Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

1988. Április 2.. szombat &ßMm 3 Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, március közepén az SZKP és az MSZMP központi bizottsá­gainak szervezésében kcrekasztal-konferenciára ke­rült sor Moszkvában a magyar és a szovjet megyék, illetve köztársaságok és területek közötti közvetlen együttműködés, a testvérkapcsolatok tapasztalatai­nak összegzése és a továbbfejlesztés tennivalóinak feltárása céljából. Az eszmecserén — amelyre az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémián került sor — részt vett Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára is, akit első­ként a rendezvény aktualitásáról, megszervezésének közvetlen indítékairól kérdeztünk. Konferencia a testvérmegyei kapcsolatokról Együttműködés és megújulás — Mindenekelőtt a két test­vérpárt központi szervei szor­galmazták ezt a konzultációt. Hiszen a testvérmegyei kap­csolatoknak most már több év­tizedes hagyományai vannak és a tapasztalatok értékelése, az előrelépés tartalékainak meg­határozása már igencsak ak­tuálissá vált. Az esemény — mint erre a konferencián ugyancsak felszólaló Rajnai Sándor, az MSZMP KB tag­ja, moszkvai nagykövetünk is utalt — emellett két fontos közelmúltbeli jubileumhoz is kapcsolódott: a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság megala­kulásának 30., illetve a ma­gyar—szovjet együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. év­fordulójához. Ezek az esemé­nyek ma is aktuális, mély és fontos politikai tartalmat hor­doznak. Összekötik a kölcsö­nösen vállalt múltat, a jelent és a jövőt. Magukba foglal­ják és egyben kifejezik az el­múlt négy évtized alatt ki­alakult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat, va­lamint azokat a — többek kö­zött éppen a testvérmegyei együttműködés keretébe fog­lalt — közösségi és emberi kapcsolatokat is, amelyre ala­pozva fejlődik, tartalmában és gyakorlatában mindinkább gazdagodik a magyar—szovjet barátság. • Miben látták az eszmecse­rén a felszólalók ennek a ba­rátságnak a mai tartalmát? — A találkozó magyar részt­vevői — többségükben me­gyei, városi és budapesti ke­rületi pártvezetők — a köz­véleményből merített tapaszta­lataik alapján elmondták, hogy a magyar—szovjet kap­csolatok hétköznapjainak és a magyar embereknek a Szov­jetunióhoz fűződő viszonyát ma már nem csupán a nagy társadalmi céljaink azonossá­gán nyugvó alapvető érdekkö­zösség határozza meg, hanem az a szimpátiával párosuló fo­kozott érdeklődés is, amely nálunk a peresztrojka és a glasznoszty országára irányul. Az aktívan politizálok pedig azt is tudják, hogy itthoni céljaik elérésében, az előttünk álló bonyolult és nehéz fel­adatok megoldásában a Szov­jetunióban elkezdett átalakítá­si folyamat bátorítást és po­litikai orientációt is jelent. Az elmúlt évtizedek történelmi ta­pasztalatai és ellentmondásai az emberek józan többségében mélyen tudatosították a szo­cialista közösség egymásra­utaltságát, mert az együttmű­ködés zavarai végső soron a szocializmus megújításának esélyeit rontják. És — ami leg­alább ilyen fontos — elmond­hattuk, hogy lakosságunk messzemenően becsüli és tá­mogatja a Szovjetunió külpo­litikai törekvését és erőfeszíté­sét a békés egymás mellett élés megalapozására, mert a hét­köznapok embere is tisztában van azzal, hogy ez a politika kihat az egész világ további sorsának alakulására is. Ami pedig a szovjet résztvevők megközelítését ille­ti, hadd idézzem R. P. Fjodo­ron elvtárs, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese nyitó elő­adásának néhány gondolatát. Ö felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet—magyar együtt­működés több évtizedes ta­pasztalatainak igen nagy a je­lentősége, ugyanakkor a kap­csolatok jelenleg új periódus­ba léptek, megközelítésük meg­változott. Míg korábban a Szovjetunió mintáinak priori­tása érvényesült, ma ebben már megszűnőben van az egy­oldalúság. Az új politikai gon­dolkodásmód a pártközi kap­csolatokban abban is megjele­nik, hogy az SZKP is dekla­ráltan igényt tart a testvér- pártok, köztük az MSZMP, munkatapasztalataira, véle­ményére. A másik fontos mozza­nat, hogy korábban a kapcso­latok építésében, a barátság erősítésében nemritkán a kül­sőségek, a protokolláris ele­mek, a demonstratív látvá­nyosságok kerültek előtérbe. Most ezt át kell alakítani a stratégiai érdekazonosságot ap­rópénzre váltó, kölcsönös elő­nyöket nyújtó, a mindennapi gyakorlatban megvalósuló együttműködésre. Az