Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

Hr MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TSM1CS LSPÍ1 PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM rn: l,Bí) forint 1988. ArUILIS 18., HÉTFŐ Tanácskozás politika és nyilvánosság kapcsolatáról Új közmegegyezésre van szükség A szekcióülések vitáinak összegzésével folytatódott cs be is fejeződött szombaton a Folitika és nyilvánosság című országos szakmai tanácskozás, amelyen politiku­sok, kutatók, vezető újságírók vettek részt. Lakatos Ernő, az MSZMP KB ' agitációs és propaganda­osztályának vezetője, ,,A tár­sadalmi nyilvánosság értelme­zése és szerepe a szocialista építés mai szakaszában” té­májú szekció vezetője el­mondta, hogy a vita résztve­vői a társadalmi nyilvánosság pontos értelmezése érdekében átfogó elméleti kutatást szor­galmaztak. Legyen kritikai elemzés tárgya a politikai nyilvánosság mai hazai gya­korlata. s kapjon nagyobb fi­gyelmet a párton belüli nyil­vánosság kérdése — mondot­ták. Kulcsár Kálmán akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, „A politikai intézményrend­szer és a társadalmi nyilvá­nosság” szekció vezetője a vitában elhangzott gyakorlati és elméleti kérdéseket össze­gezte. Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője, „A tömegkommunikációs nyil­vánosság szerepe napjaink- bdn” szekció vezetője a vita kapcsán a politikai intéz­ményrendszer reformja és a sajtónyilvánosság kölcsön­hatását hangsúlyozta. Á vitavezetők összefoglalói után Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott zárszót. Á Központi Bizottság titkára bevezetőben hangsúlyozta: a tanácskozás szakmai Vitáiban megfogalmazott gondolatok, az elhangzott javaslatok, a ki­alakított álláspontok sokféle­képpen hasznosíthatók. Fi­gyelmet érdemelnek a felve­tések azért is, mert noha szakmai jellegű volt a tanács­kozás, a résztvevők vélemé­nyük megalkotásakor figye­lembe vették a mai politikai realitásokat. Olyan reformidőszakban élünk, amikor forradalmi fel­adatokat kell megoldani — mondotta. Ilyen nagyívű, nagy jelentőségű tennivalókat jól működő, tartalmas nyil­vánosság nélkül nem lehet véghezvinni, ezért a nyilvá­nosságot nagy erőnek ítélte. Különösen a reformidőszak­ban növekszik a szerepe, se­gíthet abban, hogy a társa­dalom minden rétegét áthas­sa a változás szükségességé­nek érzése. A programalkotás még nem fejeződött be, de nem szabad tovább várni a társadalmi cselekedetekkel, az intézkedésekkel. Mivel nem lezárt folyamatról van szó, így a reformok előkészítésé­ben és megvalósításában is szerepet kap a nyilvánosság. Ezzel összefüggésben figyel­meztetett, hogy az a nyilvá­nosság, amely csak a társada­lom sebeit mélyíti, csak ön­marcangoló, csak leleplező, nem szolgálja, nem ösztönzi a cselekvést, a munkát. A továbbiakban kiemelte, hogy szabadság és demokrácia nincs nyilvánosság nélkül, a nemzeti érdek általános meg-: fogalmazása nem lehet egyet­len intézmény előjoga. A nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését az intézmény- rendszer különböző szintjein kell megvalósítani, ám ez je­lenleg érdekkonfliktusoktól terhes. Ezért is van szükség a mai politikai intézmény- rendszer megújítására, hogy az segítse gazdasági fejlődé­sünket és a kibontakozást. Át­alakításához meg kell ragadni a nyilvánosság adta lehetősé­geket. Ez annál eredménye­sebb lesz, minél szorosabb az együttműködés a politikai ve­zetők és az újságírók között. Ez egy, olyan partneri viszony­ban valósulhat meg, amely­ben kölcsönös a bizalom, s létrejönnek annak objektív és szubjektív feltételei. Az utóbbiak közé sorolta mind a közéleti szereplésben szüksé­ges képességeket, mind a fe­lelős újságírói magatartást és szakmai felkészültséget. A politikai nyilvánosság meghatározó eleme, hogy a párt hogyan tájékoztatja a közvéleményt. Ezzel összefüg­gésben Berecz János kijelen­tette: ma az átalakulás, a gaz­dasági-társadalmi kibontako­zási program megvalósításá­nak időszakában, a politikai intézményrendszer átépítése­kor teljes nyilvánosságra van szükség. A párt a nyíltság politikáját folytatja, és ez a nemzet, az ország és az itt élő nemzeti­ségek iránti felelősségéből ered. Ez csak abban a folya­matban mehet végbe, amely­ben minden párttag részese az érdekek összegzésének, a politika kialakításának. Ez a szemlélet vezérelte a Központi Bizottságot akkor, amikor minden érdeklődőhöz igyeke­zett eljuttatni az országos pártértekezlet állásfoglalás­tervezetét. A társadalmi nyilvánosság szempontjából alapvetően fon­tos, hogy a párton belül kor­látlan legyen a nyilvánosság. Ez egyelőre csak hézagosán érvényesül: jobbára csak a tagság részéről a vezető szer­vek felé áramlik gyors, hite­les információ. Ellenkező irányban már lassabb, s nem elég tartalmas a tájékoztatás. Rangos mezőny Piliscséven A nemzetközi motocrossversepy egyik mozgalmas Jelenete. (Ké­pes beszámolónk a 6. oldalon.) (Csécsei’ Zöítán felvétele) Pedig az alapszervezetekben dolgozók mindennapi munká­jához elengedhetetlen a be- avatottság. A megfelelő isme­retek — amelyek közreadásá­val nem szabad késlekedni — hatékonyabbá tehetik az egész párt tevékenységét. Semmit sem szabad elhallgatni, ami minden állampolgárra vonat­kozik, viszont lehetnek a párt­nak belső ügyei, amelyek csak a tagságot érintik.-t ■ A tájékoztatás kérdéseivel foglalkozva Berecz János el­mondta: a párttagság, vállalva, történelmi küldetését a nem­zet sorsának alakításában, nem mondhat le arról, hogy a megfelelő eszközökkel, mód­szerekkel. eszmei, politikai ráhatással befolyásolja a saj­tót. Szólt az utóbbi időben sok kritikát kapott egyoldalú tájékoztatásról is. Kijelentet­te: ez veszélyes akkor is, ha csak az elégedetlenségnek, és akkor is, ha csak az elégedett­ségnek adnak hangot. Káros az is, ha a sajtó csak a sér­tett érdekeit képviseli, s rossz az a gyakorlat, amelyik csak az éppen érvényesülő érde­keknek ad teret. A vitában elhangzott észre­vételek közül, több felvetésre is reagálva elmondotta, hogy a politikai intézményrendszer átalakításához szükség van a közvélemény megértő, biztató támogatására. Miközben min­den átalakul, születnek új, még helyet kereső ..intézmé­nyek. Ügy vélte azonban, hogy napjainkban egy újabb orszá­gos politikai ifjúsági szervezet létrehozása nem lenne hasz­nos, mert megosztaná a fiatal­ságot, politikai ütközések ger­jesztésével elvonná a figyel­met a nemzet előtt álló fő tennivalókról és gyengítené a cselekvéshez szükséges kölcsö­nös bizalmat. Berecz János végezetül be­szélt egy új közmegegyezés kialakításának szükségességé­ről. Ezt a közmegegyezést a jövőben a megreformált, az érdekek kifejezésére és érvé­nyesítésére alkalmas politikai intézményrendszernek kell nap mint nap megteremtenie. Szólt arról is, hogy az ideoló­giai megújulás nem jelentheti minden konkrét intézkedés ideológiai magyarázatát. A po­litikai, gazdasági lépések meg­ismertetése, elfogadtatása csak a sajtónyilvánosság lehetősé­geivel élve történhet, ez a feladat a tömegtájékoztatásra hárul. Elutaztak a norvég politikusok Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ápri­lis 13. és 17. között látogatást tett hazánkban a Norvég Mun­káspárt küldöttsége Einar För- dének, a párt alelnökének ve­zetésével. Kíséretében volt Thorbjörn Jagland, a munkás­párt főtitkára és Lars Fűre, a párt parlamenti csoportjá­nak titkára. Lázár György, azv MSZMP főtitkárhelyettese fo­gadta a norvég munkáspárti vezetőket, akikkel Övári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi, Bizottság titká­ra folytatott megbeszéléseket. A küldöttséggel találkozott Ko­fái Géza, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Pozsgay Im­re, a HNF Országos Tanácsá­nak főtitkára és Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, vala­mint Berend T. Iván akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Gecse At­tila, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Jgs,vj fejre gr» msSrrb „Azt akarja ezzel mon­sevjiKscn , dani> hogy az ir0k a tsz emherieremio költők készítették eiő Gorbacsov számára az utat? — Természetesen. Ez töké­letesen így igaz. Erre mérget merek venni. Ezek az emberek a mi szellemiségünket vették át. Akkoriban egyetemisták voltak, s némelyikük ott volt azok között, akik felolvasóestjeinken belépőjegy nélkül a kakasülőn szorongtak.” (3. OLDAL) „A holtak öröksége az Estsrtsntfmtss ^ akkori lakók temetkezési tt Galga ntGtSfen szokásairól, vallási hie­delmeiről szolgáltat ismereteket. Aszód már ebben az időszakban is kereskedelmi központ volt, hiszen itt ta­lálkoztak a kőkori «-országutak«.” (5. OLDAL) ItSsztsesnísiPn „Mindkét kapu sűrűn forgott ve- nat ytí szélyben, ám, a békéscsabaiak €JQI tSSlfftSSl gyorsan dűlőre vitték a dolgot. Ez­után a vendégek rövid ideig önmagukat keresték, de negyedóra elteltével megint kiegyenlítettebbé vált a küzdelem. A fordulás utáni két gyors gól sokkolta a vendégeket.” (Y. OLDAL) Mern lehetnek ”Az egyesület a fiatalokkal rSGíTi Jtfiejwefi gyiitt nem pedig helyettük zárt ajtók akar dolgozni. Különféle mű­szaki megoldásokat és technológiákat dolgoztak ki, amelyek segítségével, szakember irányításával, kaláká­ban újíthatnak föl lakásokat, végezhetnek tetőtér-be­építést vagy akár építhetnek új otthont.” (8. OLDAL) Nyikolaj Rizskov hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa meghívására április 18-án, hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj. Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke. (A vendég, életrajzát lapunk 2. oldalán ismer­tetjük.) , Vetélkedő az MHSZ-évfordulón Szocialista hazánkért Hosszú, tartalmas rendezvénysorozattal ünnepli megala­kulásának 40. évfordulóját a Magyar Honvédelmi Szövetség. Ennek keretében hirdették meg a Szocialista hazánkért el­nevezésű vetélkedőt, amely az MHSZ történetén túl felidézi az 1848-as, 1919-es, illetve 1945-ös forradalmi események kró­nikáját, hatásait a nemzet életére, sorsára. A klubokban, is­kolákban. illetve körzeti szinten a különböző korosztályokhoz tartozó csapatok már számot adtak tudásukról. Szombaton a megyei elődöntők kezdődtek el a Dabas gyóni kerületében levő klasszicista stílusban épült és felújí­tott volt Halász-kastélyban, ahol a ceglédi, monori, nagykő­rösi, ráckevei és dabasi területi vezetőségek felnőtt, középis­kolás és általános iskolás korú versenycsapatai versengtek a megyei döntőbe jutásért. Szuhár János, az MHSZ Pest megyei vezetőségének tit­kárhelyettese rövid megnyitójában elmondta, hogy megyénk­ben a lakosság — és elsősorban a klubtagság — tiszteletre méltó érdeklődéssel fogadta az országos vetélkedő meghirde­tését. összesen 25 ezer rejtvényújság megvásárlása jelezte, hogy az alapvetélkedő hatalmas tömegeket mozgatott meg: több mint 10 ezer ember kapcsolódott be a sorozatba. A te­rületi fordulókon megyénkben összesen 60 csapat vett részt, közülük a legjobbak jutottak minden korosztályban a megyei elődöntőig. Már az eddigiek is bizonyítják, mondta Szuhár János; hogy a honvédelmi vetélkedősorozat jól szolgálja és elősegíti a történelmi ismeretek felfrissítését, gyarapítását, hozzájárul a hazaszeretet és a jcSalekevő.hazafiság erősítésé­hez. Jó szolgálatot tesz az MHSZ színvonalas nevelőmunká­jának, növelheti a szövetség társadalmi megbecsülését. (Folytatás a 6. oldalon) nákban hordják fel a vizet, amelynek errefelé minden cseppje kincset ér. Eled a kiskert. Nem először írhatjuk le ezt ebben a sze­zonban, de talán ez áz első olyan alkalom, amikor nem­csak a, gyümölcsfákat metsző, lemosó permetezést végző fér­fiakat lehet látni, hanem egész családokat. Ágyneműt szel­lőztető asszonyokat, vidáman hancúrozó gyerekeket. Az előbbi látvány tárul elénk a Madár utca 9.-ben, Török Ferencék telkén. A gon­dozott kertben székeken, a házból kihozott ágyakon szel­lőzik paplan és párna. — Már voltunk kint ezen a tavaszon — mondja Törökné, miközben kávéval kínál —, de csak ki-kinéztünk, szemrevé­telezni, milyen károkat csinált a tél. Csalóka volt az időjá­rás. Most viszont hamisítat­lan a tavasz. Arcunkon, hátunkon érezzük magunk is, ahogy a kis ház szélvédett teraszán beszélge­tünk. Várta már a házaspár ezt a napot, hiszen amióta — négy esztendeje — megvásá­rolták a Száz négyszögölt, s a kicsi házat, minden szabad­idejüket itt töltik. Munkahe­lyük, a kőbányai Orion, s la­kásuk, a VII. kerületi Nefe­lejcs utca klímája után, va­lóságos szanatórium a tiszta levegőjű Nagykovácsi. A kis birtok feletti örömük a víz­vezeték, megépítésével lenne teljes. — Volt már szó róla — mondják. — ötvenezer forint­ról beszélnek. De utunk ta­lán előbb lesz. Az utcánkat mi magunk, telektulajdonosok tartjuk karban, tavaly mur­vát hozattunk és terítettünk szét. Sajnos, a hegyről lezú­duló esővíz alaposan kimos­ta. De a jövő hét végén me­gint összeállunk és rendbe hozzuk. Addig nem is jövünk fel autóval, mert bizony me­rénylet a gépkocsi éllen az ilyen út. Ezt gépkocsivezetőnk, is ta­núsíthatja, akinek minden ügyességét össze kellett szed­nie, hogy baj nélkül lpkormá- nyozza gépkocsinkat a hegy­ről. Egy lankásabb utcába haj­tunk be, ám úgy tűnik, Nagy­kovácsiban minden út a hegy­re vezet, néhány méter után' meredeken emelkedőnek kap' az utca. Itt is szinte minden kertben szorgos munka folyik. Egy halomba gyűjtik a levágott ágakat, apró ágyásokat kapál- gatnak, az asszonyok ablakot tisztítanak vagy éppen a te­rasz kövét mossák. A gyü- (Folytatás a 3. oldalon.) Hétvége a kiskertekben A gyerekek is boldogan vetnek Középkorú házaspár száll 1( Nagykovácsiban a T3-as tel­kesjáratról. A férfi az órájál nézi, több mint egy órával előbb ültek föl a Moszkva té­ri végállomáson a most hé‘ végén beindult járatra, s min mondja, vagy félórát vártak hogy megteljen a kocsi, amely re egyébként nem érvényes a bérlet. Jó járat ez, vélekedili az asszony, ha valaki nagyon ráér... S elindulnak felfelé a hegyoldalon, az egyik víz­mosásokkal szabdalt utcán. Több száz kisebb-nagyobl üdülőtelek található a csen­des kis település határában, a fővárostól karnyújtásnyira. A parcellákon épült házak jel­zői a luxustól egészen a roz­zant kifejezésig terjednek Van itt többszintes, igényes építészeti megoldásokkal ké­szült családi ház. Nyilván té­len is lakják, akadnak sz?p számmal többszintes faházak, egyedi építésű kőházak és sze­rényebb víkendházacskák is. Egy dolog köti össze a tető- tér-beépítéses többszintest és a rozzant kalyibát; a viz hiá­nya. A hatalmas üdülőterüle­ten csupán a legalsó utcák házaiban, kertjeiben van ve­zeték. A panorámás ingatla­nok tulajdonosai bizony kan­Az Orbán-tanyán a leglelkesebb kertészek a gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom