Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

. í I I KERESSÜK EGYMÁS KEZÉT! N incs könnyű helyzet­ben az ember, ha vé­giggondolja, mit ille­ne, kellene mondani a nő­napon, amit lehetőleg még nem koptatott el túlontúl az ilyenkor szokásos zsar­gon. S az is eszébe jut, valószínűleg újra kellene értelmezni, tanulni a ré­gebbi beidegződésekből fa­kadó köszöntéseinket is. Korszerűsítésre várnak a sokszor „bevált”, de jócs­kán fényüket vesztett kö- szöntési paneljeink, rájuk fér egy kis megújítás. Ter­mészetesen nem a szavak kedvéért; nem az esetleg jobban csengő, veretesebb. az érzelmekre is hatni akaró szöveg, nem a régi közhelyek újakkal való fel­cserélése végett. Ezúttal is többről, a lé­nyegről van inkább szó. Annak a közös végiggon­dolásáról — közéletben, munkahelyen, családban —, hogy tulajdonképpen mi­lyen minőségű nálunk a kétezredik évet megelőző másfél évtizedben s a ma­ga hétköznapi valóságában a nőket körülvevő szűkebb és tágabb légkör. Persze a kérdés joggal tűnhet szó- nokiasnak, hisz a válasz akár az is. lehetne, épp­olyan ez, mint általában nálunk az emberi kapcso­latok, melyek sokszínűsége olykor vitákra, politikai, jogi és egyéb intézkedések­re, egyéni és kollektív lel­kiismereti szembesítésre sarkallja a társadalmat. Mikor milyen hatásfok­kal ... S itt már eljutottunk egy másik állomáshoz, ahol ér­demes eltöprengeni azon is, vajon korszerű megkö­zelítés-e a nők egyéni és társadalmi szerepkörét csu­pán a régi séma, a nő és a férfi mindenkori párharcá­nak „állása” szerint kutat­ni és értékítéletet alkotni. Sokkal inkább azok járhat­nak közelebb az igazság­hoz, akik azt mondják, a társadalom ; jelenlegi fej­lettsége — anyagi és etikai értékpillérei — szabják meg, alakítják azt a bizo­nyos légkört, amely a nő­ket is körülveszi a munka­helyen, a közéletben és nem utolsósorban a családi életben. Szaporíthatnánk a kér­déseket tovább, milyen okok nehezítik, gátolják, teszik olykór lehetetlenné, hogy a nő jobban kibonta­koztathassa képességeit, tehetségét. Hogyan érhető el, hogy több legyen a bol­dogságot naponta megélő, kevesebb a megkeseredett, magára maradt, a családi terheket sokszor egymaga cipelő, végül olykor önma­gától is eltávolodó nő. Az okok — jól tudjuk — sok­félék, de alapvetően társa­dalmi és egyéni gyökerek fonódnak össze, s azt Is tapasztalhatjuk: a társada­lom megfelelő anyagi, jogi, emberbaráti és egyéb esz­közeivel csak annak ará­nyában tudja könnyíteni a terheket, ahogyan az elkö­vetkező években sikerül közös erővel jobbra fordí­tani az ország szekerét. ,i Ám mindenki tudja, jócskán akadnak nem csu­pán központi intézkedések­kel megoldható tennivalók. Makacs beidegződések is tovább élnek és nehezítik a tisztánlátást, a cselek­vést. Ezek közé sorolható az a lelkiismeret-felmentő vélekedés is, amely szerint a nők érdemibb társadal­mi megbecsülését olykor maguk a női nem képvi­selői nehezítik. Az érv így hangzik: maguk a nők sem tesznek meg mindent az élet különböző területein egyenrangú partnerként való elfogadtatásukért, sok a visszahúzódó, a háttérben maradó, a helyzetével meg- békülő, vagy inkább meg­alkuvó nő. Magyarán: hiányos a nőkben az egész­séges önbecsülés, saját bel­ső értékeiknek tudatosabb megélése. Arról viszont kevesebb szó esik; vajon nem éppen a társadalom jelenlegi tu­dati-etikai állapota, fejlett­ségi szintje s az így ki­alakult szemlélet tehető felelőssé ezért, nem pedig a helyzetükben megnyugvó nők. Az is kevés helyen hangzik el: a sokszor fog­híjas egyenjogúsági „tere­pen” hol helyezkednek el az olyan konfliktust hor­dozó gócok, mint az egyenlő elbírálás esélye, a megbízhatóság elismerteté­se, és még nem szóltunk a családon belüli egyenrangú partneri viszonyról, vagy az érzelmek egyenjogúsá­gának többféleképpen ér­telmezett dilemmáiról. Ügy köszönteni a nőket, hogy ennek ürügyén társa­dalmi gondokat, felgyülem­lett adósságokat is szóba hozunk, illéndő-e? Ügy vé­lem, igen. Azért is, mert így teljesebb és élethűbb a kép. Bárhogyan is ta­kargatnánk, egy társada­lomról s a benne élő em­berekről, sok egyéb mel­lett, az is képet ad, milyen fokú, tónysú a nők meg­becsülése, akiket ezen a napon külön is, az átlagos­nál nagyobb figyelem, megértőbb közeledés és szeretet övez. S ezt bizo­nyosan nemcsak az ünne­peltek, a nők igénylik, ha­nem a férfiak is. H jzzátartozik az ' ember belső harmóniájához, a jó közérzethez. Ke­ressük hát a szürke hét­köznapokon is egymás ke­zét! Tail Géza AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. MÁRCIUS 8., KEDD Teljes értékű munkaviszony a háztájiban Világunk még tartozik a nőknek A Magyar Nők Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A 78. nemzet­közi nőnap alkalmából Lukács János, az MSZMP KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte a nőtanács tagjait, a magyar lányokat és asszo­nyokat. — Ha feltennénk a kérdést: van-e még nökérdés, szüksé- ges-p a nőpolitika — csak igennel válaszolhatunk. Nem mondhatunk le arról, hogy összehangoljuk a nőknek a társadalmi életben betöltött és az anyai szerepét. Világunk még nagyon sokkal tartozik a nőknek — mondta beszédében. A nők alkotóerejének fejlesz­tésében és érvényesítésében is új lehetőségeket és távlatokat nyit az a munka, amely a párt kezdeményezésére bontakozik ki a gazdasági, társadalmi és a politikai megújulás érdeké­ben. A reformot folytatva az a célunk — mondta a továb­biakban —, hogy eredménye­sebben, hatékonyabban mű­ködjön a gazdaság, sokolda­lúan fejlődjön a társadalom. Ennek feltétele a politikai in­tézményrendszer napirenden lévő fejlesztése is. — A nagy jelentőségű vál­tozások, amelyek előtt állunk, minden bizonnyal nem hoznak azonnal és automatikusan eredményeket. Ezért most mindenekelőtt bizalomra, meg­értésre, együttgondolkodásra, együttműködésre és felelős Három megye — Komárom, Nógrád és Pest — ellátásáról gondoskodik a Duna Élelmi­szer- és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat, közismertebb ne­vén a Duna Füszért. Nevéhez fűződik a Dunalánc üzletháló­zat kialakítása, melynek első tagja négy évvel ezelőtt a Mo- nor és Vidéke Áfész kezelésé­ben levő vecsési ABC-áruház volt. Azóta a három megye területén további huszonhat bolt lett a Dunalánc tagja. A hálózathoz olyan üzletek tartoznak, amelyek az átlagos kereskedelmi egységeknél jó­val korszerűbbek, nagy alap- területen szolgálják ki a vá­sárlókat, s a füszért által for­galmazott termékek teljes ská­láját kínálják az érdeklődők­nek. A Dunaláncba bekerülni manapság rangot jelent, nem­csak azért, mert a DL monog­ram jelzi, hogy az adott üz­let korszerűbb a többinél, ha­Manapság a termelőegysé­gek nélkülözik az új beruhá­zásokra fordított pénzeszközö­ket, s inkább belső átszerve­zésekkel próbálják növelni a hatékonyságot. A dömsödi Dó­zsa Termelőszövetkezet a mű­szaki színvonal javítására is jócskán áldoz — szemben az általános gyakorlattal. Az elmúlt év végén befe­jezték a napelemes szénaszá­rító 1981 óta tartó'építését ís. A 40 vagon befogadóképessé­gű szárító műszaki átadása megtörtént, s a betakarítási szezonban már jó hasznát lát­ták az országban egyedülálló tárolónak. A mintegy ezer négyzetméternyi üvegfelület napelemei a szárítási csúcs­időben körülbelül 250 kilo­watt energiát szolgáltatnak, s ez lecsökkenti az energia- költségeket is. A megtakarí­táson kívül a technológia elő­nyére lehet írni, hogy a labo­magatartásra van szükség. Azt is mondhatom: ez ma minden eredményes cselekvésnek az előfeltétele — hangsúlyozta a KB titkára. — Most igazán szükséges munkánkban az ön­bizalom, a szocialista jövőbe vetett hit, az emberi tartás, a változásokat igénylő tudatos cselekvés, azok feltételeit vál­laló magatartás, mert csak így leszünk képesek megoldani gondjainkat, megalapozni és biztosítani jövőnket. A párt az eddigi tapasztalatok alapján joggal bízik abban, hogy fel­adataink megoldásában, a ne­hézségek megértésében és le­küzdésében, a nemzet felemel­kedéséért vívott küzdelemben számíthat a nőmozgalomra, a magyar nőkre — mondotta vé­gezetül Lukács János. A testület ülésén Eleid Já­nos, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitká­ra a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről, mindennapi mun­kájáról tájékoztatta a tanács tagjait. Beszédében rámuta­tott: megváltozott a hagyo­mányos mezőgazdasági alapte­vékenység és az ipari szolgál­tató tevékenységi körök rész­aránya. Aía már a szövetkeze­tekben a főfoglalkozású nők­nek csupán 40 százaléka végez mezőgazdasági, azaz növény-, zöldségtermesztési és állatte­nyésztési munkát. Felhívta a nőtanács figyel­mét a következő parlamenti nem azért is, mert ezeket az egységeket a Duna Füszért előnyben részesíti. Igyekszik részükre olyan reprezentatív árukészletet biztosítani, amely a hazánkban forgalmazott leg­keresettebb és legszínvonala­sabb termékekből áll össze. Két esztendővel ezelőtt a hálózat újabb hat egyáéget vett fel a Dunalánchoz tarto­zó üzletek sorába, tavaly pe­dig nyolccal bővült a számuk. Mint Gáti Gábor, a Duna Fü­szért marketingirodájának igazgatója elmondta, idén ke­vesebb boltot kapcsolnak be a hálózatba, mint a korábbi években. A három megye te­rületén csupán két-három ABC-áruház lehet a Dunalánc tagja. Ennek az az oka, hogy a hálózathoz tartozó üzletek­ben szeretnék megőrizni az el­látás eddig elért színvonalát, annak ellenére, hogy országo­san csökkent az áruellátás minősége. ratóriumi vizsgálatok szerint az így tárolt szálastakarmá­nyok karotin- és fehérjetar­talma a hagyományos módon szárítottakéhoz képest akár tízszeres is lehet. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének választmá­nya hétfőn ülést tartott a Ma­gyar Sajtó Házában. Az újságíró-szövetség veze­tő testületét Megyeri Károly főtitkár tájékoztatta Grósz Károly miniszterelnök és az elnökség találkozójáról. A vá­lasztmány állást foglalt a kor­mányzat és a sajtó közötti partneri kapcsolat fejlesztése ülésszak elé kerülő mezőgaz­dasági szövetkezeti törvényter­vezetre, amely lehetővé kíván­ja tenni, hogy a szövetkezeti, önkormányzat az integrált háztáji gazdaságban folytatott tevékenységet teljes értékű munkaviszonynak ismerje el. Amennyiben a tervezet tör­vényerőre emelkedik, úgy na­gyon jelentősen mérséklődhet­nek a szövetkezetek foglalkoz­tatási gondjai. Főleg a szak­képzetlen női munkaerő jut­hat megfelelő, s ugyanakkor társadalmilag elismert munka- lehetőséghez. A közös gazda­ságban részmunkaidőben vál­lalt tevékenység jól kiegészít­hető és összekapcsolható a szakosított árutermelő háztáji gazdálkodással. Kedvező felté­teleket nyújt ehhez a jelenlegi jövedelemadóztatás is. Ösztön­zik a szövetkezeteket, hogy a jövőben fokozottabban ismer­jék el a háztájiban végzett munkát. Duschek Lajosné, az MNOT elnöke a hagyományhoz híven átadta a Gárdos Mariska-em- lékplaketteket. A nemzetközi tömegtájékoz-. tatás vezető újságíróinak rész­vételével tanácskozás kezdő­dött hétfőn a budapesti Hilton Szállóban. A Nemzetközi Saj­tóintézet (IPI) soros rendez­vényén — amelynek szocialis­ta ország először ad otthont — két napon át tizenöt állam képviseletében mintegy 30 új­ságíró vitatja meg a glasz- noszty jelentőségét a kelet— nyugati kapcsolatokban. A ma­gyar újságírókat Aczél Endre, Balázs József, Boldizsár Iván, Pálos Tamás és Vincze Mátyás képviselte. A világ minden tájáról egy­begyűlt újságírókat a kerek- asztal-konferencia elnöki tisz­tét betöltő Paul Lendvai, az osztrák rádió intendánsa kö­szöntötte, majd Peter Galli- ner, az IFÍ igazgatója emlé­keztetett arra, hogy a szak­mai testület — amely Zürich— London székhellyel, a máso­dik világháború után alakult — az újságírók szakmai fel- készültségének tökéletesíté­sét, az információáramlás és a tájékoztatás hatékonyságá­nak elősegítését tekinti élsőd- leges feladatának. A továb­biakban kiemelte: a kelet— nyugati kapcsolatok alakulá­sa nem első ízben szerepel az IPI fórumán: legutóbb, 1981- ben Bécsben szerveztek e té­mában véleménycserét. Azóta jelentős fejlődés következett be a kapcsolatokban a politi­kai, a gazdasági és a társa­dalmi élet más területein egy­aránt. A résztvevőket Balázs József, a Külpolitika című fo­lyóirat főszerkesztője köszön­tötte. A magyar politikai közélet nevében Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, mellett, s többek között hang­súlyozta: a partneri viszony fejlesztése mindenkitől tuda­tos erőfeszítéseket, felelősség­érzetet igényel. A választmány állásfoglalása szerint a MUOSZ az újságíró-társadalomnak az a szervezete, amely alkalmas az érdekek képviseletére, és arra, hogy a sajtónyilvános­ságról folyó mindenfajta konstruktív vita fórumává váljon. . . j Lázár György fogadta a svéd küldöttséget Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese hétfőn a K3 székházában fogadta a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt küldöttségét, amely az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására John Olle Persson- nak, a Végrehajtó bizottság póttagjának vezetésével va­sárnap óta tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón — amelyen részt vett Gecse Attila, a KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője — kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékeny­ségéről és legfontosabb fel­adatairól. Az MSZMP és a Svéd SZDMP közötti együtt­működésről szólva megelége­déssel állapították meg, hogy az kedvezően járul hozzá a különböző területeken ered­ményesen fejlődő magyar— svéd kapcsolatok további el­mélyítéséhez. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, ugyancsak hétfőn nemzetközi kérdésekről foly­tatott megbeszélést a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt küldöttségével. . «siá a Központi Bizottság titkára üdvözölte a nemzetközi ta­nácskozás képviselőit. A tájékoztatás személyiségei mindaddig, amíg meg nem szólalnak a fegyverek, erőseb­bek lehetnek minden hadse­regnél — utalt a sajtó hatal­mas közvélemény-formáló ere­jére Berecz János. Ennek az erőnek azonban — fűzte hoz­zá . — nagy felelősségérzettel kell párosulnia, hiszen a saj­tó munkatársain múlik, mire mozgósítanak, hogyan tájé­koztatnak; az együttműködést keresik vagy a szembenállást élezik; őszinte, nyílt tájékoz­tatással az emberi értékeket becsülik, vagy az értékek pusztulását kiváltó ellenséges­kedés erőit feszítik. E közös felelősségben nem mutogatha­tunk egymásra; minden ország tájékoztatási személyiségei, a kelet—nyugati tájékoztatás szakemberei csak közös utat járhatnak, annak ellenére, hogy jó néhány kérdésben különbözik a véleményük, a meggyőződésük, eltérő normák szerint élnek és dolgoznak. A glasznoszty szellemében közö­sen kell keresni a keleti— nyugati együttműködést. Kül­detés ez; és Budapest — a magyar vendéglátók reményei szerint — jó légkört biztosít­hat ennek a küldetésnek a teljesítéséhez. A tanácskozás vitával kísért előadásokkal folytatja mun­káját. ★ Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta a Nemzetközi Sajtóintézet budapesti kerek- asztal-konferenciájának részt­vevőit. A Minisztertanács elnöke a szívélyes, kötetlen beszélgeté­sen tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, kül­politikai törekvéseiről, az idő­szerű feladatokról. Grósz Károly elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kelet—nyugati kontak­tusok és a tömegtájékoztatás kérdéseiről rendezett nemzet­közi eszmecserének a magyar főváros adott otthont. Hang­súlyozta, hogy hazánk érde­kelt a nemzetközi megértés és az együttműködés előmozdítá­sában. Horn Gyula külügyminiszté­rium! államtitkár este foga­dást adott a tanácskozás részt­vevőinek tiszteletére a Hilton Szállóban. Újabb üzleteket kapcsolnak a hálózatra Tovább bővül a Dunalánc Takarmányszárítás napenergiával Néhány év alatt megtérül B. Gy. Magyar Újságírók Országos Szövetsége Választmány- állásfoglalás Nemzetközi újságíró-tanácskozás Budapesten Közös felelősségünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom