Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1988. ÁPRILIS 18.. HÉTFŐ Megkímélhetik magukat Ha egy galamb esik a kéménybe Műszaki felülvizsgálat házróMiázra — A gázprogram mennyire kedvezett önöknek? Valójában több lett-e a munkájúk? — kérdezem Bálint Istvánt, a Pest Megyei Kéményseprő Vállalat ceglédi kirendeltségé­nek vezetőjét. — Két város és huszonnyolc község tartozik hozzánk. Az elmúlt év terveit alaposan túl­teljesítettük. Ám 1988-ban lé­nyegesen több feladat vár ránk. Hiszen nemcsak Ceglé­den, de a környező települése­ken is felgyorsult a gázprog­ram. A 103 ezer 638 kémény kezelése mellett most már nekünk kell elbírálni azt, hogy melyik alkalmas a gázberen­dezés bekötésére. S ez nem mindig egyszerű eset. Szakemberrel — Miért? — Az utóbbi időben igen nagy gondot okoz a magánki­vitelezésű kémények építése. Mivel ezek többsége nem felel meg az előírásoknak. Eleve szükség van az építési illetve engedélyezési tervre, és termé­szetesen a későbbiek során a mi minősítésünkre. Ám saj­nos, sokan szakembernek hi­szik magukat, s ezekről a pa­pírokról megfeledkeznek, A Fűtőber által gyártott, szerelt kémények szabványosítottak, technológiailag elfogadottak. Ha a kisiparos ezeket a ter­mékeket használja fel, nem akadékoskodunk. — Mi az, ami elfogadható? — Csak a merev cső, négy centiméteres gyapot-hőszigete­léssel, alsó, felső lezáró és be­kötő, valamint tisztító idom­mal. Nem utolsósorban fon­tos még a kondenzvízgyűjtő páraedény és a csap. Minden­esetre a jövőben ezt szigorúan megköveteljük. Téves elképzelés — Emelték-e az árakat? — A szerelt kéményépítést eddig átlagosan 10 ezer 250 forintért csináltuk, míg a bé­lelés 1150 forintba került mé­terenként. Éppen ma érkezett az utasítás, hogy fel kell szá­molnunk a 25 százalék áfa-t is, mivel növekedett az import anyagok ara. A kéményseprési díjak 30 százalékkal lettek magasabbak. — Azt hallottam, hogy a gázfűtésű kéményeknél is fel­számolnak valamiféle díjat, holott azokat nem kell tisztí­tani. Mi igaz ebből? — Létezik egy téves elkép­zelés. Éspedig az, hogy a ha­gyományos kéményekben ko­rom és szurok lerakodása for­dulhat elő, tehát söpörni, éget­ni kell, viszont a gázfűtésűek- nél nincs szükség e műveletek­re. Kétségtelen. Ám élértged- hetetlen az ellenőrzés, amely során mérjük a huzat erőssé­gét, van-e visszaáramlás a la­kásba, esetleg más hiányosság. A lakó például nem veszi ész­re, ha netán egy galamb esik a kéménybe. Ugyan érzi a gáz­szagot, csak éppen az okot nem sejti, hogy miért van. A Hozzászólás cikkünkhöz Utazni Kháron ladikján? Mácz István igen kényes, mégis egyre aktuálisabb té­máról írt a közelmúltban (Ceglédi Hírlap, március 29.), az öngyilkosságról, arról a népbetegségről, amely miatt temetőinkben egyre több sir­halom magasodik. A „miért” sokféle lehet, de elfogadni nem szabad. A 60-as évek óta különösen gyors növekedést mutat a suicid próbálkozások és befejezett cselekedetek szá­ma. E súlyos népbetegség törté­nelmi hagyományokra támasz­kodik. hisz a monarchia és utódállamainak lakossága mindig is nagyfokú hajlamot mutatott e cselekménytípusra. Érdekes viszont, hogy a tár­sadalmi, népmozgalmi jelen­ségeket vizsgálva, az öngyil­kossági adatok nem állnak ön­magukban: ahol ugyanis sok az öngyilkosság, sokkal több a válások száma, nagyobb az alkohol és a drog fogyasztása, s alacsony a reprodukciós há­nyados. Etnikai sajátságok vizsgálata alapján az össze­függés bizonyíthatónak lát­szik. a lengyel statisztikai eredmények mutatnak némi kivételt e szabályosság alól. Zavar viszont az, hogy a válásokat, öngyilkosságokat, alkohol- és drogfogyasztást, abortuszokat és a szüléseket a maguk számszerűségében, elválasztva elemzik. Holott együtt érdekes eredményt ér­hetünk el. Néhány nemzet Európában kivételt képez, pe­dig történelmileg mind más és más tradícióból táplálkozik, abban hasonlítanak, hogy ne­kik nehéz örökség és gazda­sági problémák jutottak osz­tályrészül. Spanyolország mögött a francoizmus van, Törökország a századelőn súlyos történel­mi-társadalmi válságot ért meg, Görögországot a polgár- háború osztotta meg, Lengyel- ország problémái is ismertek. Albánia ritkás hírei sem a legjobbak. Mégis mind az öt nép körében a káros népmoz­galmi változások nem jellem­zőek. De miért? — ez a kér­dés. Ezért találom hiányosnak az eddigi kutatásokat, bizo­nyos szociológiai, kultúrant- ropológiai, biológiai vizsgála­tok sürgetőek hazánkban is, hisz több körzetben az orszá­gos átlag többszöröse például az öngyilkosságok száma. Önmagában a magyar em­ber depressziós hajlama, igé­nyei és lehetőségei közti disz­harmónia nem ad érdemi vá­laszt. Reményt keltőnek vélem viszont azt az új agybiokémiai eredményt, mely az elhunytak hyppocampusának magas sze- rotomntH dalmával összefüg­gést talált, nevezetesen az ön­gyilkosok agytájékában igen magas e káros anyag felhal­mozódása. Magyarázatával azonban még adós az orvos- tudomány. Surányi Ceglédi galéria Négy düreres A fővárosi Dürer-terem stáb­jából Kondor Lajos grafikus. Kutas László szobrász, Somor- jai Imre festő és Barsboldt Densen szobrász mutatkozik be a ceglédi galériában. Az áp­rilis 18-án 18 órakor megnyí­ló tárlat május 6-ig látható. vizsgálat ára 250 forint. Ezt az összeget akkor is ki kell fizet­ni, hogyha a minőséget nem fogadjuk el. Ilyenkor persze javaslatot teszünk arra, hogy milyen változtatás lenne cél­szerű. Sőt a kivitelezést is el­vállaljuk — két hét, egy hónap a határidő. A megrendelő ér­tesítést kap tőlünk napra, ólá­ra megjelölve. — Milyen gyakori a rekla­máció? — Örömmel mondhatom, hogy hosszú évek óta nem volt baleset a mulasztásunk miatt. Most ugyan egy tanácstagi be­számoló során két panasz hangzott el, hogy a kémény­seprők csak a pénzt veszik fel. Ez így nem igaz. Egyébként a papírokat ellenőriztem, azok szerint minden rendben ván. A vizsgálat további része még hátravan. Kérdezzenek — Mit tanácsol azoknak, akik ezután térnek át a gáz­fűtésre? — A lakos megveszi az ÉTI 35-ös kazánt, csak int, oh, most már semmi gond. Az fel sem merül benne, hogy esetleg a 14XH-es kémény ehhez nem felel meg. Amennyiben meg­kérdeznének bennünket, elke­rülhetnénk azt, hogy ne vásá­roljanak potyára. Mennyi hosszúságtól kímélnék meg magukat! Tehát mielőtt bár­mihez hozzáfognak, érdeklőd­jenek nálunk. Hadd szóljak még arról, hogy miután las­san vége a fűtési szezonnak, megkezdődik a 4 évenként kö­telező műszaki felülvizsgálat, amelynek során házról házra járunk — 25 ezer 918 kémény —. ne vegye senki zaklatásnak a megjelenésünket. F. F. Néni szól, csak üt Történetek a késes emberről Még erős túlzással sem ál­lítható, hogy az abonyi Koté Oszkár temetés magányosság­ban, csöndes filozofálással ten­getné életét. Ennek épp az el­lenkezője igaz. Föl-fölbukkan a nagyközség különböző szín­terein, erőnek erejével vál­lalt közszerepléseit minden esetben kitüntetett figyelem övezi. Előle kitérni, esetenként menekülni a legnehezebb fel­adatok egyike. Ö az, aki nem filmet nézni, hanem pofozkod­ni tér be a moziba, majd ami­kor a személyzet igyekszik ha- ragvó lelkét csitítani, ripityá- ra töri a pénztárablakot, s vé­gez egy ajtóval is. Csökkenő­iéiben van azoknak a kör­nyékbeli rendőröknek a szá­ma, akiket még nem fenyege­tett meg. Első alkalommal még M. Sándorné sem tett följelentést, pedig a portáról hiányzó fe­nyőgerendákra meg a desz­kákra hamar rátalált saját becsének udvarán. Habár min­den kétséget kizáróan fölis­merte az elcsent holmikat, ar­ra gondolt: minek a családi vircsaft. Igv hát M. Sándorné (leánykori nevén Kóté Matild) megvárta a következő esetet — egy mázsa krumpli szőrén- szálán eltűnt a pincéjéből —, s csak akkor kért segítséget. Más. Azon a napon délután öt óra tájban érkezett a hír, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet a Szelei úti 253. szá­mú italbolt előtt, ahol Kóté Oszkár éppen garázdálkodói hivatását gyakorolja. Egy ru­gós késsél a kezében hadoná­szott. becsmérelte, köpködte a járókelőket, kerékpárosokat. H. Imre — aki a hatósági ira­tokban később sértettként sze­repel — hazafelé tartott az autójával, mikor észrevette a föltűnően gesztikuláló alakot. Megállt, és amúgy autósnyel­ven nagyobb óvatosságra in­tette a késes embert. Több se kellett Kóté Oszkárnak, a ko­csihoz lépett, és ököllel lesúj­tott H. Imrére, akinek két foga bánja ezt a kéretlen találkozót. Közben a vendéglős is — hogy fölmérje a helyzetet — kiro­hant a placcra. Ügy látta, leg­jobb, ha rendőrt hív. De alig indulhatott el a telefon irá­nyába, Kóté máris ott termett előtte, s e szókkal adott út­mutatót: Megöllek, ha szalad­ni mersz. Ki az, aki ellenáll­na ilyen szíves invitálásnak? Más. Kóté Oszkár tevékeny­ségi körét saját házszomszéd­jára is kiterjesztette. P. Gyu­la, a szomszéd — mint val­lomásában mondja — egyik este arra lett figyelmes, hogy valaki kopogtat az ajtón. Már éppen fölkelt az ágyról, hogy világot gyújtson a konyhában, Tavasz a barackosban de a kapcsolót nem érte el. Mert mielőtt elérhette volna, igencsak pofon ütötte valaki, mégpedig olyannyira, hogy a konyhakőre zuhant. Megöllek, ha bárkinek elmondod! — hal­lotta föntről az intelmet, P. Gyula odafigyelt a beszédre, mert tényleg nem tett följe­lentést, pedig hát a nagy sür­gés-forgásban pénzének és tárcájának is lába kelt. Csak a nővérének mesélte el a bús történetet. Viszont a pofozko­dó szerzetben határozottan föl­ismerte Kóté Oszkárt. Más. Ugyanazokkal a sze­replőkkel, 10 nappal később. P. Gyula beugrott a kocsmába fröccsöt, inni. Nem sokáig él­vezhette a hűsölést, mert a sors (egy ismerős személyében) kiszólította őt az ivó elé. Oda­kint pedig ki mást látott volna meg, mint energikus házszomszédját. Kóté Oszkár se szó. se beszéd, ököllel ar­cába vágott P. Gyulának, aki még a földön fekve sem ka­pott semmiféle magyarázatot. Az esetet több szemtanú lát­ta. Más. Esteledvén F. Árpádné alig távolodott el néhány lé­pésre a Gyöngyvirág presszó bejáratától, amikor a szem­közt jövő Kóté Oszkár képen ütötte. F. Arpádné a további ütlegelést elkerülendő, beme­nekült a Kinizsi étterembe. De Kóté Oszkár eszén nem tu­dott túljárni. Üldözőbe vette, s csakhamar utol is érte, ha­lántékon i| bokszolta az asz- szdnyt. Ezt követően kis híján ölre ment a közben megérkező férjjel. Páros jelenetük elő­készületeit, a rendőrök megje­lenése szakította félbe. Ettől az étterem közönsége némileg megnyugodott; nem úgy a ha­tóság emberei, akik csupán bottal üthették a kereket ol­dó Kóté Oszkár nyomát. Más. Ugyanazon a napon, változatlan főszereplővel. Éj­szaka van. D. István hazafelé tart, de hirtelen valaki hátul­ról nyakon ragadja, a földre húzza, pénzéi, óráját, zsebké­sét elszedi. Ez a valaki Kóté Oszkár. A többszörösen visszaeső, közismert abonyi személyiség történeteit rögzítő okmányokat a Ceglédi Renlőrkapitányság vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Megemlékezés Április 21-én Cegléden is megemlékeznek Lenin szüle­tésének 118. évfordulójáról. Az első program 14 órakor kez­dődik, dr. Vonsik Gyula tart előadást Ideológia és politika címmel, 15 órakor köszöntik a propagandistákat, majd 16 órakor koszorúzás lesz a Le- nin-szobornál. Ez ilyen délután volt A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat törzs­gyümölcsösében élénk munka folyik. Most végzik a virágzó kajszibarack növényvédelmét, s tart az őszibarack metszése (Apáti-Tóth Sándor felvételei) A napfény lecsordul a há­zak falán, és szétömlik a jár­dákon. utakon. Valami kelle­mes bódulat árad a levegő­ből. Télikabátjukat levedlett járókelők élvezik ezt a tava­szi bizsergést. Pompás csípő­jüket kihívóan riszáló tinik érkeznek az illatszerbolt felől, mögöttük a látványtól meg- részegült hangoskodó ifjon­cok. Amott babakocsi után bóklászó fiatal pár. Az apa gügyögve igyekszik rábeszélni rakoncátlan csemetéjét arra, hogy maradjon veszteg, mert kiesik és összetöri magát, A 22-es bolt ajtaján kilépő svájcisapkás fazon, ritka mu­tatványra készülődik. A csa­torna vasán próbálja felbon­tani a sörösüveget. Egy-egy erőteljes, precíz ütés, diadal a köbön: sörmámor. Az OTP előtt két bohém fickó Fortu­nával kacérkodik, borítékos sorsjegyet kémek. Az ötödik sem hoz szerencsét. — Vesszek meg a kutyám helyett, ha még egyszer be- paliznak. Ügy van ez kitalál­va, hogy ne lehessen nyerni. — Apukám, támogatni kell a sportot — vigasztalja a tár­sa. — Hát engem ki támogat? Tán a Joe bácsi Amerikából? Az Ofotért körül srácok nyalogatják lelkesen a fagyit. A kis masszív felüti a sze*: müveges kezét. Színes tócsa lesz a járdaszigeten. — Rexi. te teljesen hülye vagy! Ha nem nyomulsz vissza egy másikért, nem sok jövőt jósolok a íagvidnak. A lottózó sarkánál csinos lány halad át a túloldalra. Az út közepén jár, amikor hirte­len egy Lada vágódik mellé, a vezető hatásosan kicentizi a távolságot — tíz centire a lá­tóktól. A bajuszos alak vigyo­rogva kiszfól: — Hé. pici! Magkocsikáz­tassalak.?. — Anyádat! — csattan a lakonikus válasz. Az ügyészség épületéből 50 körüli férfi siet ki, felpattan a kerékpárjára, s továbbteker a járdán, az Állami Biztosító irányába. Néhány másodperc múlva két nő kíséretében egy imbolygó fiatalember érkezik — szintén az ügyészségről. Dühöd len, szélesen kalimpál­va kiált a menekülő kerékpá­ros után. — Na. fe majom, most bol­dog vagy!? Várjál, szétváglak! — Gyere már, hagyd a csu­dába! — csitítja a molett hölgy, s feltehető vesztesün­ket, szelíden betuszkolja a pi­ros Ladába. Béntről még hal­latszik, hogy én akkor is szét­vágom Hát ez egy ilyen délután volt, F. F. Most nagy tervet szőnek A Magyar Autóklub Pest megyei elnöksége megtartotta évzáró ülését. A beszámoló szerint az év folyamán 3 ezer­rel nőtt a taglétszám, s így most 47 ezer főt számlál a megyei gárda. Az országúti segélyszolgálat és a műszaki állomások ráfizetésesek vol­tak, de az oktatás és az utaz­tatás kiegyenlítette azokat. A turistautaztatás tervét 170 százalékra teljesítették. A ceg­lédi iroda munkája igen ked­vező értékelést kapott. Kiemelkedett az oktatási és a turisztikai munka. E két feladatkörben az elnökség bá­zisszervezetté nyilvánította a ceglédit. Jónak értékelték az őszi ügyességi versenyt. A ceglédi iroda tavalyi forgalma 1 millió 49 ezer forint, míg az oktatás árbevétele 1 millió 82 ezer forint volt. A taglétszám 1900 fő. Az autóklub — régi kíván­ságnak eleget téve — megnyi­totta mini műszaki állomását Cegléden, a Somogyi Béla ut­ca 3. sz. alatt, ahol gépjármű kis- és nagyjavítást, motor­diagnosztikai vizsgálatot, fagyálló ellenőrzést, fényszó­ró-beállítást, műszaki vizsgá­ra való felkészítést végeznek. A klubiroda üdülést kínál a bolgár tengerpart üdülőhe­lyein egész nyáron át. A gö­rög és török utakhoz átmenő szállást nyújt Bulgáriában. Az egyéni utazásokhoz szállást foglal kinek-kinek saját valu­takerete terhére az ausztriai Salzburg tartományában — a rendelési költség forintban fi­zetendő. A szovjet utakhoz benzintalonokat árusítanak fo­rintért. A gépjárművezető-képzés tovább folyik a személygépko­csi, motorkerékpár és a segéd- motoros kerékpár kategóriák­ban. Az autóklub nagy tervet sző: meg szeretné duplázni taglétszámát s éppen ezért meghirdette az 1+1 mozgal­mat, amelyben arra kéri tag­jait, hogy mindenki legalább egy autóst szervezzen be a klubba. A beléptető lapokat évente kétszer sorsolják ki, több értékes nyeremény mel­lett a fődíj egy Dácia sze­mélygépkocsi. Baldavári László ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom