Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

I ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1988. MÁRCIUS 19., SZOMBAT A terjesztésről őszintén A lapkézbesítés nehéz feladat Az utóbbi két évben igen jól éreztem magam a Pest megyei sajtóünnepségen. Elsősorban azért, mert szűkebb pátriám postai hírlapkézbesítöi jutalmakat vehettek át ezeken a december eleji összejöveteleken. Így volt ez legutóbb is, tavaly december 7-én, Monoron, amikor is­mét megjutalmazták a hírlapterjesztésben kitűnt egyé­neket és kollektívákat. A gyömrői postahivatal a IV. osztályú kategóriába tartozik, tavalyi terjesztési ered­ményeikkel kivívták maguknak a jogos elismerést. Ennek ellenére — erről la­punkban is hírt adtunk min­dig —, néha mintha akadozna a lapellátás az agglomerációs községben. Csóra Józsefnével, a gyömrői postahivatal veze­tőjével és Budavári Tiborné hírlapfelelőssel próbáltuk megfejteni a titkot, ami való­jában nem titok. Kerékpáron, gyalog — Jó néhány évvel ezelőtt valóban sok gondot okozott hivatalunkban a napilapok rendszertelen kézbesítése — mondta Csőri Józsefné. — Sok előfizetőnk megunta a dolgot, s lemondott az előfizetésről. Nem akarom elkiabálni, de az utóbbi időben nem hallottunk panaszt a kézbesítésre, s ez örömmel tölt el mindnyájun­kat. — Pedig bizonyára sokat kell talpalniuk a kézbesítőknek? — A hírlapkézbesítöi állá­sok többsége hatórás munka­kör. Csak a legnagyobb nyolc­órás. Nálunk a hírlapkézbesí­tés önálló feladat, tehát a kis kollektíva csak ezzel foglalko­zik. Külön csoportot képvisel­nek a kézbesítők, akik az egyéb küldeményeket (levele­ket, pénzt, csomagokat stb.) viszik á házakhoz. A hírlap­kézbesítők naponta sok-sok kilométert tesznek meg kerék­páron és gyalog, hiszen nagy kiterjedésű egy-egy járat. Sze­rencsénkre stabil a kézbesítői gárda, így mindig számítha­tunk jó munkájukra. Budavári Tiborné néhány számadatot sorolt fel, amely jól érzékelteti az egyre növek­vő igényt a különböző újsá­gok iránt. — A Rádió és Televízió Új­ságra van a legtöbb előfize­tőnk, hetente kétezernél több fogy el belőle. A Képes 7 igény­lőket — az áremelés óta — már ki tudjuk elégíteni, de változatlanul kevés Kők Lap­ját kapunk, az ismert papír- el’látási gondok miatt. Amióta itt dolgozom Gyomron, növe­kedett a napilap-előfizetők tá­bora. — A Pest Megyei Hírlapra jelenleg hatszáanyolcvanhár- man, fizetnek elő, ezenkívül 250-280 áruspéldánv is vevőre talál naponta. Az Éjét és Iro­dalom című hetilapra tizen­hármán fizetnek elő, ezenkí­vül 3-4 darabot értékesítünk áruspéldányként. A Szabad Föld hetilapból is egyre töb­bet igényelnek az olvasók. Pontatlan szállítás — Korábban megoldatlan volt a vasárnapi két lap — Népsport és Vasárnapi Hírek — árusítása. Mi a helyzet ezek­kel? — Bizományosként a piacté­ri hentesüzlet vállalta az ér­tékesítést. de mivel télen zár­Vasárnapi sportműsor Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Tápiószentmárton—Pilis, Tápiószentmárton,. 15 óra. (Nagy csata, kemény mérkő­zés várható. Ügy tűnik, a ha­zaiak esélyesebbek.) Megyei II. osztály. Déli csoport: Sülysáp—Hemád, Sülysáp, 15 óra. (Ősszel Her- nádon is győzni tudott a Süly­sáp. Hazai környezetben iga­zán jó a Tápió menti együt­tes, így csak a győzelem le­het az elfogadható.) Abony— Üllő, Abony, 15 óra. (Megle­petésre ősszel az Abony pon­tot vitt el Üllőről. Az Üllő jobb csappt, nagyobb a ru­tinja is, így legalább egy pon­tot kell(ene) szereznie.) Szi­getújfalu—ÍVIonor, Szigetújfa­lu, 15 óra, (Szikrázó mérkőzé­sen nyert ősszel a Monor. Az időközben bajnokesélyessé előlépett Szigetújfalu ellen idegenben nagy bravúr lenne rhár egy pont is ...) Körzeti bajnokság: Nyár­egyháza—Tápiószőlős, Nyár­egyháza, 15 óra, vezeti: Dér (partjelző: Dunai), Maglód— Törtei. Ecser, 15 óra, Pro- hászka (Sülé), Dánszentmiklós —Ecser, Dánszéntmiklós, 15 óra, Mizsei (Szálai), Monori- erdő—Gyömrő, Monori-erdő, 15 óra, Szucla (Szóró), Ceg'léd- bercel—Albertirsa, Ceglédber- cel, 15 óra, Eperjesi (Izsáki), Mende—Csévharaszt, Mende, 15 óra, Bódi (Müller), Újszil­vás—Űri, Üjszilvás, 15 óra, Szarka II. Gy. (Antal), Ve- csés—Péteri, Vecsés, 15 óra, Karcsú (Zsuzsandor). Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban a fel­nőtt-találkozók előtt két órá­val kezdődnek. Serdülömérkőzések: Vecsés —Maglód (Dér), Ecser—Monor (Müller), Pilis—Sülysáp (Szu­da), Gyömrő—Üllő (Sülé). A mérkőzések délelőtt 9 órakor kezdődnek, az elöl álló csa­patok a pályaválasztók. Sakk, megyei férfi I B csa­patbajnokság: Dánszentmiklós —Gyömrő. Dánszentmiklós. művelődési és sportház, 9 óra 30 perc. va tartott, kénytelenek vol­tunk egyik dolgozónkat meg­kérni az árusításra. Szikszai Istvánná általános iskolás fia és barátja árulta (árulja) az elmúlt hetekben a piac terü­letén ezt a két — nagyon nép­szerű — újságot. Sajnos előfordul, hogy a pontatlan szállítás miatt nem kapjuk meg valamelyiket. Né­hány héttel ezelőtt például a vonaton maradt a Népsport, amelyet Tápiógyörgyén adtak le a mozgópostások. Csak ked­den reggel érkezett meg a több mint másfél száz darab sport­napilap. Persze hogy a nya­kunkon maradt... Arra törekszünk, hogy az ol­vasók igényeit minél maga­sabb színvonalon kielégítsük. Ezért folyamatosan figyelem-* mel kísérjük az olvasási szo­kásokat, s ha . kell megemel­jük az áruspéldányok darab­számát. Valamennyien nők A gyömrői hírlapkézbesítők sem panaszkodhattak az idei enyhe télre, hiszen az meg­könnyítette az ő munkájukat is. De azért ne feledjük a ta­valyelőtti és tavalyi telet, ami­kor félméteres hóbuckák kö­zött kellett kézbesíteniük. Ha esik, ha fúj, ők akkor is út­nak indulnak. Valamennyien a gyengébb nemhez tartoznak. Tényleg ök a gyegébbek? ... G. J. Hétfőn Gyomron Baráti kar A Gyömrői Sportegyesület kézilabda-szakosztálya össze­jövetelt rendez március 21- én, hétfőn este hat arakor a baráti kör tagjai részére, a helyi Ságvári Endre Úttörő- házban. Az eseményen a csa­pat tagjain kívül ott lesznek a szakosztály vezetői is, akik tájékoztatást adnak a felké­szülésről, a bajnokság menet­rendjéről, s természetesen a célkitűzésekről. Minden sport­barátot szívesen látnak ren­dezvényükön. A nagypapa is büszke lenne A zöld szemű szereti a szépet "’suzsa fotóját a nagykőrö­kollégák küldték, ők írtak !I. középiskolai Arany Já- i :s balladamondó-verseny- ■öl is, ahol Végh Zsuzsa, a monori József Attila Gimná­zium negyedikes diákja a zsű­ri különdíját nyerte el, az Árva fiú című ballada előadá­sával. A képet megnéztem, s r fentiekben említett ismere­tek birtokában megfelelően komolyra igazgatott vonások­kal és hangulatban indultam Zsuzsával beszélgetni, mint­hogy ebben a szituációban ezt éreztem illendőnek. És újólag bebizonyosodott, hogy az elő­ítéletek körülbelül annyit ér­nek, mint bablevesben a ró­zsaolaj. Beperdült egy zöld szemű, eleven, csupa mosoly szép kis­lány a gimnázium irodahelyi­ségébe, és mindjárt nem is vállalta a képet, mert ez va­lahogy nem ö. Pedig ott, ak­kor, nyilván ő volt, — a gép lencséje azonban nem tud be­fogni egy egész egyéniséget, láttatni színpadon kívüli ar­cát, temperamentumát, diák­hétköznapjait..; Na, majd én! — mondtam, s ezzel egy időben kénytelen voltam rá­jönni, hogy csupa infantilis kérdés jut eszembe. Zsuzsa a kérdéslabdákat vidáman fo­gadta,' s elegáns könnyedség­gel ívelte vissza. Saját erőből — Ez volt az első verse­nyed? — Nem, korábban már részt vettem egy országoson-, az Áprily Lajos szavalóverse­nyen, ott Jancsó Adrienn volt a zsűrielnök. Negyedik lettem. Ez most háromnapos volt, eleinte nagyon riasztónak ta­láltam ... Nagy, tágas, rideg aula, semmi Szia, honnan jöt­tél, csak rettentő rivalizá­lás... Ez szerencsére az elő­döntő után már eltűnt, ami­kor kiderült, hogy a százhét­ből huszonegyen jutottunk a döntőbe. Akkor már minden­ki segíteni, igyekezett a má­siknak. Egyedül voltam lent, anyuék csak meghallgatni jöt­tek el, hogy velük jött a ta­nárnőm is, nagyon jólesett. — A versenyzők közül egye­dül léged nem a magyar sza­kos tanárnőd készített fel. Miért? —Jaj, ez nem azért van, mintha nem törődne velem, vagy én nem szeretném, de­hogy ! Nagyon is ... Szóval arról volt szó, hogy én egy másik gimiből kerültem ide harmadikban, és úgy gondol­tam. hogy szeretném most megmutatni, bizonyítani, mi­re vagyok képes a saját erőm-, bői, egyedül. Korábban Szen­tesre jártam, drámai tagozat­ra. Kollégista voltam, és nem tanultam elég jól, apuék úgy gondolták, jobb, ha közelebb vagyok hozzájuk. Mi ugyanis Gyomron lakunk. Hát ez be is vált. Ez egy nagyon jó gi- mi. Emberközpontú. — ... hogy érted ezt? — Ügy, hogy én itt nem a huszonharmadik szürke va­gyok, hanem egy ember, aki­(Varga Irén felvétele) ről külön is tudnak és aki­vel külön is törődnek. A szen­tesi gimnáziumba én félreér­tésből kerültem, a felvételi tá­jékoztatóban olyasmik szere­peltek, amik nekem nagyon tetszettek, mert találkoztak az elképzeléseimmel: hogy levet­hetem a gátlásaimat, többet adhatok magamból az embe­reknek ... De mintha a szí­nészképzésre koncentráltak volna elsősorban, és én nem akarok színész lenni. Volt olyan tanárom, aki két év után még nem tudta a neve­met. Ebben a suliban viszont nagyon jól érzem magam. — Ahogy így beszélgetünk, vidám, talpraesett diáklány­nak látlak. A balladák meg ugye nem kifejezetten derű­sek. Miért mondasz te balla­dát? — Nem szereplési vágy van bennem, hanem közlésvágy. És egy balladát átadni..; So­ha nem szabad 'szavalni, meg kell élni. hiszen az egy sűrí­tett dráma, az érzelmek leg­magasabb fokozataival, gyű­lölettől a szerelemig ... Gyermeknek maradni — Tizenhét, tizennyolc éve­sen viszont nincs túl sok ta­pasztalata az embernek a ma­gas hőfokú és különböző elő­jelű szenvedélyek körül. — Dehogynem! Csak nyitott szemmel kell járni! Én pél­dául, mióta nyitottabb szem­mel mászkálok — mert hát csak felnő az ember, habár én még szeretnék azért so­káig gyerek maradni — ren­geteg dolgot észreveszek. A legjobban a rosszindulatú bu­taságot gyűlöiöm. Ez külön- külön is szörnyű, de együtt elviselhetetlen. Próbálom le­fényképezni az érzéseket. Ma­gamról például tudom, hogy túl érzékeny vagyok, szeszé­lyes, hiú, meg minden, szóval a nők összes hibája megvan bennem, és ezért át tudom érezni az esendők tragédiáját. — Zsuzsa, te csodálatra késztetsz engem ... — Egyáltalán nem lógok ki a sorból, én olyan vagyok, mint a többiek, nem vagyok más. Szeretem a természetet, nagyokat kóborolok, a magyar a kedvenc tantárgyam, a ma­tekot meg a fizikát szívesen mellőzném, ha lehetne... Ma­tekból például hármasom van, pedig tanulom, de hát nincs hozzá érzékem. Különben, aki­nek zöld szeme van, az hu­mán érdeklődésű! Balladák bűvölete Ezen megint jót mosoly- gunk. Vissza lehet kanyarod­ni a versekhez. A könyvek­hez. — Nem emlékszem, hogy valaha is noszogattak volna otthon az olvasásra. Egysze­rűen csak kint „felejtették” nekem a könyveket az aszta­lon, beléjük olvastam, és na­gyon tetszettek. Sütő András drámáit, Németh Lászlót sze­retem a legjobban, Ratkó Jó­zsef verseit, és máig emlék­szem, hogy hatodikos korom- ban olvastam először balladát: szatmári népballadákat. — Te is tudod, hogy mos­tanság egyre sűrűbben halla­ni: a fiatalok és az olvasás külön világ, a műveltségnek egyre kevesebb az értéke. Mi erről a véleményed? — Aki ezt így kategoriku­san kijelenti, annak el kelle­ne jönnie egy olyan verseny­re, mint amilyen a nagykő­rösi is volt. — ... de hát ott mégiscsak válogatott társaság szerepelt. — Viszont volt kik közül válogatni! — Egyetlen kérdésem• ma­radt. Mit nem kérdeztem, amit esetleg szívesen elmon­danál? És nocsak... A vidám, ele­ven Zsuzsának könnybe sza­lad ‘a szeme. — Volt egy nagyapám ... Nagyon szerettem, ö olyan . . Szóval őt ismerni kellett vol­na. Egyszer, még kicsi ko­romban megígértem neki. hogy énrám ő mindig büsz­ke lehet... A nagyapa büszke lenne, ez egészen bizonyos — nézek Végh Zsuzsa után, aki már perdül is végig a folyosón, hogy beérjen a beszélgetésünk idejével megcsonkított orosz­órára. Koblencz Zsuzsa Farsangbúcsúztató Vasadon Japán gésa a dobogó tetején Mint csivitelő íecskerajok a téllé elárvult fészkeket, úgy népesítették be a vasadi klub­könyvtár nagytermét a fa­lubeli iskolások. Megkésett, de annál vidámabb farsangi- bálra gyülekeztek. A tavasz köszöntésének szép hagyomá­nya megmozgatott diákot, ta­nárt. szülőt egyaránt. A hete­kig tartó készülődés, az izga­tott várakozás — vajon ho­gyan fogadják a gondosan el­készített jelmezeket? — végül is megkapta a kiérdemelt si­kert. A zsűri nehéz helyzetben van — villan elő a szétnyűtt közhely. Ember a talpán, aki ennyi mókás öltözékből ki tudja választani a legjobba­kat. Első díjat kapott a kecse­sen betipegő japán gésa cso­dás kimonója, Monori Tünde az V. osztályból öltötte ma­gára, Második díjat érdemelt a káposzta, a negyedikes Ke­szeg Zsuzsanna törékeny ter­metére simulva. A rá szava­zók a korszerű táplálkozásra gondolhattak, hiszen ez a fi­nom eleségnövény U-vitamin­jával gyógyítja korunk ..di­vatos” betegségét. Harmadik lett a kicsiny, elsős Kucsák Henriett tündéri lepkéje. Ugyancsak harmadik a fánk, Honti Orsolya tálalásában. A csoportok első díját a hetedikesek kánkán táncosai vitték el. Kacéran lebbenő szoknyáikkal fergeteges sikert arattak. Nehéz lesz őket fe­lülmúlni egy év múlva. Má­sodik a bájos Hófehérke hét huncut törpéjével. A harma­dik díj birtokosai a XXI. század állatkertjét hozták napjainkba. Láttán eltöp­renghetünk: ha Noé akkor él­hetne, a mai állatokból tud­na-e még valamennyit a bár­kájába menekíteni? Díjhoz nem, de sok taps­hoz jutott a pipacs, a virág­árus kislány, a Libero-pelen- kás gyerekeket alakító ne­gyedikes csapat, kedvesek voltak még --a lányruhás nyol­cadikos fiúk. A szülői munkaközösségre a megszokott munka zúdult. Tagjai árulták a tombolaje­gyeket, a büfében finom szendviccsel, üdítővel kínál- ták a bálozókat. Üveg nem tört össze, szemét nem csúfí­totta a termet a vigadozók fegyelme, a rendezők ébersé­ge nyomán. Ebben a kavargó világban minden megmozdulást elis­merés illet, ha felébreszti az egymásra figyelés legapróbb jeleit. Örültünk annak, hogy évről évre több a gyerek, aki szívesen öltözik ezekbe a jó­pofa álruhákba — mondja Lukács Béláné, a mulatság háziasszonva. — A tanári kar is lelkesen dolgozott — szól Kellner Lászlóné, az úttörő- csapat vezetője, főrendező —, sok-sok ötletet adtak a több szereplős produkciókhoz. Köszönet jár mindenkinek, aki az ötletektől a megvaló­sulásig munkáját, vidámságát adta a gyerekek farsangjához. Egy kicsit talán ők is gye­rekké váltak e napon — te­szi hozzá reménykedve. Aztán kisiet a nyüzsgésbe, mert a parancsnoknak a fronton a helye. A díjátadás után Gosztola Gábor szolgáltatta a diszkó­zenét, amelyre este 8-ig rop­ták a nebulók, kitácolva ma­gukból a jelmezverseny izgal­mait. Jövőre veled, ugyanitt — jut eszembe a népszerű szín­darab címe. Ezt kéri a derűs összejövetel valamennyi részt­vevője. Galambos Pál Kulturális program Ecseren szombaton és va­sárnap 16 órától a nyugdíjas­klub összejövetele. Gyomron a művelődési ház­ban filmvetítés ma 17.30-tól: Szentivánéji szexkomédia (szí­nes, amerikai filmvigjáték), holnap 16.30-tól és 18.30-tól: Fantom az éjszakában (szí­nes szinkronizált amerikai krimi). Az úttörőházban szombaton 10-től játszóház. Monoron ma 10-től 18-ig Gábor Éva Mária gyömrői szobrászművész Romok című kiállítása a galériában, 8.30- tól német, 9-től, 10.30-tól an­gol nyelvtanfolyam, 10-től ját­szóház, 14-től angol tanfolyam és társastánc. A filmszínház­ban ma és holnap 16-tól: Kct óceán titka I—II. (színes szovjet kalandfilm), 18.15-től és 20-tól: Ász (színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték). Menőén 10.30-tól balett, 11.30-tól dzsesszbalett. Péteriben ma 17-től ifjúsági és sportköri, holnap 16-tól if­júsági. 17-től sportköri össze­jövetel. Üriban vasárnap 11-től tánctanfolyam. Közlemény Értesítjük Monor község la­kosságát, hogy a Monor Vá­rosi Jogú Nagyközségi Közös Tanács 1/1988. (II. 11.) sz. tanácsrendelete — a szemét­szállítási díj módosításáról — megtekinthető 1988. március 18-tól április 1-ig a tanács földszintjén a 4. számú szo­bában a hivatalos munkaidő (8-tól 16 óráig) alatt. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom