Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
„Szocialista hazánkért" Vetélkedő Szoben *■>»■' .................................... , ■ ----------------------------A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. Évfolyam, 76. szám ms. március 30., szerda * Világos játékszabályokkal A helyi politika alakítása Ezek kicsi ügyek? A t. ügyfél nincs otthon Az elmúlt hónapokban többször is volt alkalma a párttagságnak véleményt nyilvánítani — az Ideológiai tézisek, a politikai intézmény- rendszer fejlesztése tételeinek vitáiban, az egyéni beszélgetések során, a beszámoló taggyűléseken —, s az elhangzott véleményekből már számos következtetés vonható le. Szemléleti kérdések Például az, hogy a párttagok jóval többet foglalkoznak országos kérdésekkel, mint a helyi problémákkal. Az érdeklődés, a politikai érzékenység növekedésének csak örülhetünk, mint ahogy annak is, hogy — egyetértő vagy kritikus — vélemények hangzanak el a hozott intézkedésekkel, rendeletekkel, törvényekkel kapcsolatban. Hiszen közömbös, mindenbe belenyug- vó állampolgárokkal vagy párttagsággal nem lehet „csatát nyerni” ... Ám ezt a bizonyos csatát mindenütt helyben kell megvívni, vagyis — most már elhagyva a sablonná kopott kifejezést — a helyi politikát itt kell kialakítani, a demokrácia gyokorlá- sát a helyi fórumoknak kell biztosítani, mint ahogy a különböző helyi érdekek ütköztetését és egyeztetését sem egy felsőbb szervnek kell vállalnia. A téma nagyon is időszerű. Nemcsak azért, mert egyre inkább felnőttként kezelnek bennünket — a nagykorúaknak járó jogokkal és az elvárható felelősséggel együtt —, hanem azért is, mert a felsőbb pártszervek ismét kíváncsiak a párttagság véleményére. Mint az MSZMP KB március 23—24-i üléséről kiadott közleményből értesülhettünk róla, a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló tézisek vitájának tapasztalatait és a javaslatokat hasznosítva a Politikai Bizottság véglegesíti a határozatot, amelynek főbb elemeit a pártértekezlet elé terjesztik. Előtte azonban a KB nyilvánosságra hozza a tervezetet, és ezt április hó folyamán a pártalapszervezetek- nek, pártbizottságoknak meg kell vitatniuk. Felelősség és önállóság E vitában — ha úgy tetszik — ismét országos kérdésekről lesz szó, ám megfontolandó, hasznosítható vélemények csak akkor születhetnek, ha az egyes téziseknél a véleményt nyilvánítók nemcsak országos „méretben”, hanem helyi, városi, községi, üzemi szinten is gondolkodnak. Hogy helyben miként valósítható meg az érdek- egyeztetés, a politikai munka nyitottabbá tétele, a közélet kibontakoztatása. Tulajdonképpen ezt szolgálta a propagandistaklub legutóbbi összejövetele is, amelyen dr. Olajos Mihály, a városi párt- bizottság első titkára tartott időszerű politikai kérdésekről tájékoztatót és konzultációt. Időszerűnek pedig a helyi politika alakításának kérdéseit, elsősorban a szemléleti kérdéseket ítélte. Mi a lényege ennek a szemléletnek? Például az, hogy a stabilizációval járó kísérő- jelenségek — feszültségek — kezelése helyben kell hogy történjék, ezt a helyi politikai vezetésnek, politikának kell felvállalnia. Ugyanígy mindenütt helyben kell meghatározni a tennivalókat is — a saját kibontakozási programok keretében. A gazdasági, társadalmi átalakulások, a növekvő önállóság változtatásokat sürget a helyi közéletben, a várospolitikában, a lakóterületi — politikai — munkában, felértékeli a lakó- területi érdekvédelem szerepét. A pártbizottság elképzelése szerint koordinálni és összevonni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat, akár a településfejlesztés, akár a rászorulók segítése, akár a hatékony érdekvédelem megvalósításában. Ez a pártalap- szervezetek saját területük iránti felelősségét — és ezzel önállóságát is — megnöveli. Ugyanez vonatkozik az üzemi pártszervezetekre is: az elvszerű politikai munka mellett ki kell állniuk a vállalati érdekekért (és ellentmondások esetén jelzéssel élni). Tisztázandó szerepek A lakóterületi munkából — és a várospolitikai célok megvalósításából — a vállalatok egyre kevesebbet tudnak vállalni, tehát még fontosabb, hogy az erőforrások ne forgá- csolódjanak szét. Legyen szó akár anyagiakról, akár a lakosság „energiájáról”. Hogy ez így legyen, ahhoz egy átgondolt, világos város- vagy községpolitika kell. Olyan, amely találkozik a lakosság érdekeivel, amellyel azonosul, és amelynek megvalósításában hajlandó is részt venni... A gondolatsor, miként az előadó is, újra és újra az önállósághoz, az önkormányzathoz, a helyi politika megvalósításához kanyarodik vissza. Mert úgy tűnik, ez az előrelépés útja — s ezt ajánlotta az első titkár is az összegyűlt propagandistáknak : tudatosítsák, hogy ez az az út, amelyen járni kell. Két igen fontos feltételről beszélt még dr. Olajos Mihály. Az egyik a feladatok tisztázása, a kötelességek pontosítása; kevés az, hogy a településpolitika találkozik a lakosság elképzeléseivel, tisztázni kell a szerepeket is a megvalósításban. Az egyéneknek, közösségeknek rendezett elvek szerint kell részt venniük saját környezetük alakításában, tehát minél előbb fel kell állítani a „játékszabályokat”. És természetesen ezeket nyilvánosságra is kell hozni... Azaz a másik fontos feltétel a nyíltság. Mint az egyik hozzászóló mondta, a televízió jobban informálja a lakosságot, mint a vállalatok a saját dolgozóikat. A tájékoztatás hiányosságairól az előadó is szólt, rögtön hozzátéve, hogy a pártbizottság saját tevékenységét is „láthatóbbá” akarja tenni. Az önállóságnak, a nagykorúságnak persze vannak hátrányai is: a problémákat önállóan kell megoldani. A tévedések • is nyilvánvalóbbá válnak: nem valahol fent tévedtek, hanem mi hoztunk rossz döntést. És a nyíltság jegyében vállalni is kell a tévedést. Reflektorfénybe — és időnként minden bizonnyal kellemetlen helyzetbe — kerülnek a különböző szintű vezetők. Ezt is és a demokráciát is tanulniuk kell, együtt a lakossággal, testületekkel. Ugyanis, ez utóbbiaknak — a nagykorúvá vált állampolgároknak — is fel kell nőniük a demokráciához, amely egyáltalán nem csak a beleszólás jogát jelenti ... Borgó János Az országos környezetvédelmi napon, március 27-ón, amikor az előretolt óra jóvoltából a hajnalt neveztük ki reggelnek, kissé álmosan, fázósan érkeztek a Ligeti-tóhoz a horgászok, hogy újra frissé, széppé, üdévé varázsolják a tavat és környékét. Horgászaink és az örökmozgó Kapuváry Pista bácsi már januárban, februárban elkezdték a tavaszi nagytakarítást, a mintegy harminc kis fa pótlását, a metszést, az ívóhelyek telepítését. A Ra- dics-testvérek — akik közül az idősebbiknek január 31-én sikerült egy 19 kg-os busát fognia —, most együtt tevékenykedtek. A sporttársak az idén 183 db halat fogtak, ami méretes volt; Várnai Sándor, akinek Gergely fia segített, már három pontyot fogott. Bossányi Ferenc most gereblyét fog, de három pontya meg vagy 20 retúrja neki is volt. Dr. Kovács László, aki egy ideig elnöke volt a kis csapatnak, a mai napig 13-at fogott, közöttük 3,5-4 kilóst is. Le- hoczky Antal elnök, aki a takarítás hadműveletét irányította, még csak hat darabot A szolgáltatások területén a legtöbb panasz — a minőségi kifogásokon kívül — abból ered, hogy a szolgáltatásért járó pénz befizetésének lehetősége nem esik egybe a szolgáltatás idejével. Ebből adódnak azután a gondok az előfizetési díj, a kéményseprési díj, a villany- és gázszámla befizetése körül. A megrendelő vagy fogyasztó — és nem kegyek gyakorlását élvező izgága alak — pont akkor nincs otthon, amikor a kéményseprő jön, vagy a díjbeszedő felkeresi. Panasz esetén a válasz általában így szól: „Dolgozónk (esetleg dolgozóink) t. ügyfelünket sajnos nem találták otthon, a kérdéses időben”. No és ha a kérdéses időben nem tartózkodott otthon, az már az ő baja. Bár érthető, mert azért nem volt otthon, mert dolgozott, akár a díjbeszedő. A szolgáltató az ügyfélnél, a t. ügyfél meg a maga munkahelyén. Nem köny- nyű ezt megérteni! De összehozni sem. Ha csak a t. ügyfél nem beteg — mert akkor otthon van —, más esetben általában délelőtt a munkahelyén tartózkodik. (A másik esetben, ha a beszedő beteg, akkor ő is otthon van, a fogott, „hagyok másoknak is” jeligével. És hogy jut másoknak is (akár napijegyeseiknek is, igaz 150 forintos napijegyért), arról a telepítők gondoskodtak. A tóban jelenleg a régieken kívül, van 36 mázsa ponty, 5 mázsa kétnyaras, 12 mázsa busa — köztük 20 kilós is akad —, 5 mázsa amur és 32 ezer telepített ivadék. Keszeg is van és szép csuka, süllő, állította a tógazda, Kapuváry István. Szép munkát végeztek a környezetvédelmi napon a horgászok. Ezért is kérik a testnevelő tanárokat, hogy a kiépített úton, a sétányon vezessék, „futtassák” növendékeiket, mert ezek a kis „Erős Jánosok” egy-egy csemetefát elkapva, kitörve, több kárt csinálnak, mint a „Fanyűvő” a mesében. Azonkívül a parton dobogó lábak megriasztják a halakat, és utána órákig hiába vár a horgász kapásra. Ha lehet, márpedig miért ne lehetne, legalább itt valósítsuk meg a békés egymás mellett élést, akarom mondani, sportolást! Porubszky Dezső találkozó így sem jöhet létre.) Marad tehát a felszólítás, a berendelés, „ellenkező esetben” és más bűvös szavak, és érdekes, ha berendelnek, felszólítanak ... stb., már figyelembe veszik, hogy délelőtt általában dolgozunk, s akkor nem mehetünk be a hivatalba. De miért nem jöhet a díjbeszedő délután vagy ne adj ég, esetleg este?! Igaz, akkor egy csomó kitöltetlen — berendelő, felszólító, sajnálkozó stb. — cédula megmarad. Esetleg nem is kell ilyet nyomtatni, ez pedig költségmegtakarítás, vagy mindenesetre költségkímélő tényező. Radányi L. Ki vagyok? Hogy hívnak? Hogy hívják a szüléimét? Mi vesz körül? Mit szabad? Mit nem? A fejük lágya már benőtt. A kutacs megszilárdult. Nőni kezdenek. Elfoglalják a világnak azt a darabját, mely nekik adatott. Egyelőre csak kérdésekkel, kézmozdulatokkal, maguk alkotta szavakkal, de elfoglalják. Bölcsődések. Még nincsenek háromévesek. Még nem csaltak meg senkit, még nincsenek ellenségeik. Még bármi lehet belőlük. Még igen. A jövőt korai lenne kutatni. Ám ezt a jövőt a jelen, a tegnapi nap, a mai, a holnapi határozza meg. Ha tehát most nézünk körül a bölcsődék háza táján, az kicsit olyan, mintha előre tekintenénk. Előre, azokra a férfiakra és nőkre, akik ebben a pillanatban még kisfiúk és kislányok, akik ebben a pillanatban ismerkednek olyan fogalmokkal, mint közösség, önállóság. A múlt héten bölcsődelátogatóban voltam dr. Barta Györgyi városi főorvossal. Keveset, szinte méltánytalanul keveset foglalkoznak az egészségügy e területével — hangzik sokfelöl a panasz, ami végül erre a kirándulásra indított. Pedig komoly szakmai munka folyik a falak között. Egyáltalán nem mindegy, milyen hatások érik az apróságokat, milyen élményekkel, benyomásokkal indulnak az életben. A gyerekek elhelyezését, a férőhelyek számát tekintve úgy tűnik, Vác kedvező képet mutat. Az öt tanácsi bölcsödében összesen 295 emberfiókával foglalkoznak, ami 60-70 Százalékos átlagos kihasználtságot jelent. Hogy sehol nincs zsúfoltság, az jórészt a születések csökkenő számának köszönhető — magyarázza a főorvosnő. 1983—84 óta érezhető ilyen tendencia. A dolog másik oldala viszont. hogy egyéves kor alatt a gyed miatt álig kerül bölcsődébe valaki. A Kölcsey utcai V. sz. bölcsődén az intézet helyettes vezetője Dónusz Lajosné kísér végig. Itt 15 gondozónő felügyel a. kicsikre, akik éppen az ebédre készülnek. Aznap sütőtököt főznek a konyhában. Amíg azonban asztalhoz ültetik a 71 apróságot, van még néhány perc a játékra. „Játék, reggeli, játék, gyümölcslé- ivás, ebéd, játék” — olvasom a kifüngesztett napirenden. A „Varázsheny” — fut át rajtam önkéntelenül, ahogy az egymás mellett sorakozó ágyakat nézem. Aztán felvillantak az udvart körülvevő vanel- házakra, és „ varázsvölgyre” javítok magamban. És miként Hans Castorpról bizonyára vezettek kórlapot, úgy van itt mindenkinek fejlődési füzete. Ez egy olyan úidonság, melyet ebben a bölcsődében kísérleteztek ki még 1983-han és melynek használata nagyrészt A szobi honvédelmi klub volt a „Szocialista hazánkért” területi elődöntő házigazdája. Lelkes, jól felkészült fiatalok versenyeztek a döntőbe jutásért. Az elméleti kérdések után a légpuskás lövészet „iz- zasztotta meg” a főleg lányokból álló csapatokat. A z,sűri értékelése alapján a verseny eredménye: 1. Zebe- gény, 2. Nagybörzsöny, 3. Let- kés, 4. Szob. A szakmunkás kategóriában Szob csapata jutott tovább. A vetélkedő után egy-egy üdítő mellett beszélgettek az „ellenfelek”, s a végső összegezést Csató Kornélia 6. osztályos tanuló mondta, a többiek helyett is: „Itt csak nyertes volt, vesztes nem!” — y — e a váci eredmények alapján lesz ősztől országosan kötelező. A VI. sz. bölcsődéhez kissé messzebb kell menni, a Deákvári főútra. A városban ez az intézmény a legjobban kihasznált, amiről a környék KISZ- és ÓTP-lakásai, a fiatalok közelsége gondoskodnak. Az épület mögött kis konyhakertre bukkanhat a látogató. — Ügy takarékoskodunk, ahogy tudunk — mondja a vezetőnő, Vigh Ferencné. — Igyekszünk mindent házilag elkészíteni, megtermelni, olcsóbban beszerezni. Magunk varrjuk a ruhákat, ott vagyunk a kedvezményes gyümölcsvásárokon. De rengeteg segítséget kapunk a „külsősöktől” is. A városgazdálkodási vállalat szocialista brigádja például pancsolót készített, a hajógyáriak pedig egy konténert újítottak fel, ahol a kerti szerszámokat tarthatjuk. A kertről viszont pillanatok alatt a szülőkre terelődik a szó. Ez természetes, hisz a hivatalos elismerésen túl a munka igazi mércéje a szülök véleménye. A visszajelzések nagy segítséget nyújthatnak, ezért az úgynevezett csoportértekezleteken az apukák és anyukák elmondhatják, mely módszereket helyeslik, melyeket nem. A segítségnek azonban nem muszáj a visszajelzésre korlátozódnia, a szülőknek néha módjuk nyílik tevőleges részt vállalni egyes feladatokban. A beszoktatási idő alatt két hétig az édesanyák is bejárnak a bölcsődébe, eleinte minden gondozási műveletet maguk végeznek, majd fokozatosan átadják a feladatokat a gondozónőnek. A gondozónők ... témánk szempontjából ez amolyan senkiföldje, ám ahhoz a részhez érkeztünk, amiről mindenképpen beszélni kell. Mert azokkal a gyerekekkel játszani, foglalkozni kell, vigyázni kell rájuk. A kívülálló számára szinte láthatatlan mindez, tudja és mégsem vesz róla tudomást. Talán innen ere- deztethetőek a problémák? Talán emiatt késik a megbecsülés? És megbecsülés alatt bármilyen csúnya, de semmi mást, csupán az anyagi megbecsülést értem. Ugyanis hiába a szakma szeretete, ha kevés a pénz. • Ml» ::::: Ha sok a munka. Ha hosz- szú a munkaidő. Ha nincs lehetőség lakásra. A sor sajnos folytatható, mégis legyen eny- nyi elég. Most elsősorban a bölcsődék, a bölcsődések ér- deKelteK. Hogy hová kerülnek a gyerekeink? Jó kezekben vannak-e? Hagyják-e kérdezni őket? És válaszolnak-e a kérdéseikre? Mert a világ nyitva áll. Már csak birtokba kell venni. Falusy Zsigmond ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Horgászok lapáttal Váci apróságok Varázsvölgyi kirándulás r r \rtístír ti Naszály A. ráhúz húíorosstályán április 2-áig. Bébibútorok 15-20%*°$ engedménnyel. Etetőszék, csecsemő-, baba-, és gyermekágyak. Amíg a készlet tart. I
