Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

^fifoggp 1988. MÁRCIUS 28.. HÉTFŐ Közakarattal a kevésből is többre futja Sülysápot nem kell félteni Igencsak jól kell gazdál­kodnia Sülysáp Űrival közös nagyközségi tanácsának ahhoz, hogy jussanak is valamire. Az egységes pénzalapból ebben az ötéves tervben sem maradt még ötmillió forint sem egy- egy évben fejlesztési célokra, minden más pénzüket az in­tézményhálózatuk fenntartá­sára, működtetésre kénytele­nek fordítani. Igazi nagy köz­ség: az 50 négyzetkilométeren (!) elnyújtózó település 18 év­vel ezelőtt két faluból — a Tápió előnevet viselő Sülyből és Sápból — lett eggyé. Ért­hető, hogy mindenből több van, kell is hogy legyen: is­kolából, óvodából, orvosi ren­delőkből, közművelődési célú épületekből. Hát még utakból és járdákból! Aztán, ha a ko­rábbi évekre gondolnak, mondják most is: nemcsak nagy a községünk, de rossz helyre, az egykori monori já­rás legszélére került. Így a központi pénzek elfogytak, mire idáig értek volna. Fejlesztés Maguk erejéből kezdtek hoz­zá 1982-ben az ivóvízhálózat építéséhez. Azaz akkor még csak az előkészítéséhez. Per­sze a lakosság érdekeltségi hozzájárulásával. Állami tá­mogatást ehhez csak ebben az ötéves tervben kaptak. A vízrendszer kiépítése nagyon költséges beruházás, nem cso­da, hogy egyidejűleg sok más egyébre nemigen telik. Az elő­ző ötéves tervben az úri isko­la korszerűsítése és napközis­konyha létesítése, meg a süly- sáp-szőllőstelepi óvoda hason­ló munkái jelentették a „nagy” fejlesztést. A jelenlegi terv­időszakra Úriban a fogorvosi rendelőn kívül két tanterem, Sülysápon a központi óvoda bővítését tervezték meg az 1750-ben épül műemlék kas­télyban működő iskola teljes felújítását. Az utóbbi tető- szerkezetét már kicserélték. Időközben a műemléki felügye­lőség közbeszólt, de anyagi hozzájárulást egyelőre nem adott, a költségek viszont meg­növekedtek. Eredmény: elhú­zódik a munka. De csúszik a határidő az óvoda, meg az úri iskola bővítésénél is. Ke­vés a pénz. Minilabor Rendkívül megnőttek a fenn­tartási költségek. Ki gondol­ná, ha nem számol utána, mekkora gondot okoz a taná­csi gazdálkodásban például csak magában az állami tá­mogatás megvonása miatti energiaár-drágulás. Az adott körülmények között hatványo­zottabban szükség van az anyagi terhek megosztására, arra a segítségre, amit eszten­dőről esztendőre a helyi szö­vetkezetektől. kisüzemektől és a lakosságtól kap a tanács. Mintegy részvállalásul a közös gondokból. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a gazdálkodószervekkel, a régiekkel és az újabban ala­kult kisszövetkezetekkel. Át­adott pénzösszegeiket rendsze­resen egyéb anyagi, termé­szetbeni juttatásokkal is meg­toldják. Ezekkel a művelődési ház, az önkéntes tűzoltó-egye­sület, a gyermek- és más in­tézményeink fenntartását, meg a sportegyesületet támogatják. Emellett fuvarral, gépi eszkö­zeikkel is rendelkezésre áll­nak, amikor arra van szük­ségünk — sorolta Benkó Ist­ván tanácselnök, amikor ar­ról beszélgettünk, hogy a ki­terjedt intézményhálózat fenn­tartása miatt ennyire se tel­lenék szűkös pénzeszközeik­ből, ha nem lenne meg ez a segíts magadon ...” közaka­rat a nagyközségben. Szóval a .mostohagyereket” azért nem kell félteni... Nem rossz, mondhatnánk, igen hasznos elgondolás — hiszen elejét veszi az esetle­gességnek —, hogy a tanács­elnök nagy súlyt helyez rá: valamennyi gazdálkodóegy­ség és a tanács együttműkö­dését külön-külön szerződéssel szentesítették. Ennek doku­mentumait irattartóban őrzi, s amikor belelapoztunk, tiltako­zása ellenére — vagy vala­mennyit felsoroljuk. vagy egyet se! — néhány adatot si­került kilesni. Az Unitechnika Kisszövetkezet 150, a budapes­ti Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet részlege 100. az áfész 90, a SECO System Kisszövet­kezet 50 ezer forintot utal át évente a tanácsnak. E mellett például az utóbbi — mivel szabaidőruhákat gyárt — 15 teljes sportfelszerelést ajándé­koz egyik évben a kézilabdás lányoknak, a másik évben a focicsapatnak. Az áfész pedig — mint arról korábban már írtunk lapunkban — tavaly számítógépet és magnót vásá rolt az iskoláknak, az idén pedig orvosi minilabort a körzeti rendelőknek. Nyugalmunk érdekében A védekezés lehetőségei A polgári védelem létjogosultságát nem kérdőjelezheti meg az az örvendetes tény, hogy hazánkban béke van. Természeti és ipari ka­tasztrófák békeidőszakban is bármikor előfordulhatnak. Ez utóbbiak­nak sajnálatos példája volt a csernobili atomreaktorban bekövetke­zett tragikus üzemzavar is. A lakosság életének és anyagi javainak mentését nagyban elősegíti, ha mindenki tudja, hogy a pánikba esés helyett milyen ismeretek alapján hogyan kell célszerűen cselekedni« egy rendkívüli helyzetben. Alábbi cikkünk a védőeszközökről szól. Azt mutatja be, hogy még háborús körülmények között is van mód a tragédia mértékének csökkentésére. A cikk szerzője a polgári vé delem Pest megyei törzsparancsnokságának a tisztje. A különböző rendeltetésű és védőképességű műszaki védő­létesítmények, óvóhelyek által biztosított hatásos védelmet szükséges kiegészíteni megfe­lelő védelmet adó egyéni vé­dőeszközökkel is. De ezeken túlmenően az esetleges sugár­zási, szennyeződési és fertőzé­si viszonyokra való tekintettel szabályozni kell a magatar­tást. az élet- és munkarendet, és más önintézkedéseket is be kell vezetni. Ezeket a rendszabályokat azok a károsító hatások indo­kolják, amelyek bármely tö­megpusztító fegyver alkalma­zása esetén huzamosabb időn keresztül veszélyeztetik a sze­mélyeket. nehezítik a mentési munkákat. Háborús körülmények kö­zött a lakosság többsége huza­mosabb időn keresztül ki tud­ja használni a műszaki, élet­védelmi létesítmények nyúj­totta hatásos védelmet, ezért kisebb védőképességű egyéni védőeszközökkel is megfelelő védelmet tud biztosítani mind a saját maga, mind a családja számára. f Ezen túlmenően az ország lakosságának nagyobbik része csak olyan másodlagos hatá­sok veszélyével kerülhet szem­be. amelyek házilag is elké­szíthető légzésvédő eszközök­kel jól kivédhetők. A nagy területeken másod­lagos hatásként jelentkező ra­dioaktív kiszóródás ellen úgy kell védekeznünk, hogy a ki­hulló nagyobb, vagy a lebegő, kisebb átmérőjű sugárzó anyagrészecskék ne jussanak be a szervezetbe sem a légző­szerveken, sem a szájon ke­resztül, mert a szervezetbe ke­rülő sugárzó anyag részben beépül és károsítja az élősej­teket. A biológiai ködök (aeroso- lok) és az igen kis méretű, nagy megbetegítő képességű mikroorganizmusok a legve­szélyesebbek a biológiai csa­pás körzetében. A légzőszerve­ken át egészen a tüdőszövetig behatolnak és biztosan meg­betegedést okoznak. A mérgező vegyi harcanya­gok akár gőz, füst vagy aero- solpermet formájában elsősor­ban belégzés útján jutnak a szervezetbe. Az egyéni védőeszközök kö zül a legfontosabbak a légzés­védők, melyek védelmet nyúj­tanak a légutaknak a tápcsa­tornákon és az arc felületé­nek. A különböző típusú légzés­védő eszközök közül a nagy védőképességű gázálarcokat a mentésben részt vevő polgári védelmi szakalegységek beosz­tottai használják. A lakosság részére elegendő és egyben szükséges védelmet adnak a kisebb, részben gyárilag, na gyobb részben házilag elkészí tett szükség légzésvédő eszkö­zök. A sugárzó-mérgező és fertőző anyagokat tartalmazó légtérben a különféle (papír, gáz, vászon, filc, szivacs stb.) töltetű respirátorok, por- és ködszűrők, poi’álarcok és vé­dőszemüvegek is megfelelő vé­delmet nyújtanak. A különböző típusú, házilag egyszerűen elkészíthető szük­ség légzésvédők műszaki ki­alakítása megtörtént. Részletes ismertetésükre je­len cikk keretében nincs mód, de most nincs is rá szükség. Megtalálhatók a lakosság ré szére készített polgári védelmi kiadványokban. Mógor László százados Hozzájár ulás Névváltozás Új feladatok — Az elmúlt esztendőben összesen 700 ezer forinttal lettünk gazdagabbak az üze­mek révén — összegezte a ta­nácselnök. — Az úriak 420 ezer forinttal járultak hozzá a helyi fejlesztési célokhoz a megszavazott adó befizetésé­vel. A sülysápi lakosság pe­dig a víztársulati hozzájáru­lással veszi ki részét közös céljaink megvalósításából. Meg két keze erejével is, a külön­böző társadalmi munkaak­cióinknál. Á köztisztaságra, a járdák, utak építésére, a bel­vízelvezetésre, meg a gyer­mekintézmények, iskolák kar­bantartására gondolok itt el­sősorban. Így például tavaly, amikor mindent számba vet­tünk, az év végén 8,2 millió forintot mutatott a társadal­mi munkák értéke 9 ezer 200 lelkes közös tanácsú nagyköz­ségünkben. Kádár Edit Az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Minősítő Inté­zet országos hálózata révén tavaly tizenhatezer esetben vizsgálta a takarmánykeveré­kek béltartalmát, a fehérjék, vitaminok és az aminósav arányát, összesen négyszáz esetben emeltek kifogást a termelőknél. Pest megyében az elmúlt évben 1200 vizs­gálatot végeztek el, abból hat, s az idén eddig szintén hat esetben helyt adtak a fel­használók (kistenyésztők) pa­naszainak, mert azok meg­alapozottnak bizonyultak. Az ÁTMI neve s feladatai március 1-jétől megváltoztak: a hatósági munkát, a szolgálta­tást, illetve a minősítést szét­választották. ezért Mezőgazda- sági Minősítő Intézet néven szolgáltató jelleggel megren­delésre vizsgálja majd az in­tézmény a tápokat, valamin1 önállóan a takarmánykiegészí­tők minőségét, azokét a ke­verőüzemekét, amelyek ke reskedelmi tevékenységet is folytatnak. A felvételen a kö­zép-európai színvonalú köz­ponti laboratórium egyik be­rendezése, az automata ami- nósav-analizátor látható. Ezen ellenőrzi a takarmányok fe­hérjetartalmának aminósav összetételét Schill Judit. A. L. A. Ráckeveiek vállalkozása a Főkerttel Hexapette! burkol a Korax Összefogásban az erő — tartja a régi mondás, amely ma is érvényes. Hiszen a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyek arra késztetik a vállala­tokat és egyéb gazdálkodó egységeket, hogy egy-egy cél megvalósításához partnereket találjanak maguknak. így megerősödve aztán jobban állják a konkurenciával szem­ben is a versenyt. Ez a felismerés vezette a ráckevei Korax Ipari Kisszö­vetkezetet, amikor megegye­zett a Fővárosi Kertészeti Vállalattal arról, hogy közö­sen építenek műanyag, úgy­nevezett hexapet burkolatú teniszpályát a fővárosban, il­letve igény szerint másutt is az országban. A ráckeveiek a Magyar Posta Építési Üzeme által nemrég kiírt versenytárgyalá­son már együtt léptek fel a Főkerttel, s meg is nyerték azt. A Kertészeti Vállalat parképítői saját terveik alap­ján már meg is kezdték a földmunkákat a posta zuglói sporttelepén, ahol kilenc pá­lyát, egy adogatófalat és ter­mészetesen kertet is építenek. Megoldják a vizelvezetést, ki­alakítják az öntözőhálózatot, a labdafogó kerítéseket. A Korax Ipari Kisszövetkezet pedig burkolatot készít hat­ezer négyzetméteren. — Kisszövetkezetünk 1986 no­vemberében alakult — mond­ja Szöllösi Árpád elnök. — Eleinte csak vágóhídi tech­nológiák szerelésével és ilyen berendezések gyártásával, ál­talános és fémszerkezeti la­katosmunkák elvégzésével fog­lalkoztunk. Később már asz­talosipari feladatok ellátására is vállalkoztunk. Idén önálló menedzserirodát hoztunk létre hexapet burkolatú teniszpá­lyák építésére. Arra számí­tunk, hogy e profilunk árbe­vétele egynegyedét teszi ki az össztevékenységünkből befo­lyó pénznek. Petrás István, a teniszpá­lya-építéssel foglalkozó me­nedzseriroda vezetője először a Magyar Tenisz Szövetség szakmai véleményét idézi a hexapet burkolatú teniszpá­lyáról : — A műanyag burkola­tú pálya a salakossal megegye­ző tulajdonságokkal rendelke­zik, de előnye, hogy a fenntar­tására közel sem kell annyi időt és energiát fordítani, mint a salakoséra. —■ Amikor a hexapet burkolatú palya építését ajánljuk, egyúttal a teniszsportot is népszerűsíteni kívánjuk a tömegek előtt. A bevételből támogatjuk a te­niszszövetséget, s szeptember­ben szeretnénk megrendezni százezer forintos pénzdíjjal egy nemzetközi amatőrver­senyt, az úgynevezett Hexa­pet Kupát — emliti a me­nedzseriroda vezetője. — Közösen hirdetünk, együttesen tárgyalunk a ve­vőkkel, s a kivitelezés szem­pontjából egymást előnyben részesítjük — mondja Kiácz György, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója. — Ter­veink között szerepel, hogy ha igény és mód van rá, külföl­dön is együtt jelenjünk meg a Koraxszal. — A ráckeveiekkel később egyéb sportlétesítmények épí­tésére is vállalkozunk — teszi hozzá az előbbiekhez Osvay András, a Főkert vállalkozási osztályának vezetője. — Ke­ressük a lehetőséget a Korax Kisszövetkezettel a további együttműködésre. A posta zuglói sporttelepén május 31-ig kell elkészülniük a hexapet burkolatú pályák­nak. Garamvölgyi Annamária Tenyésztői érdekvédelem Egyesületek A termelői érdekek jobb ér­vényesítésére, a tenyésztési­állattartási munka összehan­golására és a szolgáltatások korszerűsítésére szarvasmar­ha-tenyésztői egyesületek ala­kulnak a mezőgazdasági nagy­üzemek részvételével. A szer­vezet létrejötte azért is jelen­tős, mert a külpiaci értékesí­tési lehetőségek az idén vala­mivel kedvezőbbé váltak. s ezt közös munkával jobban kihasználhatják. Az egyesülés a tagok számára is fontos, mert lehetővé teszi a szakmai munka javítását, ami hozzá­járul a nyereség növekedésé­hez. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete, amely alakuló ülé­sét a kocséri Petőfi Tsz-ben tartotta, 14 taggazdasággal kezdte meg tevékenységét. Régen csak beültek a kocsiba és hordták az árut Azt mondják: megnézik máshol A kereskedelem így már­ciusban a negyedév vége felé jár. Az első két hónap forgal­mi eredményei már papíron vannak, elkészültek a kimuta­tások. Á nagykátai Káta Áru­ház a húsvéti ünnepek előtti napjait éli, péntek kora dél­után van. Az üzlet ABC-rész- legébe szállítják a friss ke­nyeret, a helyi sütőipar ter­mékét. Az üveges hűtőpult mögött a kereskedők pakol­ják a frissen szállított, előcso­magolt csirkéket. Szépek, gusztusosak. A mélyhűtő rész­ben is van elegendő baromfi, aprólék és egész csirke is, no meg különféle mélyhűtött zöldáru. — Van valami hiánycikkük, amit keres a vevő, de nem ta­lál? — fordulok Sztojka Imré­hez, az ABC-részleg helyettes vezetőjéhez. Rövid ideig gondolkodik, az­tán rávágja. — Igen, a kókuszreszelék. — Nem mondhatja komo­lyan, hisz Budapesten az üz­letek tele vannak még a ta­valyi import kókuszgyümölcs- csel — mondom tréfálkozva. — Talán egy vállalkozást kellene létrehozni, hogy resze­lék legyen belőlük. De csak ez legyen a legnagyobb gond. — Milyen a forgalmuk? — Most olyan közepes, majd késő délután tetőzik, amikor megjönnek a munkából haza­térők. Az élelmiszerosztályon va­lóban minden megtalálható, ami akár a hét végi. akár a nagybevásárláshoz szükséges. Ha nem volna másutt is dol­gom, magam is szívesen bevá­sárolnék itt, nem úgy, mint este otthon, majd a zsúfolt éj­jel-nappaliban. Az áruházban a legnagyobb forgalmat az ABC bonyolítja, mégpedig úgy, hogy jelenleg is kilenc emberük hiányzik betegség miatt. Mégis megy minden gördülékenyen, még a takarítást is a kereskedők végzik. A fo alom felfutása itt volt a legnagyobb, 13,5 százalékos növekedést regiszt­ráltak a szakemberek. És ez nemcsak az árak növekedésé­ből adódott, hanem nagyobb az árukészlet forgási segessé- ge is. Helyére teszem a kosarat és átsétálok a szemközti Ra- vill-részlegbe. Csak néhányan nézelődnek, magam is azt te­szem. Szemem hamarosan megakad egy nagyon szép, új formájú, nagyképernyős tele­víziókészüléken. Az eladó — Unyi Istvánná — vevőt sejt bennem, hozzám siet. — Hogy hívják ezt a szép­séget? — kérdezem. — Vénus a neve és 28 500 forint az ára — tájékoztat. Felfedem, nem vevőként ér­deklődöm, az én kis készülé­kem még jól „muzsikál” ott­hon. — Milyen a kínálatuk szí­nes televízióból? A hölgy tökéletes, szakszerű előadást tart a különböző tí­pusokról. — Jelenleg négyféle színes készülékünk van, kettő Orion, kettő pedig Videoton márka. Mindegyiket láthatja itt a pol­cokon. Legolcsóbb közülük a távszabályozós, teletexes Vi­deoton márkájú 25 500-ért. A legdrágább pillanatnyilag — amit ön is nézegetett — az Orion Vénusza. Nagyon ked­velik és keresik a vevők. Eb­ben a hónapban csupán ebből a típusból 15 darabot adtunk el. És ami nagyon lényeges: egyetlenegy sem volt hibás közülük. Decemberben dobták piacra, azóta folyamatos a szállítás. — Hűtőeszközök, fagyasztó- láda, hűtőszekrény ? — Azzal sajnos most nem tudnék szolgálni, csak nagy ritkán kapunk egyet-egyet. December óta, mondhatom, tartós hiánycikk. Jászberény és Jászárokszállás — hiába a területi közelség — most első­sorban a nagykereskedelem­mel tárgyal. Régen csak beül­tünk a kocsiba és hoztuk is az árut. Most pedig még csak nem is tudjuk, mikorra ígér­jük a vevőknek. — A raktárban sincs? — ér­deklődöm. — Jöjjön be nyugodtan — invitál —, nézzen körül, ha akarja, szétszedek minden lá­dát. Megnéztem. Volt sok szí­nes tv-készülék és egyéb mű­szaki áru, fagyasztóberendezés azonban egy szál sem. — Tudja, most eleve úgy megyünk áruért, hogy azt kérdezzük: mennyit tudnak adni, és örülök, ha nem há­rom. hanem hat darabot ka­punk a keresett cikkekből. Az­előtt pedig személyesen meg­rendeltük, például kértünk 36 darab mosógépet és ugyan­ennyi centrifugát, aztán szin­te azonnal hozhattuk is azo­kat. A 407-es hajdúsági cent- rigufa most is csak ritkán kapható, az idén csak 4—5 da­rabot tudtunk kínálni belőle. — Háztartási robotgépek? — Most csak a francia gyártmányú Girmivel szol­gálhatok, az ára kicsit borsos, 4180 forint. A legkeresettebb a csehszlovák és lengyel tár­suk, persze jóval olcsóbbért. A méteráru- és konfekció­osztályon Böjti Lászlóné osz­tályvezetővel és az eladókkal beszélgettünk. Hiánycikkük — mondják — nincs, csak nagy a drágaság. Az emberek többnyire csak nézelődnek, s aztán leteszik a kosarat, mond­ván, megnézik máshol. És előfordul, hogy újból vissza­jönnek. Egy pöttöm gyerekre való rózsaszín dzsekit néze­getünk, ára 900 forint körüli, azelőtt háromszázzal olcsóbb volt. — Ha a nagykereskedelem és a termelő nem változtat mostani árain, átmenetileg a gyereknek nem két-három, ha­nem csak egy dzsekije lesz — mondja Böjtiné. — De most már a magánkereskedőknél mintha tapasztalnánk valami változást. Az árajánlataik ked­vezőbbek, mint a nagykeré. A Káta Áruház első két hó­napjának forgalma 25 millió 633 ezer forint, tavaly 24 mil­lió 438 volt. Ez 5,1 százalékos növekedést jelent. — Árualapunk a lehetősé­gekhez képest nagyobb, mint amennyire fizetőképes keres­let van — tájékoztat Szűcsi László kereskedelmi igazgató- helyettes. — Reméljük azon­ban. a kínálati piac nem ál­landósul, hiszen a kereskedő érdeke az áru sebességének gyorsabb ütemű forgása. Antal Piroska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom