Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
6 K^cínan 1988. MÁRCIUS 30., SZERDA Jogi tanácsok Felelősség a kölcsönadott tárgyakért A házassági vagyonközösség megszüntetésének illetéke * A külföldre utazók statisztikai lapja • A szociális gondozás szabályainak változása • Egy kapálógépet kapott kölcsön sógorától H. S. abonyi gazdálkodó. A munka elvégzése után a szomszédja elkérte tőle, akinél azonban a helytelen kezelés miatt a gcp elromlott. — A sógorom most tőlem kéri a kár megtérítését, pedig azt nem én okoztam — írja. A köznyelvben kölcsönnek nevezik azt a jogi szerződést, amelynek alapján időleges használatot biztosítanak ingyenesen egy egyedileg meghatározott el nem használható dolgon. A jog ezt a megállapodást haszonkölcsön néven ismeri. A haszonkölcsön a valóságban tömegesen fordul elő és ritkán vezet vitára, hiszen a kölcsönadó nem kér semmit a dolog használatáért és a kölcsönvevő azt rövid idő múlva visszaszolgáltatja. Természetesen előfordulhat, hogy a szerszám elromlik és ilyenkor nem lehet vitás, hogy annak kell a javításról gondoskodni, aki azt tönkretette. Más azonban az eljárás, ha a dolgot a kölcsönbe adó engedélye nélkül továbbadja a kölcsönvevő. Ilyen esetben súlyos felelősséggel tartozik, mert mindazokért a károkért is felelős, amelyek a továbbadás nélkül nem következtek volna be. Nyilvánvaló azonban, hogy a kölcsönvevő ettől a harmadik személytől utóbb a kifizetett kártérítést visszaigényelheti, de ha a károkozó szándékossága vagy gondatlansága nem bizonyítható, akkor az anyagi következményeket maga köteles viselni. 9 Házasságának felbontását kővetően S. P. pomázi olvasónk tulajdonába kerül közös hétvégi házuk. Ilyen esetben kell-e illetéket fizetnem? — kérdezi. Amennyiben valaki tulajdont szerez, számolnia kell azzal, hogy ehhez illetékfizetési kötelezettség tartozik. A házastársi vagyonközösség megszűnésének esetére is vonatkozik ez a kötelezettség a törvényben meghatározott kedvezményekkel. A házastársaknak ugyanis csak akkor kell illetéket fizetni, ha a közös vagyonból értékkülönbözettel, tehát nem egyenlő arányban részesülnek. Ha a felek az életközösség fennállása alatt szerzett ingatlanból és ingóból álló közös vagyonukat egyenlő értékben osztják meg, megállapodásukat illetékfizetési kötelezettség nem terheli. Előfordul viszont, hogy valamelyik fél többet szerez, mint amennyi a vagyonmérleg alapján őt megilletné, ilyenkor illetéket annak megfelelően kell fizetni, hogy a volt házastárs ingyenesen vagy ellenérték fejében jutott a vagyonhoz. Amennyiben például a volt házastárs ingyenesen jut a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanhoz, akkor ajándékozási illetéket fizet a jogszabályban meghatározott progresszív kulcs alapján. Lakástulajdon esetén ez, az egyébként fizetendő ajándékozási illeték fele. Abban az esetben, ha a tulajdonába kerülő értéket kifizeti a volt házastársának, az ellenérték fejében (visszterhesen) történő illetékfizetés szabályait kell alkalmazni. Ennek mértéke lakástulajdon elidegenítése során 2, egyéb ingatlan (pl. üdülő) esetén 15 százalék. Q Josi tanácsadásunkon az elmúlt időszakban több olyan olvasónk megjelent, akik azért nem akartak az őket megillető jogok érvényesítése miatt bírósághoz fordulni, mert nem rendelkeztek azokkal az anyagiakkal, amelyek ismereteik szerint a perhez szükségesek. A személyi tulajdon tárgyát képező dolgok értéke az elmúlt években rohamosan emelkedett. Manapság nem ritkaság a milliós vagy többmilliós perérték, mely után olykor több tízezer forintot is le kell róni illetékként. Ennek előteremtése az ügyfél számára nemritkán — lehetetlen. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett költségmentesség illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a félnek nem kell az illetéket megfizetni, illetve mentesül az eljárás során felmerülő egyéb költségek megelőlegezése, illetőleg megfizetése alól. A rászorult felet mentesíthetik a perköltség-biztosíték letétele alól, vagy ha az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik, kérelmére a bíróság pártfogó ügyvédet rendel ki. Aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, annak igazolnia kell, hogy arra jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján jogosult. Ha a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegét (jelenleg 2980,— Ft), vagyona pedig — a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül — nincs, a költségmerjtességet minden esetben engedélyezni kell. Személyes körülményeire tekintettel a bíróság méltányosságból kivételesen mindezek hiányában is költségmentességet engedélyezhet. Az előbbiekben ismertetett kedvezményeket mind az eljárás megindítása előtt, mind pedig annak folyamán bármikor kérni lehet. Meg kell jelölni, hogy milyen igény iránt akar pert indítani a kérelmező. Abban az esetben, ha az engedélyezés feltételei az eljárás során megszűnnek, azt megvonja a bíróság. • Régi útlevelével Berlinbe kíván utazni Sz. T. autószerelő. Azt kérdezi, ho»y neki is ki kell-e tölteni statisztikai lapot. Azok a magyar állampolgárok, akik január 1. után a világ összes országára érvényes magán- vagy szolgálati útlevéllel bármely határállomáson átlépik a Magyar Nép- köztársaság határát, statisztikai lapot kötelesek kitölteni. Ez a kötelezettség nem terjed ki azokra, akik 1987. december 31. előtt kiadott magán- útlevélben egyszeri biutazási engedéllyel (betétlap), továbbá magánútlevéllel az öt szocialista országba (Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, NDK, Románia) egyszeri vagy többszöri kiutazási engedéllyel utaznak. A statisztikai lap valamennyi postahivatalban. fiókpostán, valamint postai ellátmányt felvevő dohányboltban és hírlapárusnál 2 forintért beszerezhető. A statisztikai lapot az utazást megelőzően az útlevél adatai alapján nyomtatott nagybetűkkel vagy írógéppel' pontosan, olvashatóan kell kitölteni, és a határőrségnek a ki-, valamint visszautazás alkalmával a benne szereplő kérdésekre adott válasszal át kell adni. tH P. I. ceglédi olvasónk az Iránt érdeklődik, hogy az idősek szociális gondozására vonatkozó szabályok mennyiben módosultak. Az egészségügyi miniszter 19/1987. (XII. 24.) sz. Eü.M rendelete módosította a területi szociális gondozásról szóló korábbi jogszabályt. A változtatások lényege, hogy megszűnt az idősek klubjának havi 150 forintos tagdíja, január 1-jét követően ez nem terheli a támogatásra szorulókat. Ettől az időponttól kezdve az idősek a klub helyiségeit, a berendezési és felszerelési tárgyakat térítés- mentesen használhatják. Módosításra kerültek a szociális gondozásért fizetendő térítési díj megállapításának feltételei is. A jogszabály alapján kötelezően megállapítható térítéstől nemcsak rendkívüli körülmények miatt, hanem az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése (pl. betegség, haláleset, kiemelkedően jó anyagi viszonyok) után is növelni, mérsékelni, illetve elengedni lehet a térítési díjat, ha az méltánytalan eredményre vezetne. A mérséklés, illetőleg növelés mértékét százalékos arányban kell meghatározni; a növelés aránya a száz százalékot nem haladhatja meg. A jogszabály alapján kötelezően megállapítható térítési díj az alábbiak szerint alakul: 2980 Ft alatt térítési díjat fizetni nem kell, 2981—3480 Ft között 20, 3980 Ft-ig 40. 3981 és 4480 forint között 60, 4980 Ft-ig 80, ezen felül száz százalék a térítés összege. Módosultak a szociális étkeztetésről szóló szabályok is. Ahol gondozási központ létesült, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat ez az intézmény látja el a jövőben. Megváltoztak a térítési díj megállapítására, a mentességre, a mérséklésre, a befizetésre, a térítés előírására, behajtására. elengedésére, a hatósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok. A jövőben ugyanis, ez, esgtipen a területi szociális gondozásról szóló jogszabályban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, míg korábban erre csak akkor volt mód, ha a szociális étkeztetést a szociális intézmény biztosította. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi tanácsadást tartunk 17—19 óra között a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt. A beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. TTctrsadalombistosítási előírások Sokakat érintő változások A módosítások a teljes körű társadalombiztosítási szabályokat érintik, de arra vigyáztak az illetékesek, hogy a juttatásokat érdemlegesen ne csökkentsék. Az anyasági ellátások kifejezetten kedvezőbben alakultak. Négyezer forintról hatezer forintra nőtt az anyasági segély, a gyermekgondozási djj folyósításának időtartama meghosszabbodott január elsejétől, magasabb lett a családi pótlék stb. Nézzük mindjárt ez utóbbit. Rugalmasan A családi pótlék gyermekenként négyszáz forinttal emelkedik, a tartósan beteg és nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermekek után a korábbi összeghez képest ötszáz forinttal több jár. A három év alatti gyerekek ezen felül plusz száz forintot kapnak. Ahol az „egykét” mindkét szülő együttesen neveli, a gyermek hatéves korától már nem jár családi pótlék, csak jövedelem- pótlékra jogosultak a szülők. Ennek az összege is emelkedett négyszáz forinttal. Annak, aki gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, a gyessel díjazott gyermekek számától függetlenül 930 forint jövedelempótlék jár. Sokakat érintő változás a szolgálati idő számításában bekövetkező változások. Korábban csak a rokkantsági nyugdíj megállapításánál vették figyelembe a felsőfokú iskolák nappali tagozatán eltöltött éveket. Január l-jétől ezt az időt az öregségi nyugdíjnál is be kell számítani. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint — a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban eltöltött időnek azt a harminc napot meghaladó tartamát, amely alatt a dolgozó {r)upkabéfben (díjazásban) nem részesül. Mivel a munkajogi rendelkezések segítségére sietnek néhány nehéz élethelyzettel küszködőknek, a társadalombiztosítási szabályok is rugalmasan ehhez igazodnak. Nevezetesen, aki magánerőből lakást épít, továbbá, aki idős, beteg, állandó ápolásra, gondozásra szoruló közeid hozzátartozóját szeretné méltó módon ellátni, hosszabb fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Méghozzá oly módon, hogy az előbbi címeken engedélyezett fizetés nélküli szabadságuk munkaviszonyban töltött időnek számit. A munkaviszonyban töltött idő és a szolgálati idő nem teljesen egymást fedő fogalmak, ezért, hogy ez az idő beszámítson a nyugdíjnál, a fizetés nélküli szabadság idejére havi 150 forint nyugdíjjárulékot kell fizetnie a dolgozónak. Nyugdíjasok Megemlítjük még, hogy január l-jétől nem változtak meg azok a társadalombiztosítási rendelkezések, amelyek szerint a nyugdíjat a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül a legkedvezőbb három évben elért keresetek átlaga alapján kell megállapítani. Nagyon kedvező rendelkezés, hogy a nyugdíj mellett foglalkoztatottak keresetkorlátozását eltörölték. Sem időkorlát, sem kereseti felső határ nem korlátozza a nyugdíj mellett szerezhető jövedelmeket, csak a jövedelemadó, az idevonatkozó jogszabályok szerint. Január 1- jétől a keresetpótló ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz) alapját a bruttó kereset képezi, amely magába foglalja az adót, a nyugdíjjárulékot, és 310 forint bérpótlékot. Két év kell Ez év januárjától a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan a táppénzt is naptári napokra állapítják meg és folyósítják. Megszűnik az a gyakorlat, hogy az év végi részesedés és a jutalom után táppénzt, baleseti táppénzt csak a keresőképtelenség 31. napjától állapítanak meg. Az új rendelkezések szerint említett juttatások a keresőképtelenség első napjától járnak. Január elsejétől mindazok 75 százalékos táppénzre jogosultak, akik kétéves folyamatos biztosításban eltöltött idővel rendelkeznek. Tehát a jogszabály most már nem kívánja meg a megszakításnélküliséget. Illetve a biztosítási időt csak akkor tekinti ,.megszakítottnak”, ha ez az idő 30 napnál hosszabb. Dr. Kertész Éva Eltűnt bárányok Állafkedvelő tolvaj Acs István 35 éves dömsödi alkalmi munkás, egyik este elment a dömsödi Dózsa Tsz raktárába, ahonnan több etetőráccsal tért haza. Legközelebb a szövetkezet juhászaiéból tizenkét darab 50 kilós bárányt hajtott el, ezenkívül az egyik lakó tyúkállományát is megdézsmálta, majd az egyik ház udvarából malacokkal növelte állatállományát. Az állatkedvelő tolvajt a Ráckevei Bíróság büntető tanácsa vonja felelősségre. A. J. Tíz nap rendeleteb Kettős adózás. A Magyar Közlöny 1988. évi 7. számában a Hollandiával, az Indiával és a Spanyolországgal aláírt kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket ismerhetjük meg. Jubileumi jutalom. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT sz. rendelet módosításra Az ügynök és a BiasználfcSkk-kereskedő A gazdagodás csúszós útjai Az utóbbi időben meglehetősen clszaporodtak azok a bűncselekmények, melyek elkövetői — egyébként büntetlen clőéietűek — a pénzszerzés látszólag könnyű módját választják. S hogy miért használjuk a „látszólag” kifejezést? Mert ezeken a csúszós utakon könnyű elbukni, s hosszabb-rövidebb idő után kiderül a csalás. Legyen üzletkötő Most következő történetünk színhelye egy siófoki használtruha-üzlet, ahonnan a szálak Ceglédre, a Lenin Termelőszövetkezet kesztyűüzemébe vezetnek. Az említett siófoki boltnak Loj/có Zoltánné volt a vezetője. Hozzá tért be egy alkalommal, másfél esztendővel ezelőtt, Soltész Szabolcs, a Hungária Biztosító üzletkötője, s mint a továbbiakban kiderül, ő nemcsak legális üzletekkel foglalkozott. Először ugyan biztosítási lehetőséget ajánlott fel, de később, amikor már az asz- szony férjével is megismerkedett és feljárt a lakásukra, ajánlatot tett Lajkónénak, hogy legyen üzletkötő a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet kesztyűüzemében. Az ajánlat kedvező fogadtatásra talált és a Lajkó házaspár Soltész Szabolcs táraságában Ceglédre u'azott ™t, a kesztyűüzemben Lajkó Zoltánné szerződést írt alá, mely szerint 1987. április 1- jétől üzletkötői állást vállalt. A megállapított alapbér 1900x forint volt, azzal a kiegészítéssel, hogy az általa szerzett üzletek után realizált forgalmi jutalék egy százaléka megilleti, továbbá egy százalék költségátalányt is kap ennek alapján. Olyan rész is volt a szerződésben, mely szerint az évi fizetése nem haladhatja meg a 90 ezer forintot, a jutalékot azonban egyik hónapról a másikra át lehet vinni. Az elszámolás alapját pedig csak a leszállított áru — a realizált üzlet — képezheti. Lajkó Zoltánné azonban a valóságban üzletikötői tevékenységet nem végzett, és ez nem is állt szándékában, mivel használtcikk-kereskedő volt. Fiktív munkaviszonyának ideje alatt kereskedelmi tevékenységét — papíron — átalakította mellékfoglalkozásra. Előleget küldött A szerződést a Lenin Termelőszövetkezet részéről Jung Mihály, a kesztyűüzem vezetője írta alá. Ö, utalványozási jogkörében eljárva, 1987. áprilisra, májusra, júniusra és júliusra előleg címen — munkavédelmi kesztyű eladása — havi 7500 forint munkabért és 7500 forint költségátalányt utalványozott Lajkó Zoltánné nevére és elküldte siófoki lakcímére. Az így kapott összesen 57 440 forintot az asszony átadta Soltész Szabolcsnak, mivel az üzletkötő azt állította, hogy a küldeményt a szövetkezettel külkereskedelmi kapcsolatban álló rokonának kell továbbítani. Erről azonban szó sem volt, az így szerzett pénzt megtartotta és elköltötte. Bíróságon végződik Rövidesen újabb ellentét támadt a használtcikk-kereskedő és a biztosítási ügynök között. Lajkó Zoltánné feljelentést tett a Kaposvári Rendőrkapitányságon, hogy Soltész Szabolcs meglopta őt és a családját. Megindult a rendőrségi eljárás, amiről Jung Mihály is értesült. Ekkor felhívta Lajkónét és munkaköri kötelességének teljesítésére figyelmeztette. Az asszony azonban felmondta fiktív munkaviszonyát és 30 ezer forintot, mint költség- átalányt, majd újabb felhívásra 21 ezer forint alaptalanul felvett munkabért fizetett vissza a Lenin Termelő- szövetkezetnek. Eddig a történet, melynek végére rövidesen a bíróság tesz pontot. A Ceglédi Városi Ügyészség vádolja Soltész Szabolcsot és Lajkó Zollán- nét folytatólagosan elkövetett csalás. Jung Mihályt pedig folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével. Gál Judit került. Az új jogszabály alapján április l-jétől a jubileumi jutalom — amely után személyi jövedelemadót kell fizetni — a dolgozó másfél havi személyi alapbére. A módosító rendeletet az idén már kifizetett jubileumi jutalmak tekintetében is utólag alkalmazni kell. Ügyvédi munkadíj. Az 1/1988. (III. 18.) IM-rendelet alapján az ügy ellátásával összefüggésben felmerülő költségek fejében — külön elszámolási kötelezettség nélkül — költségátalányként az ügyvédi munkadíj 30 százalékát, de legalább 150 és legfeljebb 4000 forintot lehet felszámítani. Szakemberek támogatása. A 2/1988 (III. 18.) MÉM-rende- let módosította a mezőgazda- sági nagyüzemek szakember- ellátásának támogatásáról szóló jogszabályt. Kétszintű igazgatás. A művelődési miniszter 7/1988. (III. 18.) MM sz. rendelete a közvetlen megyei irányítású községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének feladatáról és hatásköréről, valamint a vonzáskörzeti feladatok ellátásáról szól. A költségvetési elszámolási hivatalokról szóló rendeletet módosította az 5/1988. (III. 18.) PM-rendelet. Munkavédelem. Az ÁISH elnöke 2/1988. (III. 18.) sz. rendelkezése a munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról intézkedik. Társadalmi vita. A jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi és szakmai vitákról 7001/1988. számú irányelvet adott ki a Minisztertanács. Az állampolgárok általános és rétegvitákban, valamint szakmai vitákban fejthetik ki véleményüket, javaslataikat. Az irányelvek a helyi tanácsok rendeletéinek előkészítése során is megfelelően irányadóak. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 8. számában találhatóak.
