Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
NAGYKŐRÖSI xJüiian A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1988. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Ülésezett a konzervgyári vt Elfogadták az idei terveket A vállalati tanácsok az adott gazdasági egység stratégiájának megvalósításában, előbb természetesen kidolgozásában vesznek részt. így van ez a Nagykőrösi Konzervgyárban is, ahol legutóbb azért gyűltek össze tanácskozni, hogy az idei tervet véglegesítsék, illetve döntsenek komoly bérezési kérdésekben is. Felelős mérlegelés Détári Endre, a vállalati tanács elnöke üdvözlő szavai után Görbe Ferenc igazgató kapott szót. Úgy tűnik, az 1987-es kiemelkedő termelési és gazdasági eredmény után magasra tették a követelményt jelentő lécet. Erre az esztendőre mintegy négyszázalékos növekedést terveztek, amire van lehetőség, mondta az igazgató, hiszen ha mindent megismételnek, amit tavaly csináltak és jó lesz a zöldborsószezon, már kész is a terv... Persze, azért gondolható, hogy közben egy s más lefolyik még a Kőrös-éren. Az értékesítés oldaláról — tehát a végtermék felől nézve — bizony nagyon mérlegelni kell, mit hová terveznek. Még alig néhány hete is. komoly gondok mutatkoztak az exportnál. Nos, KGST-berkeken belül igazából legföljebb a cseréig jutottunk el, ezt cserélünk emerre, azt meg amarra, több mint kétezer cikk egymáshoz viszonyított értéke van rögzítve, s még az is gond, hogy minden elvi döntés ellenére a kétoldalú elszámolások a döntőek. Végül is a tárgyalások sikerrel jártak, s a Nagykőrösi Konzervgyár az idén minden megelőző mennyiségnél többet szállíthat e piacra. Ügy tűnik, van lehetőség a tőkés export növelésére is, legalább harminc százalék erejéig, úgy 26 ezer tonna konzervmeny- nyiségig. Csökkenő kivitel ? A harmadik piac — ha még lehet egyáltalán szétválasztani — a belföldi. Ügy tűnik, a gyár árat kénytelen emelni, legalább a gyümölcskonzervek esetében. Az igazgató úgy fogalmazott, az idei gazdasági állapotok nagyjából az 1968- asnak felelnek meg, azzal a kivétellel, hogy az új gazdasági mechanizmusra (aki már elfelejtette volna: akkoriban úgy hívták azt, amit manapság mindenki reformnak emleget) akkor két év alatt lehetett átállni. Ezzel összefüggésben megváltozik a támogatási rendszer is. Az eddigi, gyáranként megállapított kvóták iparági átlagokká összegződnek. Az máris látható, hogy a demokratikus exporton elérhető nyereség durván felével csökken. Az igazgató konkrétabb számokat is említett a kiadások emelkedése ürügyén. Igazából olyan, aminek az általános forgalmi adó vagy más ok miatt csökkent volna az ára, nincs a listán. Ezzel szemben a nyersanyagárak emelkedése 30, a fém-csomagolóanyagok importnövekedése 60, a segédanyagok növekedése 22, az energiáé 8,5, a fuvarköltségeké 12, a bérköltségeké (lásd bruttósítás címszó) 50, a csomagolóanyagoké 20, egyéb, például a tavalyi forintleértékelésből meg a különféle vámilletékek emelkedéséből 13 millióval, vagyis mindössze 216 millió forinttal több lesz az idén a kiadása a gyáriaknak. Azt hisszük, sok vállalat a lista felénél áremelésre akar sort keríteni (lánc, lánc...) Tulajdonképpen a NKGY is ezen gondolkodik. Elsősorban a fém-csomagolóanyagok árát szeretné emelni a társvállalati értékesítésben. De van még mit emelni például a nyugati piacokon is, hiszen — mint ahogy azt egy későbbi felszólalásában dr. Abrahám Tibor elmondta — a nagykőrösi konzerv, bár beltartalmi értéke megfelel bármelyik világcég készítményének, annak árának harmadáért keres gazdát magának, mondjuk, egy svéd vagy egy nyugatnémet szupermarket polcain. Görbe Ferenc szemléletes példát hozott az élőmunkával való takarékoskodás (nyugati) változatára. Egy NSZK-beli kicsi konzervgyár, ami ráadásul csak évente néhány hónapot termel, nem átall 200 ezer DM beruházással kiváltani 4 (azaz négy) embert. Nos, nálunk persze még nem fizetik meg úgy a munkaerőt, hogy ennyi pénzt érdemes legyen befektetni, de a tendencia — legalábbis a kiváltásban — már megmutatkozik. Nem lesz például túlóra, csak szezonban, a vezetők feladata lesz jól megszervezni a munkát. A vt tagjai szakterületük konkrét adataival egészítették ki az igazgatói expozét. Újfalusi Sándor például elmondta, az idei felvásárlási terv magasabb a gyümölcsből és zöldségből is. Tóth János arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus piac gondjai miatt időben kellene más ár'uelhelyezési lehetőségek után nézni. Köszönet a milliókért Marosfi György a táppénz és a betegállomány visszásságait elemezte, majd elmondta, a bérköltségek terén talán az is hozna valami megtakarítást, ha a nyugdíjasok foglalkoztatását is felülvizsgálnák. mert van még mit racionalizálni. Dalmadi Imre szerint a gyár árpolitikája szűk sávban mozoghat, hiszen egyik piac sem igazán szabad. Dr. Ábrahám Tibor szerint elöregedőben van a középvezetői gárda, s a gyárnak — nagy felelősséggel — az ide- áramlást kellene biztosítania. Pásztor István — a párt városi első titkára — megköszönte a gyáriak városfejlesztésre felajánlott millióit. Görbe Ferenc válasza után a vállalati tanács egyhangú szavazással fogadta el a Nagykőrösi Konzervgyár idei tervét. B. O. Tűzvédelmi tájékoztató A tűzoltó-parancsnokság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tavaszi időszakban nagy gondot fordítsanak a megelőző tűzvédelmi előírások betartására. Minden tüzet azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak a 05-ös telefonon vagy a CB-rá- dión AM-üzemmódban, a 9-es csatornán, hogy szakszerű beavatkozással minél hamarabb megtörténjen a tűz oltása, mert a késedelmes tűzjelzés súlyos anyagi kárral járhat. Erdőkben, csemetésben és a hozzájuk tartozó területen, valamint az azoktól számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt vagy gyufát eldobni az e célra kijelölt helyek kivételével nem szabad. Szabad tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni, de csak úgy, hogy a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyes ne legyen, szélcsendes időben, felügyelet mellett. A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközt, illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz oltható. A veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell. oltani. Tűzoltó-parancsnokság Miért így ? Arcpirító jelenet — Tessék mondani, menynyibe kerül ez a kávé? — mutatja egy idősebb nő a pénztárosnak a nescafés üveget. — Száz forint — mondja a pénztárosnő. A vásárló tovább válogat a boltban, a kezében a már kiválasztott nescafé. Kosarába rak néhány holmit. Nem fér bele minden, így a kávét a táskájába teszi. Nem csukja be, csak a karján lógatja. Aztán a pénztárhoz megy. Sorra kerül. A kosárból a második tétel kerül elő, amikor ... Mint a sas az áldozatára, lecsap — mint később kiderül — a boltvezető. — Tessék kinyitni a táskát! — Szinte remeg az izgalomtól. Az idős vásárló — már nem az, már elejtett vad — mutatja a táskáját, mely nincs ugyan becsukva, de ott az „árulkodó” kávé. — Kérem, én ... — csak ennyit tud mondani, mert aztán szóhoz sem jut. Nem hagyják egyszerűen beszélni. Látszik, hogy elfogyott minden ereje. Nem védekezik, megadja magát. A rikácsolás, kiabálás, szidalmazás addig tart, amíg a jegyzőkönyv elkészül, igen arról, hogy lopott. Megadóan átadja személyi igazolványát, és már patakzó könnyek között írja alá a jegyzőkönyvet. De miért? Elsodorta a tömeg indulata, élén a boltvezetővel, aki láthatóan élvezi a helyzetet, mert ő itt és most tolvajt fogott. A történetnek itt nincs vége, de én mégsem folytatom. Mert láttam, megláttam az emberben a ragadozót. Lát' tam, hogy minden más mellékes, a tény, a látszólagos tény a fontos. Az a perc, mely mámorító. És mire a vásárló tisztázhatná magát, már az esti fa lugyűlésen is tolvajnak kiáltják ki. Pedig sem a pénztáros. sem a boltvezető nem hatóság. Az ő felszólításukra senki nem köteles önként táskáját kinyitni, tartalmát bemutatni. Ragaszkodhat ahhoz, hogy a hatóság is valóban ott legyen. Miért nem történik így? Ha a pénztáros „téved egyszerűen bocsánatot kér, de a vevő nem kutathat a kasz szában! Radányi Lajos Színház A Kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Otelló. Odri Árpád-bérlet. A Kelemen László Kama színházban, este 7 órakor: Maszlag. Kodály Zoltán és Arany János-bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín házban, este 7 órakor: III. Richard. Nem vonul pihenőre IfeBNlüteíaliV is«**' Baros László hamarosan 60 éves lesz, de attól nem tart, hogy nyugdíjazására való tekintettel kényszerpihenőre küldik. Tudja, műszerészi tudására, ügyes kezére még sokáig szükség lesz a postánál, ahol sok év óta dolgozik, no, és az Arany János szocialista brigád sem venné jó néven, ha vezetőjük odahagyná őket. Az utóbbi időben nyakig voltak a szerelők a munkában, lecserélték az elavult pénzbedobós telefonkészülékeket. Baros László, képünkön, a TMN 80 típusú nyilvános állomás behangolásán dolgozik. (Varga Irén felvétele.) Sporthíreki Szoros volt a küzdelem Az élénk nagykőrösi kosár- labdáséletet is mutatja, hogy ismét több eseményen szerepeltek e sportágban sportolóink. Az NB Il-es női bajnokság rájátszásában, a keleti főcsoport 13—15. helyéért: Nk. Kgy. Kinizsi—Székesfehérvári Ikarus II. 65-60 (28-27). Nk.: Józsa (13), Bajáki (2), dr. Fü- löpné (10), Szappanos (12), Kosa (24), csere: Király (2), Takács (2), André, Görbe. Az idegenbeli találkozón a körösiek területvédekezéssel kezdtek. Felváltva estek a kosarak, hol egyik, hol másik fél vezetett. Szappanos révén már ekkor is sok lepattanó labdát megszereztek a kini- zsisek, de a befejezésekkel gond volt. Szünet után Józsa jól kikapcsolta a játékból az ellenfél irányítóját, a többiek pedig zónáztak. Gyors egyenlítés után szoros küzdelemben. de végig vezetett a Kinizsi, 2 perccel a befejezés előtt 63-54-re is. Ez volt a körösi lányok hatodik, egymás utáni győzelme. A Bács-Kiskun megyei felnőtt férfibajnokságban: Kecskeméti Műszaki Főiskola—Nk. Kgy. Kinizsi II. 82-73 (40-30). Nk.: Józan (11), Mocsai (15). Pijakovics (9), dr. Ábrahám (15). Lakatos (18), csere: Da- nóczi (5). A frissebben mozgó, veretlenül listavezető vendégek kezdtek ..pontosabban”, és 19-6-ra, majd 27-10-re is vezettek. A helyiek fokozatosan feljöttek, szünet után a 4. percben 47-46-ra átvették a vezetést is. A hazaiak két holtpontját az ellenfél kihasználta, s ez döntött. Megkezdődött a Pest megyei bajnokság tavaszi idéHa rendhagyó módon szeretném bemutatni Lippai Tamást. akkor azt kellene róla mondanom, hogy 42 éves, és bár Csongrádon született, mégis Tolna megyei, hiszen 40 éve él Tamásiban. Elmondhatnám azt is, hogy 12 évig volt kirakatrendező és 8 éve népművelő, a tamási galéria házigazdája. Egy életrajzíró számára az is fontos lehet, hogy 24 év alatt közel 90 kiállításon szerepeltek alkotásai, és számos pályázat díjazottja volt..Hogy szeret utazni és 15 országban járt. Rajzolásra, festésre Heinrich Rudolf tanította. Mindez talán a tárlat nézőinek érdektelennek tűnik, de mégsem lehet közömbös az indíttatás, az élmény, az első mester, a környezet, amelyben jelenleg él, dolgozik a művész. Így érthetők meg jobban Lippai Tamás alkotásai által közvetített értékek, a múlt iránti tisztelete. így juthalunk közelebb ahhoz is, ahogy a múlt üzenetét közvetíti a ma emberének, ahogy vállalja a szépet, az értékeket, a humánumot, önmagát, ahogy látja helyét a világban. Lippai Tamás a csendes munkálkodás embere. Számára valóban a művészet az emberi kitárulkozás, kifejezés A formákat a rend elemeire fűzi A csendes munkálkodás embere nye is. Ifjúsági fiúk a Toldi tornacsarnokban: Ceglédi Gimnázium—Nk. Toldi DSK 55-29 (24-13). A régebben kosarazó vendégek jobbak voltak. Legjobb dobók: Takács (8) és Zsákai (7). A városi minileány-baj- nokság második fordulóját a gimnáziumi labdajátékteremben rendezték. Nagy volt a lelkesedés és a küzdőszellem. Néhány ügyes mozgású kislány máris feltűnt. A következő eredmények születtek: Kossuth DSK I.—Petőfi DSK II. 32-1, Petőfi I.—Kossuth II. 13-11, Kossuth II.—Petőfi II. 13-10, Kossuth I.—Petőfi I. 40-17, Kossuth I.—Kossuth II. 39-18 és Petőfi I.—Petőfi II. 38-2. A játéknap legeredményesebb kosárdobói: Orbán Renáta (Petőfi I.) 27, Csombai Anett (Kossuth I.) 22 és Sasinszki Ágnes (Ko- suth I.) 21 ponttal. Ez az állás: 1. Kossuth I. 12 pont (179-62 kosár). 2. Petőfi I. 10 (114-84), 3. Kossuth II. 8. (64-105) és 4. Petőfi II. 6. (25-131). A második játéknapon mind a négy csapat eredményesebb volt, mint a nyitányon. Fővárosi és hazai edzésekkel szorgalmasan készülnek a Nk. Kgy. Kinizsi NB Il-es közép A csoportos bajnokságot nyert férfi kosárlabdásai a rájátszásra, ahol az NB I- be jutásért folyik majd a harc. Sorrendben a következő csapatok lesznek az ellenfelek, április 8-tól, hétvégeken: Pécsi Postás (idegenben), Alba Regia Építők, Székesfehérvár (hazai pályán), Miskolci EAFC (h), Hódmezővásárhelyi Spartacus VSE (i). Május 13-án kezdődnek a visszavágók. természetesen fordított pályaválasztói joggal, de az előzőhöz hasonló sorrendben. Pénteki sportműsor Labdarúgás. Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Rákóczi isk. I. —Rákóczi isk. II.. kispályás leány bemutató mérkőzés, 15 órától: körzeti általános iskolák 5-6. osztályos fiú kispályás Rákóczi Kupa villámtorna. Cegléd: C. Szakmunkás- képző—Nk. Gimnázium, IV. korcsoportos diák megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. A nagyteremben: Az utolsó csillagharcos. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Gallipoli. Színes. szinkronizált ausztrál történelmi film, fél 6-kor. Hálás szívvel mondunk köszönetéi mindenkinek, akik szeretett férj. édesapa, nagyapa. Hehér l.ászló temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratban részvétüket fejezték ki. Külön köszönjük dr. C'zira Antal és felesége sok segítségét, mély fájdalmunkban őszinte együttérzésüket. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlar bensőnkhöz oly közeli, oly rokon. Megajándékoz bennünket azzal az érzéssel, hogy értjük a Madarijesztök fintorát; jártunk a Romok között; az Emlék ablaka mögött mi állunk; így láttuk mi is a Holdvilág sötétjét, a táj ezüstjét, és nekünk szól a Kötáblás. mi vagyunk a Hegyek vándora. Aki ilyen beleéléssel és önmagából építkező kötelességtudattal, a szép, az érték, a humánum iránti tisztelettel alkot, az olyan ajtókat nyit meg az emberekben, amelyre csak az igaz művészet képes, és amely nélkül mi is szegényebbek lennénk. Bízom abban, hogy Lippai Tamás alkotásaival Nagykőrös művészetszerető közönsége is gazdagabbá válik. Megköszönöm az Arany János Múzeum munkatársainak, a kiállítás rendezőinek, hogy vállalkoztak Lippai Tamás munkáinak bemutatására. Kérem, fogadják szeretettel ezt a kiállítást. Ma sem az. Ezért kell komolyan venni. Nem festmény szobánk falán, hiszen velünk, bennünk élő lényeg, emberi tartalmunk része. Mit szeretek még Lippai Tamás alkotásaiban? Szeretem a színeit. Az ég lilába hajló rózsaszínét, a föld bársonyos barnáját, a fák zöldjét, rozsdáját, a nap füzét, a fény fehérét, a tel szürkéjét. az ősz bágyadt aranyát. Szeretem lendületes eesetvo- násait, amellyel megmozdítja a látszólag mozdulatlant. Szeretem, ahogy a színeket és formákat a harmónia, a rend elemeire fűzi. Szeretem Józsi bácsi tanyáját, amelyben benne foglaltatik mindaz, ami az ember számára fontos lehet. És szeretem azt is, ami e kiállításon nem látható — grafikáinak tömörségét, szinte emberábrázolását, életteli- ségét. Azt érezhetjük, hogy amiről Lippai Tamás szól, olyan egyszerű, olyan világos és legeszköze. Igazán megismerni őt képeiből lehet. Ezek vallanak belső indulatairól éppúgy, mint a számunkra szinte megfoghatatlan lírai skálájáról. Alkotásaiban ezért egyszer mesél, szinte elmondja érzéseit, gondolatait, másszor felkiáltójellel kijelentő mondatba sűrít, ismét máskor különleges megjelenítéssel viszi több dimenzióba kérdéseit, fontos üzeneteit. Benne van minden kézvonásában az ember, a művészet iránti fokozott tisztelete. Nagy utasításait mondja a művészet jelentős múltjának tettenéréseiért, az őt foglalkoztató örök emberi igazságok ősi művészeti nyelvének megismeréséért. Tehat értünk teszi. Mert a művészet értékét minden korban az adta, történelemmé is az tette, hogy az emberek a fontosat, a szépet, a jelentőst átmentették, tovább vitték. A művészetek története a történelem vizuális képe — de nem illusztrációja.
