Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1988. ÁPRILIS 18.. HÉTFŐ Az élet tornácán Kazinczy-jeívény a legjobbnak Szépen beszélő úttörők Április 11-én, a költészet napjáu rendezte meg a Vác városi úttörőelnökség a Kazinczy szép kiejtési verseny területi fordulóját. A verseny helyszínét — és szervezési segítséget — a Madách Imre Művelődési Központ biztosította. Tizenegy úttörőcsapat, 32 versenyző indult, 5—ti. és 7—8. osztályos kategóriában. Első fordulóban a szabadon választott szöveget olvasták fel a pajtások. Erre magyartanáraik segítségével még otthon bőven volt idejük. A verseny második része biradt le mögötte Hanyecz Lívia a váci Földváry Károly úttörőcsapat tagja (Árpád úti iskola) ; a harmadik helyezett Halász Emese Vámosmikolá- ról. Az 5—6. osztályos kategória győztese Jászberényi László (Vámosmikola), második Molnár Krisztina (Árpád u. iskola), harmadik Ripper Henrietta (Rád). Az idei verseny ezzel lezárult — de a szép magyar beszédnek mindennapjainkat kell átfognia! Tirributik Tanév végéig Minden hétfőn nyitva Szokott helyén, a művelődési központban, ismét árusít a tinibutik. A tanév végéig minden hétfőn várja a vásárlókat délután 4-tól 6-ig. Kínálatuk változatlan. Most is hoznak gyermekruhákat 3—6 éves korig, s árumat, melyek o,~ csóbbak. mint a kereskedelemben, nemcsak a tini korúak, de a felnőttek is megvásárolhatják, ha éppen egyezik a I méretük. A vízművek tmk-brigádja a vízgépészeti munkákat végzi. Kurdi Sándor, Andó László és Szivák László a szűk aknában cseréli a búvárszivattyút. (Vimola Károly felvételei.) A munka része a gyógyulásnak Talán a pokol tornácához hasonlóan, az életnek is van tornáca. Olyan allomásféle lehet ez, különös előszoba, ahol bebocsátásra, újjászületésre várnak azok. akik rettenetes mélységekből kapaszkodtak fel idáig. Hogy kik ők? Hányán vannak? Miféle bűnöket követtek el akár magukkal, akár embertársaikkal szemben? Nem fontos. A lényeg, hogy változni akarnak. Ám megváltozni képtelenség máról holnapra. Az újrakezdésnek éppoly sajátos a levegője, mint a nagyon magas hegyeknek. Eleinte csupán elviseli azt az ember, alkalmazkodik hozzá, majd lassan megszokja. Túl az aluljárón, a Deákvári fasorra kanyarodva a telephelyek, kirendeltségek, részlegek után egy drótkerítéssel körülvett hatalmas terület található. Csupán egyetlen faépület árválkodik rajta szerényen, jelentéktelenül. „A Gödi Tsz Alkohológiai Rehabilitációs Üzeme” — állhatna az egyelőre nemlétező tábla a ház homlokzatán. Az udvaron vagy öten műanyag flakonokat mosnak. A sárga hengertesteket még élénkebbre színezi a déli nap. A bejárat mellett hatalmas papírköteg tornyosul. Odabent, közvetlenül balra, az egyik szobát szintén kartonhegyek töltik meg. Az asztaloknál néhány munkaruhába öltözött férfi papírlapokat hajt félbe. Arrébb címkét ragaszt valaki, ugyanazokkal a takarékos mozdulatokkal tízszer, százszor egymás után. — Nyomdai megrendelés — magyarázza az üzem vezetője Albert Péter. És mivel nem látok gépeket, még hozzáteszi: — Az összes feladatot puszta kézzel végzik a dolgozóink. Mivel mielőtt kijönnek, a kórházban nyugtátokat szednek, nem is engedhetnénk őket gépek mellé. Persze így nem hajt igazán hasznot az itteni munka, de nem is ez a lényeges. Az üzem az addictológiai osztály kihelyezett telepe, melyet a gödi tsz tart fenn. Elsődleges célja az alkoholisták munkaterápiás kezelésében való részvétele, ezeknek az embereknek visszasegítése az életbe. — Mostanában annyit hallani a gazdaságosságról. Lehetséges. hogy egy termelő- szövetkezet csupán emberbaráti okokból lemondana a nyereségről, illetve egyenesen ráfizetne? — Ráfizetésről azért szó nincs. Mikor egy évvel ezelőtt létrejött az üzem, már elvárásként szerepelt, hogy termelje meg legalább fenntartásának költségeit. Ez körülbelül másfél millió forintot jelent. Az igazi gondok ott kezdődnek, hogy kénytelenek vagyfink emiatt mindent elvállalni. Nincsenek tartós megrendeléseink, két-három hetente újra munka után kell nézni. Az első esztendő jobbára ilyen vergődéssel telt el. Induláskor a váci és vidéki vállalatoktól egyaránt rengeteg ígéretet kaptunk, melyek azonban sajnos Ígéretek maradtak. Egyedül a DCM végeztet velünk rendszeresen raklap javítást, valamint a Pest Megyei Nyomda Vállalat és az áfész nyomdája ad folyamatosan feladatokat. Ám ezek filléres dolgok — lévén kézi munkák — fennmaradásunkhoz sok ilyen megbízásra lenne szükség. — Nem az az oka a rendelések elmaradásának. hogy nem bíznak az alkoholistákban? — Valóban többször találkoztunk ilyen hozzáállással. Amint valahol megtudják, kikkel fognak szerződni, rögtön tudni sem akarnak arról. Irtóznak a gondolattól, hogy „nehéz emberekkel” dolgozzanak együtt. Pedig nálunk olcsóbb a munkaerő, nem kell annyit fizetni, mint másutt. És mégSeflf... Ha viszont nem találunk munkát, értelmét veszti a munkaterápia is. A telephely akkor nem különbözne a kórháztól. — Kissé akadozik eszerint az a sokat emlegetett rehabilitáció. Talán legelőször az alkoholistákkal kapcsolatos előítéleteinket volna jó levetkőzni? — Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a dolgozóink nem teljes értékű munkások. Bár ide csak az a 15— 20 munkabíró beteg jár ki. ennek ellenére a pillanatnyi állapotuk döntően befolyásolja a termelést. Például mindegyikük roppant érzékeny, egy-egy front után ötven százalékkal is visszaesik a teljesítményük. Éppen emiatt nem vállalhatunk szoros határidős megbízásokat. — És a betegek hogy érzik magukat? Nem tekintik nyűgnek azt a napi öt órát? — Biztosan találhatnánk olyat, aki nem szeret kijönni. Mégis a többség örül az elfoglaltságnak. Munka közben jobban telik az idő, ráadásul nem dolgozik senki ingyen. Igaz, hogy a bértömeg nagy részét a kórháznak utalja át a termelőszövetkezet, de a betegek is kapnak a pénzből. Ha mást nem, legalább a napi cigarettára valót megkeresik. — Kötelező a munka? — Az önkénteseknek nem, aki viszont kényszer-elvonókúrán van, annak igen. De hát mindez része a terápiának, és így része a gyógyulásnak is Faiusy Zsigmond Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): április 19-én és 20-án este fél 6 és fél 8 órai kezdet tel, felemelt II-es helyáron játsszák 16 éven felüli nézőknek az 1987-ben készült Tiszta Amerika című magyar filmet. Rendezte: Gothár Péter. Főszereplői: Lukáts Andor, Trula Hoosier, Stafford Asha- ni és Szirtes Ádám. zonyult nehezebbnek: a központilag kiküldött — a helyszínen felbontott — borítékból előkerültek a kötelező szövegek: 5—6. osztályosoknak Tamási Áron Egy vándorlegény megérkezik, 7—8. osztályosoknak: Móra Ferenc Újszegedi jegyzet. E szövegrészieteket kellett jól értelmezve, szép kiejtéssel és hanglejtéssel felolvasniuk a gyerekeknek. Itt sok esetben kevésnek bizonyult a 4 percnyi felkészülési idő, amit a szöveg megismerésére kaptak. Némelyik szó kimondásával. mondat megfelelő tagolásával bizony meggyűlt a bajuk. A legjobbaknak ez is sikerült. A tét nem volt csekély: a győztes pajtás mehet e nyáron Csillebércre a Ka- zinczy-táborba. Itt Kazinczy- jeívény és Péchy Blanka művésznő alapítványa értelmében 500 forintos könyvutalvány volt a jutalom. Idén ezt a díjat a 7—8. osztályosok kategóriájának győztese Schilling Árpád — a Radnóti Miklós úttörőcsapat tagja — vehette át. Felkészítője Tányéros József. Csak hajszálnyival maNyitás: május elsején Medence és környéke A Generál Kisszövetkezet kőműves dolgozói végzik a váci strand felújítását. Az enyhe tél ellenére meglehetősen sok kőlapot kellett cserélni (ami nem dicséri az öt évvel ezelőtt végzett kivitelezési munkákat). A medence és környékének javítása mellett sor ikerül egy új, nagy teljesítményű búvárszivattyú beszerelésére Sipos Ferenc kőműves az úszómedence felhólyagzott kőlapjait vésővel szedi fel. Április közepén már vízzel tölthetik fel az uszodát. Megszégyenítés A fűtő nem tudott bemenni a kazánházba: munkahelyét zárva találta. Aztán meglátta a ház faliújságán a „nyílt levelet”: „T. Lakóközösség! Értesítem a *T. lakókat, hogy ... fűtővel, határozatlan időre szóló munkaviszonyát, mint közös képviselő a Mt. 26. paragrafus (1.) bekezdése alapján 1988. ápr. 1-jével felmondtam ...” A lakókhoz intézett— és öt lépcsőházban kifüggesztett — levélről hiányzott a dátum. És hiányzott az a levél is, amelyet magának az érintettnek kellett volna megkapnia ... Az érintett, a fűtő, úgy jutott ehhez a levélhez, hogy egyet levett a hirdetőtábláról — és lefénymásoltad magának. Hogy ez a felmondás így szabályszerű-e, ezt a szakemberek vannak hivatva eldönteni. Hogy emberséges, emberi-e, azt talán egy kívülálló is meg tudja ítélni. Ha másból nem, hát abból, hogy az érintett mennyire érzi megalázva magát... Faliújságon közlik vele, hogy felmondtak neki — sejtetve az indokokat is Amelyeket legfeljebb a faliújságon cáfolhatna meg az érintett, ha jó hírét meg akarná őrizni a házon vagy a lakóközösségen belül.. Természetesen, lehetsé ges, hogy a közös képviselt indokai helytállóak, módszere azonban kevésbé. — De hát úgy látszik, a faliújság is nagyhatalom — lehet élni vele, és lehet visz- szaélni ... — gó Miért nehéz ma fiatalnak lenni? Hiányzó követhető minták A közvéleményben közhelyek élnek: „Könnyű a mai fiataloknak”, „bezzeg a mi időnkben .” — halljuk gyakran. Sokan állítják, hogy anyagilag sokkal jobb a mai fiatalok helyzete. Más szempontból viszont, például az értékorientáció, az erkölcs és az etika vonatkozásában nehezebb. Rosszul tesszük, ha állandóan összehasonlításokkal próbáljuk a fiatalokat egy más közérzetről meggyőzni. Nem lehet banális összehasonlításokkal kialakítani egy más életérzést, nem lehet a mai fiatalok nehézségeit azonosítani azokkal a nehézségekkel, amelyeket a mai idős nemzedék és a középnemzedék élt meg a maga ifjúkorában. A családok és a helyi közösségek összetartozása régen mérhetetlenül erősebb volt. Úgy közvetítettek saját közösségi kohéziójuk révén életmintákat, értékrendszereket, normákat, hogy ezeknek a megkérdőjelezhetősége szinte fel sem merült. Ma gyengébb, ingatagabb étrékrendszerekkel élünk, hisz nyilvánvaló, hogy az új értékrendszerék lassabban épülnek fel, mint ahogy a régiek lebomlanak. A fiatalok viszont — az idősebb nemzedékektől eltérően — türelmetlenebbek, és türelmetlenségüknek bizony sokszor hangot adnak. Az is előfordulhat, hogy nem megfelelő formában, módon és hangnemben teszik. Néhány évtzeddel ezelőtt családon belül nőtt fel a fiatal. Egy mai gyermek fejlődésének állomásai: bölcsőde, óvoda, napközi, kollégium — és időnként talán találkozik az anyjával, esetleg az apjával. A tágabb családdal pedig szinte kizárólag csak temetésen, esküvőn. A mai fiatalságnak nagyobb lehetősége van az autonómiára. és nagyobb az autonómiaigénye is. A nagy kérdés azonban az, hogy tud-e cselekvésre váltani az autonómiából?! Mert ha nem tud, akkor nincs önértéke, akkor meddő teher, amivel nincs mit kezdeni. Talán egyszer, majd sok év múlva, a mi fiataljaink Is azt mondják: „Bezzeg a mi időnkben sokkal nehezebb volt” ... Dr. Bartha Gyula Lakáseladás Először a sejcei 48 lakást ajánlja fel megvételre a lakóknak a DCM. és valószínűleg a többi vállalati lakás is eladásra kerül. A gyárnak, a birtokában levő több mint 600 lak*s_ fenntartása mintegy io millió forintba kerül évente. Társasút, kirándulás Április 18., hétfő: Délután Madách-nap a művelődési központban, az általános iskolásoknak. — 18 órakor Rockfórum az ifjúsági klubban. — 18 órakor a Dunakanyar Fotóklubban dr. Pásztor Gábor tart diavetítéses útibeszámolót Irány a Nordkapp (Legoiand) címmel. Április 19., kedd: 10 órakor a 34-es teremben dr. Nagy Magdolna előadása Űj élelmi- szeripari termékek a gyermek- élelmezésben címmel. Ugyanott termékbemutató. — 14 órakor vezetők klubja a váci Technika Házában. — 18 órakor TIT-előadás a HNF nőklubjában: Gyönyörködtető virágok, gyönyörködtető festmények. — 18 órakor a 47-es teremben levetítik a Valahol Európában című filmet, majd vita. Április 20., szerda: 16-tól 18 óráig Négyszemközt a pszichológussal (42-es terem). — A pedagógusklub tagjai kétnapos kirándulásra indulnak. Úti cél: Graz és Bécs. — 17 órakor a 8-as teremben Pénzes Adrienn diavetítéses előadása Japánról. — Egyidejűleg a cukorbetegek klubjában Angyal József né tart előadást. — 18 órakor idegenben játsszák a Zalaegerszegi TE— Váci Izzó labdarúgó-mérkőzést. Április 21., csütörtök: Alföldi festőművészek tárlata a főtéri görög templomban — Fel- szabadulási középiskolás mezei futóverseny. — 17 órakor a Dunakanyar Eszperantó Klubban : nyelvtanulás, társalgás. — A művelődési központ színháztermében az Evita bemutatója, a Rock Színház előadásában. Április 22., péntek: Felszabadulási általános iskolás mezei futóverseny. — 15 órakor az Esze Tamás laktanyában Majár János megnyitja Tamási János festőművész kiállításút. — 15 órakor propagandisták napja az MTESZ-szék- ház dísztermében. — 18 órakor a Dunakanyar Fotóklub ifjúsági csoportjának foglalkozása a művelődési központ 4-es termében. Április 23., szombat: A Hajós Alfréd Diáksport Egyesületben hajójavítás, csónak- házmegnyitás. — Az ifjúsági kiub tagjai kirándulnak. — Az úttörőházban: Napsugárprogram, egészségnevelési vetélkedő kisdobosoknak. Április 24., vasárnap: A Börzsöny Természetjáró Kör tagjai reggel nyolc órakor találkoznak a váci MÁV-állom,á- son. A mai, kb. 16 kilométeres túra útvonala: Dömösi rév, Vadálió-kövek, Prédikálószék, Szőke-forrás völgye. Idomított kutya Budapest Nyugati, pár perc a vonat indulásáig. Sietnék, ám egy kutya áll előttem. Szűköl. nem akar a mozgólépcsőre fellépni. Lábait szétveti. remeg. Gazdája ordítva nógatja: — Te egy osztályon felüli, idomított kutya vagy, neked ezt tudnod kell! A kutya láthatóan nincs ezzel tisztában, és fél. —No, majd én megmutatom! — lihegi a férfi, és a póráznál fogva felvonszolja a lépcsőre az állatot. A lépcső felső fésűje súlyosan felsérti a kutya lábát. A piros nyomok a vonatig vezetnek. S ott, a vasúti kocsi lépcsőjénél látom, hogy emberünk oldalba rúgja a szűkölő ebet. Rekedten szidja: — Te dög. minek vettelek és idomíttattalak drága pénzen, ha még ezt sem tudod! Félve ugyan a felzaklatott állattól, megsimogatom az eb fejét: — Te, te, te, szerencsétlen állat! — más ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap*
