Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1988. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Csökkenteni a ráfordításokat Termékeiket külhonban is keresik Körzetünk legnagyobb me­zőgazdasági üzeme a Monori Állami Gazdaság, amelynek működési területe kiterjed a gödöllői, nagykátai és ceglédi vonzáskörzetre. Tavalyi gaz­dálkodási eredményük elég kedvezően alakult, hiszen a termelési érték félmillió hí­ján elérte az 1 milliárd 100 millió forintot, az ehhez já­ruló nyereség 58,1 millió volt. Külön említésre méltó a nem rubel elszámolású export di­namikus emelkedése. Kevesebb termés A növénytermesztési főága­zatban a 25 millió forintos eredményromlást a tervhez viszonyított 4,7 milliós költ­ségemelkedés, a nagymértékű (16 milliós) hozamelmaradás és az ebből adódó értékesítés elmaradása okozta. Sajnos az egyes ágazatok szűkített önköltségei majd­nem minden növény esetében meghaladták az előirányzot­tat. Ezért az idei feladatoknál meghatározó jelentőségű lesz a költségek radikális csök­kentése. Tavaly a szántóterület 40 százalékán termesztettek ga­bonát az állami gazdaságban. Az őszi csapadékszegény idő­járás és a téli fagy miatt az optimális tőszámnak csak 40 —50 százaléka fejlődött ki, ennek következtében a búza és a rozs termésátlaga jelen­tős mértékben elmaradt a ter­vezettől. A hozamelmaradás miatt 3 ezer 700 tonnával ke­vesebb gabonát tudtak érté­kesíteni. összességében a ka­lászosok 10,6 millió forint veszteséget okoztak a gazda­ságnak. Ezzel szemben a vártnál jobb eredmények születtek a kukoricatermesztésben. A 6 és fél tonnás hektáronkénti át­lagtermés kiemelkedő ered­ménynek számított. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a „be­tervezett" veszteség helyett 1.4 millió forint nyereséget köny­velhettek el az ágazati elszá­molásban. Az elmúlt évben először foglalkoztak hibridkukorica- termesztéssel. A termelési ta­pasztalatok hiánya nem érez­tette hatását az ágazat ered­ményében. A jelentős — hektáronkénti 1.7 tonnás — termésátlag­emelkedés és vele párhuza­mosan az önköltség csökkené­se csaknem egymillió forinttal javította az ágazat eredmé­nyét. A legnagyobb ráfizetés a mustártermesztésben kelet­kezett. A monoriak tavaly ezer hektáron foglalkoztak ezzel a fontos növénnyel. A tervezett termésnek azonban csak az esyharmadát. sikerült betaka­rítaniuk. A borsóról és a nap­raforgóról sem lehetett ked- - vezően beszélni. Kísérleti jelleggel próbál­koztak az áliami gazdaságban új. eddig még nem termesz­tett növények (kömény, lencse, menta, kapor és olajtök) meg­honosításával. A csévharaszti gabonafeldolgozó üzem annak idején sokba került, de az onnan kikerülő termékek sokat is hoznak az állami gazdaság konyhájára. (Aszódi László Antal felvétele) Új telepítések A takarmánynövények vo­natkozásában már sokkal több jót lehet elmondani. Mind a silókukorica, mind a lucerna termésmennyisége elegendő­nek látszik az állattenyésztés idei szükségletének kielégíté­sére. Szólni kell még az egyetlen kertészeti kultúráról, a szőlő­ről. A termőszőlő területe je­lenleg 229 hektár. A fagykár miatt óvatosabban terveztek a szakemberek, így a 4,4 tonnás hektáronkénti termés lénye­gében nem jelentett csalódást. Földrajzi adottságuk miatt szükséges továbbra is ezzel a kultúrával foglalkozniuk. A három évvel ezelőtti fagykár miatt 93 hektár ültetvényt kellett kiselejtezniük. Az 1986/87-es években 56 hektárt telepítettek be kor­szerű fajtákkal, s az idén — a kedvező piaci feltételek mi­att — további 37 hektár tele­pítését tervezik. Ezzel gya­korlatilag pótolják a kiselej­tezett területeket. Hazánkban kevés mezőgaz­dasági üzem dicsekedhet az­zal, hogy az állattenyésztés nyereséges. A monoriak sem, mert a főágazat tavalyi „ered­ménye” 17 millió veszteséget mutatott. A sertéstenyésztés és -hizla­lás során keletkezett a legna­gyobb veszteség, de a szarvas­marha-tenyésztésben kelet­kezett ráfizetés sem elhanya­golható nagyságrendű. Meghatározó jelentősége van a Monori Állami Gazda­ságban a csévharaszti gabona­feldolgozó üzemnek. Csak egy számot említünk ennek igazo­lására: az üzem 36,7 millió fo­rinttal túlteljesítette tavalyi eredménytervét. Tevékenysé­gei közül kiemelkedő az úgy­nevezett humán extruder vo­nal. Az itt előállított közked­velt Trúdi-család nemcsak belföldön kersett termék, ha­nem külhonban is egyre jobb hírnévnek örvend. Ugyancsak jelentős ered­ményjavulást értek el a P/iyiafor-termékeknél. S bár a termékek önköltsége túllép­te a tervezettet — elsősorban a foszforalapanyagok folya­matos áremelkedése követ- kezetében —, az értékesített mennyiség szembetűnő növe­kedésének köszönhető a nye­reségemelkedés. A fokozódó kereslet annál is inkább örvendetes tény, mert országos szinten az ál­latállomány csökkenése miatt éppen ellenkező tendencia ta- pasztalható. Sajnos az importalapanya­gok várható áremelkedése a jövőben ezen termékek gaz­daságosságát is rontani fog­ja. A gabonafeldolgozó üzem egyik legfontosabb terméke a gabonapehely, mely részben alapanyagként további feldol­gozásra, részben értékesítésre kerül. A pelyhesítő üzemet tavaly bővítették, amely 900 tonna többlettermelést ered­ményezett. A honi, valamint belga és olasz piacon egy­aránt sikerült kedvező árat kialkudniuk, mely a költség- többletet ellensúlyozta. Az eredmény számottevő javulása volt megfigyelhető a .frakcionáló üzemnél. Az elő­állított malomipari termékek közül a magasabb értéket képviselő grízek aránya csak­nem 9 százalékkal meghalad­ta a tervezettet. Kedvező kilátások Nehéz, de eredményes esz tendőt tudhat maga mögött i Monori Állami Gazdaság. Az első negyedévi eredményekből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de a szakemberek véleménye sze­rint az évindítás jól sikerült. Az őszi vetésű növények­ben nem keletkezett fagykár, a soros teendőkkel is meg felelő ütemben haladnak i gazdaságbeliek. Gér József Vecsésen Falugyűlés A Ferihegyi repülőtér zaj- gátló övezeteiben teendő kör­nyezetvédelmi intézkedések' rőt falugyűlésen tart tájékoz­tatót Urbán Lajos közlekedési miniszter április 19-én, ked­den este fél hatkor Vecsésen, a Vörös Hadsereg útja 76, szám alatti gazdakör helyisé gében. Vízhiány várható Közlemény A PVCSV monori üzemcgy sége értesíti a fogyasztókat, hogy a víztározók tisztítása miatt 1988. április 19-én. ked den reggel 8 és déli 12 óra között Monoron viznyomás csökkenés, a magasabban fék vő helyeken vízhiány várható, a csapokból folyó víz zavaros sá válhat, de fogyasztása az egészségre ártalmatlan marad A nyomáscsökkenés Gomba, Bcnye községeket nem érinti, Jubileum a könyvtárban Megszerettetik a kicsikkel is Már hónapok óta szokatlan látványra figyeltem föl a maglódi nagyközségi könyvtár környékén. Egy héten több­ször is találkoztam ugyan­azokkal a gyerekekkel, hónuk alatt nagy reklámszatyorban könyveket cipeltek. Láttam, hogy a legújabb Moldva-, Ber- kesi-kiadásokat szorongatják, sőt egyikük kezében Homérosz Iliásza volt. A minap kíván­csian kérdeztem őket, vajon ők olvassák-e ezeket. Bölcs bagoly Szó sincs róla, hangzott a válasz. Bár ami igaz, az igaz, néha belekukkantanak néme­lyikbe, de őket jobban érdek­lik az ifjúsági regények és az útleírások. Egy részük tagja a könyvtár keretén belül műkö­dő „Bölcs bagoly” természet­tudományos szakkörnek, veze­tőjük Almási Gyuláné pedagó­gus. Érdeklődési körüknek megfelelően biológiával, csil­lagászattal, földrajzzal kapcso­latos témákat dolgoznak föl. Megbeszélik, mit olvastak, mit tanultak belőle. Baráti kö­rükkel együtt, tanáraik és a könyvtárosok kérésének eleget téve. már régóta önként vál­lalták. hogy idős embereknek, betegeknek házhoz viszi k- hozzák a könyveket, elbeszél­getnek velük. Tehát ezért lát­ni őket sűrűbben a könyvtár környékén. Ezek után most már kíván­csian kerestem föl a könyvtár vezetőjét, Berecz Tamásnét, hiszen ahol még a gyerek ol­vasók is ilyen lelkesek, ott va­lami különleges dolognak kell lennie. — Szó sincs semmi „bűbá- josságról”, — mentegetődzik mosolyogva a nagyon szimpa­tikus vezetőnő. — Egyedüli titkunk, hogy igyekszünk szű­kös anyagi helyzetünkhöz mérten szinte minden újon­nan megjelent könyvet besze­rezni, és 43-féle folyóirat, heti és napilap, illetve szaklap jár a könyvtárba. Ezeket az ol­vasók nagyon igénylik, szere­tettel fogadják és rendszere­sen tanulmányozzak. Huszon­négyezer kötetes könyvtárunk könyveihez még a nyaralói óvoda mellett lévő fiókkönyv­tárban és a Petőfi téri iskolá­ban lehet hozzájutni. Igen magas — csaknem 1 ezer 500 — a rendszeresen ol­vasók taglétszáma. Igaz, a há­rom helyen lévő kölcsönzés ellenére nagyon szűkös körül­mények között dolgoznak, és egy régi filmvetítőn liívül semmi technikai eszköz nem áll rendelkezésükre. Hasznos kapcsolatok Éppen ottjártamkor volt egy óvodás csoportnak gyer­mekrendezvény, amit egyéb­ként rendszeres kedvcsináló­nak tartanak ilyen kicsiknek is. Megtekintették a könyvtá­rat, ismerkedtek a könyvek­kel. A lelkes könyvtárosok otthonról hozott lemezjátszóról és magnóról játszották le a gyerekeknek saját lemezeiket, kazettáikat. A fenntartó községi tanács­csal nagyon jó a kapcsolatuk, lehetőségekhez képest a könyvbeszerzési keretet évek óta megemelve kapják. Sajnos a könyvek és folyóiratok ug- rászerű áremelkedése nagy gondot okoz. Az olvasók rend­szeresen kérik, igénylik, hogy lemezeket, kazettákat is sze­rezzen be a könyvtár, de saj­nos a költségvetésből erre nincs lehetőség. Még az is nagy gondot okoz, hogy az úgynevezett sikerkönyvek eléggé elhasználódnak, újbóli bekötésükre nincs lehetőség. Pedig nagyon sok könyv meg­menthető lenne a selejtezés­től. Sokan javasolták, kérték az olvasók közül a beiratkozá­si díj felemelését. Jelenleg felnőtteknek 3, a gyerekeknek egy forint évente, önkéntesen is szívesen a többszörösét fi­zetnék, a felemelt díjból új könyveket szerezhetnének be, a régi könyvek állagmegóvá­sát végezhetnék belőle. Ennek a lehetőségét most vizsgálják. Két közvetlen munkatárs dolgozik segítésképpen, Hegyi Gyuláné gyermekkönyvtáros, aki egyúttal irányítja, tanítja a Ki mit tud?-on is nagy kö­zönségsikert aratott könyvtári bábcsoportot is. Rendszeresen fellépnek rendezvényeken, is­kolai játszódélutánokon. Má­sik munkatársuk Dolgos Ká- rolyné nyugdíjas, szintén so­kat segít. Rendhagyó órák Nagyszerű a kapcsolatuk a művelődési házzal, az óvodák­kal, iskolákkal. A pedagógu­sok rendszeresen igénybe ve­szik a könyvtár szolgáltatá­sait, csoportos foglalkozásokat, rendhagyó órákat tartanak. A könyvtárban vetélkedőket, író­olvasó találkozókat rendez­nek. Ebben az évben üneplik meg a könyvtár fennállásá­nak huszonötödik évforduló-' ját. Ebből az alkalomból ben­sőséges ünnepet rendeznek, ahová meghívják a régi olva­sókat, könyvtárosokat és ifjú könyvbarátokat is. Marczi Ferenc Évente nyolcmillió hódfarkú Felújították a gépeket Készen állnak az üzemkez­désre az Észak-Dunántúl ha­gyományos technológiával dol­gozó téglagyárai, a korszerű üzemek pedig a nagyjavítások után már megkezdték a ter­melést. Az Észak-dunántúli Tégla- és Csexépipari Vállalat gyáraiban mintegy 30 millió forintot költöttek a gépek, be­rendezések felújítására. Ez az összeg elegendőnek bizonyult, mivel az utóbbi tíz évben egy- milliárd forintos beruházással megújított technika elsősorban körültekintő karbantartást és nem ennél jóval pénzigénye­sebb cseréket, pótlásokat igé­nyelt. A vállalat ebben az évben 180 millió tégla és 26,2 millió cserép előállítását tervezi. Cse­répből ez több a tavalyinál, mivel a próbaüzemelést köve­tően a napokban megkezdik a folyamatos termelést az éven­te 8 millió hódfarkú cserép előállítására alkalmas új csor­nai gyárban. Tárlatlátogatóban A lakóhely hűséges megörökítője Tegnap zárult a gyöm- rői 1. számú iskola aulájá­ban dr. Patkós József he­lyi pedagógus, festő kiál­lítása, 1987. június 2-ai számunk­ban írtunk először Patkós Jó­zsefről, amikor Reitz János maglódi festőművésszel volt közös kiállítása. Akkor egy Rilke-vers díszítette a tárlat- látogatásra invitáló meghívó­jukat: „Sejtelmem még ko­rántsem kész: / bánat és si­ker nem ragadta / új mar­kolással teljes diadalra / és mégis: ez a sok kusz vonal­ka / valami komoly és egész. .. Azóta nem sok idő telt el, de a sikersorozatok kezdete már elérkezett. Dr. Patkós József időköz­ben már többször kiállított a Nagy István csoport tagjaival karöltve, először Szigetszent- miklóson, majd Budaörsön. Erről a bemutatkozásról Lo­sonci Miklós művészettörté­nész is beszámolt lapunkban Kulturális programok Ecseren hétfőn 18 órától filmvetítés. Gyomron 15-től a gyermek- színjátszók próbája, 18-tól a bélyeg, régi pénz- és érem­gyűjtők klubjának összejöve­tele, 19-től a helytörténeti ba­ráti kör foglalkozása Törté­nelmi arcképek Gyomron cím­mel ismeretterjesztő előadás. Monoron 15-től a vasutas nyugdíjasklub beszámoló tag­gyűlése, 17-től az alkoholel­lenes klub összejövetele, 17.15- től és 18.30-tól dzsesszbalett, 18.15-től néptánc felnőttek­nek. A filmszínházban videó 18-tól: Szemet szemért (színes amerikai kalandíilm), 20-tól Menekülés New Yorkból (szí­nes amerikai film). Maglódon 18-tól filmvetítés. Mendén 12-től gépkocsive­zetői tanfolyam, 17-től ifjúsági klubfoglalkozás, 18-tól a pá­vakor próbája. Úriban 12.45-től a Transz- vili részlegében ismeretter­jesztő előadás A gyümölcster­mő növényeinkről címmel, 14- től a nyugdíjasklub összejöve­tele, 17.30-tól német nyelv- tanfolyam kezdőknek. 1987. november 18-án „Meg­újult a Nagy Miklós csoport” címmel, amely felett ott lát­hattuk dr. Patkós József ln- dóház című képének fotóját is. A sikert igazolta a kiállítás megnyitója is, hiszen soha annyi ember nem vett még részt gyömrői kiállításon, mint azon a napon. — Nagyon boldog vagyok — vallotta dr. Patkós József —, hogy ilyen szerencsés kö­rülmények között láthatom a kiállításom. Az installáció ugyanis nagyon fontos kérdés, amelyért egyaránt felelős a kiállító és a rendező. Engem sokszor nagyon zavar, amikor méltatlan körülmények között nézhetem meg egy-egy mű­vészbarátom munkáit. Igaz, sokszor nem ők tehetnek ró­la. Nekem most nincs okom panaszra, sőt Maglódon sem lehetett, mert a berendezés és a környezet biztosítása ki­emelkedő, ami nagy megtisz­teltetés számomra. — Kiállításom címe a Ta­nyák — amelyen belül látha­tó itt: vörös, szürke, lila és zöld tanya. Kiállítottam két kis tanyát is, az egyik sárga, a másik piros színárnyalattal van megfestve. — Elhoztam a Halásztanya, a Falusi idill, a Maglódi pa­takmeder. az Alkony, a Tisza és az lndóház című képeimet is, valamint két tájképet, amelyik közül az egyik tava­szi, a másik őszi színekben van megfestve. Erre a szisz­témára készültek az Őszi és a Tavaszi, Nyári fák című ová­lis képeim is, most készülök megfesteni ezek téli és nyári változatát. Két gyömrői táj­képem is ki van állítva, cí­me a Gyermekkori emlék és a Gyömrő látképe a Halas felől. Becsempésztem két port­rét is, egy leányportrét, va­lamint 1. Szent László portré­ját — hiszen a budapesti I. László Gimnáziumban érett­ségiztem. Sokan megkérdezték már tőlem — meséli dr. Patkós József —, hogy miért ismé­telgetem újra meg újra a már megfestett témákat. Va­lószínűleg azért, mert gyer­mekkoromban rengeteget nya­raltam tanyán, így ez a téma alkalmas arra, hogy a ben­nem lévő nosztalgikus érzel­meket kiadjam. Ezenkívül ugyanaz a dolog különböző napokban, hónapokban és év­szakokban lefestve más és más. Sőt, szeretném megörö­kíteni a változó benyomásai­mat is. Tehát nem azért fes­tettem mostanában tanyákat, mert mást nem tudok, hanem azért, mert szerintem ezt a területet még nem aknáztam ki teljesen. Elkövették ezt a „bűnt” ré­gen a „nagyok” is — meséli nevetve. — De vajon kinek lenne ma bátorsága számon- kérni például Claude Monet- tói, hogy miért festette meg annyi változatban fénytanul­mányait a katedrálisról, vagy a tengerparti alkonyairól? Dr. Patkós József 36 éves. Három diplomája van. Az ELTE-n doktorált nevelésel­méletből. Egy négyéves kis­lány apja, Maglódon él. Gyomron tanít. Időnként ta­nulmányai és cikkei' jelennek meg. Nemsokára tankönyvet ír. Tájékozott, mindent tudni és érteni szerető ember. Ölvedi Kriszta (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom