Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1988. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Zárójelentés a pályázatról Ötletek a városmag szépítésére Tavaly több más szervvel együtt a városi tanács végrehajtó bizottsága országos tervpályázatot írt ki a város- központ rendezésére. A Széchenyi út, a Köztársaság utca vonala, a Dózsa György és a Felház utca, a Beloiannisz utca vonala: az általuk határolt terület lenne a városközpont. A kiírással' a helybelieknek az a szándéka fogalmazódott meg, hogy a mag fejlődéséhez fölhasználható városrendezési és építészeti javaslatok gyűljenek össze. A pályázóknak a rendezési javaslat elkészítésén túl foglalkozniuk kellett a Szabadság tér térfalainak megtervezésével, és ehhez kapcsolódva a foghíjak beépítésével, a térfalak színezésével, valamint a mikrokörnyí- eet kialakításával. A beérkezett 26 munka mindegyikét tüzetesen átvizsgálta a bírálóbizottság, s bár a plánumok egyike sem felelt meg maradéktalanul a pályádat céljainak, mégis kellő mennyiségű jó elképzelés halmozódott föl a központ részletes rendezési tervének elkészítéséhez. A teljes készletből 11 pályamű szerzői részesültek nagyobb pénzjutalomban. Egységes városkép Igaz — miként a bíráló bizottság zárójelentésében olvashatjuk —, a szóban forgó terület településrendezési, építészeti, közlekedési és környezeti problémáinak átfogó megoldására egyértelműen kimagasló terv nem érkezett, óm a papírokon sorjázó ötletek valamennyi nyitott kérdésre értékelhető választ adtak. A pályázatok elemzésekor beigazolódott az a föltevés, hogy a központban elhelyezendő intézmények jól beilleszthetők a városrész meglévő szövetébe. Előnyben részesültek azok az elképzelések, amelyek a településszerkezetbe éppen csak a legkisebb mértékig avatkoztak bele. Kívánatosnak látszik a mostani közterület- és telekstruktúra megtartása, és ugyanez vonatkozik az utcahálózatra is. Támogatásra érdemes az a megoldás, amelyik a gyalogos- forgalom számára fönntartott területeket a központ három terére, azok keleti—nyugati irányú összeköttetésére korlátozza, úgy, hogy ez a láncolat folytatódjon a sportcsarnokig. A lakóházak és a programban szereplő intézmények jelentős részének átépítésére, beillesztésére azok a pályázók adtak jó megoldást, akik olyan lehetőségek megteremtésére törekedtek, amelyek a spontán folyamatoknak, az építtetői érdekeknek teret engedve vezethetnek a terület átformálásához. Általában azok a tervek részesültek kedvező elbírálásban, amelyek igyekeztek összefogni, egy helyre terelni a jelentősebb kiszolgálást, áruföltöltést igénylő intézményeket. Mégpedig annak érdekében, hogy ezek nem kívánt hatásaitól a lakótelkek mentesüljenek. Ügy tűnik, hogy az üzletek, szolgáltatóhelyek és a komolyabb gazdasági forgalommal nem járó létesítmények helyéül a többszintes épületek földszintjét érdemes kijelölni. Főként a Szabadság és a Kossuth tér közvetlen szomszédságában. A tervbírálók elvetették azokat a megoldásokat, ame; lyek a telektömbök karakterétől idegen, öncélú,, szoborszerű, a környezetében „úszó” épületeket helyeztek el a hagyományos elemekből kibontakozó térfalak között. Különösen az volt kirívó, hogy a pályaművek jó része a Szabadság tér és a Kossuth tér térfalába durván beavatkozott volna. A lakótömbök térfalainak átrendezése csakis akkor volt sikeres, mikor a pályázók felismerték az utcák vonal- vezetésének finom részleteit, és azokat a térfalak érzékeny formálásával követni igyekeztek. Előny a tereknek Jó válaszok születtek a gyalogosforgalmú 1 belváros nagyságrendjével, szerkezetével összefüggő dilemmákban is. A város léptékének megfelelően elegendő, ha a Szabadság tér és a Kossuth tér egy része, valamint a tanácsháza előtti útszakasz válik a gyalogosok birodalmává. Ehhez kapcsolódhatnak — nem túl nagy felületű — vegyes használatú útszakaszok. A településszerkezet határozottan pozitív irányú továbbfejlesztését jelenti az Eötvös tér bevonása a gyalogos központba, ráadásul ez szerkezeti beavatkozás nélkül megvalósítható. Érdekes, hogy a tervek döntő többsége nem a fontosságának megfelelően foglalkozott a parkolási gondok megoldásával. Nem akadt olyan terv, amelyik a parkolás kérdéseiben megnyugtató tanáccsal szolgált volna. Ez komoly figyelmeztetés á további város- rendezési tervek készítői számára. Ha mintegy 1800—2000- re tesszük a városmagban lelhető lakások számát, nagyjából 2500 parkolóhelyre lesz szükség. Azoknak az építészeti javaslatoknak szavazott bizalmát a bírálóbizottság, amelyek ,az adott városszerkezet és városkép kiegészítésére, folytatására törekedtek, illetve az elmúlt időszak tévedéseinek helyrehozására adtak útmutatót, különösképp, ami a tereket illeti. Az Eötvös tér, ha a rajta álló igénytelen és nagy helyet elfoglaló épületet lebontják, alkalmassá válik egy intim hangulatú, szoborral, emlékművel vagy kúttal díszített városszélét létrehozására. Még csak részleges beépítése sem volna célszerű, viszont foglalata lehetne a Városalapítók című szobornak. A Kossuth tér a továbbiakban is mint egységes, egy vagy két képzőművészeti alkotással tagolt felület töltheti be feladatát. A Szabadság tér nyugati oldalára egyetlen új ház kívánkozik, amire érdemes kereskedelmi feladatokat ráruházni. Az északi fertályra kerülhetne esetleg új könyvtár, szálloda, netán más középület, melybe illeszkedő elemként beköltözhetne az úgynevezett Kossuth-erkély is. A keleti oldal legfeljebb alapos helyre- állításra szorul. Nyilvános kiállítás A református templom a városszíluett és a tér meghatározó eleme. Ezért a déli fal csupán némi kiegészítésre szorul. A bazársor tetőtérbeépítéssel válik befejezetté. Mindenképp helyesnek látszik a templom túlsó oldalán levő iskolaépület tömegének befor- dítása. A könyvtár — ha esetleg itt lelne hajlékra — csöndes templomkertre nézne. A települési környezet védelmének ügyeit nem minden pályázó érinti. Érdemben is csak azok, akik a zöldterületek értékeinek felméréséből indítják el a kertészeti tervrészek javaslatait. A városközpont a jórészt még épségben levő, bár mindinkább idősödő fasorokkal nagy kincs. Zárt, szabályos fasorokkal még a lakótelepeken is megteremthető a hajdani klasszikus utcák vonalvezetésének illúziója. Több javaslat szólt a mellett, hogy a nagy épülettömegeket futtassák be kúszónövénnyel. A tervpályázat valamennyi darabját április elején nyilvános kiállításon tárják az érdeklődők elé. Fapíron a szeretet Egymástól elszakított generációk Ügyvéd ismerősöm mesélte a minap, hogy a Galga mente községeiből — szinte egy időben, ám egymástól teljesen függetlenül — felkereste őt két idős házaspár, akik gyerekeikkel eltartási szerződést kívántak kötni. Nem végren(- .delkezni, nem ajándékozni akarnak — hangsúlyozták —, hanem eltartási szerződést kötni, hogy biztosítsák életük utolsó éveit.. Amikor a jogász, túl a kötelességén, inkább emberségből fakadó tisztességgel tovább érdeklődött, az ügyfelei elmondták, hogy tulajdonképpen mindenük megvan. Nagyon szép és gazdagon berendezett az otthonuk, megélhetésüket bőven fedezi a nyugdíjuk, még autót is mondhatnak a magukénak, s jelenleg a munkát is bírják, termelnek a piacra is, ezért aztán jut a takarékba. Mégis akkor lennének nyugodtak, ha eltartási szerződést köthetnének nem idegennel, hanem vér szerinti gyerekükkel. Nem idegenek Aki a városba szakadt, s alapjában véve jó gyerek, a menyükkel sincs probléma, de ki tudhatja, hogyan változik az élet. Ki biztos abban, hoPótkanyarok nálunk Hétfő reggel, fél nyolc. Befordulok a Tüzép elé. A vaskapu két szárnya kitárva, de a felirat is ott van, hétfő szünnap. Hohó, ismerem én ezt Magyarországról, azért próbát teszek. De nem jó, tényleg szünnaposok. Konkurenciát feltételező kérdés következik: Van-e a környéken hétfői Tüzép-telep? Van, persze, menjek a Pesti útra. Megyek. A benzinkút után tábla, gyertek gyerekek, itt a finom cement, vigyétek, amennyi kell. Aztán a falirat, hogy április elsején nyitnak. Nagy tréfa, de cementem nincs. Posta, délelőtt tíz óra. Pa- pírköteg a kezemben, hej, föladok gyorsan egy ajánlott levelet. A Kossuth Ferenc utcai bejáraton rontok be, irány a hátsó^ablak, gyorsan letépünk egy középméretű borítékot és uzsgyi! át a Gubody utcába. Kérdés arról, hogy a Gubody utcában vajon van-e középméretű. Van, persze nem kell itt bíbelődni vele. Séta. Van, csókolom? Nincs, a papírboltban vegyek. Séta — papírbolt •— posta. Kész a levél, vihetik. Állomás, fél kettő, jegygondok. Odafelé csak Kispestig, személy másodosztályon, visz- sza gyorssal, pótj eggyel, meg még harminchárom százalék. Kérdés, válasz, aztán döntök, adjanak egy sima returt. Újpest, három óra, fölöttem toronyház. A lift nem működik, gyalog baktatok fel a tizedikre. Fönn: Nem kellett volna, jöttem volna a másik lépcsőház liftjén, aztán fönn a tetőn át, és már ott is lettem volna. Mért nem jöttem? Csak. Nyugati pályaudvar, fél hat. Dobjon be két forintot! Ubor- kás szendvics kakaóval. Nem jön. Szóljon a kezelőszemélyzetnek! Üres a gép. Tábla elő: Nem működik. Házam is van. Levél a ládában, még a kapu alatt a sötétben feltépem. Fizessek be háromezer forint bírságot. Asszonykérdés, mi az, leveled jött? Nem, mondom, nem én vagyok Kis János. Hát? Mit hát? Nem fizetünk! Éjfélkor az ágyban. Álmodom. Semmi sem úgy van, ahogy. Semmi sem az, ami. Minden egyszerre valami más is. Semmi sem egyszerű. Csak a pofon. De pofonra nem emlékszem. Vagy már arra sem emlékszem? R. gyan alakul a holnap? Legyen meg az eltartási szerződés, az a biztos, mert szép vagyont kapnak a gyerekek, ha őket ledönti a betegség, az öregséggel járó tehetetlenség, és azt a pohár vizet a szájukhoz emelik, életük utolsó sóhajtásának pillanatában lefogják a szemüket. Akkor legyenek mellettük az övéik, ne idegenek, s lehessenek ők is a sajátjukban, ne valamelyik szociális otthonban. Meghallgattam a történetet, s az idős embereknek a holnaptól való félelmét, aggályát megértettem, mert parasztságunk életmódjának egész változása új gondokat vet fel az eltávozni készülő nemzedék tagjaiban. Tudjuk, hogy a magantulajdonra alapozott társadalomban az idős korosztályok többségének tulajdona biztosította az örökség várományosainak az érdeken is alapuló tiszteletét és gondoskodását. Az öregek, érdekeiket követve, igyekeztek életük végéig megtartani a vagyonon alapuló hatalmi jogot, s csak haláluk után adták át a vagyon fölötti rendelkezés jogát az örökösöknek, amennyiben azok a tiszteletet és gondoskodást megígérték számukra. Az 1945-ös földosztás után gyengült az ősi hagyományon alapuló szokásjog és érdek, majd a nagyfokú iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a fiatalabb korosztály tagjai állami üzemekben, szövetkezetekben vállaltak munkát. A családi föld- tulajdon csak kevésbé kötötte a szülői házhoz a fiatalokat, sokan kikerültek az egykor erősen szabályozó közösség hatósugarából — bejárók lettek, városba költöztek —, magukra hagyták az idős szülőket. Érzelmi űr Ez a folyamat vezette az ügyvédhez a két idős házaspárt. Sikerült egyikükkel megismerkednem, ám nehezen álltak velem szóba, s különösen tiltakoztak az ellen, hogy nevük az újságba kerüljön. — Mit mondhatnánk el? Mindent megadtunk a gyereknek, felmentettük az alól, hogy amikor a munkából hazatért, velünk tegye tovább a dolgát az állatok körül, a kertben, a szőlőben. Amikor a gyerek előállt, hogy megnősül és szeretne a városban házat vásárolni, a nászommal együtt álltuk a költségeket. Talán egy kicsit büszkék is voltunk, hogy nekünk erre is telik. És most itt vagyunk, akár két kiszáradt kóró a zúzmarás réten. Hiába minden próbálkozásom, többet nem mondanak. Fájó, kínzó gondolatokkal lehetnek terhesek az éjszakáik, mert talán nem is értik, mi történt és miért történt mindez velük, amikor ők mindent megadtak a gyereküknek, mert csak egyetlen gondolat lebegett hosszú éveken át a szemük előtt: jómódot teremteni az utódoknak. Az sem nyugtatja meg őket, hogy célúkat elérték, hiszen a tudatukban valami közös, együtt átélhető boldogságra, fészekmelegre vágytak, amelyikben körülöttük tipeg az unoka, és akadozó lépteiket őrzi a fiúk és a ház fiatal asszonya. Feszített tempó De h^t minden másként történt, A gazdagodás, a felhalmozás, a civilizációs szükségletek szerinti fogyasztás fedezetének előteremtése a legtöbb családban a házaspár kétszer nyolcórás főmunkájával, s ezt kiegészítendő még legalább négy-négy órás gazdasági tevékenységgel történik. A munkabíró, javakorabeli kétkeresős családokban megközelítőleg napi 14 órai munkával gazdagodnak a faluból a városba költözött házaspárok. Ki ér rá az öregekkel törődni, amikor a mindennapos megélhetés gondjai is rendkívüli áldozatot követelnek, ám ez a megfeszített tempó térben és időben egyaránt elszakítja az idősebb és fiatalabb generációt egymástól. Marad hát biztonságul az eltartási szerződés. De megőrizheti-e a leggondosabban írott papír a gyerekeiknek mindent megadó öregek nyugalmát, megteremtheti-e számukra a biztonságot? Fercsik Mihály A hét vége spertműsora Újból az alsóházban A hét vége műsorában négy sportág eseményei közül válogathatnak az érdeklődők. Szombat: Teke. A Teleki utcai pályán 10 órától játsszák a Ceglédi Közgép SE—Mátranovák NB Nehéz betelni a látvánnyal II-es férfitalálkozót. Bár még négy forduló hátravan a bajnokságból, a Közgép már bajnok, s ősztől újra az NB I-ben szerepelhet! Birkózás. A városi torna- csarnokban 9 órakor kezdődik az úttörő-olimpia megyei döntője. A résztvevők között természetesen ceglédi fiatalok is lesznek. Labdarúgás. A Vasutassporttelepen délután három órakor a Tápiószentmártont fogadja a Ceglédi VSE. Ez — a két héttel ezelőtti Pilisvörös- vár elleni összecsapáshoz hasonlóan — olyan találkozó, ahol a ceglédiek — jó játékkal — két bajnoki pontot szerezhetnek. Szükség is lenne rá, hiszen az elmúlt vasárnap Bagón elszenvedett vereség után a Vasutas visszakerült az utolsó előtti helyre a megyei bajnokságban. Előtte egy órától az ifjúságiak lépnek pályára. Vasárnap: Asztalitenisz. A CVSE Damjanich utcai sportcsarnokában: 10 órakor a Ceglédi VSE III— Vác II. megyebajnoki felnőtt- és ifjúsági mérkőzések. 11 órakor: Ceglédi VSE II—Nyíregyháza NB II-es találkozó. U. L. Módos Gábor fotóművész aktfotóiból rendezett kiállítást a ceglédi galéria. A fotográfus ízléses, igényes képein kívül mindenképpen dicséret illeti a tárlat rendezőjét, Barnóth Zoltánt is, aki — akárcsak a galéria eddigi kiállításain — most is biztos ízléssel szervezte egységes látvánnyá a kiállított képek sorát. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Rátéti-est Március 28-ón, 16 órakor a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében lesz Rátóti Zoltán színművész Csoóri Sán- dor-estje. Közreműködik Sel- meczi György zeneszerző. ISSN 0133—2698 (Ceglédi Hírlap)
