Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
1988. Április i6., szombat A Pest Megyei Tanács ülése Valójában csak egy évtizede, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által 1977-beri elfogadott köztisztasági szolgáltatásfejlesztési koncepció érvényesítése óta számolhatunk valamelyest is rendezett állapotok kialakulásával a települési sziiárd hulladék elhelyezésében. A megkezdett út jelentős állomásához érkezett el a megye érintett lakossága azzal, hogy a tegnapi testületi ülésen megvitatásra és elfogadásra került a 2000-ig szóló koncepció a szilárd hulladék elhelyezéséről. Alapos munka áll az előterjesztők mögött, s ezt a tanácstagi vélemények is megerősítették. A koncepciót a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet dolgozta ki, majd a megyei tanács érintett szakigazgatási szervei azt előzetes véleményezésre adták ki különböző hivataloknak, illetve felkérték.arra a megye társadalmi szervezeteinek vezető testületéit. A teendők nagyságát érzékelni lehet abból, ha tudjuk, a megyében jelenleg már 164 településen létezik a szervezett hulladékgyűjtésnek valamilyen formája, évente az így keletkező és elhelyezésre váró mennyiség 1,3 millió köbméter. A koncepció természetesen a jelenlegi állapotokból indul ki, s ezek nem a legkedvezőbbek. Az országos átlagtól jelentősen elmarad ennek a szolgáltatásnak több jellemzője — így a többi között a pormentes tartályok aránya a gyűjtésben —, s gyakori az ún. tűrt állapotok megléte. Ez utóbbin példám azt kell érteni— s a következményekről a tanácstagok beszédes eseteket említettek —. hogy a lerakóhelyeknek a hatvan százaléka bekerítetlen. visszatérő gond a rendszeres földtakarás elmaradása stb. A helyzetet tovább bonyolítja az ún. illegális lerakóhelyeknek a sokasága, s bár ezek javát szinte minden esztendőben felszámoltatják a tanácsok (tetemes költséggel és társadalmi munka segítségével), gyakorlatilag már-már lehetetlen az újak keletkezésének a megakadályozása. Ez fényt vet bizonyos gazdálkodók, illetve az állampolgárok egy része fegyelmére is, amint az szintén fontos jellemző, hogy ezeknek az illegális lerakóhelyeknek a döntő része a főváros környékén, az üdülő- és kirándulóhelyeken, a közlekedési útvonalak mentén található meg. Nem hallgattak a tanácstagok arról, hogy rendkívül költséges, de elkerülhetetlen feladatról van szó. A század végéig el kell érni a lakások 96, az üdülők 70 százalékának a bekapcsolását a rendszeres köztisztasági szolgáltatásba. Ennek következményeként, valamint a háztartások fogyasztásának bővítését is figyelembe véve, a század végére azzal kell számolni, hogy 3 millió köbméterre növekszik a szilárd hulladék mennyisége. Elkerülhetetlenül szükség van ugyanakkor az elhelyezendő hulladéknak a mainál jobb kezelésére, például a szelektív gyűjtés meghonosításával, az újrahasznosítás arányának növelésével, illetve új módszerei keresésével. Ez utóbbinál természetes lehetőségként kínálja magát a termelőszervezetekkel való együttműködés. A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott koncepció reálisnak tartja azt a célt, hogy az évezred végéig minden tekintetben rendezett állapotok alakuljanak ki a települési szilárd hulladékok elhelyezésénél. Ennek érdekében jelentős beruházásokra van szükség. Ami igaz az új lerakóhelyek kialakítása esetében éppúgy, mint a köztisztasági feladatokat ellátó szervezetek felszereltségének, elsőként gépi eszközeinek a bővítésére is. Fokozódó igény mutatkozik körzeti lerakóhelyek sorának a létrehozására, mert települések egyre nagyobb csoportjánál telnek be a jelenlegi tárolók, s újabb, a helyi talajadottságok miatt, nem jelölhető ki. Ilyen okok hatására viszont megnövekednek a szállítási költségek, amint a körzeti lerakók esetében a környezetvédelmi előírások érvényesítése sem nélkülözi a forintmilliókban mérhető következményeket. A koncepció készítői ennek ismeretében szabták meg a még elfogadható költséghatárt köbméterenként kétszáz forintban. Köznapi észjárásunknak megfelelően lefordítva a hivatalos adatot ez annyit tesz, hogy előzetesen maximum kétszáz forintot lehet beruházni egyetlen köbméter hulladék elhelyezhetősége érdekében. A koncepciótól természetesen nem várható el a válasz a kérdésre, ki és miből állja ezt az összeget, de kétségtelen, a gyakorlatban majd feleletet kell lelni erre is az évek folyamán. Erre utaltak kétségeikkel a véleményt nyilvánítók is, amikor rámutattak, o jő koncepcióhoz megfelelő anyagi eszközök is kellenek, az elképzelésekből csakis így lehet valóság. Éppen ezért keresni kell minden tekintetben és területen*az együttműködésben rejlő ésszerűsítési lehetőségeket, amibe beletartozik sok mással egyetemben a Fővárosi Tanáccsal való együttműködés is. A testületi ülés, jóváhagyva a koncepciót, egyben elfogadta ázt a határozatot is, amely elvi alapként állapítja meg a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság együttműködése szükségességét a megjelölt célok elérése érdekében. A határozat a továbbiakban rendelkezik arról, milyen tervezési, szervezési módszertant kell érvényesíteni a következő időkben a helyi tanácsoknál, valamint a megyei tanács szakigazgatási szervezeteinél. A koncepcióban szereplőket értelemszerűen kell alkalmazni mind a rendezési tervek készítése alkalmával, mind akkor, amikor a tanácsok kidolgozzák középtávú programjaikat Felülvizsgálat Hátterek Egy korábbi ülésén a megyei testület ideiglenes bizottságot hozott létre, s feladatául adta a tanácsi irányítás alatt álló ún. háttérintézmények tevékenységének felülvizsgálatát, a korszerűsítés és az ésszerűsítés jegyében történő átalakítást. A bizottság a megyei tanács tegnapi ülésén tett jelentést munkájáról, s amint az kiderült, hasznos volt az elemzés. Hasznos akkor is, ha tudjuk, valójában a bizottság munkáját nem más, mint az a minisztertanácsi határozat ösztönözte, amely tavaly december 2-án kelt, s a háttérintézményekkel függött össze. A közvéleményt erősen foglalkoztató téma körül egyébként sok a tévhit, elhangzanak olyan vélemények, is, amelyeknek a fényekhez semmi közük. Mind a bizottság jelentése, mind annak fogadtatása a testületi ülésen mentes volt az ilyen zavaró felhangoktól. A célszerű az ésszerű, ez volt a vezérlő elve azoknak, akik mérleget készítettek, s ennek a mérlegnek az eredménye — a már végrehajtott átszervezéseket is figyelembe véve — 48 fő és 9 millió forintnál több pénz megtakarítása. Az előbbi közbevetés, a már végrehajtott átszervezések említése, nem mellékes tényező. A megyei testület és végrehajtó bizottsága tárgyilagosságát dicséri, hogy már korábban megvalósított különböző háttérintézményeknél átszervezéseket, . összevonásokat, sőt megszüntetésre is sor került, azaz most nem új dologgal találkozott szembe a tanács, hanem egy, már gyakorolt feladatnak a szélesebb értelmezésével. A fogadtatás is ennek megfelelő volt, még akkor is, ha érthetően nem egy csapásra formálódik ki a közös vélemény ilyen kérdésekben. A megszokás is nagy úr, s vannak részérdekek, amelyek érvényesülni szeretnének. Ilyen és hasonló okok miatt dolga a választott testületnek a döntés, hiszen függetlenítheti magát az apparátust óhatatlanul befolyásoló szempontoktól. Ezek a szempontok sem okvetlenül tévesek — és ezt a téma tárgyalása is érzékeltette —, de egyeztetendők a magasabb, társadalmi igényekkel és szükségletekkel. Ez utóbbi érvényesítése például az ún. állandó áthelyező bizottság önálló szervezetként való megszüntetése, a nevelési tanácsadók tevékenységének és létszámának arányosítása, illetve a családsegítő központokkal való együttműködésük útjainak keresése. A háttér(intézmények) előtérbe kerülése azt mutatta, nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges a szervezet (persze, nem kizárólag a tanácsi szervezet) folyamatos munkájának értékelése, a megváltozott feltételekhez történő igazítása. Amit leg- jo^an bizonyít, hogy például a megyei tanács oktatási és továbbképző intézete működésére is lehetett az eddigieknél jobb, olcsóbb formát találni, amit esetleg, ha létezik a folyamatos értékelés, már korábban is meglelhettek volna az érintettek. S a testület levonta következtetés is ez, a folyamatosság igénylése, azaz intézkedési tervben rögzítette a további teendőket. I A korábbiaknál eleve ked- vezőtleneob feltételek, az év közben végrehajtott szigorítások ellenére is — nem köny- nyű munkával ugyan — a megyében tevékenykedő tanácsok 1987-ben elérték alapvető gazdálkodási céljaikat. így összegezhetjük annak a számadásnak a lényegét, amelyet tegnapi ülésén hagyott jóvá a megyei tanács. Torzítaná ugyanakkor a valóságról kialakítható képet, ha észrevétlenek maradnának olyan részletek, mint például bizonyos feladatoknak az elhalasztása, a működtetés szigorú elsőbbségének megadása a fejlesztésekkel szemben. Ami rendkívül fontos jellemző, s ennek megfelelően kapott hangot a vitában, az az, hogy ott, ahol a tanács nyíltan beszélt a megváltozott helyzetről, a nehézségekről, a lakosság megértéssel fogadta az őszinte helyzetértékelést. Érzékelhetjük a tanácsok kötelezettségeit, ha tudjuk, az egységes pénzalapnak a hetvenegy százaléka szolgálja az ún. taÁMoSéát -léiwcl&’okat. A 8,4 milliárd forint felhasználása fejében; -tavaly lényeges zavarok nélkül sikerült fenntartani mindazt, ami az alapellátás ; köréhe tartozik. Ennek jelentőségét 'egyébként a tanácstagi vélemények kiemelkedő fontosságúnak ítélték. Néhány tény a rendkívül sokrétű tevékenységből. A tanácsi utak, hidak fenntartására és felújítására 220 millió forint jutott tavaly. Ebből a pénzből a többi között 29 kilométer hosszúságban korszerűsítést, 18 kilométeren burkolatmegerősítést hajtottak végre és hat híd is felújításra került. Az egészségügyi és szociális feladatokra kiadott 2.2 milliárd forintból lényeges tétel a kórházak költségeinek fedezése, ám csupán a körzeti orvosi ellátás is 285 millió forintot követelt. Jogos vélemény és nem először hangzik el testületi üléseken: a lakosság a szükségesnél sokkal kevesebbet vagy egyáltalán semmit nem tud arról, milyen gazdálkodási kötelezettségei vannak lakóhelye tanácsának az intézményhálózat fenntartásában. Az információ hiánya azután abban mutatkozik meg, hogy a település 'ken élők egy jelentős része kizárólag a fejlesztéseket. a beruházásokat tekinti tanácsa eredményeinek, holott a mai helyzetben becsülésre érdemes az is, ha az ésszerű gazdálkodás következményeként a tanácsi testület képes megtartani az elért színvonalat az intézmény- hálózatban. Ha ezt a tükröt használjuk, akkor reális képet alkothatunk például annak a 3.6 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a megyében tavaly a tanácsok oktatási és közművelődési feladatokra költöttek el. Az óvodákban az ilyen korú gyermekeknek a kilencven százaléka kapott helyet, s a közös pénztárcából 668 millió forint fedezte a kiadásokat. A megye általános iskoláiban 120 ezer ifjú oktatását kell megoldani, s nagy erőfeszítések következményeként a váltakozó tanítás aránya a tanulólétszámon belül 16,4 százalékra csökkent. Ami jelentős eredmény, mondotta a tanácstagok egyike, de ez az átlag nem fedheti el a néhány településen fennálló kritikus helyzetet, illetve az agglomerációs övezetben fellelhető feszültségeket. Nem csupán ez hord magában figyelmeztető jeleket, hanem a többi között a szakmunkás- képző intézetek nehezedő helyzete is, mivel az elköltött 176 millió forint ellenére sem sikerült a korábbi ellátottsági színvonalat fenntartani. Amint kritika az is, hogy a középiskoláknál az eredetileg tervezettnél kevesebbel bővült az oktatott osztályok száma. Arra a kérdésre tehát, hogy vannak-e a gazdálkodásban feszültségek, ellentmondások, a megyei tanács szépítés nélkül felelt igennel. Ezekről a feszültségekről és ellentmondásokról minden esetben és minden településen tájékoztatni kell a lakosságot, nem csupán azért, mert érvényesíteni szükséges a beszámolási kötelezettséget, hanem azért is, mivel a nyílt szó — tapasztalatok mutatják, s ilyen tapasztalatokat a tavalyi gazdálkodás is felkínált — mozgósítja a társadalmi erőket, ser-i kentoje az összefogásnak. A települések tanácsainak egy része azonban nem él kellő módon ezzel a módszerrel, a lakosság előtt szinte titokként kezeli a nehézségek okait, nemegyszer találgatásokra, szóbeszédekre adva okot magatartásával. Józan mérlegeléssel még annak idején, a hetedik ötéves terv elfogadásakor úgy döntött a megyei tanács, hogy a gazdálkodásban mindenképpen elsőbbséget kell kapniuk a működési kiadásoknak és fejlesztésre csakis ott kerülhet sor, ahol nincsen hátrányos következménye az alapellátás fedezetére. Esztendők óta tapasztalhatjuk ennek a jogos elsőbbségnek az érvényesülését, aminek persze az az elkerülhetetlen ára, hogy a korábban megszokott fejlesztési ritmust a tanácsok nem tarthatjákv Mentség, magyarázkodás lenne az előbbi állítás rejtett tartalma? A testületi ülésen úgy formálódott ki a végleges vélemény, hogy nincsen szükség menetegető- dzésre. A megyében tavaly összesen kiadott 3,4 milliárd forint ugyan nem sok a fejlesztési szükségletekhez és igényekhez képest, de azt sem állíthatja senki, hogy jelentéktelen összeg lenne, főként ha figyelembe vesszük, ezek a pénzek a települések egyre nagyobb csoportjánál kiegészülnek a lakosság hozzájárulásaival, például a különböző közművek építése esetében. Meglepően gazdag lista kerekedik ki akkor, ha valaki veszi a fáradságot és összeállítja, mi minden gyarapította a megyében a lakosság mindennapjait tavaly, mondotta a véleményt nyilvánító tanácstagok egyike. Ma valóban szinte divat kizárólag a gondokról beszélni, s közben elsikkad az, ami jól történt ami haladás. Holott tagadhatatlanul gyarapodás családot sokasága számára a megyében most fő helyet kapott vezetékes gázszolgáltatás tavalyi fejlődése. A lakosság tetemes anyagi hozzájárulásává: jelentős hálózatbővítés men' végbe például Örkényben, Dunakeszin, Nagykőrösön, Szent endrén és Cegléden. Koncepció 2000-ig v'v '• f ■' • * JKITJUiíXfl.íitÖ Költséges, de szükséges lépés Gazdálkodási mérleg Sikeres az erők összefogása Érzékelteti a haladás ritmusát ezen a területen, hogy az eredetileg tervezett 166 kilométerrel szemben 293 kilométer hosszúságú gázhálózat épült meg tavaly a megye érintett településein. Jelentős volt a villamos hálózat gyarapodása is, 241 kilométer, s a többi között érintett település ebben Budaörs, Páty, Főt, Veresegyház, Vasad, Po- máz. A lakosság társadalmi munkájának segítségével 115 kilométer hosszúságban bővült a szilárd burkolatú járdák hossza, a tanácsi utaknál jelentősebb fejlesztések színhelye volt Pilisvörösvár, Zsám- bék, Cegléd, Bag, Szentlőrinc- káta, Nagykőrös. Ide tartozónak vehetjük a 32 kocsiállásos ceglédi autó busz-pályaudvar elkészültét is. Az eredmények listáját nyújtja az is, ami a kereskedelmi ellátás feltételeit javította. Üj ABC-áruházat adtak át rendeltetésének Űriban, Cegléden, Törökbálinton, Szódon. Több településen — például Tökölön, Kerepestarcsán, Űr- bottyánban ilyen jellegű beruházás van folyamatban. Változatlanul kiemelkedő szerepe van a megyében a vízellátásnak. A tavalyi gazdálkodás is igazolta ezt, hiszen a tanácsok 6Ó5 millió forintot használtak fel ezen a területen. Jelentős víznyerő- beruházások színhelye volt például Érd, Cyál, Dunabog- dány, Sülysáp, a vezetékhálózat bővítésében pedig Pilis- csaba, Erdőkertes, Maglód, Tököl, örbottyán, Valkó, Sülysáp, Pánd, Veresegyház. A rengeteg gondot okozó csatornázásnál is fellelhetjük a haladást, bővült a hálózat a többi között Budaörsön, Gödön, Gyálon, Érden, Diósdon, Veresegyházon, Vecsésen, Szentendrén. A lakásépítés támogatására, terület-előkészítésére a tanácsok 422 millió forintot használtak fel. Az erőfeszítések ellenére is lényegesnek kell tartanunk azt a törést, amelyet az otthonteremtés tavalyi képe mutat a megyében. Hosszú évek óta első ízben történik meg ugyanis, hogy a tervezettnél kevesebb családi otthon került tető alá, bár az elkészült 5582 új lakás ennek tudatában sem tartható szerény eredménynek. A magánerős lakásépítést a tanácsok 146 millió forinttal támogatták 1987-ben, s ennek segítségével 1500 arra rászoruló család otthonhoz jutását tették lehetővé. Tekintélyes tétel a fejlesztési kiadásokban az egészség- ügyi és szociális ellátás területének 343 millió forintja. Megfelelően a terveknek, tovább folytatódott a Semmelweis kórház építése, rekonstrukciója, Dunakeszin 17, Tökölön hat munkahelyes szakorvosi rendelő készült el, tizenöt új körzeti orvosi munzésének egyre súlyosabb gondját kívánja enyhíteni, s 2000-ig vonja meg a látóhatárt. Több más mellett téma volt az ülésen az a jelentés is, amelyet egy ideiglenes bizottság készített a háttérintézmények korszerűsítéséről. A továbbiakban a napirendnek erről a három pontjáról adunk ismertetőt. Lapunk első oldalán olvasható az összefoglaló a Pest Megyei Tanács pénteki üléséről. Amint ott jelezzük, a testület áttekintette az 1987. évi gazdálkodási terv végrehajtásának tapasztalatait, kiemelt figyelemmel a megváltozott feltételekre és körülményekre. A tanács megvitatta a koncepciót, amely a szilárd hulladék elhelyekahely is tágította az egészségmegóvás lehetőségeit. A fejlesztési pénzekből a legtöbbet, jelezve, a megyében hol a legnagyobbak a kötelezettségek, az oktatás és a közművelődés kapta, egymil- liárd forintnál többet. A száz gyermeket befogadó új szigetújfalui óvoda, az átadott 125 általános iskolai tanterem — érintett település a többi között Abony, Tápiószölös, Újszilvás, Inárcs, Érd, Gyömrő, Valkó —, a középfokú oktatás intézményeinek bővítése azt mutatja, az adott keretek között a tanácsok változatlanul kiemelt helyet adnak a jövő nemzedéke felkészítésének, még akkor is, ha — amint ezt a tanácstagok egyike megjegyezte — az itt elköltött pénznek a két- vagy háromszorosa sem lenne indokolatlan befektetés. Az oktatás ugyanis nem más, mint a jövőt megalapozó legfontosabb beruházás. Elfogadva a tavalyi esztendőről szóló zárszámadást, a megyei tanács összegezte a legfőbb tapasztalatokat is, amelyeket az idén mindenképpen hasznosítani szükséges. Ezek között például olyasmik szerepelnek, mint az idei gazdálkodás kezdeti zavarai és a tartalékok ésszerű hasznosítása, a költségkímélő módszerek felkutatása. Továbbra is kapjanak elsőbbséget a gazdálkodásban a működési teendők, ugyanakkor forrásaik bővítése érdekében a tanácsok ne féljenek bizonyos vállalkozói kezdeményezésektől, amilyenekre például az élelmezést, más szolgáltatást nyújtó intézményeknél nyílik mód külső megrendelések teljesítésével. A megyei tanács köszönetét fejezi ki a lakosságnak, a gazdálkodó szervezeteknek az 1987, évi (feladatokhoz nyújtott segítségért és számít arra az idén is.
