésével határozták meg. A falugyűlésen a vecsésiek rengeteg kérdést fogalmaztak meg, amelyekre Urbán Lajos miniszter választ. (A lakossági fórum lapzártakor még tart, eseményeire holnapi lapszámunkban visszatérünk.) K. L.
