Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 70. SZÄM 1988. MÁRCIUS 23., SZERDA Nehéz szolgálat Segítségre várnak a mentősök is ^ A Pest megyei tanácstagok monori körzeti csoportjá- ^ nak idei első ülésén a testület elfogadta saját egész éves ^ munkatervét. Meghallgatták a jelenlevők Bakonyi ^ Györgynek, a csoport vezetőjének beszámolóját a me- ^ gyei tanács irányítóinak, valamint a tanácstagi csopor- ^ tok vezetőinek megbeszéléséről. Két általánosabb érvé- ^ nyű és széles közérdeklődésre számot tartó témáról is ^ tájékozódtak a megyei tanácstagok: a monori mentők ^ munkájáról, valamint a tűzvédelem helyzetéről a mo- S nori körzetben. A hivatalt sem kell irigyelni K. néni roppant ideges volt, sírásán mesélte a történetét, úgy a közepe felé nagyot sóhajtott: „na, most már lassan megnyugszom..." Mire a végére ért, többé-ke- vésbé valóban megnyugodott, én viszont ideges lettem, mert nagyon úgy tűnt, hogy egy hivatali packá- zásokkal szemben felvértezetlen idős asszonyt módszeresen morzsolja bürokrácia, holott anélkül is épp elég baja van. Az ügyben érintett másik Jél véleményét meghallgatva viszont megintcsak kiderült: két éle van a dolognak. Hogy érdemes a Klinikához hasonló tévéfilmsorozatokat készíteni, azt eddig is gondoltam. Hogy szükséges is, arról — közvetetten — dr. Győri Attilának, a mentőszolgálat megyei főorvosának tájékoztatója győzött meg. Természetesen ebben az esetben is alapvető feltétel az őszinte, reális helyzetábrázolás, a segítő szándék. S ebben — maguk is érzik — az érintetteknek is van tennivalójuk, hiszen az átlagos állampolgár is másképp alkot véleményt, ha tudja, a nagyon várt mentőautó nem hanyagság miatt késik, hanem mert egyszerűen nincs. Illetve van, de ... Kétszeres teher Erről azonban később, menjünk sorjában. A mentőszolgálat megyei főorvosa is némi történelmi áttekintés után jutott el beszámolójában a mai gondokhoz. A monori lokálpatrióták talán tudják, hogy az első mentőautót a felszabadulás évében, 1945- ben kapta a nagyközség. Az eleinte a tűzoltószertár épületében állomásozott, közadakozásból tartották fent, az önkéntes tűzoltók tartottak ügyeletet. A jelenlegi, nem kis túlzással „bázisnak” nevezhető állomáshelyüket 1950-ben vásárolták meg, s lényegében 1956-ban kezdődött meg a gépkocsiállomány és a személyzet bővítése. A főváros elszívó hatása ezen a területen is vákuumot teremt. A fele kapacitás azonban természetesen nem jelenthet fél gőzzel végzett munkát. Ellenkezőleg. Gyakorlatilag mindenkire kétszer any- nyi teher jut, mint kívánatos lenne. Emiatt azután sűrűbben fordul elő, hogy valahová' később jutnak el, mint ahogy az orvos és a beteg hozzátartozói szeretnék, illetve a fővárosból vagy valamelyik szomszédos körzetből kell segítséget kérni. Nem elrettentésül, hanem éppen a reális értékítélet kialakítását segítendő dr. Győri Attila néhány számadatot is beleszőtt mondandójába. Tavaly a monori mentőknek 12 ezer 672 esetben kellett kivonulniuk. Az azonnali hívások száma kettőezer-háromszáz volt, ebből 917 esetben kérte orvos a sürgős segítséget. A monori mentőállomás gépkocsijai az esetek 7.8 százalékában csak az előírtnál későbben tudtak a helyszínre érkezni, négy százalékában pedig más körzetből kértek és kaptak segítséget. A mentőautók összesen 11 ezer 66 percet — több mint 184 órát — vesztegeltek a különböző egészségügyi intézményekben. Aki — általában kényszerűségből — már közelebbről megismerkedhetett a mentőszolgálat gépkocsijainak állapotával, a monori mentősök munkakörülményeivel, valamivel talán megértőbb velük szemben. (Bár súlyos helyzetben nagyon nehéz azt elvárni a betegtől vagy hozzátartozóitól.) Mindenesetre dr. Győri Attila azt is elmondta, hogy a monori mentőállomás ellátottsága rosszabb a megyei átlagnál. Az elhelyezést tekintve csak Nagykáta áll ugyanilyen rosz- szul. Az épület kicsi, az állaga rossz. Nincs garázs, szerelőműhely, a gépkocsivezetők télen-nváron a szabadban kell hogy elvégezzék az apróbb javításokat. Rossz körülmények Nem túl vonzó a 24-72 órás szolgálat sem. A kereseti lehetőségekre pedig még mindig visszahat az a szemlélet, ami a mentős hivatást borravalós szakmának tartva, rendkívül alacsonyan állapította meg a béreket. Így azután nem csodálkozhatunk túlságosan azon. hogy mindössze öt törzsgárdatagnak számító dolgozójuk van. A 19 ápolói állás közül nyolc, a 16 gépkocsivezetői hely közül 5 betöltetlen. Nincsenek tehát irigylésre méltó helyzetben a monori mentőállomás dolgozó. Annál is inkább, mivel a hozzájuk tartozó terület betegeit belgyógyászati, sebészeti panaszokkal Kerepestarcsára, ideg- és elmegyógyászati diagnózissal Ceglédre kell szállítaniuk. Ugyanakkor a gazdaságosság a mentőszolgálat munkájában is egyre sűrűbben felbukkanó követelmény. Ritkán indokolatlan kocsirendelések is előfordulnak, mint például amikor az orvos egy kézujjtöréses betegnek kért mentőt, vagy pedig olyan indoklással, hogy a vizsgálatra beutalt nem ismeri ki magát a fővárosban. És sajnos még mindig akadnak torz gondolkodású emberek is, akik meg nem történt balesetekhez, nem létező helyszínekre, lakáscímekre riasztják a mentőket, miközben egy valóban rászoruló beteg hiába várja őket. Megoldást keresnek Abban a megyei tanácstagok, a helyi tanácsi vezetőkés a mentőszolgálat képviselői is egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetbe nem szabad belenyugodni. Igaz. hogy a szükséges pénzügyi forrás felkutatásához ebben az esetben is valódi varázsvesszőre lenne szükség, de a változtatás programjának kidolgozását máris el lehet kezdeni. A mentősök — maguk között — arról álmodoztak, hogy a majdan megürülő bankfiók helyére költözhetnek, a tanács elnöke azonban más alternatívát ajánlott — egyelőre meggondolásra. Egy biztos, a tennivalók sürgetőek. Ebben a kérdésben a tehetetlenül széttárt kéz ugyanis nem egyszerűen lehangoló, hanem antihumánus is. Vcrcszki János A szabály az szabály K. néni panasza így hangzik: — Külterületen lakom. 67 évesen négy gyereket nevelek egyedül, három dédunokát meg egy unokámat. Családi ügy ez, de beletartozik, hogy nem kapok utánuk egy fillér gyerektartást sem, a 3 ezer 407 forint nyugdíjamnak száz helye van. Alig várom, hogy megkapjam, de rám az utolsó kifizetési napokon kerül sor. Kértem, hogy a gyerekekre való tekintettel megkaphassam az első napon a pénzt, de a postán azt mondták, nem lehet. Valaki akkor adott egy jó tippet: váltsak fiókbérletet, a fiókbérletesek ugyanis a legkorábbi időpontban hozzájutTulajdonképpen csendes, papírformákat igazoló forduló volt a hét végi tizennyolcadik. Az éllovasok otthon játszottak és győztek. Az üldözők már hullajtottak pontokat. Az Albertirsa Cegléd- bercelen hagyott egyet és a Gyömrő monori-erdei vereségével úgy néz ki, végérvényesen leszakadt. „Erős” a tizenhárom pontosok tábora is. Öt csapatnak van ennyi... TABELLA 1. Matriód 18 14 2 2 59-10 30 2. Mende 18 14 1 3 58-21 29 3. Vecsés 18 14 — 4 51-24 28 4. Albertirsa 18 11 5 2 45-27 27 5. Gyömrő 18 9 4 5 27-17 22 6. Űri 18 8 4 8 40-35 20 7. Péteri IS 8 4 6 39-34 20 8. Ecser 18 8 3 7 32-35 19 9. Cjszilyás 18 8 5 7 14-25 17 10. Dánszenlm. 18 5 3 10 31-36 13 11. Nyáre^yh. 18 5 3 10 28-43 13 12. Ceglédbercel 18 3 7 8 19-37 13 13. Tápiószölős 18 5 3 10 29-48 13 14. Csévharaszt 18 5 3 10 23-43 13 15. Monori-erdő 1 s 4 1 13 42-56 9 18. Törtei 18 — 2 16 7-53 2 Nyáregyháza—Tápiószölős 3-2 (3-9). Nyáregyháza, 250 néző. Vezette: Dér. Nyolcvan percig az történt a pályán, amit a hazai csapat akart. Utána, az utolsó tíz percben majdnem megtréfálta őket -a vendégegyüttes. A hazai gólokat Serfőző (2) és Mészáros lőtte. A hazai csapatból Szilhatnak a nyugdijukhoz. Így is tettem, habár ez nekem azt jelentette, hogy a külterületről mindig be kellett zarándokolnom a postára. Most viszont kaptunk egy új kézbesítőt, egy áldott jó embert, aki azt mondta, ne fáradjon mami- kám, kihozok én magának mindent. Ki is hozott, és ráadásul egy árva fillér borravalót sem fogadott el. Így volt ez addig, amíg bent a postán rám nem szóltak, hogy ez szabálytalan, a postafiók nem azért van, hogy "kézbesítők ürítsék. Most vagy felmondom a fiókbérletet, de akkor megint nem jutok idővási, Serfőző. Maszel és Papp játéka emelkedett ki. Maglód —Törtei 5-0 (2-0). Ecser, 250 néző. Vezette: Prohászka. A sereghajtó alaposan „felszívta” magát a listavezető ellen. Más kérdés, hogy ez csak egy ötgólos vereség elszenvedésére volt elegendő. Gól: Tóth (2), Sziklai, Berényi (11-esből), Balogh. Jók: az egész hazai csapat, illetve a vendégek kapusa. Dánszcntmiklós—Ecser 1- 1 (1-1). Dánszentmiklós, 150 néző. Vezette: Mizsei. A tartalékosán kiálló ecseri csapat keményen és jól védekezett, így a hazai csatárok ténykedése . hatástalan maradt. A dánszentmiklósi kulcsemberek gyengén játszottak és ez is hozzájárult az igazságos döntetlenhez. Gól: Gulyás, illetve Doma. Tó':"Gulyás, illetve: lelkesedéséért az egész ecseri csapat dicséretet érdemel. Ceg- lédberccl—Albertirsa 2-2 (1-1). Ceglédbercel, 100 néző. Vezette: Eperjesi. A vendégek kezdtek jobban és hamar vezetést is szereztek, amit a félidő utolsó percében egyenlített ki a hazai csapat. Fordulás után még mindkét oldalon esett egy-egy gól. A döntetlen valós. Gól: Peszeki F., Kollár, illetve Bukovinszki, Erőss. Jó: Lovrencsik, Erőss, illetve Peszeki F., Kollár, Rábens- peck, Udvaros. Mende—Csév- haraszt 5-0 (2-0). Mende, 300 néző, Vezette: Bódi. Jól előkészített pályán a jól játszó Mende egy lelkes Csévharasz- tot győzött le. Gól: Székely (2, egyet 11-esből), Nagy F., Mészáros, Gecser. A hazai csapatból Iváncsics játéka emelkedett ki. Újszilvás—Űri 2- 1 (1-0). Újszilvás, 50 néző. Vezette: Szarka II. Gy. Kilencven percből nyolcvanat az Úri támadott, mégis kikapott. A hazaiak két látogatása az úriak kapuja előtt ugyanis gólt hozott, amire csak egy válasz érkezett. Az úriak gólját Ecseri lőtte. Vecsés—Péteri 2-1 (0-1). Vecsés, 100 néző. Vezette: Karcsú. Két gyenge csapat találkozóján a szerencse döntötte el a két pont sorsát. Gól: Siszler, Nagyfejed, illetve Munkácsi. Jó:" Széli, Török, Szűcs (Vecsés) Mono- ri-erdő—Gyömrő 2-1 (0-1). Monori-erdő, 150 néző. Vezette: Szuda. Indiszponált játékvezetés mellett az első félidőben a vendégek, a másodikban a hazaiak voltak jobbak. Mindkét csapat részéről sok volt a tisztátalan beleme- nés, de a bíró szemet hunyt ezek fölött. A győztes gól a 97. percben (!?) — egyértelmű lesből született. A gyömrői Csirkó J. és Simon kiállítva. Gól: Maczkó, Perjési F., illetve Durázi. Jó: az egész hazai csapat, illetve Csató, Csirkó S., Durázi. Ifjúsági eredmények: Nyáregyháza—Tápiószölős 2-1, Dánszentmiklós—Ecser 1-0, Vecsés II.—Gyömrő 0-3 (játék nélkül), Ceglédbercel—Albertirsa 1-1, Újszilvás—Úri 1-1, Vecsés I.—Péteri 6-0. Serdülőeredmények: Vecsés —Maglód 2-4 (!), Ecser—Mo- nor 0-9, Pilis—Sülysáp 4-0, Gyömrő—Üllő 1-2. Kucsera József ben a pénzemhez, vagy nem mondom fel, akkor viszont gyalogolhatok be megint, holott van egy rendes, megbízható ember, aki ettől engem megkímélne. Hát mondják meg, miért csinálják ezt egy 67 éves asszonnyal. Nagy Lajosnak, a monori postahivatal vezetőjének adtuk tovább a történetet és a kérdést, várva, hogy rugalmas intézkedéssé váljon a kívülálló számára pofon egyszerűnek tűnő megoldás: vigye a postás első nap K. néninek a nyugdíjat, s ezzel a dolog el van intézve. Igen ám, csakhogy o pénzügyek bonyolultabbak ennél — s nem kevésbé bonyolult maga az emberi lélek • • • Mert igaz, hogy ha K. néni első nap kapja meg a nyugdíjat, a kivárási idő ugyanannyi a következő kifizetésig, mintha utolsó nap kapná. Meg az is igaz, hogy ha alkalmanként kivételt tesznek a postán, egy-egy külön kérés nyomán, miszerint 'nagyon kellene tíz mázsa szén, vagy most olcsóbb cipőhöz jutna a pénzét váró nyugdíjas — másnap már megy a szomszéd dúltan a postára: :::n ::::: — Ügy?! Más előbb kapja, beülhet a presszóba, nekem meg a nyolcadik napon hozzák?! Míg Nagy Lajos ezekről beszél töprenkedve, nekem eszembe jut egy régibbi história is: az egyik kézbesítői körzet egy utcájának nyugdíjas lakói küldöttségbe mentek a hivatalhoz, nekik igenis hamarább van szükségük a pénzre. Kérésük meghallgatásra talált, a postás ettől kezdve ott szerencsétlenkedett egészen furcsa kanyarokat téve az addig könnyen és jól átjárható útján, mert a körzet közepébe kellett először mennie, minekutána a körzet szélén úgy szidták őt is meg a postát is, mint a bokrot. Eny- nyit a bonyolult emberi lélekről. Viszont a pénzre valóban és igen nagy szükség van. K. néni esetében a szokásosnál talán még inkább, különböző, esetleg lehetséges megoldásokra terelődik a szó. Tudni kell ehhez, hogy biztonsági okokból a postások egy-egy alkalommal csak meghatározott összegeket vihetnek magukkal, külterületre meg pláne. Ez szigorú szabály. Már most az érintett kézbesítőnek vajon melyik korai járatába férne bele K. néni? kiderül, hogy a második naposba még igen, az viszont Monornak épp a másik határában van. Na, akkor ki kerüljön egykét nappal hátrább azért, hogy K. néni viszont előbb kerülhessen sorra? Kinek a rovására döntsön lelkifurdalás nélkül a hivatal? Míg az illetékesek papírok fölé hajolva töprengenek, kiderül az is, hogy nagyon jó lenne a régi örökséget, a postafiók olyan célra való igénybevételét megszüntetni, amely kizárólag az első napos nyugdíjkifizetést szolgálja — csaknem negyvenen ugyanis kizárólag emiatt váltanak fiókbérletet. — Az lenne a jó, ha mindenkinek mindjárt az első napon kifizethetnénk a nyugdíját — sóhajt a hivatalevezető, de hát ez fizikai képtelenség. Elhangzik a méltányosság szó is. K. néni esetére megpróbálnak megoldást találni, mert hát mégiscsak a hivatal van az emberekért, és nem fordítva, bár ettől némely hivatalt, amelyik kifejezetten erre igyekszik törekedni, nem kell irigyelni ... K. Zs. Felhívás Kérik, hogy jelentkezzen a monori Köjál-kirendeltségen (Monor. Kossuth L. u. 73.) az a személy, aki 1988. március elején Monor határában egy becsomagolt rókatetemet helyezett el. A rókát veszettnek kel! tekinteni. így a vele érintkezett személy halálos kimenetelű megbetegedésnek van kitéve. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A monori MÉH-telep felvesz lakatos és villanyszerelő szakmunkást, férfi segédmunkást, női segédmunkást Egy és két műszakos munkarend. Jelentkezés: Árvái János művezetőnél, cím: Monor, Ipar u. 6. Jegyzet^ írott és íratlan A nagyközség központ- ** jában Gyömrön igen nagy a forgalom általában mindig a Steinmetz kapitány és a Táncsics Mihály utca kereszteződésének közelében. Így van ez különösen a hétvégeken, amikor bevásárló körútra indulnak sokan a közeli ABC-áru- házba, a zöldséges- és más profilú boltokba. Több gépkocsivezető az úttest szélén állítja meg jármüvét, ami nem lenne olyan nagy baj. Az már annál inkább, hogy sokan fittyet hánynak a legelemibb — íratlak, de annál fontosabb — szabályra, a figyelmességre. A minap a postahivatal kapujához bevezető útrészen hangos leánygyermeksírás hallatszott. Páran oda- néztünk, s csak azt lehetett látni, hogy a DS 63—39 rendszámú vadonatúj Lada — amikor oldalra és hátra tolatott — valósággal ledöntötte kerékpárjáról a 12 év körüli kislányt. Szerencsére a kislánynak nem lett különösebb baja, már amennyire ezt ott mi. felnőttek a helyszínen megállapíthattuk. A Lada vezetője — középkorú hölgy — igen riadtan ajánlotta fel segítségét, hogy elviszi a kislányt az orvoshoz, elmegy a szüleihez. Csak a sértett élénk tiltakozására — „ne tessék eljönni, mert akkor többet nem engednek el a boltba" — visz- szakozott. Ez a baleset tehát nem kerül bele a statisztikába. Ilyenkor a kikelet kezdetén megszaporodnak a jármüvek a közutakon. Kerékpárosok, kismotorosok, nagymotorosok, autósok lepik el az utakat. Megjelennek az úgynevezett mazsolák is, akiknek friss a jogosítványuk (lásd az előbbi esetet). Jó lenne, ha ezek az úrvezetők először nem a legforgalmasabb útszakaszon próbálnák ki képességeiket, hanem a ritkábban használt helyeken. Arra is jó lenne figyelmeztetni a szülőknek gyermekeiket, hogy fokozott óvtatossággal közlekedjenek — akár gyalog, akár kerékpárral indulnak útnak. S nem ártana a járművezetőknek is figyelni arra. hogy tavasz- szal sokkal nehezebb a köz- lekedés az utakon, elsősorban a megnövekedett forgalom miatt. A monori vonzáskörzetben tavaly nem kevesebb mint 252 balesetet rögzítettek a jegyzőkönyvek. Sajnos a halálos esetek száma meghaladta az előző évit. A monori közlekedésbiztonsági tanács évről évre nagy erőfeszítéseket tesz a baleseti helyzet javításáért — váltakozó sikerrel. I egtöbbet azonban ma- guk a járművezetők és gyalogosok tehetnek ezért. Fegyelmezett, kulturált és biztonságos közlekedéssel, a szabályok szigorú betartásával. G. J. Hazai sikerek fordulója ) r
