Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

PKST « MKCl'Kl 3 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK ABC épül Öröm Ürömön Különböző intézkedések so­ra hivatott segíteni a kistele­pülések kereskedelmi ellátá­sát. Szabályzók, rendeletek, határozatok ösztönzik a kiske­reskedőket — gyakran nem sok sikerrel —, pályázatok szület­nek a helyzet javítására, de sajnos valódi áttörést ezek sem jelentenek. Többéves tapasz­talat, hogy csak akkor nyitja meg kapuit egy új üzlet, ha a helyi tanács vezetői és va­lamelyik kereskedelmi válla­lat egyezségre jut. Jelen eset­ben is ennek köszönheti Üröm egy új ABC-áruház építését. A pilisi községben —amely lélekszámút tekintve nem is olyan kicsi település, hiszen kétezernyolcszázan lakják — a kereskedelmi ellátás némi kívánnivalót hagy maga után, hiszen jelenleg egy elavult ve­gyes, élelmiszer-iparcikk bolt, s néhány kisebb pavilon gon­doskodik a lakosság ellátásá­ról. Szinte nem volt olyan fó­rum, ahol ne hangzott volna el az ürömiek jogos igénye; ideje volna építeni egy ABC-t! Végül a Buda-környéki Áfész vállalkozott a kívánság telje­sítésére. Jelenleg az előkészítő mun­kák folynak, s várhatóan még az idén megkezdődik a csak­nem ötszáz négyzetméter alap- területű, korszerű ABC kivi­telezése. A több mint tizenkét­millió forint három forrásból gyűlik össze: az áfész, a köz­ségi tanács és a megyei tanács adja össze a bolt építéséhez szükséges pénzt. Bár még nem dőlt el egyértelműen, hogy mi­lyen szerkezetű lesz az épület, az már biztos, hogy a külsejét, úgy formálják meg a tervezők, hogy szervesen illeszkedjen a tájba. Az elképzelések szerint az üzlet 1990-ben már fogadja a vásárlókat. A megyei Teszöv küldöttgyűlése Gyerekparadicsom a Pilisben Egynegyedével nőtt az export Holnap nyit a jurtatábor Beadványt juttattak e! az Alkotmányjogi Tanácshoz Manapság egyre nagyobb akadályokba ütközik a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek és közös vállalatok reális értékelése. Nehezíti a felada­tot, hogy a piaci viszonyok mellett a meghatározó ténye­zők közt kell számon tartani az időjárás alakulását. Tovább bonyolítja a megmérettetést, hogy a nemrég napvilágot lá­tott szabályozók nem minden esetben szolgálják az agrár­ágazat megújulását, s éppen ezért sok termelőegység élve a kiskapus lehetőségekkel, ir­reálisan jó vagy rossz ered­ményeket tüntet fel mérlegé­ben. Egyenlőtlen eséllyel Egy megye gazdálkodásának értékelésénél, ha lehet, még nehezebb a helyzet, hiszen a 68 termelőszövetkezet, 39 kö­zös vállalat és 3 szakszövet­kezet más alapról, más adott­ságokkal startolt tavaly. Az összesített eredmény elkészíté­sekor így csak a legfontosabb tényezők figyelembevételére szorítkozhatnak a szakembe­rek, ám a termelőegységek mintegy 82 milliárdos bevéte­le, s az ehhez kapcsolódó több mint 4 milliárd forint nyere­ség így is nagyarányú fejlő­dést jelez az 1986-os tény-, il­letve a tervadatokhoz képest is. Tavaly 4,7 milliárdos érté­ket tett ki a közvetlen export, ami 25 százalékos javulást je­lent. A közös vállalatok helyzete az elmúlt évekhez képest saj­nos rosszabbodoít, ugyanis a nagyobb befizetési kötelezett­ségek és az alapítók követe­lései túl sokat vonnak el a fejlesztésre és megélhetésre fordítandó pénzeszközökből, Éppen ezért célszerű lenne, ha nem az állami vállalatokra jel­lemző elbírálás alá esnének ezek a szövetkezeti tulajdont magukba ötvöző termelőegy­ségek. Az idei feladatok és lehető­ségek tárgyalásánál figyelem­be kell venni, hogy az élő­munka drágább, tehát a tava­lyinál is hatékonyabban kell foglalkoztatni a dolgozókat, s ha szükséges, nem szabad megriadni a létszámcsökken­téstől sem. A nemrég beveze­tett bértömeg-gazdálkodás ész­szerűbb alkalmazása ugyan­csak elengedhetetlen. A mezőgazdaság hitelfelté­telei megnehezedtek, ezért sokkal inkább meg kell nyil­vánulni a szelektív fejlesztés elvének. Az árak felszabadí­tása bizonyos mértékű inflá­cióhoz is vezethet, ami az ipari termelésnek kiszolgálta­tott mezőgazdaságot érzéke­nyen érinti. A pénzügyi rend­szer módosulásával együtt mintegy 20 . százalékos , ered­ménycsökkenésre lehet szá­mítani, ami tovább nehezíti egyes gazdaságok megizmoso­dásának lehetőségeit. Az alap­vető importberendezések és -anyagok beszerzése is nehe­zebb lett, ily módon az egész agrárágazatot hiánygazdálko­dásra kell átállítani. Ennek egyenes következménye, hogy a termelőegységeknek na­gyobb készletek tárolására, felhalmozására van szüksé­gük, így növekszik a forgó- álap-lekötés és az említett termékeket sújtó adóteher. kedéseket, s jelezte, hogy be­adványt juttattak el az Al­kotmányjogi Tanácshoz. Kiss János, a kiskunlacházi Kiskun Tsz elnöke a rekonst­rukciós támogatások felfüg- gesztésének következményeiről szólt, valamint kitért a gazda­sági társaságok romló helyze­tére és a bérgazdálkodás hiá­nyosságaira. Biztonságot adott Dr. Mészáros Gyula, a a Pénzügyminisztérium osz­tályvezetője ugyancsak elis­merően szólt a múlt évi gaz­dálkodásról, ugyanakkor éle­sen bírálta azokat a nézete­ket, amelyek szerint a beve­zetett forgalmi adó likviditási zavarokat okozhat. A közös vállalatokkal szembeni könyö- rületesség véleménye szerint nem célravezető, hiszen ép­pen hogy egy szintre kell hoz­ni a vállalatokat. A mező­gazdaságban jelenleg érvény­ben lévő támogatási rendszer sokaknak biztonságot adott; tavaly 33 százalékkal nőtt a központi segítség összege az azt megelőzőhöz képest. A pénzügyi szakember végül el­mondta, hogy a hatékonyság növeléséért a közeljövőben módosítani fogják a kereset­szabályozási rendszert a me­zőgazdaságban is. B. Gy. Hetedik szezonját kezdi meg ebben az évben a Pilisi Parkerdő Gazdaság gyerekpa­radicsoma, a jurtatábor. Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján, az igényekhez igazodva, annyi változás következik be a jurbatábor életében, hogy nem egyéni nyaraltatásra ren­dezkednek be, hanem előre megszervezett csoportokat fo­gadnak. Az üdülési díjakat nem komplex szolgáltatásokra ál­lapítják meg, hanem az érke­ző csoportok részére megfe­lelő napidíj ellenében szállást adnak, és a különböző szolgál­tatásokért külön kell fizetniük a résztvevőknek. A programok természetesen változatlanok. A gyerekek haj­nali vadleseken vehetnek részt, különböző sportágakban — egyebek között lovaglás­ban, gyepsíben — próbálhat­ják ki ügyességüket. A táborozók szakképzett pe­dagógusok irányításával ismer­kedhetnek meg az erdő nö­vény- és állatvilágával. Külön idegen nyelvű csoportokat szer­veznek, amelyeknek tagjai külföldről érkező gyerekekkel gyakorolhatják a nyelvet, kö­zös programok keretében, szin­te játszva tanulhatnak németül és angolul. A jurtatábor nyári prog­ramja május 15-ével kezdő­dik; de már most fogadnak olyan iskolai csoportokat, ame­lyek egy-egy hétvégi program keretében kívánnak ismerked­ni a tábor életével. K. Z. Terjesztik-e a gazdátlan kutyák a veszettséget? iéka fertőzte szarvasmarhák Megtérül a szellemi beruházás Kötelező a korszerű tudás Nem maradhat a beosztásá­ban, aki nem tanul! Ez az el­lentmondást nem tűrő kije­lentés még tavaly ősszel hang­zott el az Ikladi Ipari Műszer- gyárban, a művezetői tanfo­lyam kezdetén. A határozott­ságra szükség is volt, hiszen másként ma valószínűleg ke­vesen ülnének az oktatás ide­jén a vállalat KlSZ-klubjá- ban. A szigorú fellépés hatá­sosnak bizonyult, s a tanfo­lyamra beiratkozott ötven mű­vezető azóta i.s szorgalmasan látogatja az órákat. — Annyi engedményt ad­tunk — mondja Kiss Ferenc személyzeti és oktatási osztály- vezető —, hogy az ötvenedik életévüket betöltött művezető­ket nem köteleztük a tanulás­ra. Helyettük azonban a maj­dan termelésirányítóként szá­mításba jövő fiatalok vesznek részt a képzésben. Azokat is felmentettük a tanulás alól, akik már megszerezték az előző, kétéves kurzus befe­jeztével az oklevelet. Hazánkban is sokan vallják ma már, hogy a leggyorsab­ban a szellemi beruházás té­rül meg. Így vélekednek az Ipari Műszergyárnak azok a vezetői is, akik a művezetők ismereteinek korszerűsítését sürgették. Korábban Budapest különféle intézményeiben, há­rom-négyszáz órás tanfolya­mokon bővítették tudásukat az ikladi középvezetők. Az utazgatás miatt elvesztett idő azonban hiányzóit a vállalat­nak és a továbbképzés részve­vőinek egyaránt. Ezért hatá­rozták el. hogy helyben terem­tenek módot a tanulásra. A Csepel Művek oktatási intéz­ményétől kapták a tananya­got, a tanfolyam előadói pedig a helybeli, jól felkészült szak­emberek közül kerülnek ki. A hallgatók általános politi­kai. ideológiai, vezetéselméle­ti.'szervezési és közgazdasági ismeretekkel gazdagodnak, ter­mészetesen a gyakorlat, szak­mai — forgácsolási, öntési, hi­degalakítás! és karbantartási — tudnivalók mellett. — A tanfolyamon hallotta­kat jól tudom hasznosítani mindennapi munkámban — ál­lítja Stefkó Sándor művezető, aki négy technológiai ág: a fazonköszörűs részleg, a hőke­zelő, az élező és az idomsze­rész műhely irányításáért fe­lel. — A matematika, s azon belül a segédméret-számítás nálunk nélkülözhetetlen, ezért örülök annak, hogy a temati­kában ez az anyag is szere­pel. Nem általánosságokról van szó a tanfolyamon, hanem azokról a helyi sajátosságok­ról, amelyek az Ipari Műszer­gyárat jellemzik. Kovács Ágoston két szerelő- szalag művezetője. Mindkét soron különböző típusú villa­mos motorok készülnek. Ami­kor megkérdezték tőle, van-e kedve továbbtanulni, ő maga helyett ifjabb Mayer Pált, a csoportvezetőjét ajánlotta a tanfolyamra. — Ketten nem mehettünk volna, hiszen akkor ki ügyel­ne a műhelyben történtekre — magyarázza Kovács Ágoston. — Bár még több mint hét évem van a nyugdíjig, arra gondoltam, a tanulásban máris átadom a terepet az utánpót­lásnak, hiszen időben meg kell kezdeni az arra alkalmas fia­tal szakemberek kinevelését. Persze azért én is képezem magam, tanulmányozom a szakirodalmat, hiszen nem akarok lemaradni. A tavaly szeptemberben megkezdett művezetői tanfo­lyam júniusban fejeződik be, s akkor vizsgabizottság előtt adnak majd számot a résztve­vők a tudásukról. Az az okle­vél, amit a sikeresen vizsgá­zók kézhez kapnak, mindenütt hiteles dokumentumnak szá­mít, tehát többet ér majd az egyébként szokásos házi tan­folyamok elvégzéséről kapott igazolásoknál. Szeptemberben aztán újabb vezetőképzőt in­dítanak az IMI-ben, s arra azo­kat a termelésirányítókat is­kolázzák be, akik a vállalat utánpótlási tervében szerepel­nek. hiszen a korszerűbb tu­dást az élet tőlük is megkö­veteli. Garamvölgyi Annamária A tavalyi eredmények és feladatok ismertetése a tegna­pi küldöttgyűlésen., megjelent szakemberekben vegyes érzel­meket váltott ki, amit a hoz­zászólók véleménykülönbsége is tanúsít. Véleménykülönbségek Dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese ugyan öröm­mel nyugtázta, hogy a Pest megyei szövetkezetek és közös vállalatok tavaly is az orszá­gos átlag fölött teljesítettek, ám fontosnak tartotta, hogy a mostaninál jóval hatékonyabb vagyoni érdekeltséget alakít­sanak ki, hiszen a gyakran elhatároltan kezelt szövetke­zeti vagyon az állami támo­gatások révén jelentős közös tulajdont is magában hordoz. Dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese az eredményeket elismerve ugyan megkérdőjelezte, hogy a gaz­daságok az egész éves munkát értékelő mérlegek elkészítésé­nél minden esetben helyesen jártak-e el. Egyúttal reálisabb tervezésre buzdított. Varga András, a Terminál Közös Vállalat igazgatója ki­fogásolta az őket sújtó intéz­Színes lajstroma volt koráb- | ban a különböző adóféleségek­nek — bár most se szürkébb —, s bárki talált magának I kedvére való fizetési formulát, ha nagyon akart. S ebben a felsorolásban helyt kapott az ebadó is. Azonban ez az új adórendelet bevezetésével megszűnt, s a közegészségügy felelősei most attól félnek, hogy ezzel a kutyák nyilván­tartása sem lesz megfelelő. Nyestet is Az elmúlt években jelentő­sen megnőtt a veszett állatok száma: 1985-ben 36, 1986-ban 75, 1987-ben pedig 154 eset­ben találkoztak az állatorvo­sok veszett példánnyal. Ezek nagy része róka volt, de akadt közöttük — igaz elvétve —, kutya, macska, szarvasmarha és juh is. Legkeményebb a ta­valyi esztendő volt, amikor a 154 állat között három kutyát, három macskát, ugyanennyi őzet és szarvasmarhát, vala­mint két nyestet és őzet talál­tak a szakemberek. Ezek a számok nem jelentő­sek, mégis elterjedtek olyan rémhírek, hogy a gazdátlan, kóbor kutyák miatt egész szarvasmarhacsordákat kel­lett beoltani veszettség ellen. Ez természetesen félelmet kelt az emberekben, a közegészség- ügy felelősei pedig a nyilván­tartás esetlegessége miatt attól tartanak, hogy a helyzet még rosszabb lesz a jövőben. Valóban fenyegető a veszett­ség az állatállomány egészsé­gére, vagy sem? A kérdést tisztázandó a Pest Megyei Ál­lategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató fő­állatorvosához, dr. Tóth Péter­hez fordultunk. — Először is: mielőtt bárki­ben félelem ébredne, megnyug­tatom: annak ellenére, hogy megszűnt az ebadó, a jövőben is megkapják a veszettség el­leni védőoltást a kutyák. Ko­rábban az ebadóból befolyt összegből fedezték a tanácsok a veszettség elleni vakcina árát, 1988-ban a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium fizeti, s a számlát a Phylaxiával — az állatoltó- anyag-termelő vállalattal — közvetlenül rendezi. Egyéb­ként a Pénzügyminisztérium az ebadó megszüntetéséből származó tanácsi bevételki­esést a megyei tanácsok részé­re nyújtott állami támogatás­sal kompenzálja. Így a tanácsi feladatok ellátásának pénzügyi feltétele továbbra is biztosí­tott. Az ebtartók részére a vakcina természetesen tovább­ra is ingyenes. A fertőzött há­ziállatokról pedig annyit: el­enyésző számban találtunk szarvasmarhák és sertések kö­zött veszett példányokat, s ki­zárólag olyan helyeken fordult ez elő, ahol az állatokat ki­hajtják az erdő mellé legelni, és itt valóban fennáll a veszé­lye annak, hogy az erdőből „kiránduló” rókák megsértik és megfertőzik áz állatokat. Fehér folt Dr. Tóth Péter állítását mi sem bizonyítja jobban, mint az a lista, amit a veszettséggel fertőzött állatokról készített az intézet. Beteg szarvasmarha Nagybörzsönyben, Dunabog- dányban fordult elő! — Ezek szerint felesleges a kutyákkal kapcsolatos félelem, hiszen nem ők okozzák a ve­szettséget. Függetlenül attól, hogy vezetnek-e róluk nyilván­tartást, vagy sem. — 1978 előtt létezett a kö­telező ebösszeírás, de ezt a 45/1976. PM-rendelet megszün­tette. s csak akkor kerülhet erre sor, ha a MÉM és a PM ebben közösen megállapodik. Így csak azokról a kutyákról van tudomásunk — adó ide, vagy oda —, amelyeket oltás­ra hoznak el a gazdáik. Pe­dig nem ártana, ha a taná­csok kötelező jelleggel ma is összeírnák az ebeket, s épp ezért mi többször javasoltuk a tanácsi vezetőknek, hogy állít­sák vissza a régi rendet. Né­hány alkalommal sikerült is a kutyákat a tanácsi költség- vetés terhére összeíratni, azon­ban ez nem jelentett általá­nos intézkedést. Hadd mond­jak még valamit a tanácsok védelmében: annak ellenére, hogy a szakigazgatási szervet jogszabály nem kötelezte az összeírásra, a megye majd százhatvan településében — egynéhány kivételével — ma­guktól is vezettek a kutyák­ról nyilvántartást. Ez sajnos egy fehér folt, ami remélem rövidesen eltűnik az állat- egészségügy térképéről. Kévéséib veszett kutya Minap kutyatulajdonosokkal váltottam néhány szót a világ soráról, s valahogy szóba ke­rült az ebadó, a nyilvántartás, mire az egyik megjegyezte: előbb viszik el a gazdák be- oltatni veszettség ellen a ku­tyákat, mint bejelenteni az adóhatóságoknak, hogy fizet­ni szeretnének kedvenceik után. Én tehát egyáltalán nem félek attól, hogy megnöveke­dik a veszett kutyák száma. Sőt, most, hogy nem kell attól félni, hogy azonnal megadóz­tatják a tulajdonosokat, előbb gondoskodnak védelmükről. Fiedler Anna Mária Drótszövő gép Zsámbékon Lízinggel vásárolt drótszövő gépen készítik a zsámbéki ipari szövetkezetben a finom dróthálót. A speciális berendezéssel bányabiztonsági célra használatos védőhálót gyártanak. (Vimola Károly felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom