Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

^€Mcm 1988. MÁRCIUS 30., SZERDA Gennagyij Geraszimov sajtótájékoztatóid A májusi csúcs moszkvai előkészületei Az amerikai elnök tanácsadójának vezetésével prog­ramegyeztető csoport tartózkodik Moszkvában, hogy elő­készítsék Reagan elnök május végén kezdődő szovjet­unióbeli látogatását — közölte Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, keddi sajtótájékoztatóján. (A csoport szerdán utazik el Moszkvából.) Ami a tartalmi előkészítést Illeti, mindkét ország vezetői úgy nyilatkoztak az elmúlt na­pokban, hogy lehetséges a ha­dászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló szerződés elkészítése a csúcs időpont­jáig. A szóvivő bejelentette, hogy ápprilis első két hetében ame­rikai szenátorok népes kül­döttsége érkezik a szovjet tör­vényhozás meghívására Moszkvába, s látogatásuk a kétoldalú párbeszéd folytatá­sát szolgálja majd. A szenáto­rok a főváros mellett elláto­gatnak Leningrádba és Kijev- be is. A genfi leszerelési értekez­leten a szovjet küldöttség március közepén dokumentu­mot terjesztett elő annak megakadályozására, hogy bár­milyen fegyvert telepítsenek a világűrbe. A tervezet részlete­sen foglalkozik az ellenőrzés kérdésével, javasolja egy ezzel foglalkozó nemzetközi testület felállítását — mondta Genna­gyij Geraszimov. A Szovjetunióban komoly aggodalmat keltett, hogy az Irak és Irán között dúló há­borúban vegyi fegyvereket ve­tettek be, ártatlan emberek tömeges halálát okozva. E fegyverek alkalmazásával megsértették az 1922-es genfi egyezményt, amely tiltja mér­gező gázok és bakteriológiai fegyverek alkalmazását hábo­rús konfliktusban. A Szovjet­unió elítéli a vegyi fegyverek alkalmazását, függetlenül at­tól, hogy ki és milyen körül­mények között veti be azokat •— hangoztatta a szóvivő. Geraszimov üdvözölte azt az Ideiglenes megállapodást, ame­lyet a nicaraguai kormány a fegyveres ellenállók vezetésé­vel kötött a harcok szünetel­tetéséről. Nicaragua teljesíti azokat a kötelezettségeit, ame­lyeket a guatemalai egyezség­gel vállalt magára. A Szov­jetunió nagyra értékeli és tá­mogatja a sandinisták követ­kezetes magatartását. A Karabah-hegyviléki Auto­nóm Terület és az ezzel össze­függő események volt az egyik központi kérdés a sajtóérte­kezleten. Geraszimov elmond­ta, hogy a hét végén az ör­mény fővárosban nyugalom volt, Jereván élte megszokott életét. Nem voltak tüntetések, s nem sikerült a „holt város” programja sem. Mint Geraszi­mov utalt rá, a tüntetések be­tiltása után a szervezők felszó­lították a jerevániakat: ha nem vonulhatnak fel az utcán, ki se tegyék a lábukat az utcára. Geraszimov elmondta, hogy az örmény hatóságok döntése értelmében ezentúl minden felvonulásra tíz nappal koráb­ban kell engedélyt kérni. A szóvivő megerősítette a sajtó­jelentéseket, hogy a karabahi terület székhelyén, Sztyepana­kertben néhány üzemben nem dolgoznak a munkások. Felmerült a sajtóértekezle­ten, hogy van-e alkotmányos lehetőség Karabah területi ho­vatartozásának megváltoztatá­sára. A szóvivő szerint egy ilyen lépés az érintett köztár­saságok egyetértésével születő döntés alapján, a legfelsőbb ta­nács jóváhagyásával lehetsé­ges. A megoldás azonban — tette hozzá — csak a testvéri kapcsolatok helyreállításával, az SZKP KB és a kormány határozatában megjelölt prog­ram végrehajtásával érhető el. Ez, mint ismeretes, gazdasági, szociális és kulturális területen konkrét feladatokat jelölt ki a következő évekre. Rákkutatók értekezlete Mihail Gorbacsov üzenete A rákkutatás egyetemes fon­tosságára, az egész emberisé­get érintő jelentőségére hívta fel egyebek között a figyel­met Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára abban az üzenetben, amelyben a tele­víziós híd segítségével meg­rendezett szovjet—amerikai rákkutatási konferencia részt­vevőit köszöntötte kedden. A tanácskozás munkájában a két ország legtekintélyesebb szaktudósai vesznek részt. A szovjet vezető emlékez­tetett arra, hogy a szovjet— amerikai találkozókon, köztük a felső szintűeken is állandó figyelmet fordítanak az orvos- tudományi és egészségügyi együttműködés fejlesztésére. Natta az SZKP KB főtitkáránál Széles körű eszmecsere Mintegy hatórás megbeszé­lést folytatott kedden az SZKP KB székházában Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára Nadzsibullah felhívása az afgán néphez A nemzeti megbékélés alapelvei Az áprilisi demokratikus parlamenti választások kap­csán felhívást intézett az af­gán néphez Nadzsibullah af­ganisztáni elnök. Az államfő a felhívásban bejelentette, hogy az afgán vezetés kész megvizsgálni az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy koalí­ciós kormányt hozzanak lét­re. Az afgán hazafias erők a béke megteremtése érdekében koalíciós irányítási szervek létrehozására törekednek, an­nak ellenére, hogy a Nyugat változatlanul fegyverekkel látja el az ellenzéket — hang­súlyozta Nadzsibullah. A nem­zeti megbékélés és az új po­litikai rendszer alapelvei — a többpártrendszer és a koa­líciós kormányzási forma — tükrözik az afgán társada­lom minden osztályának, ré­tegének és csoportjának érde­keit. Ezt szolgálják a közvet­len, egyenjogú, titkos válasz­tások is. Az alapelveket az ország új alkotmánya is rög­zíti. Az elnök felszólította az ország minden lakosát, hogy vegyen részt a választásokon és a haza érdekeit szem előtt tartva adja le voksát. Közben a következő szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozó előtt már nem sok remény van 'megállapo­dásra a genfi közvetett af­gán—pakisztáni tárgyaláso­kon. Erre lehet következtetni abból, hogy kedden Diego Cordovez, ENSZ-főtitkárhe- lyettes ideiglenesen felfüg­gesztette a felek közötti köz­vetítő tárgyalásait. A Keresztyén Békekonferencia levele Közös felelősség a holnapért és Alessandro Natta, az Olasz KP főtitkára. A találkozón ko runk legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak, köztük a leszere­lésnek, a szovjetunióbeli át­alakításnak, Európa sorsának problémáiról. Emellett szó volt a kommunista és más demok­ratikus pártok szerepéről, va­lamint a regionális válságok rendezéséről. A találkozón, amelyen részt vett Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, illetve Giorgio Napolitano, az OKP titkárságának tagja, elégedet­ten szóltak a szovjet és az olasz kommunista párt kapcsolatai­ról. A találkozó után Alessandro Natta interjút adott a szovjet televíziónak. Közölte, hogy jó benyomásokkal távozott a Mi­hail Gorbacsovval folytatott tárgyalásról, amely tartalmas, érdekes volt. Témák egészen széles korét tekintették át: be­széltek Olaszország gondjai­ról, a peresztrojkáról. Nafta kifejtette, hogy pártja támo­gatja a szovjet külpolitikai kezdeményezéseket, az utóbbi években előterjesztett szovjet javaslatok egész sorát. A Keresztyén Békekonferen­cia megbízásából a nemzetkö­zi mozgalom elnöke, dr. Tóth Károly református püspök ked­den átadta Borisz Sztukalin- nak, a Szovjetunió és Mark Palmernek, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagy­követének azt a levelet, ame­lyet a munkabizottság közel­múltban lezajlott budapesti ülésének részvevői intéztek a két nagyhatalom vezetőjéhez. A Mihail Gorbacsov főtit­kárhoz írt levélben a Keresz­tény Békekonferencia egyebek mellett kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy ,,a nuk­leáris fegyverek megsemmisí­tése az egész emberiség és a környezet védelmét szolgálja. Ez az első lépés a föld min­den nemzetének azt a remény­ségét testesíti meg, hogy vé­get lehet vetni a fegyverke­zésnek, és így megnyílhat az út a világ különböző helyein tapasztalható éhség, betegsé­gek és nyomorúságok felszá­molása felé. „Az emberiség globális problémái megoldásá­ra irányuló közös felelőssé­günk tudatában elkötelezzük magunkat arra, hogy minden lehetőt megteszünk a béke, az emberi méltóság, valamint az erkölcsi és a lelki értékek meg­mentését célzó folyamatban. A Keresztyén Békekonferencia sikert kíván és áldást kér az emberiség javáért folytatott minden munkára” — fejező­dik be a Szovjetunió vezető­jéhez írt levél. A Ronald Reaganhez inté­zett levélben a mozgalom ve­zetői a többi között hangsú­lyozzák : „a közép-hatósugarú nukleáris rakéták számának csökkentését jelentő szerződés aláírása az első történelmi lé­pés a lefegyverzés és a nukleá­ris fegyverek kiiktatásához ve­zető úton. Reméljük és imád­kozunk azért, hogy hamarosan további jelentős lépésekre ke­rüljön sor a hadászati nukleá­ris fegyverek tervezett 50 szá­zalékos csökkentésével.” Szófia VSZ’külügyminiszteri tanácskozás Kedden délelőtt, magyar idő szerint kilenc órakor Szó­fiában, a Bojana rezidencián megkezdte munkáját a Var­sói Szerződésben részt vevő országok külügyminiszteri bi­zottságának soros ülése. A bizottság tanácskozásán valamennyi tagországot a kül­ügyminiszter képviseli: Bul­gáriát Petar Mladenov, Cseh­szlovákiát Bohuslav Chnou- pek, Lengyelországot Marian Orzechovoski, Magyarországot Várkonyi Péter, a Német De­mokratikus Köztársaságot Os­kar Fischer, Romániát loan Totu, a Szovjetuniót Eduard Sevardnadze. Délelőtt hangzott el a szov­jet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar külügyminiszter felszólalása. A délutáni ülést Eduard Se­vardnadze vezette. Ekkor szó­lalt fel az NDK, a román és a bolgár külügyminiszter. Az üléseken véleményt cse­réltek az európai és a világ- helyzetről. A miniszterek a szófiai ta­nácskozáson dokumentumokat fogadtak el, amelyeket szerdán hoznak nyilvánosságra. Prágai tájékoztató a pozsonyi tüntetésről A zavarkeltés volt a cél A pozsonyi államellenes tün­tetésnek az volt a célja, hogy megzavarja a csehszlovák kor­mány és a Vatikán között fo­lyó tárgyalások légkörét — je­lentette ki kedden Prágában Miroslav Pavel, a csehszlovák IMMÁR DECEMBER köze­pe óta újra meg újra eldör­dülnek a fegyverek az Izrael által megszállt arab területe­ken. A tegnapi napig 111 be­vallott áldozata volt a Tel Aviv hadserege által leadott sortü- zeknek. Palesztinok siratják halottjaikat, akik azért vesz­tették életüket, mert az izrae­li kormányok, amelyek 1967 — a megszállás dátuma — óta követték egymást, ragaszkod­nak az erőszakos beolvasztás­hoz, ahhoz a fikcióhoz, amely ellentétes az ENSZ-közgyűlés több határozatával is, hogy Gáza és Ciszjordánia immár visszavonhatatlanul Izraelhez tartozik. A december közepe óta el­kezdődött lázadás vagy fel­kelés — ahogyan különböző tömegkommunikációs eszközök a permanens megmozdulást nevezik — a lll-nél jóval több áldozatot követelt. De ki tud­ja, hogy hányán haltak meg a börtönökben, vesztették éle­tüket a kínzások következté­ben? Az izraeli katonaság olyan brutalitást tanúsít, amely joggal kelt megdöbbenést vi­lágszerte, még az Egyesült Államokban is, amely pedig hosszú időn át teljes mellel támogatta a Tel Aviv-i kor­mányzatot. A világsajtót be­járták azok a képsorok, ame­lyek a nyakukig földbe ásott palesztin fiatalokról készültek, akiket az izraeli katonák sor­sukra hagytak, s csupán a vé­letlennek köszönhetik, hogy megmaradtak az élők sorában. Láthattunk képeket olyan fia- talkorúakról, akiknek a Tel Aviv-i fegyveres erőkhöz tar­tozók eltörték mindkét karját, nehogy esetleg majd köveket dobálhassanak tüntetések al­kalmával. A nemzetközi til­takozás oly erős volt e brutá­lis cselekmények nyomán, hogy a Tel Aviv-i kormány­zat kénytelen volt fellépni sa­ját fegyveres erőinek „túlka­pásai” ellen. A rendkívül eny­he fegyelmi „büntetések” azon­JEGYZET EMLÉKEZÉS - SORTÜZEK ban nyilván csak bátorítólag hatnak e terrorakciók folyta­tására. ILYEN ELŐZMÉNYEK után kerül ma sor a „föld napjá­ra” a megszállt területeken. Tizenkét éve történt ugyanis, hogy Galileában, a földjeik elkobzása ellen tiltakozó mint­egy fél tucat palesztint az iz­raeli katonaság lemészárolt. Azóta minden évben megem­lékeznek a megszállt területe­ken ezekről a mártírokról. Az idei mementóra azonban harc közben kerül sor. Ez a küzde­lem, igaz, egyoldalú. Csak az egyik fél, az izraeli hadsereg, birtokában vannak fegyverek. A másik oldal, amely jogaiért indított akciót, csak a békés tüntetés eszközeit alkalmaz­hatja. S legfeljebb, ha könny­gázbombák, gumilövedékek, éles töltények tüze zúdul reá, kövekkel viszonozhatja a má­sik oldal erőszakos fellépését. Egyenlőtlen küzdelem ez, me­lyet az elkeseredés táplál. Az, hogy Tel Aviv nem ismer más „érvet” megszállásának elismertetésére, mint a még nagyobb terrort, s elzárkózik a lakosság elemi jogainak ér­vényesítésétől Most Tel Aviv különösen felkészült arra, hogy ezen az évfordulón a palesztinok nagy tömegeit elriassza minden emléktüntetéstől. Ciszjordá- niát és Gázát valósággal el­zárták a világ többi részétől. Nincs telefon- és telex-össze­köttetés egészen péntekig be­zárólag ezekkel a területek­kel. A hadsereg — amelyet újabb többezres alakulatokkal erősítettek meg — kijárási ti­lalmat rendelt el. Újságírókat ugyan kénytelenek beengedni. Legalábbis egyelőre ezt te­szik, de csak katonai kíséret­tel mozoghatnak, s minden lépésüket ellenőrzik. MIKÖZBEN ilyen durva el­nyomó intézkedésekhez fo­lyamodnak, a Tel Aviv-i kor­mánykörök továbbra is han­goztatják azt az állításukat, hogy mindez csupán „Izrael állam biztonsága” érdekében történik. A Tel Aviv-i propa­ganda nem szűnik meg azt sem állítani, hogy a tünteté­seket nem a megszállt terüle­tek lakosságának teljes jog- fosztottsága idézi elő, hanem „külső terroristák" szítják a hangulatot. Ez alatt a PFSZ vezetését értik, azét a szerve­zetét, amely a palesztinok jo­gainak érvényesítését írta zászlajára. A megszállt területek ügye legutóbb Samir miniszterelnök washingtoni látogatása idején is erőteljesen felvetődött. Shultz külügyminiszter olyan formulát ajánlott Izraelnek, amely a Camp David-i külön­béke folytatása lenne. Igaz, ezt az amerikai „béketervet” az arab államok csakúgy, mint a PFSZ nem tartották kielé­gítőnek, hiszen csak korláto­zott autonómiát biztosítana egy többlépcsős formula kere­tében a megszállt területek lakóinak a valóságos önren­delkezés helyett. De szerepel benne egy nemzetközi konfe­rencia megtartása is, amelyen minden olyan fél részt vehet­ne, amely érdekelt a közel- keleti rendezésben. Samir washingtoni tárgyalásai során egyszerűen „lesöpörte az asz­talról” — hogy a nyugati saj­tó szavaival éljünk — ezt a rendezési elképzelést. Még- csak megfontolási alapnak sem volt hajlandó elfogadni, holott ezt megelőzően Shultz amerikai külügyminiszter Tel Aviv és több arab főváros kö­zött folytatott ingázást, hogy közelítse az ellentétes állás­pontokat tervezete elfogadta­tása ügyében. A HIVATALOS WASHING­TON, amelyet a választások évében rendkívül kényelmet­lenül érint Tel Aviv terrorja a megszállt területek lakos­sága ellen, változatlanul sze­retne olyan megoldást elérni, amellyel ez a robbanékony ügy legalább átmenetileg va­lamelyest nyugvópontra kerül­ne. Ha ugyanis még jobban felforrósodik a helyzet, ez nyu­gati' lapvélemények szerint is veszélyes következményekkel járhat. A washingtoni vezetés, amely ugyan állandóan hang­súlyozza, hogy Izraelt válto­zatlanul közel-keleti szövetsé­gesének tartja, súlyos dilem­mába kerülhet. Egyrészt azért, mert az „emberi jogok” min- denekfölött való védelmezőjé­nek szerepkörével egyáltalán nem illik össze a Tel Aviv-i terrorakciók feletti szemet hu- nyás. Másrészt az Egyesült Államoknak rendkívül erős érdekeltségei is vannak az arab világban, s ezekre is fi­gyelemmel kell lennie. Ezzel magyarázható, hogy Shultz amerikai külügyminisz­ter a múlt hét végén két olyan palesztin származású emig­ráns, korábban már amerikai állampolgárságot kapott poli­tikussal tárgyalt, aki tagja a Palesztin Nemzeti Tanácsnak, azaz a felszabadítási szervezet parlamentjének. A két szemé­lyiség egyébként a tanács jó­váhagyásával ült le megbeszé­lésekre az Egyesült Államok diplomáciájának vezetőjével. A tanácskozásokról nem hoz­tak nyilvánosságra közle­ményt. De pusztán az a tény, hogy Shultz ilyen eszmecseré­re vállalkozott, felháborodott fogadtatásra talált izraeli kor­mánykörökben. Samir minisz­terelnök nyilatkozatában az­zal vádolta meg a washingto­ni diplomácia vezetőjét, hogy megszegte az Egyesült Álla­mok 1975-ben vállalt ünne­pélyes kötelezettségét. Esze­rint ugyanis — hangoztatta az izraeli miniszterelnök — Wa­shington nem ül le a tárgya­lóasztalhoz a palesztin szerve­zettel, hacsak az nem mond le a terrorcselekményekről és nem ismeri el Izrael állam lé­tezését. Samirt nem zavarja az sem, hogy inkább Izraelt kell ma terrorcselekményei miatt elítélni és hogy Arafat már — bizonyos feltételek kö­zött — felajánlotta, hogy elis­merik Izrael létét. E feltétel a palesztin önrendelkezés lenne. SHULTZ ILYEN körülmé­nyek közepette határozta el, hogy vasárnaptól kezdve újabb ingázásra indul a Közel-Ke­letre. Bejelentésének időzítésé­ben nyilván az is szerepet ját­szott, hogy Washington számá­ra nem kívánatos, ha a „föld napján” újabb véres esemé­nyek sorozata következne be a megszállt területeken. így a hivatalos Washington bizonyos csillapító jelleget is kíván szabni az események további menetének. Shultz diplomá­ciai erőfeszítései, amelyek az izraeli kormány fenyegető lé­péseivel párosulnak, azonban aligha alkalmasak arra, hogy csökkentsék a feszültséget... Árkus István szövetségi kormány szóvivője. Egyúttal bejelentette, hogy a két fél tárgyalásainak újabb fordulóját április 11-én tart­ják meg Rómában. Pavel szokásos kéthetenkén­ti szóvivői sajtótájékoztatóján beszélt a múlt pénteken Po­zsonyban lezajlott tüntetésről. Elmondotta, hogy azt engedély nélkül tartották meg, és a két­ezres tömegből ötszáz volt az aktív részvevő, a többiek csak puszta kíváncsiságból csapód­tak hozzájuk. A szóvivő közöl­te, hogy a rendőrség 125 em­bert vett őrizetbe, de senki el­len nem indult vizsgálat. A szóvivő kijelentette azt is, hogy a hatóságok csak több­szöri figyelmeztetés után avat­koztak be. A sajtóértekezleten nyugati újságírók egyébként arra kér­deztek rá, hogy több kollégá­jukat a rendőrség őrizetbe vette és állítólag fizikai erő­szakot is alkalmazott. A kor­mány szóvivője válaszában a szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása alapján közölte, nem adtak ki olyan utasítást, hogy a hatóságok lépjenek fel a jelenlevő külföldi újságírók ellen. Hozzátette, óhatatlan volt, hogy azok a tömegbe ke­veredjenek. nCsAK RÖVIDEN..M AZ AMERIKAI szenátus ka­tonai bizottsága szerint van­nak egyes tisztázatlan kérdé­sek a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámo­lásáról megkötött szovjet— amerikai INF-szerződésben, de az így is ratifikálható. A bi­zottság végleges jelentését Sam Nunn szenátor beterjesztette a külügyi bizottság elé, amely várhatóan javasolja a szená­tusnak a szerződés jóváhagyá­NDK—SZOVJET—LENGYEL hadgyakorlatot tartanak ápri­lis 8. és 15. között az NDK középső vidékén. Az NDK hírügynökségének keddi je­lentése szerint a Druzsba ’88 elnevezésű hadgyakorlaton az NDK nemzeti néphadseregé­nek, a lengyel hadseregnek és a Németországban állomásozó szovjet fegyveres erőknek ösz- szesen mintegy 20 ezer kato­nája vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom