Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

Újabb feladatok bontakoznak ki a genfi részeredmények után Több témában kedvező a változás Jugoszláviába várják Mihail Gorbacsovot Sokoldalúan fejlődő viszony A nukleáris és űrfegyverek­ről folytatott genfi szovjet- amerikai tárgyalásokon az amerikai fél szemmel látható­lag eltért azoktól az elvektől, amelyeket a tavalyi washing­toni csúcstalálkozón elfogadott megállapodásokban rögzítettek a két ország vezetői. Ez a magatartás hátráltatja a tár­gyalások haladásának ütemét — jelentette ki Viktor Kar­pov, a szovjet külügyminisz­térium leszerelési és fegyver­zet-ellenőrzési főosztályának vezetője a Szovjetszkaja Rosz- szija szovjet napilapnak adott nyilatkozatában. Karpov a kedden megjelent interjúban részletesen beszá­molt a genfi tárgyalások me­netéről. A még nyitott kérdések kö­zül a tengeri telepítésű, atom­töltetű manőverező robotre- pülőgépek problémáját emelte ki. Elmondta, hogy a Szovjet­unió javaslata értelmében ezekkel az eszközökkel a nukleáris töltetek számának általános szintjét meghatározó szerződés foglalkozna. Az Egyesült Államok egyelőre nem fogadta el a szovjet in­dítványt. Célja az, hogy a ro­botrepülőgépek számát ne korlátozzák. A szovjet diplo­mata emlékeztetett arra, hogy a washingtoni csúcson szüle­tett megállapodás értelmében a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentése után a felek jogosultak arra, hogy a nukleáris robbanófejek 6 ezerben meghatározott szá­mát kiegészítendő, bizonyos mennyiségű, tengeri telepítésű Rtomtöltetű robotrepülőgépet állítsanak rendszerbe. A Szov­jetunió annak érdekében, hogy ezek száma minél keve­sebb legyen, maximum 400 ilyen robotrepülőgép, más né­ven cirkáló szárnyasrakéta rendszerben tartását indítvá­nyozza. Karpov szerint az amerikai küldöttség , eddig nem mutatott hajlandóságot a szovjet tervezet érdemi meg­vitatására, csupán kételyeit hangoztatja, és az ellenőrzés problémájának felvetésével hátráltatja a kérdés megoldá­sát. A genfi tárgyalások másik problémás kérdésköre a hadá­szati nehézbombázókon elhe­lyezett manőverező robotre­pülőgépeké. Az amerikai fél igyekszik kitérni annak meg­határozása elől, hogy a gépek milyen hatótávolságától kez­dődjék azok hadászati jellege. Karpov leszögezte, hogy a Szovjetunió a korábban meg­állapított 600 kilométerest tartja helyesnek. Az ameri­kaiak ezt a távolságot szeret­nék megnyújtani, azzal érvel­ve, hogy a légvédelmi eszkö­zök korszerűsödése ezt indo­kolttá teszi. Karpov azonban utalt arra, hogy a még leg­korszerűbbnek tartott légvé­delmi rakéták is csak 300-400 kilométeres távolságra haté­konyak. Az amerikai fél a genfi tár­gyalásokon emellett ki sze­retné aknázni azt, hogy a szovjet és az amerikai nehéz- hombázókon levő szárnyas ra­kéták tényleges számát ille­tően különbség van. Egy szov­jet bombázóra hat robotrepü­lőgépet lehet felszerelni, míg az amerikaiakra tizenkettőt, de megvan a lehetőség arra, hogy a jövőben az elhelyez­hető robotrepülőgépek száma emelkedjék. Az Egyesült Álla­mok javaslata értelmében vi­szont minden egyes nehéz­bombázóra hat szárnyas raké­tát számítanának, függetlenül attól, hogy valójában hány darab van rajta. Ha ezt a szovjet fél elfogadná, ahhoz vezetne, hogy az Egyesült Ál­lamok birtokában legálisan kétezerrel nagyobb lenne a nem kalkulált repülőgépek mennyisége. Karpdv a genfi tárgyaláso­kat elemezve elmondta azt is, hogy több kérdésben az ame­rikaiak álláspontja kedvezően Változik, így például az inter­kontinentális nukleáris raké­ták állomásoztatásáéban. Wa­shington most már elismeri, hogy a változtatható indítóál­lású rakéták növelik a hadá­szati stabilitást, mivel a vá­laszcsapásra kijelölt eszközök megmaradási esélyeinek sza­vatosságai. A szovjet külügyi főosztály- vezető az ellenőrzés kérdéseit érintve jelezte: még hosszú, kemény munka vár a kölcsö­nösen elfogadható ellenőrzési rendszer kidolgozásával meg­bízott szakértőkre. A szovjet diplomata nyilat­kozatában leszögezte, hogy a genfi tárgyalások mechaniz­musa a decemberi csúcstalál­kozón aláírt KHR—HHR-szer- ződést eredményező tavaly őszi tárgyalássorozaton alakult ki. A tárgyalóküldöttségek Géni­ben elért részeredményeit a két külügyminiszter folyama­Genfben kedden megkezdő­dött a vegyi fegyverek betil­tásáról a szovjet—amerikai konzultációk nyolcadik fordu­lója. A találkozón azokról a még megoldatlan kérdésekről cserélnek véleményt, amelyek hátráltatják a vegyi fegyve­rek betiltását előíró nemzet­közi konvenció mielőbbi alá­írását. A genfi konzultációkban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan állapodott meg 1985-ös találkozóján azzal a céllal, hogy azokon a vegyi fegyve­rek általános és teljes betil­tásával kapcsolatos probléma­kör valamennyi vonatkozását, így az ellenőrzés kérdését is vitassák meg. Jacques Chirac miniszterel­nök a francia sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha elnökké választják, Franciaország aktívabb szere­pet fog játszani a NATO-ban, és szüntelenül fejleszti függet­len nukleáris ütőerejét. Meg­győződése, hogy az amerikai közepes hatótávolságú raké­ták Európából való kivonása után növekszik a francia és a brit önálló atomütőerő jelen­tősége. Az elnökségre pályázó Chi­rac nyomatékosan leszögezte, hogy szó sem lehet a francia nukleáris erő csökkentéséről, amíg a két nukleáris nagyha­talom fegyverzete a francia és a brit atomütőerőhöz mér­hető szintre nem csökken. Hangoztatta, hogy kormá­nyának középtávú haderőfej­lesztési célja nagy lendülettel növelni a francia nukleáris erő minden elemét. Meggyőző­tosan vitatja, és kijelöli az újabb feladatokat. A hadászati támadófegyve­rek csökkentéséről kötendő szerződés utáni időszakkal kapcsolatban Karpov elmond­ta, hogy a Szovjetunió ekkor szeretné majd bővíteni a le­szerelendő nukleáris eszközök körét, és kívánatosnak tartja, hogy ebben a szakaszban már mind az öt atomhatalom részt vegyen. Kedden Canberrában, az Ausztrál Államszövetség fő­városában folytatódott és Sydneyben fejeződött be Vár- konyi Péter külügyminiszter négynapos hivatalos látogatá­sa. Várkonyi Péter a szövetségi parlamentben folytatta hétfőn megkezdett hivatalos tárgya­lásait, ezúttal Barry Jones- szal, a tudomány és a kisvál­lalkozási ügyek miniszterével, illetve Jhon Kerrin, alapanyag- és energiaügyi miniszterrel. Foglalkoztak a magyar—auszt­rál gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos kapcso­latok kérdéseivel. Ez alkalom­mal is szóba került a magyar A konzultáción részt vevő delegációkat a genfi — több oldalú — leszerelési konfe­rencián résztvevő küldöttségek nagyköveti rangú vezetői ve­zetik. Jurij Nazarkin nagykö­vet, a TASZSZ-nak adott nyi­latkozatában úgy vélekedett, hogy a mostani konzultációs forduló jelentőségét a legutób­bi moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozón el­ért megegyezés adja. Neveze­tesen: Eduard Sevardnadze és George Shultz célul tűzte ki, hogy a delegációk tanulmá­nyozzák a haladás biztosítá­sának és a tárgyalások meg- gvorsításának konkrét módo­zatait. dését fejezte ki, hogy az ame­rikai nukleáris garancia alap­vető jelentőségű Nyugat-Euró- pa számára, de a három külön nyugati atomhatalom léte és autonómiája csak növeli a bi­zonytalanságot a potenciális agresszor számára, s így erő­síti Európa biztonságát, külö­nösen az amerikai rakétakivo­nás után. A miniszterelnök meg van győződve arról is, hogy Nyugat-Európának csak a nukleáris elrettentés bizto­síthatja a békét és biztonsá­got. Kijelentette, hogy ha el­nökké választanák, nem elle­nezné a neutronfegyver beve­zetését a francia haderőnél. Chirac ismét hidegen és bizal­matlanul szólt a leszerelésről, és az egyetlen leszerelési in­tézkedés, amire készségét nyil­vánította, a vegyi fegyverek általános megsemmisítése volt. Meggyőződését fejezte ki, hogy egyetlen amerikai elnök sem vonhatja ki csapatait Európából. Megalkuvást nem tűrően foglalt állást a csen­des-óceáni francia atomkísér­letek folytatása mellett. Az iraki légierő gépei ked­den sikeres támadást hajtot­tak végre az öbölben egy nagy tengeri célpont, vagyis iráni olajat szállító tartályhajó el­len — közölte egy bagdadi katonai szóvivő. Az iraki fő­városban utoljára három hét­tel ezelőtt hangzott el ilyen bejelentés. Párizs Hivatalos látogatás Kétnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn este Párizsba ér­kezett Russel Marshall új-zé­landi külügyminiszter. Mar­shall látogatása keretében tárgyalásokat folytat Jean- Bernard Raimond francia kül- ügy- és Michel Noir kereske­delmi miniszterrel. Az új-zélandi politikus az országa és a Közös Piac kö­zött érvényben lévő preferen- ciális kereskedelmi egyezmény meghosszabbítását fogja kérni a vendéglátóktól. igény, hogy az ausztrál szövet­ségi kormány a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztésének megköny- nyítésére biztosítsa Magyar- ország számára is a kedvezmé­nyes vámelbánást. Barry Jones — aki már járt hazánkban — elmondotta, hogy S SZtl JXTG-V öcriiiU J tiíj Cilii ' európai utat tervez és ebben a témában szívesen tárgyalna Magyarországon is. A John Kerin miniszterrel lezajlott megbeszélésen Várkonyi Péter javasolta, hogy Ausztrália kap­csolódják be a Világbank által finanszírozott magyarországi mezőgazdasági programok megvalósításába. Kerin szerint Canberrában értékelik, hogy a magyar kormány nyitott és kész a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, de szóvá tette, hogy a magyar vállalatok ré­széről ez a nyitottság mégnem tapasztalható megfelelően a gyakorlatban. A szövetségi kormány mi­nisztereivel folytatott eszme­csere azt mutatta, hogy mind­két fél részéről készség ta­pasztalható a gazdasági és egyéb kacsolatok dinamiku­sabb fejlesztésére. A magyar külügyminiszter felkereste Kerry Sibraat, a szövetségi parlament szenátu­sának elnökét és átadta neki azt a faliszőnyeget, amelyet a magyar országgyűlés ajándé­kozott az ausztrál parlament­nek. Az ajándékot a Canber­rában rövidesen megnyíló új szövetségi parlament épületé­ben helyezik majd el. Várkonyi Péter kedden dél­után Canberrából viszautazott Sydneybe. Este találkozott és eszmecserét folytatott az auszt­rál—magyar kapcsolatfejlesz­tő bizottság tagjaival, majd részt vett azon a szívélyes fo­gadáson, amelyet Ipper Pál, hazánk nagykövete adott az Ausztráliában élő magyarok vezető képviselői tiszteletére, a külügyminiszteri látogatás alkalmából. Várkonyi Péter szerdán reg­gel utazik el ázsiai és csendes­óceáni kőrútjának utolsó állo­mására, Űj-Zélandra. Csehszlovákia bonni nagy­követe, Dusán Spacil útján tájékoztatta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminisztert arról a tervről, amelyet az európai folyamat előmozdítására Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára terjesz­tett elő február 24-én. A nagykövet ezt kedden saj­tóértekezleten jelentette be. A terv előirányozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak választóvonala mentén hozzák létre a köl­csönös bizalom, az együttmű­Bagdadban közölték azt is, hogy kedden délben újabb rakétát lőttek ki Teheránra, valamint — a városok hábo­rújának felújítása óta először — Iszfahánra is. A hírt egy­előre nem erősítették meg Teheránban. Irak szerint feb­ruár 28. óta összesen 47 ra­kétatámadást intéztek iráni települések ellen. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kedden átvette a Tanjug jugoszláv távirati iro­da írását, mely szerint Mihail Gorbacsov küszöbönálló ju­goszláviai látogatására a két­oldalú kapcsolatok sikeres fej­lődésének időszakában kerül sor. Ez a látogatás a rendszere­sen megtartott legfelsőbb szin­tű szovjet—jugoszláv találko­zók folytatása — írja a Tan­jug. A hírügynökség vissza­utal a kapcsolatok megszilár­dításának alapjait lerakó 1955-ös belgrádi deklarációra és az 1956-os moszkvai nyi­latkozatra. Ezeknek a doku­mentumoknak az elvei kiáll­ták az idő próbáját, jelentős befolyást gyakoroltak a szov­jet—jugoszláv viszony sokol­dalú fejlődésére. A Tanjug emlékeztet a fasizmus ellen vívott háború idején meg­edződött hagyományos barát­A nemzetiségi politika meg­valósításában kiütköznek azok a hibák és fogyatékossá­gok, amelyek a korábbi időszakra voltak jellem­zőek, amikor a tetteket sza­vak helyettesítették — hívta fel a figyelmet a Moszkovsz- kije Novosztyi hasábjain Je- gor Jakovlev. A hetilap fő- szerkesztője az Alma Ata-i események, a krími tatárok követelései, a baltikumi de­monstrációk és a karabah- hegyvidéki zavargások kap­csán vizsgálta a nemzetiségi politika gyakorlatát. Szavakban a szovjet népek testvéri családját emlegették, a gyakorlatban akadályokat hoztak létre a kulturális cse­re útján, nehézségeket tá­masztottak ■ a* gyermekek anyanyelvi oktatásában. Így volt ez i» Karabah-hegy vidé­ken, ahol tönkretették a test­véri Örményországgal kiala­kult sokoldalú és hagyomá­nyos kapcsolatokat. Mint a szerző rámutat: Lenin tudta, hogy a Szovjet­unió létrejöttével korántsem oldódott meg a nemzetiségi kérdés. A későbbiekben azon­ban nem mutatkozott ebben a kérdésben olyan mérvű de­mokratikus és állami fejlődés, amilyet Lenin javasolt. A nemzetiségi kérdésben Sztálin vált az egyetlen törvényhozó­vá. Ennek az irányvonalnak a módosítására nem került sor, az utóbbi évtizedekben egyet­len jelentős lépés sem történt, amely a szovjet köztársaságok államiságát vagy szövetségü­ket fejlesztette volna. Jakovlev határozottan el­lentmond azoknak, akik a ki­bontakozott demokratizálási folyamattal akarják összefüg­gésbe hozni a történteket, ködés és a jószomszédi kap­csolatok övezetét. Az övezet Norvégiától egészen Görögor­szágig, illetve Törökországig terjedhetne és — tekintettel a térségben levő katonai tá­maszpontjaira — részt vehet­ne benne az Egyesült Államok is. A nagykövet a prágai javas­lattal összefüggésben is rámu­tatott arra a fontos szerepre, amelyet a közép-európai kis és közepes államok vállalhat­nak a nemzetközi politikában. BURMÁI ROBBANÁS Robbanás történt hétfőn es­te Csehszlovákia Burma fővá­rosában, Rangunban lévő nagykövetségének épülete kö­zelében — jelentette a burmai állami rádió. A robbanás kö­vetkeztében senki sem sérült meg, csak a környéken lévő házak néhány ablaka tört be. A rendőrség körbevette a nagykövetség épületét, és meg­kezdte az ügy kivizsgálását, részletek egyelőre nem ismer­tek. sógra, és kiemeli: az 1955-ös és az 1956-os okmány elvei gyakorlattá váltak a szocialis­ta országok közötti kapcsola­tokban. A kárpáti Igaz Szóban Nyelvvédelem Az ungvári egyetem magyar tanszékén kidolgozott helység- névjegyzék alapján a kárpáti Igaz Szó című kárpát-ukrajnai napilap áttért a túlnyomóan magyar nemzetiségűek által lakott falvak magyar elneve­zésének használatára. Ez újabb lépés a kárpát-ukrajnai magyar nemzetiség nyelvének védelmében azt követően, hogy hungarológiai központ alakult az ungvári egyetemen és felemelték a magyar tan­nyelvű iskolákban a magyar nyelv és irodalom óraszámát. mondván: ha nincs ez a fo­lyamat, nem lettek volna ilyen megmozdulások sem. A demokrácia utcájában kétirá­nyú a forgalom; nemcsak az átalakítás hívei hallatják hangjukat, hanem azok is, akik a leghangosabban kia­bálnak a szabadságjogokról és mindent megtesznek azok felszámolásáért. Ilyen körülmények között különösen várt esemény a XIX. országos pártértekezlet, amely a szovjet társadalom po­litikai rendszerében eszköz- lendő változtatásokról dönt. Mihail Gorbacsov az örmény és azerbajdzsán néphez inté­zett üzenetében hangsúlyozta, hogy eljött a gondolkodás és a józan döntések ideje. , A Mószkvoszkíje Novosztyi másik cikkében aricttzpoiíti és helyi szovjet sajtó 'jelentései alapján rajzol képet az ese­ményekről. Emlékeztet ‘úrra, hogy a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület tanácsának üléséről február 21-én közölt beszámolót a helyi lap. Ezen az ülésen fogalmazták meg az Örményországhoz való csatla­kozás kérelmét. Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB póttagja, a KB titkára és Anatolij Lukjanov KB-titkár Örményországba utazott. Dol­gih az örmény televízióban elhangzott beszédében emlé­keztetett arra a szomorú tény­re, hogy a Karabah-hegyvidé- ken összecsapások voltak az örmények és az azerbajdzsá­nok között, s ezeknek áldoza­tai is voltak. A karabahi hírek hatására Örményországban nagy lét­számú gyűléseket tartottak. Ezeken megpróbáltak rend­bontást is provokálni. Sztye- panakertben (az autonóm te­rület székhelyén) a pártbi­zottság ülésén leváltották Ke­vorkov első titkárt Jereván­ban rendkívüli KB-ülést tar­tottak, ezen 26-an szólaltak fel, köztük Demircsján első titkár, Viktor Ambarcumján akadémikus és Vartanján, az egyházügyi tanács elnöke. Gorbacsov főtitkár február 26-án fordult üzenetben a két köztársaság dolgozóihoz. Mind­két köztársaság televíziójában tekintélyes személyek szólí­tottak fel nyugalomra. Köztük volt Vazgen Katolikosz, az örmény egyház feje és Allah- sukur Pasazada sejk, a kau­kázusi muzulmánok vezetője. Az örmény lap beszámolt arról, hogy a kafáni járás azerbajdzsánok lakta falvai- ból megkezdődött az elköltö­zés. miután ismeretessé vált, hogy az örmény KP KB kü­lönbizottság felállítását kérte az SZKP Központi Bizottsá­gától a karabahi kérdés meg­vizsgálására. A helyi vezetők­nek sikerült meggyőzniük az elköltözni szándékozókat. A lap felhívta a figyelmet a rémhírterjesztés igen veszé­lyes voltára. Emlékeztetett arra, hogy bűnöző elemek ép­pen a rémhírek miatt tudtak összecsapásokat provokálni az azerbajdzsáni Szumgajtban, amelyek során 31 ember vesz­tette életét. ZA VARSÁSOK A DZS0KANC KÖRÜL Az Üj-Kína hírügynökség keddi jelentése szerint háromszáz­nál is több rendőr sérült meg Tibetben, a hét végén kirob­bant zavargásokban. Korábban Pekingben közölték, hogy egy ember meghalt, de más források több halálos áldozatról tud­nak. Az Üj-Kina cáfolta, hogy a rendörök az összecsapásokban fegyvert használtak volna. Ezen a napon nem hordtak fegy­vert a szolgálatot teljesítő rendőrök — hangzik a jelentés. A zavargás a tibeti fővárosban, a Lhaszában lévő kegyhely, a Dzsokang lámaista templom körül tört ki szombaton egy vallási ünnep alatt. A rendőröket a tömeg kővel dobálta meg, amire azok könnygázzal válaszoltak, s ellenőrzésük alá von­ták a templomot. A rendőrök közül 309-en sérültek meg, 29-en súlyosan. Egy rendőrt megkéseltek, majd kidobták egy épü­let ablakából. Nyugati telefonértesülések szerint Lhaszában és környéken a rendőrség továbbra is készültségben van, sok a járőr és az ellenőrző pont. A telefon-összeköttetés kedden helyreállt, a vá­rosban nyugalom van. A Dzsokang templom körül felállított őrséget kedden visszavonták. Az épületet azért vették körül, mert hírek szerint a tömeget szerzetesek biztatták fel arra, hogy Tibet elszakadását követelve az utcákra vonuljanak. A vegyi fegyverek betiltásáról Szovjet—amerikai konzultációk Jacques Chirac katonai elképzelései A nukleáris elrettentés mellett Várkonyi Péter ma Uj-Zélandra utazik Kapcsclatfejlesztő eszmecsere Tengeri célpontot is támadott az iraki légierő Rakéták Teheránra, Iszfahánra Az európai folyamat mielőbbi előmozdítására Bonnban a prágai javaslatról A demokrácia utcájában kétirányú a forgalom Napirenden a karabahi kérdés 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom