Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

JPESV MEG] VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM ira: 2,20 forint 1988. MÁRCIUS 26., SZOMBAT A kormányszóvivő tájékoztatója Üfést tartott a linisztertanács A Minisztertanács pénteki üléséről a kor­mány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács Titkársá­ga és a Minisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának jogutódjaként létrehozta a Minisz­tertanács Hivatalát, amely a Miniszterta­nács, a kormánybizottságok, valamint a Mi­nisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás tekin­tetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatéko­nyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érde­kében döntött a Minisztertanács tanácsi kollégiumának létrehozásáról. A Minisztertanács meghatározta az 1988— 1990. közötti időszak jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának munkájáról, a tcle- püléspolitika irányításáról és Miskolc fej­lesztéséről. Több új törvényjavaslatot készílenek elő az év során MA s Egy kis lámp ás a Börzsönyben „A bánkvHi , turistaház, ■ amelyet a két világháború között építettek a diósgyő­ri vasgyárak természetjárói, alig több mint egymillió forintért került az egyik vállalat birtokába. A nagy- szénási turistaházat, melynek deszkáit, tégláit a hátu­kon hordták fel az egykori kommunisták, dömper tette a föld színével egyenlővé. Ma már csak emléke él az illegális találkozóhelynek.” (4. OLDAL) Megváltoztatni ->* vár°si- s a bu?a: » f M m. pesti utcakon is reggeltől AT gyasioremor estig »guberálók« sorát le­het működés közben látni. Az egyik gumikesztyűs, jól felszerelt ember elmondta, hogy az átlagos havi jöve­delme nettóban 16 ezer forint a hulladékokból'! (Bizto­san nem fizet jövedelemadót!)” (5. OLDAL) Válogatott „Dicséretes az egyesület gazdálko- . m dása is, a reklámokból befolyt ösz­entteHeK szeget is a működtetésre fordítják. Egyebek között a helyi termelőszövetkezetek termékeit népszerűsítik mezükön a játékosok. A Szolnoki Vegyi­művek reklámja a pályán látható.” (11. OLDAL) A francia külügyminiszter pénteki programja Kádár János fogadta Jean-Bernard Raimond-t Kádár János pénteken a Parlamentben fogadta Jean-Bernard Raimond francia külügyminisztert. A képen: a megbeszélés előtt A Minisztertanács késő dél­utánba nyúló ülését kövétően Bányász Rezső a kormányszó­vivői értekezleten elsőként a kormányülés témáival kap­csolatos kérdésekre válaszolt. A Minisztertanács Hivatalával kapcsolatos kérdésre elmond­ta, hogy e szervezet nem ve­szi át a tárcák egyes felada­tait, s mint apparátus sem ékelődik a minisztériumok és a Minisztertanács közé. Fon­tos szerepet játszik az össz- kormányzati szempontok ér­vényesítésében, a megalapo­zott döntések kialakításában, és abban, hogy a kormány, il­letve a miniszterelnök hiteles információkat kapjon a vég­rehajtásról. Figyelembe véve, hogy az Országgyűlés jóvá­hagyta a Tájékoztatási Hiva­tal — mint önálló államtit­kárság — megszüntetését, a jövőben a Minisztertanács Hivatala látja el azokat a sajtóigazgatási feladatokat, amelyeket korábban a sajtó­törvény a Tájékoztatási Hiva­tal hatáskörébe utalt. A kormány mostani ülésén létrehozott tanácsi kollégium­mal kapcsolatosan kifejtette: a kollégium konzultatív testü­let, s egyben a tanácsok ér­dekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kor­mányzat és a tanácsok tevé­kenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös tájé­koztatás, az információk két­irányú áramlása révén érheti el. A kollégiumot a Miniszter- tanács elnöke vezeti. Tagjai között helyet foglal a belügy­miniszternek a tanácsi ügyek­ben illetékes helyettese, to­vábbá a Minisztertanács el­nöke által meghatározott idő­re felkért tanácselnökök, ta­nácsi vdzetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A tanácsi kollé­gium munkamódszere kötet­len lesz, üléseit szükség sze­rint, valószínűleg negyedéven­ként tartják. A kollégiumról a részletes tudnivalók a Ma­gyar Közlönyben jelennek majd meg. A szóvivő részletesen beszá­molt a Minisztertánács jogal­kotási feladataira hozott ha­tározatról. A tennivalók kö­zött említette, hogy e félév napirendjén szerepel még a tűz elleni védekezésről, a tűz­oltásról szóló jogszabályok korszerűsítése. Az év máso­dik felében foglalkoznak a gazdasági társaságokról szóló törvény és a vállalati adó­törvény javaslatával, a válla­lati törvény korszerűsítésének, továbbá az 1990. évi nép- számlálással kapcsolatos jogi teendőknek az előterjesztésé­vel. Lehetséges, hogy még eb­ben az esztendőben megvitat­ják az egyesületekről szóló törvény, valamint az Ország- gyűlés által kezdeményezett nemzetiségi törvény tervezetét is. A következő év feladata lesz várhatóan az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló tör­vény módosítása, a földhasz­nálati adóról szóló törvény megalkotása, illetve a bányá­szatra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Előreláthatóan jövőre készülnek el az új pos­tatörvény és az informatikára vonatkozó törvény tervezeté­vel, valamint a népgazdasági tervezéssel és a költségvetési (Folytatás a 3. oldalon.) Az Elnöki Tanács döntései Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfor­dulója alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről. A to­vábbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd ke­gyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tár­gyalt. Vezetőképzés Krasznai Lajos hazaérkezett Tegnap hazaérkezett Moszk­vából Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára és Pál­mai László, a dunakeszi vá­rosi pártbizottság első titkára, akik az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémia hathetes vezető-to­vábbképző tanfolyamán vettek részt. Kint tartózkodásuk ideje alatt — mint erről lapunkban hírt adtunk — a szovjet fő­városban fontos pártközi ta­nácskozásra is sor került a testvérmegyei kapcsolatok to­vábbfejlesztésének feladatai­ról; ezen jelen volt és felszó­lalt Krasznai Lajos is. Az érdekvédelemről SZMT-ülés Ülést tartott péntek délelőtt a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa. Hortolányi Elemér titkár előterjesztésében meg­vitatták az idei gazdasági év indításának tapasztalatait, és a szakszervezeti szervek ér­dek-képviseleti, érdekvédelmi tevékenységét. Foglalkoztak a tagság körében tapasztalható, az év indítását, a változásokat kísérő hangulati, magatartási tényezőkkel. Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parla­mentben fogadta Jean-Ber­nard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminiszte­rét, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón áttekintették a nemzetkö­zi élet időszerű kérdéseit, az európai kontinens helyzetét, különös figyelmet fordítva a béke megőrzésének feladatai­ra és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok ; békés együttműködé­se a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nem­zetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. Megállapítot­ták, hogy ebben fontos szere­pet játszhatnak a magyar- francia kapcsolatok, amelyek továbbfejlesztése számos te­rületen lehetséges, és az er­re irányuló erőfeszítések szempontjából kedvező alap a két nép egymás iránti rokon- szenve, barátsága. A megbe­szélésen részt vett Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső, hazánk párizsi és Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete. A magyar párt és a francia diplomácia vezetőjének meg­beszélése után Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke fo­gadta Jean-Bernard Rai­mond-t. A Kádár Jánossal folytatott megbeszélések a tervezettnél néhány perccel hosszabbra (Folytatás a 3. oldalon.) I. István király halálának ' ' ' ' y Ünnepségek országszerte Pénteken Székesfehérvárott Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével megtartotta második ülését az államalapító I. István király halálának 950. évfordulóján rendezendő ünnepségek szer­vezésére, a programok koor­dinálására alakított Szent Ist­ván Emlékbizottság. A jelen­levőket, közöttük Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Barts Osz- kárnét, az MSZMP Fejér Me­gyei Bizottságának első titká­rát és Paskai Lászlót, a ma­gyar katolikus püspöki kar el­nökét, esztergomi érseket Bal- say István, a Székesfehérvári Városi Tanács elnöke köszön­tötte. Ezt követően Sarlós István elmondta, hogy a bizottsághoz az elmúlt hetekben számos ja­vaslat érkezett: szervezetek, te­lepülések, intézmények jelez­ték, rendezvényekkel kíván­nak megemlékezni első kirá­lyunk életművéről, tisztelegni emléke előtt. A nagy érdeklő­dés is bizonyítja, a jubileum megünneplése a társadalom teljes egyetértésével találko­zott. Az emlékbizottság a nagy király halálának 950. évfordu­lóján olyan emlékprogramot javasol, amely itthon és kül­földön egyaránt kifejezi tisz­teletünket I. István és élet­műve iránt, s érvényre juttat­ja a hazánkhoz, történelmi múltunkhoz való ragaszko­dást. Az ünnepségsorozat prog­ramtervezetét Kardos József, az emlékbizottság titkára is­mertette. Az országos ünnepséget, mint elmondta, Székesfehérvárott tartják. Ennek keretében meg­koszorúzzák az államalapító székesfehérvári szobrát, elhe­lyezik az emlékezés virágait a szarkofágjánál. Ugyanezen a napon az ország több más, I. István király emlékéhez kap­csolódó városban, településen is tartanak ünnepséget, élet­művének jelentőségét méltató megemlékezést. Budapesten a Halászbástyán álló szobránál helyezik el az utókor koszo­rúit. Kiemelkedő esemény lesz az első királyunk életművével, a magyar államisággal foglalko­zó tudományos ülésszak. Az Akadémia, a Magyar Törté­nelmi Társulat, az Eötvös Jó­zsef Tudományegyetem, vala­mint a római katolikus püs­pöki kar által rendezett esz­mecserén történészek, művé­szettörténészek, világi és egy­házi ■ kutatók tartanak majd előadásokat. A jubileum alkalmából or­szágszerte számos kiállítást nyitnak. Az egyik legrango­sabbat a Magyar Nemzeti Mú­zeum rendezi Szent István alakja a történelemben cím­mel, a másik különösen nagy­szabásút — Szent István és kora címmel — az Országos Széchényi Könyvtárban lát­hatják majd az érdeklődők. Méltó módon készülnek Szent István halálának évfor­dulójára az egyházak is. A római katolikus egyház au­gusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilika előtti téren ünnepi misét tart, a püspöki székesegyházakban, a pannonhalmi bazilikában pe­dig bemutatják egyik legje­lentősebb István-ereklyénket, a szent jobbot. A magyaror­szági egyházak ökumenikus tanácsa ünnepi tanácskozást hív össze az istváni életmű méltatására. MEGTANULTÁK S eregnyi lehetséges rettenetes bajt so­roltak azok, akik a tanácsok növekvő gazdál­kodási önállóságának le­hetőségeit és követelmé­nyeit úgy fogták fel, mint valami ugrást a sötétbe. Nem lehetett persze tudni, hogy az aggodalmaskodók, az ódzkodók valójában a tanácsokat féltik-e, avagy egészen másról van szó. a tanácsok tehetetlenségének, nehézkességének, alkalmat­lanságának előzetes bizo­nyításáról, bizonygatásáról. A vitát azután, mint általá­ban a papírízű vitákat, nem dönthette el más, csakis a valóság, a mindennapi élet. S az, miként döntött a gyakorlat, egyre nyilvánva­lóbb. Például olyasmiben, mint a szintén sokat vita­tott gazdasági, gazdasági- műszaki ellátó szervezetek ügye. Mit tapasztaltunk ugyan­is napjainkban? Túlzással bár, de azt mondhatjuk, tapasztalataink szerint ahány ház, annyi szokás, azaz ahány tanács, annyi­féle felfogása, megítélése, igénybevétele ezeknek a szervezeteknek. A sokszí­nűség: eredmény! Figyel­met érdemel. Azt bizonyít­ja ugyanis, hogy a taná­csok a maguk sajátossá­gainak, a település jellem­zőinek megfelelően gaz­dálkodnak azokkal a lehe­tőségekkel, amelyeket ezek­nek a szervezeteknek a lét­rehozása, átalakítása, fel­adatkörének bővítése, eset­leges megszüntetése foglal magába. Megtanulták te­hát a tanácsok (még akkor is igaz ez, ha akad né­hány kivétel), hogy gazda módjára gazdálkodjanak alapítási, szervezetfejlesz­tési, tevékenységikör-bőví- tési jogaikkal. Ez történt például Ocsán, ahol a nö­vekvő és gyarapodó fel­adatok észlelésével a ta­nácsi testület továbbfej­lesztette a gazdasági ellátó szolgálatot gazdasági-mű­szaki szervezetté, azaz aho­gyan ezt a hivatalnoknyelv jelöli, a pesz-ből gamesz lett. Nincs szó ritka, szabályt erősítő kivételes esetről. Az ócsaiakhoz hasonlóan jár­tak el Dunavarsányban, Gödöllőn, ugyanakkor, jó lehetőséget vélve fellelni a szervezetben magának a ta­nácsi gazdálkodási feladat­nak a hatásosabbá tételére, létrehozták a gesz-t, ezzel szemben Diósdon elemzik, mérlegelik a gesz megszün­tetésének esetleges végre­hajtását, mert úgy látják, a tanácsi szervezet hatéko­nyabban látná el az erre a területre tartozó szak­feladatokat. Voksoljunk akkor erre vagy arra a módra? őriz­kedjünk ettől. Csakis hely­ben lehet és szabad meg­ítélni, kell-e a forma, s ha igen, akkor melyik, mi­féle teendőkkel. Nincsen sé­ma, nincsen központi „vo­nal”, van viszont tisztelet­ben tartandó önállósága a helyi testületeknek. Ez az önállóság egyre színesebbé teszi a terepet, hiszen az említettekhez hasonló moz­gást, átalakítást, fejlesz­tést, olykor visszafejlesz­tést észlelhetünk a költség- vetési üzemek tevékenysé­gét nézve is. Itt .szintén egyre inkább az válik meg­határozóvá, a helyi szük­ségletek, igények, feltéte­lek mit tesznek elengedhe­tetlenné és mit nélkülözhe- tővé. Volt, ahol a gazda­ságtalan vállalkozások a költségvetési üzem felszá­molásához vezettek — ez történt Solymáron —, másutt viszont, így Do­báson, Veresegyházán a la­kossági szolgáltatások kö­rének bővítésével javítják a költségvetési üzem pénz­ügyi mérlegét. Az sem tar­tozott és tartozik a ritka dilemmák közé, hogy a ta­nácsi testületnek például a szemétszállítási díjak eme­léséről kellett döntenie, máskülönben ugyanis a költségvetési üzemek nem tudták volna ellátni ezt a veszteséges tevékenységet. Sorolhatnánk a példákat, a tapasztalatokat a sok­féleségre, de talán nem el­sietett. az eddig leírtakból is arra következtetni, hogy a tanácsok valóban megta­nulták lehetőség és felelős­ség, feladat és költség bo­nyolult viszonyainak köl­csönhatásait. Ami persze minden feladatkörnél igaz, csak éppen a témánkat adó tevékenységi körben rövid úton , fény derül sikerre és kudarcra, mérhetővé válik a döntés megalapozottsága. A tanácsoknak tehát elő­ször nem azt kellett megta­nulniuk, miként gazdál­kodjanak szeryezetalapítá- si és -fejlesztési lehetősé­geikkel, hanem azt, mi­ként döntsenek, miféle szempontok alapján hatá­rozzanak ilyen ügyekben. A döntéseknek ez a fajtá­ja a helyi tanácsok számá­ra — mert a megyei ta­nácsok korábban is alapí­tottak, szüntettek meg, vontak össze stb. gazdálko­dó szervezeteket — újdon­ság volt, s lám, néhány év elegendőnek bizonyulta legfőbbek megtanulásához. T artalmi és nem csu­pán formai értelem­ben változtatott te­hát a tanácsok önállósá­gán az a lehetőség, hogy maguk hozzanak létre szer­vezeteket, s maguk felel­jenek ezeknek az összege­zett tevékenységéért. Le­hetőség és felelősség ilyen párosa egyszerre kínálko­zott fel mint elméleti tan­anyag, s mint kijárandó iskola. A tapasztalatok azt mutatják, sem a tudniva­lókkal, sem azok alkalma­zásával nincsen különösebb baj. Amit kellett, azt a „tanulók” megtanulták. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom