Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

Pilisi házigazdák Közös gondok életközeiben A rendőrkapitányságon Új ügyfélfogadási rend A Pest Megyei Egyházközi Békebizottság kihelyezett ülést tartott Pilisen. Ma már gyakorlattá lett az a jó kezdeményezés, hogy eze­ket a közös feladatokat meg­tárgyaló értekezleteket ne Bu­dapesten tartsa meg a béke­bizottság, hanem személyes meghívásnak eleget téve, a bizottsági tagok területi kör­zeteiben. így került a sor Pi­lisre, ahol ez alkalommal Ke- veházi László evangélikus es­peres, a megyei egyházközi békebizottság titkára volt a házigazda, mert a találkozó az egyházközség gyülekezeti há­zában zajlott le. Jelen volt az értekezleten Juhász Sándor alsónémedi re­formátus esperes, a békebi­zottság elnöke, dr. Fogd Mi­hály, a HNF Pest Megyei Bi­zottsága titkárhelyettese, Lu­kács József egyházügyi titkár, valamint a helybeliek képvi­seletében Balázsné dr. Miha- lacz Ilona, a Pilisi Nagyköz­ségi Közös Tanács elnöke, va­lamint Böszörményi András, a HNF helyi bizottságának el­nöke. A békebizottság elnöke ér­tékelte az elmúlt évi eredmé­nyeket és javaslatokat tett az ez évi tervfeladatokra. Lukács József egyházügyi titkár tájé­koztató előadást tartott az egészségmegőrzés Pest megyei feladatairól. A bizottság tag­jai hozzászólásaik után írás­ba foglaltan juttatják kifeje­zésre a feladatokhoz való csatlakozásuk készségét, mind elvi, mind gyakorlati vonatko­zásban. Ezt követően tartott tájé­koztatást a helybeli tanács feladatairól és munkájáról Balázsné dr. Mihalecz Ilona, melyet élénk eszmecsere kö­vetett. Bizonysága ez an­nak, hogy a lelkészek életkö­zelségből óhajtják megismer­ni a mindennapi élet kérdé­seit, felismerve azokban a maguk sajátos, de helyénva- lóan szükséges feladataikat. Az ez évi munkaprogram összeállítása során tett javas­latot Fekete János monori lelkipásztor, bizottsági tag, hogy az ősszel esedékes me­gyei szintű egyházközi békebi­zottsági értekezletet október 20-án Monoron tartsák meg. A javaslatot a bizottság jóvá­hagyta és ez évi munkatervé­be felvette. F. J. Gombán, Bényén Véradás Önkéntes véradónapot szer­veznek március 10-én. csütör­tökön Gombán és Bényén. Gombán reggel 8 órától 15 óráig a helyi tainácsházán, Bé­nyén 9,30-tól 15.30-ig az álta­lános iskola tantermeiben vár­ják a donorokat. Ecseren hétfőn 18 órától filmvetítés. Gyomron a művelődési ház­ban filmvetítés 10.30-tól, 14.30- tól: Hupikék törpikék. 1988. március l-jétől meg­változott a Monori Rendőrka­pitányság ügyfélfogadási ide­je, amely ezentúl az alábbiak szerint alakul: Hétfő: 13 órától 18.30-ig, kedd: 8-tól 12-ig, szerda: 8- tól 12-ig és 13-tól 18.30-ig, csütörtök: 8-tól 12-ig, péntek: 8-tól 12-ig. Ettől az időponttól kezdve a fenti időben és napokon fo­gadják az ügyfeleket gépjár­mű-ügyintézési, útlevél-, sze- íyi igazolvány és egyéb enge­délyügyekben. NEB-jubileum Ezekben a napokban ország­szerte ünnepségeken emlékez­nek meg a népi ellenőrzés három évtizedes jubileumáról. Harminc évvel ezelőtt hozták létre ezt a társadalmi szerve­zetet, amely egyre szebb ered­ményeket mutat fel munkájá­ban. Sokan a megalakulás óta dolgoznak a bizottságokban, munkájukra mindig számít­hatnak a vezetők. A jubileum alkalmából a megyei ünnep­séget már megtartották, most zajlanak a körzeti megemlé­kezések. A monori ünnepséget ma délután 3 órakor tartják meg az MSZMP Városi Jogú Bizottságának nagytermében. Monoron 10-től 18 óráig Gá­bor Éva Mária szobrászmű­vész Romok című kiállítása a galériában, 15-től a felnőtt bé­lyeggyűjtő szakkör foglalko­zása, 16-tól a nyugdíjasfilm- klub vetítése: Egy csók és más semmi (Jávor Pál és Tolnay Klári főszereplésével), 17-től az alkoholellenes klub foglal­kozása, 17.15-től és 18.30-tól dzsesszbalett, 18-tól néptánc felnőtteknek. A filmszínház­ban 17-től és 18.30-tói: Hupi­kék törpikék (színes, szinkro­nizált belga—amerikai rajz­film), 20-tól: A tuareg bosz- szúja. Maglódon 18.30-tól filmve­títés. Úriban 14-től a nyugdíjas­klub összejövetele, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdők­nek. Több. okból is nagyobb volt az idei — kicsit elhúzódott — farsangi készülődés a vecsési 4. sz. általános iskolában. A tél aligha adott okot arra, hogy valami nagy. kitörő far­sangolással búcsúztassák, mert való igaz, hogy sokkal keve­sebb energia fogyott az isko­lában és a háztartásokban is. S hogy mégis igazi ünnepi hangulat volt az iskolában, az kapcsolódik egy neves évfor­dulóhoz. Harminc évvel ezelőtt ép­pen Budapesten alakult meg a CIMEA. a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nemzet­közi Bizottsága, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) szakosított gyermek­szervezete. A mostani farsang bevételének egy részé* a Gold- mann György úttörőcsapat a CIMEA támogatására is for­dítja. Mintegy jelképes meg­emlékezésként az egyik gye­rek aktuális ötleteként ezért volt sikere CIMEA-Viki-nek a felvonuló farsangolók kö­zött. De ne vágjunk a dolgok elébe. Lesz itt vidámság, zene, tombola, szórakozás — hirdet­te az úttörőcsapat reklámja. Már a nyitótánc, amit Szlahó Józsefné igazán praktikusan betanított a negyedikesekkel, nagy sikert aratott. Az igazi báli hangulatot tükröző, földig érő estélyiruhák a lányokon, s az őket táncoltató fehér- kesztyűs, csokornyakkendős „legények” megérdemelten kapták a közönség tapsát és a zsűri különdíját. S aztán a két napra szétbon­tott alsó-, illetve felső tago­zatos farsang is ötletgazdag­ságról árulkodott. Különösen igaz volt ez az alsó tagozat farsangjára. Ügy tűnt, hogy a gyerekek — no és a szülök — fantáziája megújulásra kész. Hatalmas taps fogadta Picurt és Pom Pomot, akik fejes vonal­zóval és ki tudja még mivel Kellemetlen sarok Nem tudják nézni gy kézírásos, de indi­gós levélmásolatot ho­zott a posta. Feladója He- gyesi Mihály Gyömrö, Kos­suth Ferenc út ~52:~ szám alatti olvasónk. Meglehet, az eredeti példányt ő ma­ga őrizte meg, de az is lehet, hogy másoknak is elküldte a jeladást. Kicsit csalódott, kicsit elkeseredett levelét ugyan­is én jeladásnak érzem. Mégpedig arról, mennyire aránytévesziők vagyunk néha közös dolgainkat ille­tően. Az talán érthető, ha valaki a saját ügyét a leg­fontosabbnak tartva sok­szor a hatékonyabb helyi fórumokat megkerülve, át­ugorva, lenézve azonnal „fönt” keresi az igazságát, úgy gondolva, rajta csak­is a megyei tanacs, a mi­nisztérium. a rádió, a tele­vízió tud és akar segíteni. Az viszont — legalább­is számomra — sokkal ért­hetetlenebb, ha a köz dol­gaiban sem ott keresi va­laki a jó megoldást, ahol az arra hivatott, arra bi­zalmat kapott emberek, testületek a leghamarabb megtalálhatják. Példák bi­zonyítják. hogy nagyon sok­szor a magukat a köz ér­dekeit képviselőnek mondó intézkedök. kijárók, oda­mondogatok épp azért for­dulnak „magasabb fóru­mokhoz”. mert úgy hiszik, onnan majd egyszerűen csak „leszállnák” és akkor megoldódik minden magá­tól. S nekik épvenhoqy nem kell semmit sem csi­nálniuk, sem érvelniük, sem győzködniük, sem szer­vezniük. egii szalmaszálat sem kell keresztbe ten­niük. mert „azért van a . . .” És itt viszont már elhangzik az illetékesnek vélt helyi testület, intéz­mény neve Hcgiiesi Mihály nem ezek közé az emberek közé tar­tozik. Csak azért idéztem ezt a faita stílust, mert ol­vasónk [evőiében úgy ér­zem, neki is ez vette el c kedvét, ez okozott csaló­dást ppdin mint írig. né'1"' éve ö tartie rendben, sala- kozzg ütegjük iárd,fiint most vedig g körcH ABC körmiekét is rendbe hozta, mert nem tudta elnézni a gaztengert Idegesíti a buszforduló állapota is, ahonnan ha esik az eső, nem folyik el a víz. Télen megfagy ék azért baleset- veszélyes, nyáron büdösö- dik és termeli a szúnyogo­kat. A gyerekek köveket dobálnak a nagy tócsába, meg a játszótéren lévő pa­dok ülődeszkáit. „Sajnos senki nem lát semmit, nem érdekli az embereket. Sőt, még én is megkaptam, miért én csi­nálom, mikor az a tanács feladata — írja Hegyest Mihály. Mégis elvezettem a vizet, bár több napom­ba került, de nem tud­tam nézni, különösen el­menni mellette. Pedig csak fiatalabbak vannak a kör­nyéken és valóban egészsé­gesebbek. Mégsem jöttek segíteni.” Sajnos azt kell monda­ni. nem Hegyesi Mihály az egyetlen, aki mostanában úgy érzi, hogy önzetlen társadalmi munkájának nincs becsülete. S ráadá­sul épp azok körében, akiknek az érdekében ka­pát. gereblyét ragadott, fel­áldozta szabadidejét. A na­pokban egy másik olva­sónk — a pilisi származá­sú Szigetvári József — a nagyközség telepi részén szintén az ott lakók ösz- szefogásával épült „sport- kombináll” pusztulásáról, kiparcellázásáról hozott riasztó híreket . . . Rájuk — úgy tűnik — nemigen fi­gyelnek oda közvetlen kör­nyezetükben. Igaz, ők nem azt hirde­tik, rohanjunk a tanács­hoz, a minisztériumba asz­talt verni, hívjuk ki a te­levíziót. hanem azt mond­ják. amit meg tudunk csi­nálni. csináltuk meg mi magunk, aztán pedig véd­jük is meg. ne tegyük tönk­re. ne hordjuk szét. mert csak igy van értelme a kö­zös munkának. iztetó azért, hogy akad jó példa is. A múlt héten lapunkban szintén Gyömrőről. később meg Nyáregyházáról adtunk hírt egy-egy utca összefogásá­ról S biztató az is. amit Hegyesi Mihály levele utol­só sorában ír: „Maradok hú társadalmi munkásuk, ha az egészségem is enge­di.” Kívánjuk, hogy enged­je neki is. másoknak is. Vereszki János Kulturális programok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1988. MÁRCIUS 7.. HÉTFŐ Küldöttgyűlés Sülysápon A kölcsönös bizalom előnyei ^ Hat község tartozik a sülysápi székhelyű Alsó-Tápió ^ Menti Áfész ellátási körzetébe, ebből ötben szinte kizá- rólagosan az ö vállukon nyugszik a lakosság kereskedel- ^ mi ellátása. A múlt hét végén küldöttgyűlésen vitatták ^ meg a beszámolót, az idei célkitűzéseket, Bori Pál igaz- ^ gatósági elnök fűzött szóbeli kiegészítési az írásban elő- Sí re kiadott előterjesztéshez. A sülysápi szövetkezet ered­ményes esztendőt tudhat ma­ga mögött, erősítették pozí­cióikat, markánsabbá vált a tagokkal való kapcsolat. Ez kifejezésre jut abban, hogy ta­valy év végéig több mint 30 millió forint célrészjegyet jegyzett az ötezres tagság. Talán nem véletlen, hogy a beszámoló elején arról hall­hattak a tagok, hogy milyen jó és elmélyült a kapcsolatuk a területükön működő taná­csokkal. amelyekkel együtt­működési megállapodásokat kötöttek. Valamennyi általá­nos iskola részére számítógé­pet és magnót ajándékoztak — terven felül. Napraforgó exportra A szövetkezet tavaly is nö­velte árbevételét és gazdasá­gi eredményét. A VII. ötéves terv első két évében (1986- ban, 1987-ben) a beruházási, tatarozási és fenntartási ösz- szegek annyit tettek ki, minit a megelőző VI. ötéves terv teljes időszakában. A szövet­kezet árbevétele 1 milliárd 337 millió forint volt, ezen belül az alaptevékenység egymál- liárdnál többel részesedett. Kiemelkedő eredmények szü­lettek a felvásárlási üzemág­ban, amelynek árbevétele igen dinamikusan emelkedett. Az előző években megkezdett fel- vásárlási tevékenységet vég­zik, vagyis termeltetési szer­ződés keretén beiül. Sok má­zsa napraforgó, lencse, tök­mag, mustármag, len-, kender­mag került felvásárlásra. Nap­raforgóból például 8 és fél mil­lió forint exportárbevételt ér­tek el. 11 százalékkal többet, mint tavalyelőtt. A bolti kiskereskedelmi for­galom 23 százalékkal haladta meg az előző évit. A szeptem­berben jelentkező felvásárlási láz megnövelte a Tüzép-tele- pek, vas-műszaki boltok for­galmát. Ennek eredménye.! hogy ezen boltok forgalma so­ha nem látott ütemben emel­kedett, tavaly bevételük meg­haladta a féimüliárd forintot. Élelmiszerekből is nagyobb volt a forgalom működési te­rületünkön, akárcsak ruházati termékekből. Igaz. ez utóbbi csak egy százalékkal. Az árbevétel-növekedés is mutatja, hogy a boltokban gazdagabb kínálat várta a vá­sárlókat. az év minden idő­szakában lehetett kapni mély­hűtött zöldség- és húsipari termékeket. Állandó vásárlók voltak a Délkernél, a Zalai és Bajai Húsipari Vállalatok­nál, ahol jobb minőségű áru­kat tudtak beszerezni. Köz­vetlen beszerzés keretében 20 millió forint értékű színes tv­CIMEA — Viki és Pom Pom Ötletgazdag fiatalok az iskolába tartottak. S aztán egy fele koldus — fele királyt konferált be Szabó Etelka ta­nárnő. Ezt az ötletet is díjjal jutalmazta a zsűri. S jötteka többiek egymás után: egy jó­kora pólyás baba teljes kelen­gyével, egy legyező, ha netán melege lenne a babának, csör­gő óra, a király és a kék tün­dérek, az udvarhölgy Hófe­hérkével. utánuk a pincérek­kel, serifekkel, indiánokkal. Valószínűleg a gyerekek ter­mészetszeretete indokolja, hogy volt a farsangolók között ehe­tő és mérges gomba, bárány­ka és házinyúl, sündisznócska és pillangó. Márton lúd, ping­vin, no és természetesen Miki egér. Egy egész sor bohóc, bo­szorkány, hirdetőoszlop, ma­dárijesztő. cigánytáncot lejtő társaság kísérte a Vágási há­zaspárt, a Szomszédokat, Krisz­ta nővért a Klinikák című té­véfilmekből. Aztán volt bruttósított Ru- bik-kocka, a téli olimpiát jel­képező csoport. Cigányvajda a kíséretével, néger lánykával. Nem csoda, ha az egyik rek­lámot- — Csak egy ugrás a Sugár — bemutató kislány ilyen népes tömeg lát­tán igyekezetében „lábát tör­te” és mankóval ballagott a hópelyhecskét búcsúztató ta­vasztündér után. S hogy a hangulat se legyen unalmas, a néger kislány jókora puszit nyomott tanárnője arcára. Az első napi programból csupán az utcalány jelmezét magára öltő valaki lógott ki a sorból. Mert ugyebár ez nem gyerek- farsangra való! Mindenesetre ezt a Rózsa Sándor és Papri­ka Jancsi, no és a varázsló igyekezett feledtetni a kö­zönséggel. A felső tagozatosok másnapi felvonulása, bár nem volt ilyen népes, de az ötletek gazdagok voltak. Volt ott Szeleburdi mateka. Liszt Ferenc zene­szerzőt bemutató csoport, Wil­li Fogg és kísérete, spártai ne­hézfegyverzetű katonák, az udvart is nótaszóra seprő ta­karítóbrigád, akiknek munka közben még táncolni is volt kedvük. Igazán ötletes volt a Sándor-napi köszöntőcsoport, akik előre konferálták, hogy Sándor napján megszűnik a szél, József napján búcsúzik a tél, s Benedek valóban hozza majd a meleget. Vajh így len­ne. S addig is a házi begyúj­táshoz volt egy egész „gyufa­család”. Nils Holgerson csodálatos vadlúdjai, egy ötletes harci elefánt, a porszívó gégecsövé­ből készített ormánnyal, a lá­nyukat Süsühöz adni szándé­kozó csigacsalád, a hosszú ka­land után hazaérkező, s Máris’ szomszéddal alig békélő Méz- ga család feledtette, hogy kinn dermesztő hideg rázza a fá­kat, S aztán a kannibál-ősem­ber gmk ragadta tapsra a kö­zönséget, mert bizony frissen választott áldozatukat egy jó­kora csapófára kötözve vitték a nézők szemeláttára. Szeren­csére nem esett baja. A farsang végeztével el­mondható. hogy a 4. számú iskolában a jelmezesek és a közönség is nyertes volt. Bár­csak az iskolából kikerülve, a gazdaságban is ilyen ötletgaz­dagsággal állnak meg helyü­ket a vecsési fiatalok. Orosz Károly és videokészüléket vásároltak, illetve értékesítettek. Az Alsó-Tápió Menti Áfész- mek csaknem valamennyi ven­déglátó egysége szerződéses üzemeltetési formában műkö­dik. Forgalmuk dinamikusan emelkedett a múlt évben, ezen belül örvendetes az ételekből elért bevételek növekedése. Az alkoholmentes italokból csak­nem kétszeresére .növelték a forgalmat, ugyanakkor az al­koholos italok forgalma mind­össze két százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. Adós szakcsoportok Fontos tartópillérei a szö­vetkezetnek az ipari üzemek, amelyek szintén eredményesen működtek, árbevételük 41 szá­zalékkal haladta meg a tavaly- előttit. A szakcsoportok közül egyet a szövetkezet igazgató­sága megszüntetett, mert ve­szélyeztette a gazdálkodást. Igen fáradságos és következe­tes munkával sikerült a többi szakcsoportot eredményesen működtetni, mindaddig fenn­tartják ezeket, amíg a közös­séggel fennálló tartozásaikat kiegyenlítik. Természetesen a beszámoló kitért a jövedelmezőségi mu­tatókra is, amely változóan alakult az üzemágakban. A felvásárlás például meghárom­szorozta nyereségét. Ehhez hozzájárult az is, hogy tavaly év közepe óta nyereségérde­keltségben üzemelnek. A kiskereskedelem üzemági eredménye szintén felülmúlta a várakozást. Ez a jelentős ja­vulás döntően a hálózati egy­ségek jó munkájának ered­ménye. Lényeges előrelépés történt a szerződéses üzemel­tetés kiterjesztésében. Javult a gazdálkodás hatékonysága, nőtt a termelékenység, csök­kentek a kamat- és szállítási költségek. A vendéglátásban a szövetkezet vezetése indo­koltnak látta, hogy egyes üz­letek magasabb átalányösszeg­gel kerüljenek meghirdetésre. Ennek ellenére minden ven­déglátó egység gazdára ta­lált ... A szövetkezet nyeresége 62.5 millió forint volt, csaknem húsz százalékkal magasabb, mint tavalyelőtt. Ez annál is inkább figyelemre méltóbb, mert jelentős fejlesztést, fel­újítást hajtottak végre év köz­ben. Az egységek műszaki, technikai színvonalának javí­tására hűtőgépek, mérlegek, pénztárgépek és egyéb bizton­sági berendezésekre kétmillió forintot költöttek. Kiemelkedő jelentőségű volt az elmúlt év­ben az úri új ABC-áruház épí­tése és átadása, amely 6 mil­lió forintot emésztett fel. A be­ruházásokra fordított összeg meghaladta a 10 millió forin­tot. A gazdasági szabályozók fi­gyelembevételével erre az év­re szerényebb nyereséget ter­veznek. Az erre ható ténye­zők a kereskedelemben beszű­külő árrés, a bruttósításból származó többletbérköltség és annak terhei, valamint a mű­ködési költségek jelentős nö­vekedése. Nehezebb lesz Mindezekből logikusan kö­vetkezik. hogy az idén sokkal nehezebb lesz a gazdálkodás, következésképpen minden szö­vetkezeti dolgozótól nagy erő­feszítést igényel a kitűzött tervek és célok teljesítése. Mindenesetre van mire alapoz­ni. hiszen a tavalyi jó ered­mények az idei célok teljesí­tését (is) szolgálják. Gér József ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom