Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1088. MÁRCIUS 25., PÉNTEK ipő - Hobby heti összeállításunkban néhány ötletes társas­E játékot mutatunk be, a Képzőművészeti Kiadó kí­nálatából. Ajánljuk ezeket húsvéti ajándéknak, és csa­ládi időtöltésnek is a tava­szi szünidőre. A továbbiak­ban folytatjuk házikerti ta­nácsadó sorozatunkat és írunk a vágott virágok tar­tósításáról. Az orvos taná­csai a dohányzás veszélyei­re hívják fel a figyelmet. Kellemes szórakozást! Ä Varázsfazék és a társai Kiváltképp saját boltjaiban, poszterházaiban, emellett a papír- és írószerüzletekben megyeszerte ötletes játékse- reglettel bővíti a kínálatot és öregbíti hírnevét a Képzőmű­vészeti Kiadó. A legkisebbek kedvence a képes, kivágós le­' ' ' . A - “ ^ . . Veszélyes a dohányzás! Az elsődleges tüdőrák az utóbbi évtizedben az egyik leggyakrabban előforduló, halált okozó, rosszindulatú daganat. Az elmúlt húsz évben a férfiak tüdőrák okozta halálozása négyszeresé­re, a nőké több, mint háromszorosára emelke­dett. A növekedés tel­jes egészében a dohány­zás, elsősorban a ciga- rettázás elterjedésével magyarázható. Az a statisztikai adat, hogy az összes tüdőrák 95°/o-a az erős dohányosok kö­zött fordul elő, szintén ezt erősíti meg. Labora­tóriumi körülmények között, kísérleti állato­kon is sikerült dohányfüsttel tüdőrákot előidézni, sőt dohány­zó elhunytak tüdejéből készült kivonattal kísérleti állatokban rákhoz hasonló szövetburjánzást idéztek elő orvoskutatók, bizonyítva ezzel az oki összefüggést. A statisztikai adatok azt is egyértelműen bizonyítják, hogy az erős dohányosok között a tüdőrák előfordulása hússzor gyakoribb, mint a nem dohányzók között. A foglalkozási légszennyezések közül fontos az azbeszt, h króm és a nikkel, de ezek sokkal kevesebb embert érinte­nek, így az összes tüdőrák-megbetegedés értékelésében ezzel kevésbé kell számolnunk. A betegség kezdeti panaszai nem jellemzőek. Köhögés, bizonytalan mellkasi fájdalom majdnem minden dohányosnál előfordul. A komolyabb tünetek (pl. fulladás, vérköpés) meg­jelenésekor már rtg-jelek is észlelhetők, s sajnos ilyenkor már legtöbbször semmit sem tehetünk a gyógyulás érdeké­ben. A megelőzésről annyit: ma az elsődleges tüdőrákesetek nagy többsége — majdnem mind — megelőzhető lenne az ismert ártalmak (elsősorban a dohányzás) megszüntetése ré­vén. De miután ez hazánkban még messze nem megoldott, évente 3-4000, többségében fiatal és középkorú, munkaképes, alkotóerejének teljében lévő ember (férfi és nő) hal meg tüdőrákban. Teendő: nem rászokni a dohányzásra, vagy nagyon gyor­san leszokni róla. Az alacsony kátránytartalmú dohányféleségeket szívók veszélyeztetettsége is legalább hatszoros a nem dohányzóké­val szemben. Sajnos, a dohányzást abbahagyók veszélyeztetettsége csak kb. 10 év múlva lesz olyan kicsi, mint a nem dohányzóké, de mégis érdemes leszokni erről a káros szenvedélyről. porellók csoportja, szeretik a kirakós mozaikképeket, a minidobozos, úgynevezett puzzle játékokat. Népszerű és ára miatt is kapós a Mesevi­lág, a Mesefalu és Meseváros, a Cifra palota, az állatképek sereglete. Optikai játékok Társasjátékaik szintén ol­csóbbak is, drágábbak is. Van, amelyik tényleg a ki­csinyeket vagy a tizenévese­ket örvendezteti, de találni olyat is, amelyikkel szívesen társasjátékozik az egész csa­lád. Keresett kiadványok a nosztalgiajátékok, a régi idők társasjátékai, köztük az egy­kor világsikert aratott Capi- taly. A téli ajándékos ünne­pek táján alig maradt belőle a boltokban, most ismét meg­lelhető. Tipikus családi játék, felnőttet és gyereket egyaránt bevon, s minél többen játsz- szák, annál izgalmasabb. Ügy mondják, a vállalkozók játé­ka: gondolkodni kell, merni, felismerni, számolni. Rajzokkal teli a Csalafinta füzet. Évszázados szemtévesz- tős trükköket, optikai játéko­kat gyűjtöttek össze benne. Fantáziaébresztőek, fürge gon­dolkodásra serkentenek ezek a képi játékok. Érdemük mel­lesleg az is. hogy külön „egy- emberes” játékul is kiválóak: ki-ki egymaga szórakozhat a látottak segítségével, derűre késztet egy-egy kép, képsor felfedezése, a képi játék for­télyainak kiismerése. Érdekes és népszerűségre tett szert a Varázsfazék. Ez a társasjáték ötletes és csala­finta: gyerek és felnőtt szóra­kozva ismerkedhet egy sereg olyan tudnivalóval, amelynek hasznát veszi a mindennapi életben is. Megtanulhat kony­haművészeti alapismereteket, recepteket kap, akár ki is le­het igazán próbálni, hiszen egy egész receptcsomag tarto­zik a játékhoz. Kipróbálásá­ra még a felnőttek is kedvet kaphatnak, hiszen találnak benne újdonságokat. A Va­rázsfazék másik érdeme, hogy a főzés és bevásárlás tudomá­nya mellett az étkezési kultú­rából, az asztali etikettből is ad iskolát. Mindezek mellett nyelvtanulásra késztet, mert a játékban szereplő eszközök, tárgyak, anyagok, kellékek neve angol és német nyelven is „szól” a játszókhoz. Őrködő fények Ötletes, csalafinta A kiadó jelezte: az ízlésfej­lesztő. a vizuális kultúra kiter­jedését segítő játékaikat két csoportba osztották. Az egyik az egyedüllétet színesíti, a ma­gányosságot oldva kedvderítő­ként szolgál, a másik kis és nagy társaságoknak szól, be­vonható a rokonság, a baráti kör. Fiúknak készült a Forma ring Stop. Ezt elektronikus, nyomtatott áramkör működ­teti. A hazai Forma—1 verse­nyek színhelyének modellje. A versenyző járművek helyét, útját a táblán futó fénypász­ma mutatja. A játék érdekes­sége, hogy vidám színes lám- pácskáit, ha égve hagyják, akár őrködő fényként szolgál­hatnak a gyerekszobában, míg a csemete álomra nem szén derül. Mint játékokról, szólhatunk a képes levelezőlapokról is. Kisiskolások találták ki, hogy az egybegyűjtött virágos, ál­latképes, tájakat ábrázoló, vá­rosokat mutató képeslapokkal kirakós játékot lehet játszani ügyesen, sőt, „kártyázhatnak” is, például virágra, tájakra, tárgyakra összpontosítva öt­leteiket. Húsvétra a Képző- művészeti Kiadó most nosz­talgia-képeslapok csoportját adta ki sok tízezres példány­ban. A gyűjtőket bizonyára megörvendeztetik a régmúlt­ból visszaköszönő vidám üd­vözletek. e. k. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Mohácsi Márta: Közútjainkon is tavaszi nagytakarítás várható: mossák a hidakat, az úttartozékokat, rendezik, tisztítják az út menti padkát és az árkokat. Mindezek a munkák kisebb forgalomkorláto- zással járnak. Autópályáinkon is megkezdték az építési és fenntartási munká­kat: az Ml-esen az 58. km-nél rézsű-helyreállítási munkák zajlanak, a főváros felé vezető oldalon csak 80 kilométeres sebességgel lehet a munkaterület mellett elhaladni. Az M5-ösön csomóponti ágat építe­nek, a 19. km-nél a jobb pályán lezárták a leállósávot és 100 kilo­méteres sebességkorlátozást rendeltek el ezen a munkaszakaszon. Az M7-esen a hidat javítják a 45. km-nél: mindkét oldalon sebességkor­látozás követel figyelmet, esetenként sávlezárás lassítja a folya­matos haladást. A 12. sz. főúton Nagymarosnál útépítők dolgoznak. A munkate­rület mellett csak a fél útpálya szabad, Jelzőlámpa szabályozza a váltakozó irányú áthaladást. Vácnál a komp csak napnyugtáig jár, kishajóval azonban este és éjszaka is zavartalan a közlekedés. MILYEN A JŐ BUKÓSISAK ? A bukósisak héjának egyidejűleg számos feladatot kell betöltenie. Elegendően merevnek kell lennie, hogy a fejet a benyomástól megvédje, megfelelően keménynek is, hogy az olyan hegyes és kemény tárgyakat, mint kövek, lemezek, jár­daszegély elháríthasson. A ma kapható bukósisakok döntő többsége termoplaszti- kus anyagból készül, amelynek nagy hátránya a viszonylag csekély vegyi ellenállóképesség. Ilyen például a polikarbonát- yól készült sisak, amelynél kifejezetten tilos az utólagos fes­tés, mert az anyag nem ellenálló a benzinnel, oldószerekkel, lakkokkal, ragasztókkal szemben. A polietilén sisakok viszont általában ellenállnak az oldószereknek, ami azt jelenti, hogy értelmetlen dolog a festésük, mert nem tapad rájuk, lepattan róluk a festékréteg. A sisak belső párnázását úgy kell kialakítani, hogy üt­közésnél a fej azt semmi esetre se nyomhassa össze egészen a héjig. Az úgynevezett integrálsisakok a motoros állát is védik. A fiatal motorvezetőknél egy rossz szokás figyelhető meg: azzal kísérlik meg fejfedőjük „attraktívabbá” tételét, hogy napellenzőt és „állvédőt” szerelnek az olyan sisakokra, melye­ket nem erre terveztek. Ebből a célból átfúrják a sisakhéjat, és a megfelelő alkatrészt csavarral erősítik fel. A sisak az át­fúrás következtében elveszítheti eredeti szilárdságát. Ütközés alkalmával a befelé álló csavarok súlyos fejsérüléseket okoz­hatnak. Egyébként az eredeti előírás úgy szól a bukósisaknál, hogy éles részek sem kívül, sem belül nem állhatnak ki a héj­ból. KRASZNAS JANOS ÍGY VEZET Borecet, faszén Vágoftviráig-fartésitás A frissen kapott virág szá­rán célszerű a vágáslapot éles késsel megújítani. Még jobb, ha ezt a műveletet egy edény­ben, a szárrészt víz alatt tart­va végezzük, mert így a szár Házikerfi tanácsadó Tavaszi munkák A FAGYÉRZÉKEXY nö­vényekről még ne vegyük le a takarást, de a rózsák nyitá­sához, metszéséhez hozzáfog­hatunk. A metszésnél ügyel­jünk, hogy külső rügy legyen a felső, mert ellenkező eset­ben a rózsatő alakja formát­lan lesz. A bokor besűrűsödik, a következő évben nehezen kezelhető. Minél kevesebb rü­gyet hagyunk meg, annál szebb lesz a virág, annál értékesebb vágóanyagot kapunk. Vesz- szőnként maximum 6-8 rü­gyet hagyjunk, akkor nem szalad fel nagyon a tő. A fu­tórózsákat a lugasszőlöhöz ha­sonlóan kell megmetszeni: 3—4 rügy es csapokat hagy­junk a vízszintesen kialakított kordonkarokon. A karokat egymástól 60 cm-re alakítjuk ki, így 40 cm szárral tudunk vágórózsát előállítani. Ha a rózsatövek rügyfaka- dása megindult — márpedig már sok helyen megindult — tövenként egy evőkanálnyi (nagy bokor tövéhez kettő) komplex műtrágyát szórunk ki, amit lehetőleg azonnal be­kapálunk. Kapáláskor óvato­san járjunk el, mert a faka­dó rügyek könnyen letörnek; és a rózsa viszonylag sekélyen gyökerezik. A gyepet, pázsitot alaposan gereblyézzük ki, az elszáradt kórókat távolítsuk el a terü­letről. A gyermekláncfűtöve­ket hosszú, erős késsel vagy szúróbottal ássuk ki, lehetőleg minél hosszabb gyökérdarab- hal. A százszorszépet se hagy­juk elterjedni. 100 négyzetmé­terre 80 dkg nitrogén műtrá­gyát hintsünk el egyenletesen, többet ne, mert a füvet kiége­ti. Ezt a műtrágyázást július végéig egyszer megismételhet­jük. A füvet április vége előtt valószínűleg nem kell nyírni, feltéve, hogy ősszel a kaszá­lást nem hanyagoltuk el. Ha a díszfákat magas törzsű­re akarjuk nevelni, a nyesés­ről ne feledkezzünk meg. A szükséges nyesés mértékének megállapításakor vegyük fi­gyelembe az előző évi növe- déket. A törzstisztító metszést mindig közvetlenül az elága­zás helyénél kell végezni, mint a gyümölcsfáknál a ritkító metszést. Gyengén fejlődő fát erősebb visszametszéssel kész­tethetünk intenzívebb növe­kedésre, a kurtításoknál azon­ban a balesetvédelemre is gondolnunk kell (hegyes ág­vég). Jobb, körültekintőbb tápanyagellátással is serkent­hetjük a fáinkat. A tölgyfák eleve lassú növésű fák, az erős visszavágásnak legfeljebb koronaalakító hatása lehet, növekedésintenzitása alig fog változni. Amellett, hogy las­sú növekedésű faj, hosszú életű — természetesen csak kedvező termőhelyre ültetve. A parkfákat nem célszerű magas törzsűre nevelni, hiszen játékfunkciót is betölthetnek idősebb korukban: gyerme­keink fára mászása kiváló sport, nem megakadályozni kell, hanem lelkesíteni rá őket. Ezzel nemcsak ■ mozgás- kultúrájuk javul, hanem sze- retetük a természet, a fák iránt is fokozódik. A FÁK letört gallyait olló­val vágjuk le, de sohasem úgy. hogy csonk maradjon, mert az balesetveszélyes. Emiatt min­dig a legközelebbi elágazásnál kell tőre vágni. A nyírfák, nyárfák elfagyott vesszőit, hajtáscsúcsát is le kell vag­dosni, legalább addig, amed­dig elérjük. Különösebb ala­kítómetszést csak a sövénye­ken érdemes végezni, de vi­rágdíszükért tartott cserjéin­ket — a rózsát kivéve — csak elvirágzás után érdemes meg­nyírni, Fenyvesi Gábor nyílásaiba nem szorul levegő, nem tömődik el. Ügyeljünk arra is, hogy rot­hadó levelek ne maradjanak a vízben, mert ezek egyrészt kellemetlen szagot árasztanak, másrészt csökkentik a vágott virág tartósságát. A bomlási folyamat megakadályozása ér­dekében legalább két-három naponként cseréljük a vizet a virágtartó edényben. A hajtatott tulipán szárának végét egy pillanatra érintsük forró vasalóhoz (vagy főzőlap­hoz), és úgy tegyük vízbe. A nálunk inkább cserepes virág­ként ismert, de vágott virág­ként is használatos Mikulás- virág egyszerű módon tartó­sítható. A virágszárat (egészen a virágig) merítsük meleg víz­be, és tartsuk benne 10—15 percen át. Ez idő alatt a me­leg hatására a szárban levő tejnedv megalvad, és a virág így tovább él. A vágott virág tartósságának megőrzése érdekében célszerű a friss vízbe faszéndarabkát vagy egy kevés faszénport tenni. Jó hatású a konyhasó vagy a cukor is, fél kávéska­nálnyi mennyiségben. A cu­kor — főként a szőlőcukor — önmagában is konzerváló ha­tású. Három-öt százalékos arányban a váza vizébe ke­verve szerencsés esetben akár kétszeresére is növelheti a vi­rág élettartamát. A borecet, a faszén, a timsó, a bórax, vala­mint a fejfájás elleni tablet­ták virágtartósító hatása mik- róbaölő képességüknek tulaj­donítható. A versenyeken a kanyarvétel sokkal fontosabb, mint a sebesség — nyilatkozta az első futamok után Krasznai János —, ezzel lehet ugyanis a legtöbb időt elveszíteni vagy nyerni. Nos, a helyes kanyar­vételi technika az országúton is fontos. Annál is inkább, mert ott nem­csak profik autóznak, hanem olyanok is, akik nincsenek pontosan tisztában autóik menettulajdonságaival és a kanyarodáskor ható fi­zikai törvényszerűségekkel. Márpedig a helyes kanyarvételi technika a közúti forgalomban nem elsősorban időt jelent, hanem sok eset­ben életet is ... —• Mindenekelőtt azt tanácsolom, hogy akinek módjában áll — egy nagyobb szabad területen vagy parkolóban —, pró­bálja ki, mit tud az autója kanyarodás közben. Figyelje meg, mi az a határ, amikor még be tud fordulni, anélkül, hogy a kocsi elkezdene csúszni. Én civilben is pontosan úgy veszem a kanyarokat, mint a versenyen: a kanyar előtt annyira leféke­zem az autót, hogy biztonságosan be tudjam venni, a kanyar felétől pedig — amikor már kifelé megyek — elkezdem nyom­ni a gázt. Bent a kanyarban már nem szabad a féket vagy a gázt nyomkodni. A legfontosabb tehát a megfelelő sebesség megválasztása. E heti kérdéseink. IGAZ vagy HAMIS az állítás: 1. A farmotoros autók túlkormányzottak, mert hátul van a súly­pontjuk. 2. Egy autót úgy tehetünk alulkormányzottá, ha nagy gázzal ka­nyarodunk. 3. A túlkormányzottság nagyobb veszélyt jelent, mint az alulkor- mányzottság, mert nehezebb a korrigálása. Múlt heti tesztünk helyes válaszai: 1. igaz, 2. hamis, 3. hamis. A megfejtéseket szerdáig várjuk szerkesztőségünk címére! Pest Megyei Hírlap, Budapest HM Pf.: 3U. Együtt az utakon. ÖN DÖNT: ISZIK VAGY... 11. vezet címmel többféle propagandakiadvány került ta­valy több tízezer példányban a Pest megyei gépkocsivezetők­höz. A Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1987-ben 268 előadást, 92 filmvetítést tartott, többek között az ittas vezetés megelőzésének érdekében. Az előadásokon és vetítéseken összesen több mint tízezer gépjárművezető vett részt. Ennek ellenére csöppet sem vigasztaló a statisztika. Ta­valy a közúti ellenőrzések során 13 874 gépkocsivezetőnek kellett szondába fújnia. Az eredmény 1428 esetben volt pozi­tív, azaz ennyien fogyasztottak valamennyi alkoholt vezetés előtt. Az ellenőrzéseket 624 esetben követte vétségi, 710 eset­ben szabálysértési eljárás, míg 94 rajtakapott gépkocsivezetőt a helyszínen bírságoltak meg. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom