Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

A végrehajtó bizottság napirendjén Fontos az óvónők jó közérzete A 70-es évek végén, a 80-as évek elején nagyarányú óvodafejlesztési programot hajtottak végre az akkori ta­nácsi vezetők Gyomron. Ennek köszönhető, hogy ma már minden jogos igénylőt fel tudnak venni a gyer­mekintézményekbe, s a tárgyi ellátottság is fokozatosan jí javul. De vajon milyenek az óvodai és bölcsődei dolgo- ^ zók élet- és munkakörülményei? — erre voltak kiván- í csiak a testületi tagok a Gyömrői Nagyközségi Tanács « Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén. Gyömrőn két önálló napközi otthonos óvoda működik. Az 1. számúhoz tartozik az Arany János és a Kossuth Ferenc ut­cai, a 2. számúhoz a Pázmány és a Dózsa György utcai. Az óvodák dolgozóinak munkakö­rülményét meghatározza az intézmények személyi és tár­gyi felszereltsége. Ösztönzik őket Az összesen 18 csoporthoz 450 gyermek, 36 óvodapeda­gógus és 23 technikai dolgozó áll alkalmazásban. A személyi ellátottság jónak mondható — szögezte le a testület elé került jelentés, még akkor is, ha az intézmények 12 órás nyitva tartását vesszük figyelembe. (E hosszú nyitva tartásra azért van szükség, mert a gyerme­kek szüleinek többsége napon­ta a fővárosba ingázik, korán indulnak, későn érkeznek ha­za.) Örvendetes, hogy minden óvodapedagógusi állásban ké­pesítéssel rendelkező szakem­berek dolgoznak. A távollevők — gyed, gyes miatt — helyére alkalmaznak csupán képesítés nélküli óvónőket, számuk azon­ban elenyésző, jelenleg mind­össze hárman vannak. Az óvó­nők közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A vezetők feladata, hogy magas pszichológiai és pedagó­giai ismeretekkel rendelkező nevelőket alkalmazzanak. En­nek érdekében a szakközépis­kolát végzetteket ösztönzik a felsőfokú képesítés (főiskolán) megszerzésére. A 2. számú óvo­dából jelenleg ketten folytat­nak tanulmányokat főiskolán, az 1-esből pedig egy személy jelentkezett. Az óvodák felújítása, terv­szerű, megelőző karbantartása nagy erőfeszítéseket igényel a fenntartótól — a tanácstól. Ta­valy fejeződött be a Dózsa György utcai — igen rossz ál­lapotú — óvoda felújítása, amely most már felzárkózott a többi intézmény mellé. Saj­nos különálló felnőttmosdót Futás az egészségért Ragyogó időben, szép siker­rel bonyolódott a hét végén a Monoron megrendezett felsza­badulási futóverseny. Négy kategóriában kétezer-hétszáz- hatvanan álltak rajthoz, hogy fussanak az egészségükért — és a győzelemért. Néhány érdekesség: a leg- messzebbről érkezett iskola a ceglédi Földváry Általános Is­kola volt. A verseny két leg­idősebb résztvevője: dr. Ben- csik Mihály és dr. lllanicz György. A „korosztály nél­küli” kategóriában női részt­vevő nem akadt, a vállalkozó szellemű férfiak közül az első helyet Vesztegh István, a má­sodikat Fenyödi Miklós, a harmadikat Máté Lajos sze­rezte meg. Az iskolák közötti verseny­ben a monori Munkásöri úti lett az első, második a nyár- egyházi, harmadik a Monori Ady Úti Általános Iskola. Az egyéni eredmények a következők: Általános iskola alsó tago­zat, II. osztályos fiúk: 1. Bá­lint Sándor (Monor, Ady is­kola), 2. Kecskés Péter (Mo­nor, Munkásőr), 3. Dodog At­tila (Monor, Munkásőr). Lá­nyok: 1. Kolompár Erika (Mo­nor, Munkásőr), 2. Szolnoki Kati (Monor, Kossuth), 3. Füredi Nikolett (Monor, Mun­kásőr). III. osztályos fiúk: 1. Sasadi Zoltán (Monor, Kos­suth), 2. Raffael Miklós (Nyáregyháza), 3. Szabó Zol­tán (Monor, Kossuth). Leány: 1. Lukácsi Judit (Monor, Kos­suth), 2. Bálint Ágnes (Mo­nor, Ady), 3. Sipos Éva (Mo­nor, Munkásőr). IV. osztályos fiúk: 1. Szege­di Béla (Monor, Kossuth), 2. Szilágyi András (Monor, Kos­suth). 3. Farkas Sándor (Mo­nor, Ady). Leány: Senkei Zi­ta (Pilis, 1. sz. iskola), 2. Sza­bados Anna (Monor, Munkás­őr), 3. Pásztor Tímea (Monor, Munkásőr). Felső tagozat, V—Ví. osz­tályos fiúk: 1. Nagy Zsolt (Monor, Munkásőr), 2. Békési Zoltán (Cegléd, Földváry is­kola), 3. Fülöp István (Monor, Ady). Leány: 1. Hanyecz Anita (Monor, Kossuth), 2. Szabados Magdolna (Monor, Munkásőr), 3. Bán Ildikó (Monor, Munkásőr). VII—VIII. osztályos fiúk: 1. Latasz György (Üllő), 2. Ko­vács Ferenc (Üllő), 3. Telek András (Nyáregyháza). Leány: 1. Bokros Ildikó, 2. Nagy Tí­mea, 3. Kégli Renáta (mind­három Monor, Munkásőr úti iskola). Középiskolások, szakmun­kástanulók, ifik: 1. Jacsó Ist­ván (Monor, gimnázium). 2. Csiló Mihály (Monor, szak­munkásképző), 3. Rágyánszki Ákos (Monor, gimnázium). Lányok: 1. Hanák Márta (Monor, gimnázium), 2. Váci Izabella (Monor, szakmunkás- képző), 3. Nagy Judit (Monor, gimnázium). A versenyt követően a mo­nori körzeti úttörőelnökség sorsolta ki korábban meghir­detett felhívásának nyerte­seit. Egy egészségnevelési poszternaptár piros kérdőjeles képeslapját kellett bekülde- niük a gyerekeknek, s értékes ajándékokhoz jutottak a sze­rencsések. egyebek között pél­dául egy kempingkerékpár­hoz. (A nyertesek névét hol­napi számunkban közöljük.) LABDARÚGÁS Megyei II. osztály. Déli csoport: Monor—Abony 1-1 (1-1), Monor, 400 néző, ve­zette: Kása. Bemelegítésként Gáspár lőtt mellé, a túloldalon pedig Lendvai hibázott zic­cerben. A 21. percben Ohát jó cselekkel ment el a jobb oldalon. Önzetlenül átgurított a másik oldalra, ahol Gáspár érkezett és a kimozduló kapus fölött átemelve megszerezte a hazaiak gólját. A 27. perc­ben bal oldali abonyi akció végén Gulyka elé került egy labda, aki középről húsz mé­terről a jobb felső sarokba lőtt. Fordulás után hazai mezőnyfölény jellemezte a mérkőzést, igazi helyzet azon­ban egyik kapu előtt sem ala­kult ki. Végeredményben a sérültekkel (Kécskei és Zsí­ros is kiválni kényszerült) is sújtott Monor ezen a délutá­non ereje megfeszítésével is csak ezt az eredményt tudta produkálni. Jó: Ohát. Ifi: Monor—Abony 2-1 (1-1), gól: Zsombok Bajári. K. J. Tököl—Sülysáp 0-2 (0-1), Tököl, 150 néző, vezette: dr. Varga. A hazaiak már a mér­kőzés elején elsősorban ke­ménységükkel, olykor durva­ságukkal próbálták megfélem­líteni a vendégeket. A 27. percben 11-esből szerzett ve­zetést a vendégcsapat, a bün­tetőt Motolai értékesítette. Hát perccel később Tóth K. (Süly­sáp) a kiállítás sorsára jutott. Szünet után több cserejátékos is szóhoz jutott a vendégek csapatában, s tíz emberrel is fölényben játszottak. A győ­zelmet a 83. percben Merczel biztosította be. Jó: Motolai (a mezőny legjobbja), Mihály, Turcsik. Nagy L. Ifi: Tököl— Sülysáp 2-1. Cs. J. Örkény—Üllő 2-1 (0-0), Ör­kény, 500 néző, vezette: Lo­vász. Az erősen tartalékos vendégcsapat igen jól játszott az első félidőben. Fordulás után a helyiek „találtak” két gólt, majd Kriskó J. szépített. A lelkes Üllő mindent meg­próbált, hogy kiegyenlítsen, de az Örkényi kapusnak több gólt nem lehetett lőni ezen a napon. A döntetlen igazságo­sabb lett volna. Jó: Bodnár, Bírta, Kriskó J.. Tóth L. (a mezőny legjobbja). Ifi: Ör­kény—Üllő 3-0. B. T. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) nem tudtak kialakítani a fel­újítás során sem. Az Arany János és Pázmány utcai óvodában a technikai dolgozók munkáját nehezíti, hogy emeletre kell naponta felvinniük az edényeket és az ételeket. A lépcsők balesetve­szélyesek. Nincs elvándorlás Érdemes górcső alá venni az óvónők korösszetételét. A leg­többen — huszonketten — 18 és 30 év közöttiek, mindössze hárman közelednek a nyug­díjkorhatárhoz. Ez pedig jelen­tős dolog, hiszen hosszú távon számíthatnak a jól felkészült óvodapedagógusok munkájá­ra. Lakáshelyzetük megítélésé­nél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az otthon egyben az oktató-neve­lő munkára való felkészülés színhelye is. Huszonketten sa­ját családi házzal rendelkez­nek, nyolcán viszont a szülők­kel együtt vagy albérletben laknak. örvendetes tény, hogy lelas­sult a fluktuáció, az intézmé­nyekben kialakultak a stabil nevelőtestületek. Egyre jobb a légkör, s emiatt is. jelenleg hárman építenek saját családi házat, ezzel bizonyítván, elkö­telezték magukat Gyömrőre. A tanács segített a lakásgondok enyhítésében, támogatást nyúj­tott az OTP-n keresztül való ingatlanvásárlásban. Figyelembe véve az évek folyamán fokozatosan csökke­nő gyermeklétszámot és az új oktatási törvény adta lehető­ségeket. megállapítható, hogy az óvodák dolgozóinak mun­kakörülményei sokat javul­tak. Lehetőség nyílt az elmé­lyültebb szakmai munkára, a gyermekek differenciáltabb nevelésére. A gyömrői bölcsőde har­mincöt személyes, de jelenleg negyvennégy 3 éven aluli ap­róságot nevelnek falai között napközben. A képesített ne­velők aránya itt is kedvező, hiszen a gondozónők 75 száza­léka rendelkezik az előírt szakmai végzettséggel. Kicsi mosókonyha Sajnos az épület korszerűt­len, a felnőtteknek nincs öltö­ző- és mosdóhelyiségük. Kicsi a mösókonyha, elavultsága ne­hezíti a technikai személyzet mindennapi munkáját. Minden bölcsődei dolgozó saját ott­honnal rendelkezik, a tanács telekkel és építési segéllyel támogatta a családiház-építő- ket az elmúlt években. G. J. ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1988. ÁPRILIS 19., KEDD Ha több a szál, nagyobb az előny Mikor nagy a család manapság? „A mi államunkat jól-rosz- szul megépítették, s most ne­künk kell egy családdá téve Ibelülről is felépítenünk” — mondja Németh László 1962- ben írt Nagy család című drámájának egyik főszereplő­je. Németh László modellje a régi nagy család, ahol generá­ciók éltek együtt, összetartó erő a vérségi kötelék és a gazdasági kényszer volt; tud­niillik az, hogy a földet, a műhelyt a családnak meg kell tartani, mert abból élt min­den tagja. Funkcionális kötelék A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egv-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családokat eltart­son. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi nagy családok töltsék ki az űrt; egymást tolerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy- egy nagy család. Illúzió? Le­het, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a husza­dik század vége felé nagycsa­ládon. A . családdal több tu­dományág is foglalkozik, kö­zös megállapításuk, hogy; a legkisebb társadalmi intéz­mény, alapegység, amely leté­teményese a társadalom fenn­maradásának. Biztosítja a tár­sadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelését. Kik tartoznak a nagycsalád­ba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szocio­lógiai értelemben ezek a csa­ládok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nem csak a vérségi, hanem funkcioná­lis kötelék is összetartja, s sajátos szokásrend szerint él­A szépség sohasem hátrány m. w A szépség nem hátrány, tartja magát nagyon szilárdan a régi mondás. És valóban lehet szimpatikusabb dolog annál, hogy egy fodrászüzlet (a Gyömrői Lakatos- és Szolgál­tató Ipari Kisszövetkezet 1-es számú egysége) dolgozói ma­guk is nagyon szépek? A jobb oldali felvétel Szabó Csilla kozmetikust örökítette meg munka közben. A nemrég felújított fodrásziiz- letben, a szép környezetben jobban megy a munka is. Alsó képünkön Burján Szilvia fod­rász és tízéves kuncsaftja Hor- nyák Viktória látható (Aszódi László Antal felvételei) m nek, mely csak arra a család­ra jellemző. Kiegészítésül né­mi statisztika: 1960-ban a magyar családok 28.5 százalé­ka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 szá­zaléka kétgenerációs, s mind­össze a családok 7,5 százalé­ka nevezhető nagycsaládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csökkent, s majdnem kizárólag falun él­nek. Mivel a nagycsalád is a tár­sadalom fennmaradásának le­téteményese, ezért mindenek­előtt a gyermekek szempont­jából kell vizsgálnunk, hogy mi a nagycsaládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagycsalád nyitott — mert er­re kényszerül — s több visel­kedési mintát lát a gyermek. Fejlődésének első három évét az anya szerepe határozza meg, ami a nagycsaládban ki­egészül a nagyanyai szerep­pel is. Ezek erősíthetik egy­mást, de komoly korai sérü­lések forrásai is lehetnek a gyermekben. Fontos az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai ma­gatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési ké­pességét — szakszóval szocia­lizációját. Az édesanya és az édesapa, illetve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyer­mek értékrendjének kialaku­lására. Egy fedél alatt A nagycsalád, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny- anvós, fiú-após vagy egyéb el­lentét. akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagy- család alkalmasabb a „reszo- cializációra”, tehát az útté- vesztés után a magára talá­lásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és a kötelék. Az természetes, hogy nagy­anyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, ke­vesebb ideje jut a családra. Tűrőképességéi: próbára teszi a munkahely is, s otthoni al­kalmazkodóképessége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részé­ben kritikusan nézi ezt. A család egy-egy markánsabb egyénisége maga mellé vonz­za a többieket, s kialakul két- vagy többpólusú család. Igen komoly sérülések, halá­lig be nem gyógyuló sebek keletkeznek így. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a nagycsa­ládok gazdaságilag, kulturáli­san részben a társadalom pe­reméről jönnek. Városokban közismert a „lumpen nagy­család”, míg falvakban szem­beötlő a cigány származású nagycsaládok meglehetősen nagy száma. A többszörösen hátrányos helyzetből indulnak gyerekek az életnek. Ezért ne­héz beépülésük a társadalom nagy családjába, de nem le­hetetlen feladat. A buktatók ellenére a mér­leg előnyserpenyőjében sokkal több van. S erre kell építe­nünk. Ehhez azonban meg kell hogy változzék családvé­delmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közös­ségi szemléletünk. Természetesen mindez jám­bor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek. Min­denekelőtt a lakás. A nagy­család egyik jellemzője a kö­zös fedél. Azt hiszem, hogy ilyen családegyesítési prog­ramra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Szocialista típusú Átmeneti korban élünk, mondjuk gyakran közhelysze­rűen vagy felmentést keresve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhetünk. Mégis hi­szem azt, hogy valakit minél főbb szál köt a család minél több tagjához, annál szilár­dabban meg tud állni az élet­ben. Ezt nevezehetjük akár közösségi típusú, akár szocia­lista típusú nagycsaládnak. Közösségi célokra 1988. április 23-án este 7 órától a Vöröskereszt egyik monori alapszervezete bál( rendez. A belépőjegy ára 60 forint, tombola, zene, büfé. A zenét Gazda József szolgál­tatja. Jegyek a helyszínen is vagy Attila u. 24. szám alatt kaphatók. Beíratás A helyi tanácstól kapott tájékoztató szerint Vecsésen a tanköteles gyermekek beíratá- sa az alábbi időpontokban tör­ténik: 1988. április 22-én. pén­teken 8—18 óráig és április 23-án. szombaton 8—10 óráig. Kérik a szülőket, hogy a jel­zett időpontban tegyenek ele­get kötelezettségüknek. Kulturális program Gyömrőn kedden 17 órától autóvezetői tanfolyam, 18-tól karate, az úttörőházban 15-től a lövész; 16.30-tól a számító­gép szakkör foglalkozása. Monoron 14-től a DSK asz­talitenisz-edzése, 17.30-tól ka­rate, 18-tól angol nyelvtanfo­lyam felnőtteknek. Monoron a filmszínházban video 18-tól: Szemet szemért (színes, amerikai kalandfilm). 20-tól: Menekülés New York­ból (színes, amerikai film). Mendén 17-től ifjúsági klub- foglalkozás. Start munkaközösség szeméi1; gépkocsi- és segédmotor-vezet tanfolyamat indít 1988. április 2 én 17 órakor Monoron, a Munká őr úti iskolában. Jelentkezés Dec F. u. 2. sz. vagy a helyszíne részletfizetési lehetőséggel. Apróhirdetések Esztergályost éa beta­nított munkást felve­szek. Érdeklődni le­het Maglód, Apafii u. 25. szám.______ Megnyílt a volt piac­téri cipőbolt ú.i he­lyén: Monor Forrás Áruház melletti üzlet­sor. Juhászt keres — lehe­tőleg egyedülállót — Barcsy Lajos. Monori- erdő, Csalogány u. 8. sz. adatti lakos. Lakást biztosít, bérezés meg­egyezés szerint. Monoron, a Pozsonyi úti lakótelepen 80 négyzetméteres 1 -f 2 félszobás, étkezős, gázfűtéses, I. emeleti öröklakás eladó. Ér­deklődni az esti órák­ban, Pozsonyi úti la­kótelep. ül. lépcsőház I. em. 7. Ribár. Kőműves, ács, tetőfe­dő szakmunkások je­lentkezését várom. — Cím: Monor, H. Ko­vács J. u. 21.. délután 5 óra után. Műkövest és hozzáér­tő segédmunkást fel­vennék. Háryné. Mo- nor. Deák F. u. 61. PN-es 1200-as Lada friss műszaki vizsgá­val eladó. Dr. Egyed,, Monor. Kossuth L. u. 76. szám, __________ K edvezményes tisztí­tás! Április 15.—máius 3l-ig mindenféle tisz­tításra 20 százalék ked­vezményt adok. Magó- c si r u ha t is ztító mes - tér, Monor, Kossuth L. u. 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom