Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

^Man 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA 3 Iskolarobot. A Központi Fizikai Kutató Intézet és a Finommechanikai és Elekt­ronikai Műszergyártó Szövetkezet közösen fejlesztette ki az isko­lai oktatórobotot. A minirobot mindenben hasonlít a nagyobb típusokra, bármilyen szá­mítógéphez csatlakoztatható. A váci Lőwy Sándor Szakközépiskola is egy ilyen berendezés vásárlása mellett döntött, hogy a tanulók megismerkedhessenek a legkorszerűbb technikával is. Hozzászólás cikkünkhöz Nem elkerülhetetlen az árháború Figyelemmel és érdeklődés­sel olvastam a Pest Megyei Hírlap folyó évi március 19-i számában, a „Málnafront egyelőre csöndes” című cik­ket, amely Pató Zsuzsa tollá­ból jelent meg. Bár a málna éréséig és annak szedéséig körülbelül 3 hónap még hátra­van, de addig is van tenni­való. És elsősorban az illeté­kes szervekre gondolok, így többek között: a Mezőgazda- sági -és Élelmezésügyi-Minisz- tériumrá' és az Árhivatalra. Mert aki a „málnaüggyel” kapcsolatban, az elmúlt év­ben, nyomon követte az ese­ményeket, vagyis a „málnahá- börút”, el tudja mondani azt, hogy ami e kérdésben történt, arra évtizedek óta — de ta­lán a málnatermesztés ez ideig terjedő időszakában — még példa nem volt. És mivel a mostani cikk szerzője bevezetőjében önkri­tikusan utal a sajtó felelőssé­gére\i azt tudom írni. hogy az elmúlt évi „málnaháború” és az „árháború” akkori kialakí­tásához sokban hozzájárultak a hírközlő szervek, így töb­bek között a sajtó és a Falu­rádió is. Mégpedig annyira, hogy ebből a termelők kerül­tek ki győztesen. Aminek az érdekében nem is nekik kel­lett bármit is tenni. De ha a tanulságokból ki­indulva, bárki is szemügyre veszi és közelebbről megvizs­gálja ezt a kérdést, akkor megállapíthatja, hogy meg kell tenni mindent, ám a ma­ga idejében. Például már most, amikor a szerződésköté­sekre kerül a sor. Mert évti­zedekre visszamenőleg — aki erre visszaemlékezik — az volt mindig a legnagyobb probléma, hogy a termelő előre sohasem tudta azt, hogy mit fognak a gyümölcsért fi­zetni. Erről, már csak akkor szerzett tudomást, amikor a felvásárlás kezdetét vette. De sok példa van arra is a múlt­ból, hogy a málna árát menet közben is, az áfész illetékesei megváltoztatták, és ez a ter­melők bosszankodását idézte elő, ami egyáltalán nem volt jó hatással. De ugyanígy a tárasúlyok megállapítását is gyakran változtatták és ala­kították, amiből állandó vita támadt. Viszont most már kevésbé lehet vita az utóbbi időszakban, mert a műanyag ládák egységesek. Ha a múlt évi termést akarja bárki is megbecsülni — így utólag, minden sta­tisztikai adat nélkül —, ak­kor a véleményem szerint nem mondható a legrosszabb­nak, különösen az érés, illet­ve a szedés első időszakában. A mennyiség — bármilyen jó termés esetében is. — orszá­gosan azért tűnik egyre keve­sebbnek, mivel a kereslethez viszonyítva, úgy az exportot, mint a belföldi értékesítést figyelembe véve, ez ideig a málnát még elég kevés terü­leten termelik. Pedig az egyre növekvő árszínt miatt többen és többen foglalkoznak a málna termelésével, ahol erre a talajviszonyok megfelelőek, és az egyéb feltételek is adottak. Ezért tehát egyáltalán nem- lehet közömbös népgazdasági szempontból az, hogy az idei málnaszezon miképpen alakul és hogyan zajlik le. Az két­ségtelen — és ezzel a ter­melők is valószínűleg egyet­értenek —, hogy a málna ta­valyi ára — amiről persze el­sősorban nem ők tehettek —, nem volt reális, de azt nem is közelítette meg. Mert azzal mindenki tisztában van, hogy a málna — bármennyire is keresett gyümölcs, íze, zama- ta és élvezhetősége, vagyis a sokoldalú felhasználhatósága miatt — azért még egyszer többet mégsem ér a szőlőnél. Ami szintén értékes gyümöl­csünk. Sőt, ha nagyon tárgyi­lagosak akarunk lenni, akkor a málnával szemben sokkal, de sokkal munkaigényesebb, jóval kényesebb, és ezért a költségráfordítás is meghalad­ja bármelyik gyümölcsfaj­táét. Ezért a málna árát ezek fi­gyelembevétele mellett lehet viszonyítani és megállapítani. A mindenkori reális és elfo­gadható áron, amivel úgy a termelő, mint az ipar, illet­ve a népgazdaság is elégedett lehet. Mért az elmúlt évben A munkaerőhelyzet alakulá­sát továbbra is az jellemzi, hogy egyidejűleg tapasztalható munkaerőhiány és foglalkoz­tatási gond. A megyei statisz­tikák szerint egyébként ösz- szességében csaknem minde­nütt munkaerő-kereslet van, jóllehet a betöltetlen munka­helyek száma az egy eszten­dővel ezelőttihez, de még az év elejeihez képest is csök­kent. Végül is milyen szakembe­reket keresnek a munkáltatók? A szakmunkások közül főleg az esztergályosok, hegesztők, géplakatosok, vájárok, maró­sok, víz-, gáz-, központifűtés- szerelők, műszerészek jelent­kezését várják. Keresik to­vábbá a villanyszerelőket, az elektroműszerészeket és az építőipari szakmunkásokat. is, ha már a málna szedése előtt, de legalább a szerződés kötésekor az irányárat meg­határozták volna, akkor bát­ran állíthatom azt, hogy az árháború nem következett volna be. És ebben az eset­ben egy kiegyensúlyozott piac alakulhatott volna ki. Természetesen mindehhez még hozzájárulna az is, hogy a szerződéses fegyelem meg­tartását, a felvásárlók — akik egyrészről . a szerződést létre­hozzák — és a termelők is, szigorúan és következetesen tartsák tiszteletben. Ami ed­dig — a gyümölcsfelvásárlás terén — nemigen volt gyakor­lat, így ezért ennek különö­sebb jelentőséget nem is tu­lajdonítottak egyik részről sem, sem az árat, sem pedig a mennyiséget illetően. Mert biztos vagyok abban — a sa­ját tapasztalatomból kiindul­va —, hogy még egyik fel­vásárló szerv sem győződött meg arról, hogy a termés mennyisége megegyezik-e a leszerződöttel. És ha nem, ak­kor a termelő hogyan tett ele­get a vállalt kötelezettségé­nek? Ha majd mindezt a felvá­sárlók és a termelők tudo­másul veszik, szokássá válik teljes következetességgel az ilyen gyakorlat, akkor az el­következendő években egyre kevesebbet kell majd írni és beszélni, vagy talán tartani attól, hogy „málnaháború”, illetve „árháború” alakuljon ki. Id. Verőcei Béla Verőce Zombori u. 2. A diplomás szakemberek iránt szinte mindenütt kérés­iéi mutatkozik vidéken. A termelési szerkezet mó­dosításához szükség van az újabb termékek előállításához értő, jól képzett szakmunká­sokra. A nagyvállalatoknál már eddig is indítottak, s ez­után is szerveznek átképző tanfolyamokat, hogy több szak­mával rendelkező dolgozókkal sikeresen megoldhassák a vál­tozó termelési feladatokat. A szakma nélküli, képzetlen em­berek számára szerte az or­szágban megszervezték a köz­hasznú munkát, több ezren dolgoznak a közterületek tisz­tán tartásán, vesznek részt a parkok gondozásában, közmű­építésben. Foglalkoztatási prognózis Jó szakemberek kellenek Pártértekezlet előtt Viták az alapszervezetekben Az Áfor Százhalombattán üzemelő terméktávvezeték fő­osztályának pártalapszervezete taggyűlésén Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke jelenlétében vitatták meg a dokumentumot. A hozzászólások többsége kérdésjellegű volt: miként vé­lekedik egy KB-lag az MSZMP vezető szerepéről; arról, hogy milyen szocializmus építésén dolgozunk ma valójában; mi­kor kapja meg az őt megillető helyét végre a tudás, a szak­ma, illetve a munka becsüle­te? Volt, aki hozzászólásában olyan élesen fogalmazott, hogy ifjúságunk hitehagyott, mert úgy érzi, nincs igazán szükség rá, nem vonják be a politikai életbe. Nem is szólva arról, mennyire nincs ma befolyása az ifjúsági szövetségnek a fiatalok többségére. Sokan hiá­nyolták egy markáns központi akarat kifejeződését, mert az emberek nem érzik igazán a döntési folyamatok erősödését. A XIII. kongresszus határoza­tai világosak, azok megvalósí­tása mégis lassan halad. Szá­mosán mondták ki önkritiku­san: a párt megújulása a tag­ságon is múlik. Jelenleg a végrehajtásban mutatott fe­gyelem nem a legjobb. Prob­lémát jelent — mondták töb­ben —, hogy egy-egy hibás döntés után — annak megvál­toztatása helyett — máris olyan kiegészítő döntést kere­sünk. amely a korábbi rossz elhatározást tompítja vagy ki­egészíti. Szót kért a Központi Bizott­ság tagja is, és a következő­ket mondta: — Az elmúlt négy évtized­ben ez az ország sok olyan fegyvertényt hajtott végre, amely feljogosítja a jövővel kapcsolatos optimizmusra. Kül­földiekkel találkozva, amikor kifejtjük nekik a helyzetünk­kel kapcsolatos gondjainkat és elkeseredettségünket, gyak­ran kérdezik: miért látjuk ilyen borúsan a jövőnket, ami­kor a fejlett vagy közepesen fejlett nyugat-európai országok többsége költségvetési deficit­tel, súlyos adósságállománnyal és milliós nagyságrendű mun­kanélküliséggel bajlódik. Nem­zetközi összehasonlításban Magyarországon található a legtöbb diplomás és az érett­ségizett a lakosság számához mérten. Ezek mind tények, mint ahogy az is. hogy a szak­munkások között nálunk ta­lálhatók a legiskolázatlanab­bak. Ez utóbbi esetben hang­súlyozni kell a társadalom fe­lelőtlenségét, mert engedi, hogy állampolgárai ne fejez­zék be legalább az általános iskolát. Felvetették, milyen szocializmust akarunk; nos, azt válaszolhatom: tudományo­san megalapozott szocializmust. A májusi pártértekezlettől nem lehet csodát várni, ha a végrehajtásban dolgozó embe­rek nem teszik a dolgukat úgy, ahogyan kellene — hang­súlyozta Duschek Lajosné. — A kormányzati munkában sok volt a gazda, és a kollektív vezetés mögé rejtőzötteken nehéz volt számon kérni a személyes felelősséget. Szemé­lyi változásokra most és ez­után is szükség lesz, mert nem lehet nyugdíjas megbízatás egyétlen választott funkció Szenvedélyes hangú kifaka- dások sorozatát váltotta ki az MSZMP országos pártértekez­letére készült állásfoglalás­tervezet a Ganz Árammérő­gyár 3-as pártalapszervezeté- nek taggyűlésén. A felszólalók indulatosan hiányolták a fel­ső pártvezetés őszinteségét. Véleményük szerint azért ter­jednek el szóbeszédek egyes kérdésekben eltérő véleménye­ket megfogalmazó és nyivános- ságra hozó országosan ismert párttagok felelősségre vonásá­ról, kizárásáról, mert sem a na­pi sajtó, sem a pártfolyóiratok nem tárják a párttagság elé a teljes igazságot. A Valóság cí­mű folyóirat egy-egy példányá­ért már ezer forintot is megad­nak az emberek, mert az nyíltabban meg meri írni az igazat az agyonhallgatott dolgokról — említette az egyik felszólaló. Terjednek hírek arról is, hogy az ország súlyos fizetési gondokkal küszködik. Ezek a hírek később azzal az értesü­léssel bővültek, hogy mégis csak sikerült valami kölcsönt Nyugatról felvenni, ami vi­szont azzal a veszéllyel járhat, hogy azzal egy időre megint elodázhatjuk - a problémák igazi megoldását. A felszólalók véleménye sze­rint a párt vezetésének az ilyenfajta híresztelésekre nem hallgatással, hanem őszinte, nyílt tájékoztatással kellene reagálnia, mert azzal csak erősíthetné maga iránt a meggyengült bizalmat. Ugyancsak sok szó esett a taggyűlésen a politikai veze­tők személyes felelősségének megállapításáról. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy nem a XIII. kongresszuson és a VII. ötéves tervben meghatározott célok voltak a megalapozatla­nok, hanem a végrehajtás volt a rossz, s azért valakiket felelősség terhel. Viszonylag nagy súllyal sze­repelt a taggyűlésen a Romá­niából áttelepülők ügye. A felszólalók szerint ez rövid távon sem jelenthet jó meg­oldást, a távolabbi jövőt ille­tően pedig a súlyos politikai problémák előidézőjévé vál­hat. Az egyik hozzászóló szerint a gazdasági krízis, a politikai elbizonytalanodás, az állam- polgári fegyelem és az erkölcs fellazulása is közrejátszik ab­ban, hogy jelenleg a házas­ságok negyven százaléka.. vá­lással végződik. Ha a mosto­ha körülmények között felnö­vekvő gyerekekre gondolunk, akik a széthulló családokból kikerülnek, akkor okkal ag­gódhatunk az általuk is fel­erősödő társadalmi problémák miatt — hangsúlyozta. Főként a fiatal résztvevők vélekedtek úgy, hogy a párt­tagok egy részének közönye, kiábrándultsága, passzivitása miatt ugyanezek a tulajdonsá­gok egyre szélesebb körben terjednek a KISZ-korúak kö­zött is. Bizakodás csak a felszólalók kisebb' hányadának szavaiból cseftdult’ ki. Akik a biztató jelek számbavételére helyez­ték a hangsúlyt, azok első­sorban a gazdaságpolitikai in­tézkedések határozott és kö­vetkezetes alkalmazásától re­mélik a kibontakozást. De még köztük is kétféle szem­lélet volt tapasztalható. Egyik csoportjuk úgy véli, hogy a pártnak nem most kell kivo­nulnia a gazdaságból, amikor ott a baj a legnagyobb; a másik csoport szerint viszont éppen ez a hosszú vívódás után elhatározott lépés jelent­heti a felfelé vezető úton való elindulást. Cs. S. Nagyon fontos a káderpolitika A párt tagsága nem érzi fe­lelősnek magát azért, ami tör­tént, hiszen eddig azt tette, amit vártak tőle. Ezt a sum- másan megfogalmazott és túl­ságosan leegyszerűsített véle­ményét mondta el az egyik felszólaló azon a taggyűlésen, amelyet a Pilisi Állami Park­erdőgazdaságban tartottak. Ott volt Beck Tamás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnöke, a Buda- flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vézérigazgatója. Bár a bevezetőben említett megállapítás csak néhány em­ber véleményét fejezi ki, a pártértekezlét dokuméntum- tervezetének értékelése jobbá­ra az elmúlt időszakban elkö­vetett hibák és mulasztások bírálatában öltött testet. A résztvevők igénylik például, hogy az országos tanácskozás konkrét feladatokat fogalmaz­zon meg, olyan célokat jelöl­jön ki, amelyek az elkövetke­ző két esztendőre megszabják a teendőket. Ehhez azonban nem elegendő csupán felsorol­ni a cselekvés lehetséges irá­nyait, hanem meg kell állapí­tani közöttük a fontossági sor­rendet is. Elhangzott, hogy az' alap­szervezet tagsága hiányolja: a dokuméntumból nem tűnik ki, milyen viták előzték meg ösz- szeállítását. Kiemelték azt is, hogy alapvető és döntő szere­pe van a káderpolitikának, a nyíltságnak és a vélemények ütköztetésének. A taggyűlésen felszólalt Beck Tamás is. Elöljáróban elmondta, hogy a KB szándé­ka szerint az anyag a viták során válik konkréttá. A párt megújulásához elengedhetetlen egy új szocializmuskép kiala­kítása, a demokrácia szélesí­tése. Nagyobb teret kell adni az állampolgárok kezdeménye­zéseinek és alkotmányos vé­delmének. Az egyének demok­ratikus jogait nem a munka­helyen, hanem a lakóterületen kell növelni. A gépek, íróasz­talok mellett ugyanis alapve­tően fegyelemnek és rendnek kell lennie. Értékelte a társadalmi-gaz­dasági reform eddigi tapaszta­latait is. Véleménye szerint gyakran vezet konfliktushoz, hogy kipróbálatlan, csak elmé­letben kimunkált módszereket erőltetünk a gazdaságra. Áz új adórendszer működésében vi­szont a fiskális szemlélet okoz zavarokat. Beck Tamás kulcs- fontosságúnak tartja a társa­dalmi morál javítását. Több kérdésre válaszolva Rozgonyi Ernöné dr., a szent­endrei városi pártbizottság el­ső titkára ismertette, hogy mi­ként választják ki a pártér­tekezlet két küldöttjét. Mint elmondta, Szentendrén és von­záskörzetében kilenc személy neve merült fel. Jelenleg né­gyen esélyesek arra, hogy a városi pártbizottság bizalmat szavazzon nekik. A parkerdőgazdaság alap­szervezetének tagsága felhatal­mazta az Üjsághy Gyula titkár által irányított pártvezetősé­get, hogy a vita alapján írásos összefoglalóban továbbítsa a közösség álláspontját. F. Z. A megújulás a tagságon is múlik Miként szerte az országban, Test megyé­ben is taggyűléseken vitatják meg a kommu­nisták a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának az országos pártértekez- ietre készített állásfoglalás-tervezetét. Ezek légkörét általában a szókimondás, a szenve­délyes hangvétel jellemzi. Minden taggyűlésen tapasztalhatjuk a szo­cialista vívmányok féltését, a szocialista tár­sadalmi rendszer erősítésének szándékát, s természetesen elhangzanak olyan felszólaló­col/ í c omolvolr nrrtcon irifofllntnlr Fz tlióh­biak ismertetésétől sem zárkózunk el, mert a párton belüli demokrácia — vagyis hogy mindenki szabadon kifejtheti véleményét — feltételezi a téves vagy annak látszó állás­pontok jogait is, ha azokat kulturált vitában szembesíthetjük a valósággal. Az alább következő vélemények némelyi­kével mi magunk sem érthetünk egyet, ki­hagyásuk viszont csupán annak a rendkívül káros hiedelemnek a továbbélését táplálta volna, amely szerint amiről nem beszélünk vatrv nem írunk. a.7. nincs. Teljes őszinteségre van szükség! súlyos neiyzeuei ksu »zcmuc- néznünk, és mi igyekszünk felszámolni a feszültséggóco­kat. sem. Sokan beszélnek válság­ról belpolitikánkat illetően, én azt mondom: nincs válság, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom