Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

4 Kj?£írían 198*. MÁRCIUS 22., KEDD Noteszlapok Noteszemben egy össze­hajtogatott levelet találtam, amelyet Kiss Sándor száz­halombattai lakos írt. Ér­dekesnek Ítéltem, még ak­kor is, ha már elmúlt már­cius 15. „Nemzeti ünnepünkön nem sokunkon láttam ko­kárdát. Pedig a magyar tri­kolór nem csupán azoknak kellene hogy jelentsen va­lamit, akik szívük fölé tűz­ték e jelképet. Nem csak a kis- és középiskolásoknak, akik tanáruk, nevelőjük kérésére biggyesztették ka­bátjukra, s nem csak an­nak a néhány utcai járóke­lőnek kellett volna arról tudni, hogy mit képvisel és milyen múltja van ennek a kis háromszínű szövetda­rabkának. Hogy honnan és miért indult útjára, hogy kik és miért viselték elő­ször? Nem akartam, mégis kénytelen vagyok felidézni néhány dolgot. A nagy francia forradalmat, a 48-as berlini, bécsi, pozsonyi fel­kelések hőseit, de legjobban a márciusi ifjakat. Hogy a Petőfi vezette fiatalok e jel. képpel indultak el cseleked­ni az általuk kitűzött célért. Nem akartam a Pilvax-beli vitáról szót ejteni, s a más­napi március 15-i esemé­nyekről sem. A reggeli tün­tetésről, Táncsics Mihály kiszabadításáról, a Nemze­ti dal cenzúra nélküli ki­nyomtatásáról, s az aznap esti ünnepségről. Nem akar­tam felidézni az 1849. szep­tember 29-ig tartó forrada­lom és szabadságharc cse­lekedeteit és az október 6- tól számított rémuralom fe­kete, gyászos fellegeit, árny­képeit. A forradalmi tet­tekkel együtt nem akartam heroizálni Kossuth, Szé­chenyi, Petőfi, Bem szim­bólumokkal felérő alakjait sem. Nem tartottam volna szükségesnek még ezt a fel­sorolást sem, ha látom a nemzetiszínű szalagot és az utókor emlékező tekinte­tét. Ezzel együtt óhatatlanul is eszembe jutnak azok a dolgok, amelyek mai éle­tünket jellemzik. Gazdasá­gi problémáink, társadalmi bajaink s az éppen ezek miatt indított reformok. Most nem arra gondolok, hogy az 1848-as esztendő hónapjai is egy bizonyos fajta reformfolytatásul fog. hatók fel, hanem arra, hogy még hétköznapi rohanásunk ellenére is megállhattunk volna emlékezni. Mert hiá­ba nem volt piros betűs ez az ünnep, bennünk kellene élnie...” A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Telefonon kérdezték Késik a posta átadása Sokan panaszkodtak arra, hogy az Ifjúság úti postahi­vatalban nagy a zsúfoltság. A helyzet nem tarthat már soká, ugyanis az előkészületek meg­kezdődtek, hogy az 1. sz. pos­tahivatal új, nagyobb épületet kapjon. Az Állami Biztosító helyére költöznek az ottani építészeti átalakítások után. Ennek részleteiről érdeklőd­tünk Prezenszki Józsefnétői, a hivatal vezetőjétől, aki koránt­sem volt optimista a jövőt il­letően. — Nekünk már sürgőssé vált a költözés, hiszen a mos­tani helyünk nagyon kicsi ah­hoz. hogy megfelelők legyenek szolgáltatásaink. Az átalakí­tott épület átadását eredetileg március 31-re ígérte a 26. s,z. ÁÉV, azonban most már ápri­lis 15-ét jelölték meg új határ­időként. Megfelelő magyará­zatot nem kaptunk, viszont az április 1-jétől várható árrende­zések számomra világossá te­szik a valódi indokot. A Rózsa Ferenc utca 7. szá­mú ház lakói nevében egy idős nyugdíjas telefonált és pa­naszkodott az ottani állapo­tokra. Az első emelet három­ban mindennaposak a vereke­dések, megszámlálhatatlanul sokan járnak oda aludni, akik pedig ezt szóvá teszik, inzul­tusoknak vannak kitéve. A házban több idős ember lakik, akik szeretnének nyugodtan élni. A telefonáló bemutatko­zott, de kérte neve mellőzé­sét, mert fél a retorzióktól. Többen, többször is bejelen­tést tettek az illetékeseknek, mégsem történt semmi. Vajon miért nem lehet fellépni azok ellen, akik az emberi együtt­élés szabályait megsértik? Meddig toleránsak törvényeink — kérdezik a ház lakói? Továbbá is várjuk pan ászai­kat, javaslataikat, minden ked­den 14 és 17 óra között, az 55-533-as telefonszámon. Az eszmecserék tapasztalatai Alapkérdésekben egyetértés van Százhalombattán befejeződ­tek azok a beszélgetések, ame­lyek a párttagsági könyvek cseréjét voltak hivatottak elő­készíteni. A majd 1200 kom­munistával folytatott egyéni párbeszédek tapasztalatairól Károlyi Józseffel, a városi pártbizottság titkárával be­szélgettünk. • A tagkönyvcserének van adminisztrációs vonatkozása és mint a megelőző időszakok­ban is, van politikai jelentő­sége. Ami az elsőt illeti tény, hogy a tagkönyvek 1988-ban érvényüket vesztik, s már csak ezért is szükséges az újak ki­állítása. — Ennél jóval fontosabb, volt ez a beszélgetéssorozat, amit a Központi Bizottság azért határozott el, hogy a tagság jobban részt tudjon venni a politika alakításában. Az alapszervezetek vezetősé­gei kapták a feladatot, ké­szüljenek fel ezekre a beszél­getésekre. A pártbizottság az összegzés során megállapítot­ta, hogy a pártszervek és alapszervezetek lelkiismerete­sen készültek fel, de ugyanez mondható el a párttagok több­ségéről is. Fontos volt ez ak­kor, amikor tanulmányozni kellett a párttagok életvitelét, munkahelyi körülményeit és meg kellett fogalmazni azokat a követelményeket, amelyeket a következő időszak feladatai határoznak meg. Ugyanakkor Drágultak az utazások Megnövekedett a valutaforgalom Történjék bármi, most már visszavonhatatlanul jön a ta­vasz. Ilyenkor már sokan ter­vezgetik, hova is menjen a család nyaralni. Az új útle­véltörvény életbe lépése nyo­mán növekedett azok, száma, akik igyekeznek kihasználni a külföldre utazás lehetőségét. Az IBUSZ-irodák mind több megrendelőt igyekeznek ma­gukhoz csalogatni, hiszen a kínálat évről évre bővül, lé­nyegesen gyorsabban, mint a fizetőképes kereslet Belső konkurencia — Tavaly 130 százalékra teljesítettük a tervet, ami 72 millió forintot jelent — mond­ja Szekeres Józsefné irodave­zető. — Tavalyelőtt 61 millió volt, ha minden jól megy, idén 80 milliót szeretnénk teljesíteni. Nem lesz könnyű, mert a külföldi társasutazás Már az ősz divatja előreláthatóan visszaesik az új valutatörvény miatt. Ez érzékenyen érinti vállalatun­kat, irodánkat is, mert fő pro­filunk ez volt. Egyéni valuta- forgalmunk viszont már most akkora, mint júliusban szo­kott lenni. Schilling és cseh korona, ez a kettő kell min­denkinek. Igaz, megnőtt a va­lutaforgalmunk, de ezen ne­künk kevés a hasznunk. A külföldi társas kiutazásoknál mi végezzük el a kalkulációt, a valutát pedig a Nemzeti Bank kulcsa szerint számít­hatjuk. Már az IBUSZ-kirendeltségek között is elég jelentős kon­kurenciaharc folyik, a külön­böző irodáknak saját tervük van, ami bizony zsebre megy. Bizonyára újítanunk kellene, vagy olcsóbb utakat kitalál­nunk, de a kezünk meg van kötve. A külföldi partnerek­nél el tudnánk érni olcsóbb árakat, de a központ azon az állásponton van, hogy nem szállítja lejjebb az igényeket. Irodavezetői értekezleten szok­tam mondogatni: különféle utasok vannak. Aki meg tudja fizetni a drágább túrát, azzal meg kell fizettetni, de akinek szerényebbre telik, annak 1p- gyen meg a lehetősége az ol­csóbb túrára. Keresett hajóutak A Ruhaipari Szövetkezet legkisebb gyáregységében, a szala­gokon már két idénnyel előre készülnek a divat legújabb ter­mékei. Bár még messze az ősz, mégis százszámra kerülnek ki a boltokba a közkedvelt farmerzekék — Mit kínálnak ez évre? — Slágerútnak számít a hét­napos isztambuli túra, ahová Belgrádon. Szófián keresztül érünk el. Legutóbb 200 nővel jártuk végig, a nőnapot a bol­gár fővárosban ünnepeltük meg. Ezenkívül keresik még a Rács—München utat, Két-há- rom napos bécsi kirándulásokat is szervezünk, de most már lehetőség nyílik az egynapos bécsi kiruccanásokra is. Na­gyon keresett a szovjet hajó­út. A kubai utak is nagy nép­szerűségnek örvendenek. A repülőjegyek százszázalékos áremelése miatt az egyéni re- pülőutak várhatóan csökken­nek. A szocialista országokba irányuló repülőtúrákat 100 százalékos repülési illetékkel, plusz 15 százalékos forgalmi adóval növelték. A Jalta, Szű­csi utak iránti igények csök­kennek. Üjabb üzletágat már nem tudunk bevezetni, tehát a meglevő profilt kell tovább vinnünk. — Milyen utasok a százha- lombattaiak? — Kritikus, igényes, de saj­nos vannak irreális követelé­sei. Nézze, ha valaki évekig spórol egy utazásra, jogos, hogy szeretné tudni, mit vesz meg. Igaza van, mert a cipőboltban én is megnézem, felpróbálom az árut. Mi is árut adunk el, de ha rosszul dolgozunk, csak odakint derül ki, milyen hi­bát vétettünk. Igyekszünk te­hát mindent megtenni a hi­bátlan munkavégzés érdeké­ben. Ezért baj, ha olyat vár nak el tőlünk, ami nem tő­lünk függ. Irodánk egyébként mindig túlteljesítette a kitűzött feladatokat és ezért a forgal­mi jutalék nálunk elég szép. Mi a prognózis ? — Mint a szakmában jár­tas üzletember ön miként vé­lekedik az elkövetkezendő idő­szakról? — Alapvetően pesszimista ember vagyok, ezt tudják a főnökeim is. Január, február­ban mindig kétségbe vagyok esve, hogy nem tudom a ter­vet teljesíteni, ök már nem vesznek komolyan. Most ez a pesszimizmus fokozódik a kö­rülmények láttán. A vállalat, nem tart el bennünket, lét­számstopot hirdettek. Tehát járkálni kell az ügyfél után. remélem, megint tévedek a prognózisom mai. a Központi Bizottság azt is elvárta, hogy ezek a beszél­getések teremtsenek alkalmat arra, hogy a párttagok el­mondhassák véleményüket a párt politikájáról, az orszá­gos jelentőségű, munkahelyi, városi vonatkozású kérdések­ről. Természetesnek kell te­kinteni, hogy a mai viszonyok között az országos kérdések kaptak nagyobb hangsúlyt. A párt egészének tevékenysége, a társadalmi viszonyok ellent­mondásai és természetesen a stabilizációs és kibontakozási program szerepeltek az esz­mecserék középpontjában. S ezek többnyire háttérbe szo­rították a helyi feladatokkal kapcsolatos együttgondolko­dást. Ez persze adódott abból is, hogy városunkban a leg­nagyobb gazdasági egységek­nél, a városi tanács gazdál­kodási tevékenységeiben sta­bilitás érzékelhető. Nincsenek olyan szorító gondok, amelyek az egyének egzisztenciális helyzetét érintenék. Jellemző, hogy egy-egy beszélgetés át­lagban egy-másfél óra hosz- száig is tartott. Ez bizonyítja, hogy a megkérdezettek fele­lősséggel _ szóltak az őket fog­lalkoztató kérdésekről, azt láthatták, amit saját szemü­kön át észleltek. • Milyen volt ez a szem­üveg, sötét, világos, pesszimis­ta, optimista? — Sokszínű volt ez az op­tika, tükröződött benne op­timizmus, feszültség, pesszi­mizmus és féltése eddigi vív­mányainknak. Egy jellemző momentum, amelyet a DKV pártbizottságának összegzője is kiemelt: sok esetben borúlá­tó megközelítésből indult a beszélgetés, de az eszmecsere során formálódott a vélemény. A jellemző mindenképpen a szenvedélyesség volt, amellyel az emberek kritikus, önkriti­kus módon ítélték meg a munkahelyi és az országos je­lentőségű gondokat egyaránt. • Körvonalazndott-e, mit, miként tehet az egyes ember a meghatározott programok megvalósítása érdekében? — A beszélgetések nagy részénél az szerepelt, mit te­het az egyes párttag a ki­bontakozási program, a stabi­lizációs kormányfeladatok ér­dekében. Őszintén szólva, nem tudtuk ezt teljes egé­szében megfogalmazni, amit én a mostani helyzetben ter­mészetesnek tartok. Volt párt­tag, aki felelősen szólt arról, milyen hibákat követett el személy szerint maga is. De elhangzott számos helyen, hogy készek az eddiginél jobban résztvenni az előkészítő tevé­kenységben, sőt igénylik is, hogy a pártdemokráciát mar­kánsabban érvényesítendő, számítson a Központi Bizott­ság az eddigieknél jobban a párttag véleményére. • Párttagrevízió volt-e a mostani beszélgetéssorozat? — Nem. A szervezeti sza­bályzat változatlanul érvény­ben van. A párt önkéntes szervezet, akik úgy érzik, vállalják annak politikáját, belépnek és akik ellen nem folyik fegyelmi eljárás, min­den következmény nélkül ki­léphetnek. Az természetes, hogy amikor tagkönyvcserére Eseményekről röviden — Szakvásár, A SZKFI az elmúlt hónapban négy má­sik olajipari kiállítóval közö­sen résztvett Isztambulban az Energy 88 szakvásáron. Az intézet termékei közül a nagynyomású korrózióálló sze­lepek és korrózió sebességmé­rő szondák iránt élénk érdek­lődés mutatkozott. A tárgya­lások konkrét üzleteket is eredményeztek. — Kispályás labdarúgás. Áp­rilis 2-án reggel 8-tól kispá­lyás labdarúgótorna kezdő­dik. Jelentkezni lehet március 30-ig a városi sportközpont­ban. A nevezési díj csapaton­ként 300 forint. — Kondiszoba. Akik meg­irigyelték az izmaikat külön- külön mozgató férfiakat és hölgyeket, a body-buildereket, április 1-jétől a sportközpont­kerül a sor, a párttagok át­gondolják az elmúlt időszak­ban végzett munkájukat, az ország helyzetét, a párt tevé­kenységét és döntenek. Dön­tenek, hogy az önkéntesség alapján vállalják-e tovább ezt a felelősséggel teli kötelezett­séget. De ugyanakkor dönt az alapszervezet is, amikor nem kíván együtt dolgozni azok­kal, akik nem méltóak a párt­hoz, nem teljesítik alapvető kötelezettségeiket. Meg kell mondanom, vannak olyanok, akiket sajnáltunk amikor ki­léptek, mert színvonalas mun­kát végeztek. A kilépési in­dokok között igen sokféle sze­repel: voltak olyanok, akik nem értenek egyet a párt po­litikájával, akik nem vállal­ják a párttagsággal együttjá- ró felelősséget és akadtak, akik nem bírták elviselni azt a feszültséget, amely őket mint párttagokat körülveszi, ugyanis a pártonkívüliek is a párttól várják a megoldást. Ez nsgy fokú elkötelezettséget igényel azoktól, akik most vállalták a tagságot és az az­zal járó növekvő feladatokat. • Eljutottak-e a Központi Bizottság asztalára a beszélge­tések során felvetett gondola­tok, a maguk fésületlen egy­szerűségében? — A legutóbbi pártbizott­sági ülésen is ez volt az egyik központi kérdés. Hogy elju­tott-e vagy sem, azt a tagság ellenőrizni is tudja. A párt vezető személyiségei vagy a kormány tagjai nyilvános sze­repléseik során beszélnek azokról a gondokról, amelye­ket az egyes párttagok egy­más között vagy a taggyűlé­sen vitatnak meg. Az infor­mációk most már úgy jut­nak feljebb, hogy az összeg­zések mellé csatolják az ap­parátusok a tagság által nyer­sen megfogalmazottakat. Ez jó módszer, garantálja az in­formáció felfelé áramlását. • A városi pártbizottság úgy érzi-e a beszélgetések tapasz­talatai alapján, hogy a tagság felsorakozott a feladatok vég­rehajtásához? — A testület úgy ítélte meg, hogy sorainkat rendeztük. Alapkérdésekben bizalom, egyetértés van. Ez szerencsé­re nem jelenti azt, minden­kinek azonos a véleménye. Azonban minden vélemény­ben a jobbító szándék nyil­vánul meg. tenni akarás mu­tatkozik. A beszélgetésekből kitűnt: az emberek igénylik, hogy felülről jobban érezhe­tő legyen a kezdeményezés. Felszínre került, hogy a párt­demokráciát gyorsabban kell fejleszteni, annak érdekében, hogy a párttagok javaslatai a napi gyakorlatban öltsenek testet. A pártegység tehát alapkérdésekben erősödött, akik maradtak azokra a jövő­ben számítani lehet az előt­tünk álló időszak igen ke­mény munkájában. ban fejleszthetik testüket kondicionálószobában. Ter­mészetesen azok is örülhetnek ennek és élhetnek a lehető­séggel, akik egyszerűen jó formában kívánják tartani magukat. — Minifoci. Az országos bajnokságon részt vett Adidas- csapat két játékosát, Zsapka Istvánt és László Tamást a budapesti — Pest megyei mi- niíoci-bizottság nemzetközi tornára viszi Olaszországba, Április 1-jétől újraindulnak a területi bajnokság küzdelmei, A sportközpont várja a battaiakat és környékbelieket. Jelentkezés, felvilágosítás az 54-050-es vagy az 54-800-as telefonon. Érdemes nevezni, mert az országos bajnokság első helyezettje Belgiumban részt vehet egy nemzetközi tor­nán. Kulturális program — Tárlatok. Március 25-én 16 órakor a százhalombattai helytörténeti múzeumban Ki­állítások és kiállítók címmel fotó- és plakátkiállítás nyí­lik. A Százhalom étteremben Erdei Sándor festőművész, a szakközépiskolában Dobos Sándor festőművész, a MÁV- finomító éttermében Gergely Árpád festőművész alkotásai láthatók. — Moziműsor. 22-én este 6-kor a Kortárs filmklub ke­retében bemutatják a Madár­ka című zenés, feliratos ame­rikai filmet. 24-én, csütörtö­kön este 6-kor az Archiv filmklub a Humphrey Bogart- sorozat filmjeit tűzi műsorra. 26-án szombaton délután 4- kor és másnap ugyanebben az időpontban Lolka, Bolka meséi színes, szinkronizált, lengyel rajzfilm. 26-án. szom­baton este 6-kor Üdvözítő ke­gyelem színes, szinkronizált angol film. 27-én vasárnap este 6-kor és 8-kor Feltámad a Vadnyugat színes, szinkro­nizált amerikai sci-fi. Az oldalt írta és fényképezte: Földes György

Next

/
Oldalképek
Tartalom