ilyen kapcsolatok pedig nem mű­ködtethetők kizárólag felülről, közvetlen központi irányítás­sal. A reális befolyásolás és a hatékony ösztönzés feltételeit lejjebb, a területi szinteken kell megteremteni. • Ezzel tulajdonképpen már el Is jutottunk a találkozó köz­ponti témájához, a testvérme­gyei együttműködéshez. Ho­gyan Ítélték meg ezek jelen­tőségét és összegezték tapasz­talatait? — A kapcsolatok fontossá­gát minden hozzászóló hang­súlyozta. A Központi Bizott­ság megbízása alapján magam is elmondtam, hogy milyen nagyra értékeljük azokat a kapcsolatokat, amelyek a két ország fővárosa (egyes kerü­letei), illetve egyes szovjet- unióbeli köztársaságok és mindkét részről a megyék kö­zött kialakultak. Természete­sen az egyes testvérkapcsola­tokban a területek közötti tá­volság, a gazdasági szervezet, illetve a különböző hagyomá­nyok függvényében jelentős különbségek mutatkoznak. Bár a fő vonásokban, az alapvető formákban sok az azonosság. A megyei pártbizottságok két­éves együttműködési terveik alapján rendszeresek és hasz­nosak a párt- és tanácsi szer­vek, illetve a tömegszerveze­tek delegációcseréi. A kölcsö­nös látogatások alkalmat ad­nak egymás életének jobb megismerésére, a politikai, a gazdasági munkában szerzett tapasztalatok tanulmányozásá­ra. Az együttműködés hasz­nos formája továbbá a politi- Az omszki Olajipari Kombi- . kai előadók cseréje. Az utób- nát krakkolóüzemét az évti- bi időben mind gyakoribb a zed elején építettek közös tudományos konferenci­ák, szimpóziumok szervezése is. A barátsági munka sajá­tos és kedvelt formája a ba- rátságturizmus. A társadalmi és az ifjúsági szervezetek kö­zött is sokrétű az együttmű­ködés. Az országos tapasztalatok azt igazolják, hogy figyelem­re méltó előrelépés tapasztal­ható a gazdasági együttműkö­désben. A vállalatok szakem­berei rendszeresen tanulmá­nyozzák partnereiknél a kor­szerű üzemszervezési és tech­nológiai megoldásokat. A kap­csolatok élénkülése tapasztal­ható a kereskedelem és a ven­déglátás terén is. Igen gaz­dagok, színesek a szakmai na­pok és a nemzeti hetek ren­dezvényei. Néhány megye és város nagy áruházai és ke­reskedelmi egységei közvetlen árucserét is kialakítottak. Eltérő színvonalon ugyan, de az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek között is egy­re érdemibbé válnak a ta- p 'Ztalatcserék. Kölcsönösen hasznos tanulmányutakat szer­veznek. Kulturális területen az évfordulós rendezvények mel­lett rendszeressé vált egy-egy területen a vendégművészek, öntevékeny csoportok és a színházi rendezők meghívása. Sok helyen jó és tartal­mas együttműködés alakult ki a megyei lapok között, is. Több megyében városrészeket ne­veztek el a partnermegyéről vagy városról. O Pest megyében, Budakalá- szon is van egy Omszki Park. — Igen, és ez az elnevezés is jelzi azt a testvérkapcsola­tot, amelyet megyénk több mint másfél évtizede tart fenn és igyekszik kiegyensúlyozot­tan fejleszteni a szibériai Omszk megyével. Bár Omszk és Pest megye között a föld­rajzi távolság sok ezer kilo­méter, mégis szorosan össze­kötnek bennünket a . történe­lem szálai és az elmúlt évek során kialakult együttműködés különböző formái. Mindig ar­ra törekedtünk, hogy a párt­közi kapcsolatainkban, de a tanácsi, társadalmi és üzemi kapcsolatokban is, csökkenje­nek a protokolláris elemek és egyre inkább az aktuális cé­lokat közvetlenül szolgáló ér­demi együttműködés váljon jellemzővé. Jó dolog, hogy a rendszeres vezetői konzultáció­kon túl egyre több lehetőség nyílik a gyakorlatban is köl­csönösen megismerkedni egy- egy járás, üzem vagy intéz­mény életével. Igen hasznos­nak tartjuk a különböző szin­tű pártaktivákkal, a dolgozó- kollektívákkal, az ifjúság kü­lönböző rétegeivel folytatott nyílt és közvetlen eszmecseré­ket is. Ezek a találkozások nagymértékben segítik egymás életének, gondjainak és ered­ményeinek reálisabb megis­merését, a hasznosítható ta­pasztalatok átvételét. • A konferencián bizonyára szó esett az együttműködés za­varairól, a továbbfejlesztést gátló tényezőkről is. — Általános vélemény sze­rint mindenekelőtt a gazdasá­gi-műszaki kooperáció fejlesz­tésében rejlik a legtöbb tarta­lék. Hogy Pest megyei példá­kat említsek; a gazdasági és tudományos szakemberek a különböző tapasztalatcserék során gyakran elmondják, hogy kölcsönösen nagy az igény bizonyos termékek, technológiák, módszerek átvé­tele, cseréje iránt. Nagy az érdeklődés például a Pest me­gyei Duna Tsz gombatermesz­tési rendszere, az Óbuda, a Sasad, a Rozmaring Termelő- szövetkezet virág- és dísznö- vény-szaporító anyagai, az úgynevezett Meriklon gazdasá­gi társulás biotechnológiai módszerei iránt. A mindkét fél által kölcsönösen várt és remélt üzleti megállapodások azonban eddig még nem rea­lizálódtak. Ugyancsak hosszabb ide­je folynak ígéretes tárgyalá­sok több Pest megyei és szov­jet üzem között vegyes vál­lalatok alakítására, komplex városi víz-, szennyvíz-, gáz­csőrendszerek, len alapanyagú textilipari termékek, energia­mérő és -szabályozó rendsze­rek közös ellátása céljából. Sajnos az erőfeszítések ellenére ezekben a kérdések­ben sincs érdemi előrehaladás. Joggal vetődik fel a kérdés: mi az oka mindennek és mi lehet a megoldás? Moszkvában is elmondtuk: úgy látjuk, hogy a két ország gazdaságirányí­tási gyakorlatának eltérése, a kormányközi megállapodás ke­reteinek viszonylagos rugal­matlansága és bizonyos jogi korlátok okozzák a késedelmet. A megoldás persze na­gyon összetett és bonyolult kérdés, de bizonyára segítene, ha nagyobb mozgásteret kap­nának a vállalatok a gazda­sági, kereskedelmi kapcsola­tokban, a közvetlen termék­cserétől egészen a közös vál­lalkozásig, természetesen a kölcsönös népgazdasági érde­kek messzemenő figyelembe­vételével. Egyszerűbben fogal­mazva: arra volna szükség, hogy a gazdaság adott terüle­tein a szocialista országok kö­zött is kialakuljanak a nem­zetközi munkamegosztás fej­lettebb formái és a megfele­lően exportorientált gazdasági szerkezet. Éppen ezért volt öröm­teli számunkra, hogy nemrég eredményes tárgyalásokat foly­tattunk az Omszk megyei ve­zetéssel és a vállalatokkal áru­csere ügyében. Ugyancsak a jól működő testvérkapcsolatok eredményének tartjuk azt a közelmúltbeli elvi megállapo­dást, mely szerint az omszki Olajipari Kombinát mintegy 25 miliő rubel értékű beruhá­zást valósítana meg Pest me­gyében a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ahol egy kénmen­tesítő üzemet létesítenének. A gazdasági egységek kö­zött kialakulóban lévő kap­csolatrendszer fejlesztése mel­lett, a jövő szempontjából megkülönböztetett jelentősége van a tudományos és felső- oktatási intézmények együtt­működésének, amely a társa­dalom és a gazdaság megúju­lása tudományos alapjainak ki­dolgozásához nyújthat segítsé­get. Hagyományai vannak ná­lunk is a kutatók, az egyete­mi oktatók és hallgatók ta­pasztalatcseréjének, tanul­mányútjainak, konferenciákon történő kölcsönös részvételé­nek. Az együttműködés új színfoltja, hogy megyénk or­szágosan is jelentős agrárköz­pontjában, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen, immár négy évfolyamon mintegy 120 szovjet diák hallgatja a stú­diumokat orosz nyelven. Ta­nulmányaik során megismer­kednek a mezőgazdasági, a biológiai, az ökonómiai és a műszaki ismereteken túlmenő­en a magyar agrártermelés ta­pasztalataival is. A szovjet diákok jól érzik magukat ná­lunk, beilleszkedtek a magyar viszonyok közé. Bizonyos, hogy általuk is gyarapszik majd a magyar—szovjet kap­csolatokat ápolni, fejleszteni kész szakemberek köre. Az együttműködés to­vábbfejlesztését szolgálná az is, ha a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények kö­zötti kapcsolatok olyan szint­re emelkednének, hogy egy- egy kutatási téma kidolgozásá­ra,, vendégoktatók kölcsönös meghívására — tartós kikül­detés keretében — is sor ke­rülhetne. Az előrehaladás út­ja csak ez lehet, mert a tu­domány és a technika fejlő­dése elvileg nem ismeri a nemzeti határokat. • Az On által elmondottak alapján úgy tűnik, hogy ez a moszkvai tapasztalatcsere nem­csak kritikus és önkritikus volt, hanem igen konstruktív fórumot is teremtett. — Ilyen minősítés fogalma­zódott meg a résztvevők kö­rében is. Olyan tanácskozáson lehettünk jelen, amely nem­csak a múltat elemezte, hanem számos javaslatot is megfogal­mazott, amelyek mind közpon­ti, mind megyei szinten érde­mesek a továbbgondolásra. És ami talán a legfontosabb: ez az őszinte, nyílt szellemű, ba­ráti légkörű tanácskozás ösz­tönzést és megerősítést is adott, bizonyítva, hogy a köz­vetlen helyi,’ területi kapcsola­tok nemcsak hogy nem elha­nyagolható tényezői, hanem nélkülözhetetlen bázisai, kötő­anyagai az országok együtt­működésének, a népek barát­ságának. 9 Köszönöm a beszélgetést. Bárd András A Metyelica együttest sok Test megyei Is megtapsolta már .......-V A városi úttörőpalotában több tucat szakkör tevékenykedik Jellegzetes omszki utcarészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom