Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

Lso-^ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' XXXII. ÉVFOLYAM. 55. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. MÁRCIUS 5i, SZOMBAT A Meriklon GT szabadalmának világsikere Vírusmentes vetőgumók milliói MA I„Nagyon fiata­vmcsr ' ' lok> kevés a 34 egy n§usagi klub korul gyerek közül az, aki maga keresi a kenyerét, és amíg apuka, anyuka eltartja, nyugodt lélekkel kiad háromezer forintot egy nadrágra, mert hát, hogy nézne ki egy hatszáz forintos Trapper farmerban? Egyelőre csak szórakozni akarnak, élni. Diszkó, videó, vígjátékok, amerikai filmek — ezt szeretik.” «• OLDAL) Árak, napközik -Január eIsejét51 azonban , _ _ megszűnt az ingyenesség, a GS a gyerekek terhek jó része a szülők­re szakadt, s ezt nem mindegyikük tudja vállalni. Mint például az az Engels utcai cigánycsalád, ahol az édes­anya öt gyermeket egyedül nevel. Persze, hogy most ki akarja venni őket a napköziből.” (5. OLDAL) Könvvfárügye >>Van olyan település, .. _ .. « amelynek a tanácsa ma a könyvek ugye f sem ad egy fillérrel sem többet az állomány felfrissítésére, az új művek beszer­zésére, mint öt vagy nyolc esztendeje... Itt is, mint sok másban, közrehatnak szubjektív elemek. Amik el­len lehet és kell küzdeni, de teljesen kiszűrni azokat képtelenség. Ahol a település vezetői nem barátai a be­tűnek, ott nem barátai (segítői) a könyvtárügynek sem ...” OLDAL) Re* Hnnwéd— »— A helyzet nagyon egysze­«/V . , rű. A mai mérkőzésünknek S3 IZZÓ egyértelmű esélyese a hazai pályán fellépő őszi listavezető Honvéd. Nekünk min­dent meg kell tenni annak érdekében, hogy megnehe­zítsük a dolgukat. Minél többet ki kell adni magunk­ból és az ellenfél teljesítményétől függően majd azután eldől, hogy ez mire lesz elég.” (1L OLDAL) „Születésnapi ünnepség volt teg- , nap délután Nagykátán, az Ár­szuletésnap pád utca 7. szám alatti családi házban. Akit ez alkalommal köszöntöttek, 1888. már­cius 4-én látta meg a napvilágot, tehát pontosan száz esztendővel ezelőtt. A nem mindennapi eseményen a fiatal korosztály képviselői, az úttörők adtak rövid mű­sort a százesztendős Tóth Józsefnének,” (12. OLDAL) Tájékozódás a Parlamentben Tanácselnöki értekezlet Üjabb fejezetéhez érkezett az a biotechnológiai kutató- fejlesztő munka, amelyet a solymári Rozmaring Tsz gesz­torságával működő Meriklon GT végez a hazai vírusmentes burgonya-szaporítóanyag elő­állítására. A Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának székházában három szervezet — a Vetőmagtermeltető Válla­lat, a Novotrade Rt. és a Me­riklon GT — képviseletében a Rozmaring Tsz vezetője teg­nap írta alá azt az együttműkö­dési megállapodást, amelynek célja, hogy a hazai biotechno­lógiai program keretében ki­fejlesztett, s nagyüzemi ter­melésre alkalmas vírusmentes szaporítóanyag előállításáról, illetve forgalmazásáról a jövő­ben közösen gondoskodjanak. Az eddig harminckét or­szágban szabadalmaztatott módszert az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadé­mia kezdeti finanszírozása után a Meriklon a Novotrade Rt. anyagi támogatásával dol­gozta ki. Az eljárás lehetősé­get ad arra, hogy megoldód­jon a már kritikussá vált ha­zai szaporítóanyag-ellátás. A megállapodás értelmében a Meriklon idén 13 millió gumót biztosít a nagyüzemeknek, majd 1991-ig 100 millió gu­mót termel a gazdaságok s a kistermelők számára. E meny- nyiségből a Vetőmagtermelte­tő Vállalat a belföldi igények 00—70 százalékát fedezi, s a későbbiekben külföldön is ér­tékesítik a hagyományos bur­Üj üzletközpont születik Al- sónémediben. Tegnap volt az alapkőletétel. A község számá­ra jelentős eseményen Vágvöl- gyi József, a Pest Megyei Ta­nács általános elnökhelyettese helyezte el az utókor számára hírt adó dokumentumokat a földbe süllyesztett tartóba. Űj- ságkivágások, pénzérmék, fo­tók, emlékplakettek őrzik majd napjaink híreit. Az esemény talán nem szok­ványos, hiszen az ABC falai már részben állnak (miként képünk is mutatja), tavaly kezdtek hozzá az alapozási munkálatokhoz. Érdemes visszatekinteni az új létesítmény előtörténetére. A Kazánfalazó és Általános Építő Szövetkezet tavaly ver­senytárgyalás után kapott megbízást az építésre. A nagy forgalmú 50-es fő közlekedési út mentén, a község központ­jában a tanács vásárolta az építésre alkalmas telket. Az összefogásnak szemünk előtt bontakozik ki az eredménye. Az ötszáz négyzetméteres területen ABC, húsbolt, zöld­ségesüzlet kap elhelyezést. A beruházás huszonnégymillió gonya-szaporítóanyagtól eltérő méretű, úgynevezett minigu­mókat. A Meriklon GT által kifej­lesztett szabadalom hasznosí­tásának jogát a Meriklon ko­rábban eladta a Novotrade ré­szére, amely ezért anyagi tá­mogatást biztosított a talál­mány bevezetéséhez és érté­kesítéséhez. Amint azt az együttműkö­dési megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatón dr. Murvai László, a Rozma­Közel négy évtizedes fenn­állása alatt legjobb évét zárta 1987-ben a Gödöllői Vegyes­ipari Szövetkezet. A 101 millió forintos árbevétel révén elért mintegy 15 milliós nyereség már csak azért is figyelemre méltó, mert azt a szövetkezet „kurta” évben, 11 hónap alatt érte el. Az elmúlt év végén költöztek át ugyanis arra az új telephelyre, amelynek kivi­telezésével rekordidő, alig 8 hónap alatt végzett az ugyan­csak gödöllői székhelyű Építő­ipari Kisszövetkezet. A 33 millió forint költséggel felépített irodaház, illetve a több üzemrésznek otthont adó telephely átadására tegnap, a szövetkezet mérlegzáró köz­forintba kerül, ebből ötmilliót a helyi tanács, hárommilliót a lakosság által befizetett te- ho, három és fél milliót pedig a megyei tanács céltámogatása biztosított. Az összeg többi ré­szét a majdan üzemeltető ceg­lédi Opál Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat adta. A most születő létesítmény további sorsára is nagyszerű tervek születtek. A felső szin­ten helyezik majd el a három négyzetméter alapterületű mű­velődési centrumot, a külön­böző rendezvények részére szolgáló nagytermet és a két klubhelyiséget. A kivitelezővel kötött szer­ződés szerint az alsó szinten 1989 májusában megtörténik a műszaki átadás. Az időjárás az építők kezére játszik. Ked­vező esetben lehetőség nyílik ily módon, hogy még ez év vé­gén birtokba vehesse a lakos­ság az új kereskedelmi köz­pontot. A tervek szerint a mintegy 15 főnyi személyzettel dolgozó új ABC áruház reggel 6-tól fo­lyamatosan várja majd a vá­sárlókat. A. P. ring Tsz elnöke elmondta, a szabadalmat Dániában és Ang­liában már értékesítenék, s előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Kínában és a Szov­jetunióban, ahol egy vegyes­vállalat létrehozásáról is tár­gyalnak. A világon egyedülál­ló eljárás licence, illetve a ve­tőmaggumó iránt igen nagy a nemzetközi érdeklődés, hiszen a szövettenyésztéses eljárás ré­vén a jelenlegi 5-6 évről alig egy évre lehet csökkenteni egy- egy új fajta elterjesztését. gyűlése előtt került sor. Az ünnepségen és az 1987. évi munkát értékelő közgyűlésen jelen volt Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gának titkára, dr. Csonka Ti­bor, a Pest Megyei Tanács el­nökhelyettese és dr. Bernáth Tibor, az OKISZ alelnöke, a Pest Megyei Ipari Szövetkeze­tek Szövetségének elnöke. Amint arról Szávai Tibor, a szövetkezet elnöke beszámolt, az építkezés és költözés elle­nére több üzemük duplázta meg 1987-ben termelését. Ez vezetett oda, hogy a „nagybe­ruházás" ellenére gazdálkodá­suk stabil maradt, s jutott pénz a lakatosüzem gyárt­mányszerkezetének fejlesztésé- hez nélkülözhetetlen gépek be­szerzésére is. A mérlegzáró közgyűlésen hozzászólt Lénárd László is. Hangsúlyozta, hogy politikai vezetésünk érzékenyen reagál a gazdasági kibontakozást aka­dályozó tényezőkre, s ha kell, politikai eszközöket is igény­be vesz ezek felszámolására. Magyar—afgán tárgyalások Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a par­lamentben fogadta Szaid Amanuddin Amint, az Afga­nisztáni Köztársaság első mi­niszterelnök-helyettesét. A szí­vélyes, baráti légkörű megbe­szélésen a Minisztertanács el­nöke a mielőbbi megbékélésre irányuló erőfeszítések támoga­tásáról biztosította Szaid Amint. Véleményt cseréltek a nemzetközi politika egyéb ak­tuális kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagy­követe. Szaid Amanuddin Amin, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese pén­teken nemzetközi sajtókonfe­renciát tartott a Külügymi­nisztérium vendégházában. Az afgán, politikus — aki Marjai József miniszterelnök­helyettes meghívására tartóz­kodik hazánkban — eredmé­nyesnek nevezte a magyar kormány, illetve a gazdasági élet vezetőivel folytatott tár­gyalásait. Mint mondotta, a szívélyes, baráti légkörű meg­beszélések hozzájárultak a két fél közeledéséhez, s kifeje­zésre juttatták a kontaktusok bővítésének kölcsönös szándé­kát. A két ország együtműködé- sében jelentős szerepet játsza­nak az egyezményes kapcso­latok, amelyek körét szélesíti a Magyar Gazdasági Kamara, illetve az Afgán Kereskedel­mi és Ipari Kamara most alá­írt együttműködési megálla­podása. A dokumentum a cé­gek közötti kapcsolatok gya­rapításához biztosít keretet. Hasonlóan kiemelkedő jelen­tősége van az 1988— 1989-re meghosszabbított gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működésnek, amelynek alap­ján a többi között magyar szakemberek utaznak Afga­nisztánba. s a közép-keleti or­szágból diákok érkeznek ha­zánkba. A központi államigazgatás felépítését érintő döntések végrehajtásának tapasztalatai­ról, az új szervezetek kapcso­latrendszeréről tájékozódtak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök pénte­ken a Parlamentben Horváth István belügyminiszter veze­tésével megtartott értekezle­tükön. Az eszmecserén — amelyen részt vett Varga Pé­ter, az MSZMP KB közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályának vezetője — az új vagy kibővített hatáskörrel tevékenykedő minisztériumok vezetői számoltak be az egyes tárcák megváltozott tenniva­lóiból eredő szervezeti kiala­kítás helyzetéről, a helyi ál­lamigazgatási szervekhez fű­ződő jövőbeni kapcsolataik­ról. A tanácskozáson Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Ma­róthy László környezetvédel­mi és vízgazdálkodási minisz­ter, dr. Medve László szociá­lis és egészségügyi miniszté­riumi államtitkár és Horváth István belügyminiszter adott tájékoztatót. A négy tárca, il­letve e főhatóságokat irányí­tó miniszterek feladat- és ha­tásköre még nem végleges. A Parlamentben megtartott mos­tani tanácskozás jó lehetősé­get teremtett arra, hogy a he­lyi népképviseleti, államigaz­gatási szervek vezetői továb­bi javaslataikkal, észrevéte­leikkel segítsék a főhatóságok felépítésének, szervezeti rend­jének kialakítását. Az ezzel összefüggő javaslatok ugyan­is csak március közepén, il­letve március végén kerülnek a Minisztertanács elé, • s a testület akkor dönt ezekben a széles körű érdeklődésre számot tartó kérdésekben. ÚJ SZEMÜVEG K eveset tud az állam­polgár arról, amikor öt igazgatják, akkor valójában milyen előzmé­nyeknek, körülményeknek, feltételeknek a haszonélve­zője vagy éppen áldozata. Természetesen vannak min­denki által megismerhető jogszabályok. Ezeknek a segítségével az érintett ál­lampolgár — ha képes ki­igazodni a jogszabályok gyakran különleges stílus­ba átváltó nyelvezetében, paragrafusainak és azok be­kezdéseinek sűrűjében — alapvetően betájolhatja ma­gát, mire számíthat. Van azonban ezernyi tényező a háttérben, amiről nem tud — s kérdés, kell-e tudnia, s ha igen, akkor hogyan férhet hozzá az ismeretek­hez — az állampolgár. Ezek a tényezők hatnak, befolyást gyakorolnak az eljárásra, az igazgatás egy- egy részletére vagy éppen átfogó területére. Ilyen, az állampolgár előtt lényegében ismeret­len, de fontos tényezőnek tartjuk azt az újabb és most már következtés gya­korlatot a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkájában, hogy a ko­rábban hozott határozatok végrehajtásáról a szakigaz­gatási szervek vezetőinek írásban jelentést kell ten­niük a testületnek, s sze­mélyesen is meg kell je­lenniük az ülésen, hogy azonnali és közvetlen le­hessen az elszámoltatás. Tapasztaljuk, tagadhatatlan örömmel, hogy az az új okuláré, amelyet feltettek a testületi tagok, a munka ilyen jellegű szemügyre vé­teléhez, új nézőpontokat is behozott a látóhatárba. Majdnem három eszten­deje, 1985-ben határozott a végrehajtó bizottság a kisajátítási ügyintézés meg­javításáról, korszerűsítésé­ről és egyszerűsítéséről. A megyében az igazgatási munkának ez a részterüle­te, a sokat és sokfélét épí­tés következtében (elég itt utalni olyan beruházások­ra, mint Nagymaros térsé­gében a vízi erőmű és víz­lépcsőrendszer, azután az érintett településeknél az MO-ás autópálya) kiemel­kedő fontosságot kap. A szakterület e kiemelkedő súlya következtében nem mellékes az ügyintézés helyzete, határideje, törvé­nyessége, áttekinthetősége. Ezek a jellemzők külön- külön és együttesen még inkább nemcsak az ügyben szereplő állampolgárt, -pol­gárokat késztetik véle­mény-, vagy éppen ítélet- alkotásra, hanem a tágabb környezetet úgyszintén. S akkor már nem egy ügy­intéző, nem is egy tanácsi igazgatási szakterület kerül a mérlegre, hanem „a ta­nács”. Érthető tehát, ha a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának beszámolva az 1985-ben hozott határozat végrehajtásáról, az igazga­tási osztály vezetőjének je­lentését megkülönböztetett gondossággal vették szem­ügyre a testületi tagok. Időben az egész ügy nem volt több néhány percnél, tanulságai azonban sokkal tartósabbak. Az osztálynak, kényszerűen és kerülgetve a forró kását, kudarcról kellett jelentést tennie. Nincsen változás az ügyin­tézés határidejében... s ahogy erre, a többi rész­letre is sokféle ok ad (hat) magyarázatot (közöttük né­melyik valóban objektív­nak ítélhető), csak éppen ezeknek a sokféle okoknak a többsége fennáll a taná­csi igazgatás más terüle­tein is .. . ! Hiszen ott is jelentős az ügyintézők cse­rélődése, a betegség, az át­menetileg üres állás stb. A magyarázatok tehát nem mentségek, mert ami álta­lános, az az esetire nem ad menlevelet. A menleve­lek keresésére ösztön­ző rutin hosszú ideig be­vált, a testületek általában beletörődtek, ha így van, akkor így van, mit tehet­nénk ... Nos, a végrehajtó bizottság a megváltozott követelményeket kifejező, képletes új szemüveget fel­téve, nem engedett ennek a rutinnak. Amint azt mar­kánsan megfogalmazta a megyei tanács elnöke, a testületnek nem magyará­zatokra van szüksége, sok­kal inkább igényt tart ar­ra, hogy képet kapjon ar­ról, mi mindent tett az érintett szakigazgatási szerv a határozat végrehajtása érdekében, az akadályként feltüntetett tényezők kikü­szöbölésére. Ha az igazga­tásnak ezen a fontos rész­területén nincsen haladás, akkor arra (az állampol­gár érdekeit képviselő tes­tület szemszögéből nézve) mentség nincsen! T agadhatatlanul a hosz- szú-hosszú időn át megszokottnál kemé­nyebb az elszámoltatásnak ez a formája, de kétségte­len: hatásos. Kifejezi a lé­nyeget, a ki van kiért döntő elvét és gyakorlatát. Az új szemüveg láthatóvá teszi a régi rossz beidegződéseket, a mindent megmagyarázás veszedelmeit, a rutinindok­lások átlátszóságát, mind­azt tehát, aminek kiseprű- zése a tanácsi igazgatásból (is) nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű. A las­súság, az adott helyzet­be való beletörődés, a mindent megmagyarázunk igyekezete egyre szembe- szökőbb feszültségekkel teli mindennapjainkban. Mert nemcsak a végrehaj­tó bizottság tagjai tettek fel új szemüveget; az ál­lampolgár is sok mindent új szemüvegen át lát. Mészáros Ottó A földszinten üzletek, az emeleten művelődés Alsónémedi alapkőletétel Új telephelyet avattak Gödöllőn Rekordév a szövetkezetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom