Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-02 / 79. szám
1988. Április 2.. szombat &ßMm 3 Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, március közepén az SZKP és az MSZMP központi bizottságainak szervezésében kcrekasztal-konferenciára került sor Moszkvában a magyar és a szovjet megyék, illetve köztársaságok és területek közötti közvetlen együttműködés, a testvérkapcsolatok tapasztalatainak összegzése és a továbbfejlesztés tennivalóinak feltárása céljából. Az eszmecserén — amelyre az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémián került sor — részt vett Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára is, akit elsőként a rendezvény aktualitásáról, megszervezésének közvetlen indítékairól kérdeztünk. Konferencia a testvérmegyei kapcsolatokról Együttműködés és megújulás — Mindenekelőtt a két testvérpárt központi szervei szorgalmazták ezt a konzultációt. Hiszen a testvérmegyei kapcsolatoknak most már több évtizedes hagyományai vannak és a tapasztalatok értékelése, az előrelépés tartalékainak meghatározása már igencsak aktuálissá vált. Az esemény — mint erre a konferencián ugyancsak felszólaló Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai nagykövetünk is utalt — emellett két fontos közelmúltbeli jubileumhoz is kapcsolódott: a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., illetve a magyar—szovjet együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulójához. Ezek az események ma is aktuális, mély és fontos politikai tartalmat hordoznak. Összekötik a kölcsönösen vállalt múltat, a jelent és a jövőt. Magukba foglalják és egyben kifejezik az elmúlt négy évtized alatt kialakult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat, valamint azokat a — többek között éppen a testvérmegyei együttműködés keretébe foglalt — közösségi és emberi kapcsolatokat is, amelyre alapozva fejlődik, tartalmában és gyakorlatában mindinkább gazdagodik a magyar—szovjet barátság. • Miben látták az eszmecserén a felszólalók ennek a barátságnak a mai tartalmát? — A találkozó magyar résztvevői — többségükben megyei, városi és budapesti kerületi pártvezetők — a közvéleményből merített tapasztalataik alapján elmondták, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok hétköznapjainak és a magyar embereknek a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát ma már nem csupán a nagy társadalmi céljaink azonosságán nyugvó alapvető érdekközösség határozza meg, hanem az a szimpátiával párosuló fokozott érdeklődés is, amely nálunk a peresztrojka és a glasznoszty országára irányul. Az aktívan politizálok pedig azt is tudják, hogy itthoni céljaik elérésében, az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásában a Szovjetunióban elkezdett átalakítási folyamat bátorítást és politikai orientációt is jelent. Az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalatai és ellentmondásai az emberek józan többségében mélyen tudatosították a szocialista közösség egymásrautaltságát, mert az együttműködés zavarai végső soron a szocializmus megújításának esélyeit rontják. És — ami legalább ilyen fontos — elmondhattuk, hogy lakosságunk messzemenően becsüli és támogatja a Szovjetunió külpolitikai törekvését és erőfeszítését a békés egymás mellett élés megalapozására, mert a hétköznapok embere is tisztában van azzal, hogy ez a politika kihat az egész világ további sorsának alakulására is. Ami pedig a szovjet résztvevők megközelítését illeti, hadd idézzem R. P. Fjodoron elvtárs, az SZKP KB osztályvezető-helyettese nyitó előadásának néhány gondolatát. Ö felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet—magyar együttműködés több évtizedes tapasztalatainak igen nagy a jelentősége, ugyanakkor a kapcsolatok jelenleg új periódusba léptek, megközelítésük megváltozott. Míg korábban a Szovjetunió mintáinak prioritása érvényesült, ma ebben már megszűnőben van az egyoldalúság. Az új politikai gondolkodásmód a pártközi kapcsolatokban abban is megjelenik, hogy az SZKP is deklaráltan igényt tart a testvér- pártok, köztük az MSZMP, munkatapasztalataira, véleményére. A másik fontos mozzanat, hogy korábban a kapcsolatok építésében, a barátság erősítésében nemritkán a külsőségek, a protokolláris elemek, a demonstratív látványosságok kerültek előtérbe. Most ezt át kell alakítani a stratégiai érdekazonosságot aprópénzre váltó, kölcsönös előnyöket nyújtó, a mindennapi gyakorlatban megvalósuló együttműködésre. Az ilyen kapcsolatok pedig nem működtethetők kizárólag felülről, közvetlen központi irányítással. A reális befolyásolás és a hatékony ösztönzés feltételeit lejjebb, a területi szinteken kell megteremteni. • Ezzel tulajdonképpen már el Is jutottunk a találkozó központi témájához, a testvérmegyei együttműködéshez. Hogyan Ítélték meg ezek jelentőségét és összegezték tapasztalatait? — A kapcsolatok fontosságát minden hozzászóló hangsúlyozta. A Központi Bizottság megbízása alapján magam is elmondtam, hogy milyen nagyra értékeljük azokat a kapcsolatokat, amelyek a két ország fővárosa (egyes kerületei), illetve egyes szovjet- unióbeli köztársaságok és mindkét részről a megyék között kialakultak. Természetesen az egyes testvérkapcsolatokban a területek közötti távolság, a gazdasági szervezet, illetve a különböző hagyományok függvényében jelentős különbségek mutatkoznak. Bár a fő vonásokban, az alapvető formákban sok az azonosság. A megyei pártbizottságok kétéves együttműködési terveik alapján rendszeresek és hasznosak a párt- és tanácsi szervek, illetve a tömegszervezetek delegációcseréi. A kölcsönös látogatások alkalmat adnak egymás életének jobb megismerésére, a politikai, a gazdasági munkában szerzett tapasztalatok tanulmányozására. Az együttműködés hasznos formája továbbá a politi- Az omszki Olajipari Kombi- . kai előadók cseréje. Az utób- nát krakkolóüzemét az évti- bi időben mind gyakoribb a zed elején építettek közös tudományos konferenciák, szimpóziumok szervezése is. A barátsági munka sajátos és kedvelt formája a ba- rátságturizmus. A társadalmi és az ifjúsági szervezetek között is sokrétű az együttműködés. Az országos tapasztalatok azt igazolják, hogy figyelemre méltó előrelépés tapasztalható a gazdasági együttműködésben. A vállalatok szakemberei rendszeresen tanulmányozzák partnereiknél a korszerű üzemszervezési és technológiai megoldásokat. A kapcsolatok élénkülése tapasztalható a kereskedelem és a vendéglátás terén is. Igen gazdagok, színesek a szakmai napok és a nemzeti hetek rendezvényei. Néhány megye és város nagy áruházai és kereskedelmi egységei közvetlen árucserét is kialakítottak. Eltérő színvonalon ugyan, de az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek között is egyre érdemibbé válnak a ta- p 'Ztalatcserék. Kölcsönösen hasznos tanulmányutakat szerveznek. Kulturális területen az évfordulós rendezvények mellett rendszeressé vált egy-egy területen a vendégművészek, öntevékeny csoportok és a színházi rendezők meghívása. Sok helyen jó és tartalmas együttműködés alakult ki a megyei lapok között, is. Több megyében városrészeket neveztek el a partnermegyéről vagy városról. O Pest megyében, Budakalá- szon is van egy Omszki Park. — Igen, és ez az elnevezés is jelzi azt a testvérkapcsolatot, amelyet megyénk több mint másfél évtizede tart fenn és igyekszik kiegyensúlyozottan fejleszteni a szibériai Omszk megyével. Bár Omszk és Pest megye között a földrajzi távolság sok ezer kilométer, mégis szorosan összekötnek bennünket a . történelem szálai és az elmúlt évek során kialakult együttműködés különböző formái. Mindig arra törekedtünk, hogy a pártközi kapcsolatainkban, de a tanácsi, társadalmi és üzemi kapcsolatokban is, csökkenjenek a protokolláris elemek és egyre inkább az aktuális célokat közvetlenül szolgáló érdemi együttműködés váljon jellemzővé. Jó dolog, hogy a rendszeres vezetői konzultációkon túl egyre több lehetőség nyílik a gyakorlatban is kölcsönösen megismerkedni egy- egy járás, üzem vagy intézmény életével. Igen hasznosnak tartjuk a különböző szintű pártaktivákkal, a dolgozó- kollektívákkal, az ifjúság különböző rétegeivel folytatott nyílt és közvetlen eszmecseréket is. Ezek a találkozások nagymértékben segítik egymás életének, gondjainak és eredményeinek reálisabb megismerését, a hasznosítható tapasztalatok átvételét. • A konferencián bizonyára szó esett az együttműködés zavarairól, a továbbfejlesztést gátló tényezőkről is. — Általános vélemény szerint mindenekelőtt a gazdasági-műszaki kooperáció fejlesztésében rejlik a legtöbb tartalék. Hogy Pest megyei példákat említsek; a gazdasági és tudományos szakemberek a különböző tapasztalatcserék során gyakran elmondják, hogy kölcsönösen nagy az igény bizonyos termékek, technológiák, módszerek átvétele, cseréje iránt. Nagy az érdeklődés például a Pest megyei Duna Tsz gombatermesztési rendszere, az Óbuda, a Sasad, a Rozmaring Termelő- szövetkezet virág- és dísznö- vény-szaporító anyagai, az úgynevezett Meriklon gazdasági társulás biotechnológiai módszerei iránt. A mindkét fél által kölcsönösen várt és remélt üzleti megállapodások azonban eddig még nem realizálódtak. Ugyancsak hosszabb ideje folynak ígéretes tárgyalások több Pest megyei és szovjet üzem között vegyes vállalatok alakítására, komplex városi víz-, szennyvíz-, gázcsőrendszerek, len alapanyagú textilipari termékek, energiamérő és -szabályozó rendszerek közös ellátása céljából. Sajnos az erőfeszítések ellenére ezekben a kérdésekben sincs érdemi előrehaladás. Joggal vetődik fel a kérdés: mi az oka mindennek és mi lehet a megoldás? Moszkvában is elmondtuk: úgy látjuk, hogy a két ország gazdaságirányítási gyakorlatának eltérése, a kormányközi megállapodás kereteinek viszonylagos rugalmatlansága és bizonyos jogi korlátok okozzák a késedelmet. A megoldás persze nagyon összetett és bonyolult kérdés, de bizonyára segítene, ha nagyobb mozgásteret kapnának a vállalatok a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban, a közvetlen termékcserétől egészen a közös vállalkozásig, természetesen a kölcsönös népgazdasági érdekek messzemenő figyelembevételével. Egyszerűbben fogalmazva: arra volna szükség, hogy a gazdaság adott területein a szocialista országok között is kialakuljanak a nemzetközi munkamegosztás fejlettebb formái és a megfelelően exportorientált gazdasági szerkezet. Éppen ezért volt örömteli számunkra, hogy nemrég eredményes tárgyalásokat folytattunk az Omszk megyei vezetéssel és a vállalatokkal árucsere ügyében. Ugyancsak a jól működő testvérkapcsolatok eredményének tartjuk azt a közelmúltbeli elvi megállapodást, mely szerint az omszki Olajipari Kombinát mintegy 25 miliő rubel értékű beruházást valósítana meg Pest megyében a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ahol egy kénmentesítő üzemet létesítenének. A gazdasági egységek között kialakulóban lévő kapcsolatrendszer fejlesztése mellett, a jövő szempontjából megkülönböztetett jelentősége van a tudományos és felső- oktatási intézmények együttműködésének, amely a társadalom és a gazdaság megújulása tudományos alapjainak kidolgozásához nyújthat segítséget. Hagyományai vannak nálunk is a kutatók, az egyetemi oktatók és hallgatók tapasztalatcseréjének, tanulmányútjainak, konferenciákon történő kölcsönös részvételének. Az együttműködés új színfoltja, hogy megyénk országosan is jelentős agrárközpontjában, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen, immár négy évfolyamon mintegy 120 szovjet diák hallgatja a stúdiumokat orosz nyelven. Tanulmányaik során megismerkednek a mezőgazdasági, a biológiai, az ökonómiai és a műszaki ismereteken túlmenően a magyar agrártermelés tapasztalataival is. A szovjet diákok jól érzik magukat nálunk, beilleszkedtek a magyar viszonyok közé. Bizonyos, hogy általuk is gyarapszik majd a magyar—szovjet kapcsolatokat ápolni, fejleszteni kész szakemberek köre. Az együttműködés továbbfejlesztését szolgálná az is, ha a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok olyan szintre emelkednének, hogy egy- egy kutatási téma kidolgozására,, vendégoktatók kölcsönös meghívására — tartós kiküldetés keretében — is sor kerülhetne. Az előrehaladás útja csak ez lehet, mert a tudomány és a technika fejlődése elvileg nem ismeri a nemzeti határokat. • Az On által elmondottak alapján úgy tűnik, hogy ez a moszkvai tapasztalatcsere nemcsak kritikus és önkritikus volt, hanem igen konstruktív fórumot is teremtett. — Ilyen minősítés fogalmazódott meg a résztvevők körében is. Olyan tanácskozáson lehettünk jelen, amely nemcsak a múltat elemezte, hanem számos javaslatot is megfogalmazott, amelyek mind központi, mind megyei szinten érdemesek a továbbgondolásra. És ami talán a legfontosabb: ez az őszinte, nyílt szellemű, baráti légkörű tanácskozás ösztönzést és megerősítést is adott, bizonyítva, hogy a közvetlen helyi,’ területi kapcsolatok nemcsak hogy nem elhanyagolható tényezői, hanem nélkülözhetetlen bázisai, kötőanyagai az országok együttműködésének, a népek barátságának. 9 Köszönöm a beszélgetést. Bárd András A Metyelica együttest sok Test megyei Is megtapsolta már .......-V A városi úttörőpalotában több tucat szakkör tevékenykedik Jellegzetes omszki utcarészlet
