Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

önkéntes segítők Milliós értékek megmentéi A Gyömrői Önkéntes Tűzoltóegyesület tagjaival ál­talában akkor találkozom, ha nincsenek szolgálatban. Rokonszenves, segítőkész embereknek ismertem meg valamennyinket. Tavaly nyáron egy felhőszakadás után közelebbről is bepillantást nyerhettem munká­jukba, hiszen a szomszédunkban serénykedtek, mivel a garázst és a pincét elöntötte a víz. Többórai meg­feszített munkájukba került, amíg rendet csináltak, kiszivattyúzták a vizet a lakás alatti mély helyiségek­ből. Csak később tudtam meg. hogy ezen a napon hajnalban kerültek ágyba az önkéntesek, mert lerob­bant az öreg csotrogányuk, éjfél körül a honvédség vontatta a szertárba a tűzoltóautót... Az imént említett eset csak csepp a tengerben, mert ta­valy igazán nem panaszkod­hattak munkanélküliségre a gyömrői önkéntes tűzoltók. Ez kiderült Csengődi Ferenc községi parancsnok beszámo­lójából is, amelyet a napok­ban megtartott egyesületi köz­gyűlésen terjesztett elő. Nem kevesebb mint 11 tűz­eset történt tavaly a község­ben, s ezekből egy sajnos emberéletet is követelt. No­vember 6-án egy idős asszony- halálát okozta a tűz az Arany János utcában. Ezenkívül volt tévétűz, gabonagvulladás s másféle kár. Hogy milyen a gyömrői önkéntesek hozzáál­lása, arra jó példa Kugyelka György, aki munkába menet észlelt egy víkendháztüzet. Átugrott a kerítésen, s a ker­ti csap segítségével megaka­dályozta a lángok tovaterje­dését, nagyobb kártól men­tette meg a tulajdonosokat. A hiányzó tűzcsap Igen sokrétű munka hárult az önkéntes tűzoltókra a múlt évben — hangsúlyozta beszá­molójában Csengődi Ferenc. Télen például halmentési ak­ciót szerveztek, a 880-as szi­vattyúval oxigént juttattak a vastag jég alatt rekedt vízi állatoknak. S nem mindenna­pi feladat várt rájuk az óév utolsó előtti napján. A Pető- fi-telepen két döglött kecskét kellett a mély kútból a fel­színre hozniuk... A gyakorlati munka mellett bőven akadtak operatív intéz­kedések is. Felhívást tettek közzé, hol lehet tüzet jelente­ni a községben. Sajnos igen sok bajuk van a tűzoltóknak az utcákban lé­vő tűzcsapokkal. Számtalan­szor előfordult (legutóbb az Erzsébet-telepi iskolai tűznél), hogy a szürke egyenruhások hiába keresik a lángok köze­lében a tűzcsapot, nem talál­ják. Ezen sürgősen változtat­ni kellene, mert sokszor eset­leg életeket menthetnek a gyors beavatkozással. A leg­többet — tűzcsapok vonatko­zásában — a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyi üzeme tehetne, igaz, eléggé elfoglaltak, hiszen gya­kori a csőtörés és egyéb mű­szaki hiba. S bár jó a kap­csolat velük, azért jó lenne, ha nem kerülne talonba a tűzcsapok rejtettsége. Tavaly' a monori egy'esület jóvoltából tudták csak üzem­képessé tenni a tűzoltókocsit, lévén alkatrészeket alig-alig tudnak hozzá beszerezni. Sze­rencsére az együttműködés és barátság nemcsak a mono- riakkal, hanem a többi kör­nyező községgel megvan. Igen-igen jó a kapcsolatuk a gyömrőieknek például az ül­lőikkel. Hasonló együttműkö­désre törekszenek másokkal Leselkedő veszélyek A versenyeken tavaly a ko­rábbinál jobban szerepeltek a gyömrőiek. Az ifjú gárda leány és a felnőtt női raj második helyezést ért el a körzeti versenyen. Igen fontos feladata az ön­kéntes tűzoltóknak a megelő­zés és ellenőrzés. Az aratás idején fokozott készültséget tartottak. A fűtési szezon előtt ellenőrizték a község oktatá­si és közintézményeit, felhív­ták a figyelmet a hibákra, leselkedő veszélyekre. Az intő szó azonban nem mindig ta­lált megértésre, példa erre az év elejei Erzsébet-telepi isko­la kazánházában történt — szerencsére kár nélküli — tűz. Elismerés, jutatom A Gyömrői önkéntes Tűz­oltóegyesület tagjai a társa­dalmi munkából is kivették részüket a múlt esztendőben. Sok-sok fáradságos órában rendbe tették a szertárral szemközti parkrészletet, amely, évtizedek óta elhanyagolt ál­lapotban . volt. Az iskolások kiköltözése után a tűzoltószer­tárt hozták rendbe, ma már olyan szép otthonuk van, ahová szívesen térnek be akár oktatásra, akár egy kis tere- íerére. A szertár melletti ke­rítést megépítették, több helybeli kisiparos, valamint az Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat, a Rákos Mezeje Tsz, ‘ a Lakszolg és a nagyközségi tanács is támo­gatta törekvéseik megvalósítá­sát. A munkán kívül jutott idő felüdülésre, kikapcsolódásra egyaránt. Az ifjúgárdistáknak háromnapos gyulai autóbusz­kirándulást szerveztek, a fel­nőttek a Dunakanyarba láto­gathattak. A vezetőség beszámolójához többen fűztek véleményt. Oláh László százados, a megyei pa­rancsnokság képviselője a ta­valyi tűzesetek tapasztalatait, arányait ismertette. Nyilas Ti­bor, a gyömrői nagyközségi pártbizottság titkára elisme­réssel szólt az egyesület tag­jainak munkájáról. kérve őket a további helytállásra. Hegedűs György, az egyesü­let elnöke arról beszélt, hogy milyen jó a kapcsolatuk a ta­náccsal és a helyi üzemekkel. Végezetül Simó János tűz­oltó hadnagy, az I. fokú ha­tóság parancsnoka pénzjuta­lomban részesítette Szilágyi Sándornét és Lengyel Gyulát, továbbá soros és soron kívü­li előléptetésben részesített több egyesületi tagot. Az egyesület ugyancsak pénzju­talommal ismerte el több ön­kéntes áldozatkész munkáját. Gér József A hét végén Kükiötigpíés Az Alsó Tápió Menti Áfész igazgatósága a hét végére, március 5-én, szombat délelőtt léi 10-re hívta össze a szövet­kezet évzáró küldöttgyűlé­sét. A tanácskozáson a jelenlé­vők meghallgathatják és meg­vitathatják az igazgatóság be­számolóját a múlt évi gazdál­kodásról, a felügyelőbizottság jelentését, valamint a nőbizott­ság tájékoztatóját. Az Alsó Tápió Menti Áfész az utóbbi egy-két évben külö­nösen sokat tett a működési területén élők jobb kereske­delmi ellátásáért. Neuralgikus pontok A tanácsok újabb terhei •A megye kistelepüléseit jár­va sokszor halljuk a panaszos szavakat: nincs cipész, fod­rász, patyolat, női-férfi szabó a faluban. Mindezekért be kell utazni a városba vagy a köze­li nagyközségbe. Ugyanezt ta­pasztalhatjuk a megye számos kistelepülésén. A számszerű vizsgálatok hű képet adnak a neuralgikus pontokról. A megyében lakossági szol­gáltatással összesen 18 ezren foglalkoznak, ebből 590-en kistelepüléseken. Az ezer főre jutó lakossági szolgáltatást végzők száma a kistelepülése­ken 12, ami jelzi, hogy az el­látási színvonal ezeken a he­lyeken — még az alapvető szolgáltatásokban is — mint­egy egyharmaddal alacso­nyabb, mint a megyei átlag. A megyei tanács ipari osztá­lyának helyszíni vizsgálatai, a helyi tanácsok, a HNF-bizott- ságok és a lakosság vélemé­nye szerint a szolgáltatások színvonala a kistelepülések közül négyben jónak, tizenöt­ben elfogadhatónak és hu­szonötben rossznak minősít­hető. Tovább nehezíti a helyze­tet, hogy a kistelepüléseit szolgáltatási ellátását javíta­ni szándékozó szervezési in­tézkedések — átjárásos moz­galom, címfelvételi helyek, tú­rajáratok — nem minden eset­ben elégítik ki az ott élők igé­nyeit. Az áruellátás és szolgálta­tás feltételeinek a javításáért a helyi tanácsok tehetnek a legtöbbet. Az elmúlt évben több példa is volt erre. még­pedig oly módon, hogy a gaz­dálkodó szervezeteket, a ma­gánkereskedőket és magánkis­Kulturális programok Ecseren szerdán 10 órától délelőtti matiné: Az erdők kapitánya (magyar rajzfilm), 15.30-tól logopédia. 17.30-tól zenés torna óvodásoknak, 18.15-től és 19-től dzsesszba- lett. Monoron 10-től 18-ig Gá­bor Éva Mária szobrászmű­vész Romok című kiállítása a galériában, a filmszínházban 18-tól: Mona Lisa testőre, 20-tól: .. és hamarosan a sötétség. Gyömrőn filmvetítés a mű­velődési házban 17.30-tól: Száguldó falka (színes, szink­ronizált kanadai kalandfilm). Úriban 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. iparosokat saját forrásaikból támogatták a tanácsok. Így például a kiskereskedelmi üz­letek létesítéséhez saját esz­közeikből pénzügyi támoga­tást is adtak. A magánkeres­kedők és magánkisiparosok kistelepüléseken való műkö­dését üzlethelyiséggel, mű­hellyel segítették a tanácsok, illetve több településen éltek az adóalap-csökkentés lehető­ségével. A jövedelemadó bevezetése miatt a kisiparosok számának csökkenésével számolhatunk, ami várhatóan az illegális ipargyakorlók — kontárok — számát fogja növelni, más­részt egyes településeken a szolgáltatás számos formája meg is szűnhet. K. Sz. ^ ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM 1988. MÁRCIUS 2.. SZERDA Zárszámadás a Kossuth Tsz-ta Megtalálták a haladás ütemét A mezőgazdasági üzemek a múlt esztendőben igazán kitettek magukért. Jó érzés, hogy ezt az általánosító megállapítást ezúttal a monori körzet egészére is érvé­nyesnek tekinthetjük. Egyetlen közös gazdaság — a Tápióvölgye Termelöszövekezet — maradt el jelentősen az átlagtól, ám saját tavalyelőtti helyzetükhöz képest ők is sokat javítottak pozíciójukon. A többi téesz zár­számadó közgyűlésén szinte mindenütt elhangzott egy- egy olyan mondat, amely az 1987-es esztendőt kiemel­kedőnek minősítette. A monori Kossuth. Ts2 történeté­nek például a második legeredményesebb éveként köny­velheti el. A mérleg szerinti tiszta nyereségük 13 millió 524 ezer forint volt, ami a tervezettnél 21,7. az előző évinél 33,7 százalékkal több. A kívülálló azt gondolná, ilyenkor abszolút felhőtlen a szakemberek homloka, jogos hogy ha a vezető és a beosz­tott csak a szépre emlékezik. Egy teljes gazdasági év érté­kelésekor azonban rendkívül fontos — és főleg tanulságos a megoldott gondok, problé­mák felidézése is. A Kossuth Tsz-nek például az összes ter­melési érték alakulását tükrö­ző számai is fejlődésről ta­núskodnak, hiszen a 399 mil­lió forint 11,2 százalékos nö­vekedést tükröz. A kedvező mutatók ellenére sem volt za­vartalan a termelésük — mondta a zárszámadó köz­gyűlésen dr. Farkas Sándor, a szövetkezet elnöke. Ésszerű költségek Az alaptevékenység, s azon belül elsősorban a növényter­mesztés számára a kemény, hosszan tartó tél, a késői ta­vasz, a vegetáció 3-4 hetes csúszása az első számú gazda­sági vezető megítélése szerint is komoly gondot okozott. Eh­hez járult később az aszály­kár, vagyis a haszonkiesés szinte természetes volt. Búzá­ból például 180, burgonyából 683, sárgarépából 107, szőlő­ből 658 tonnával termett ke­vesebb a vártnál, sőt kilenc hektár szőlőültetvényt ki is kellett vágniuk. A számítá­sok szerint mindez az árbe­vételt 12,4 millió forinttal, az ágazatok eredményét, 6,2 mil­lióval csökkentette. Időnként azonban a kény­szerhelyzet is nagyon hasznos ösztönző lehet, hiszen az ér­dekek egyértelműbben kiraj­zolódnak, s ez segít felismer­ni a szükséges tennivalókat is. A Kossuth Tsz elnöke is azért dicsérte — joggal — a munkatársait, mert az ér­tékesítési lehetőségek jobb ki­használásával és a költségek ésszerű csökkentésével — az árbevétel mérséklődése elle­nére — teljesíteni tudták az ágazat eredménytervét. A monori és a Monor kör­nyéki háziasszonyok már ré­gebben dicsérik a Kossuth Tsz húsboltjának ellátását, újab­ban még több saját termékü­ket — májast, párizsit, virslit — látni a polcokon. A szö­vetkezetben azonban más mércével mérik az ágazat te­vékenységét. Elégedetlenek például azzal, hogy beruhá­zásra költhető pénz hiányá­ban az állattenyésztésben és a hizlalásban a tartási körül­ményeken nem sikerült javí­taniuk. A hústermelés így a tavalyi szinten maradt: örvendetesnek ítélte viszont dr. Farkas Sándor is a feldol­gozás és az értékesítés bőví­tését, ami egyben a rendelke­zésre álló termelőkapacitás jobb kihasználását jelenti. En­nek ellenére az állattenyész­tési főágazat jövedelmezősége elmaradt a tervezettől: ered­ményük a várt 6,2 millió fo­rinttal szemben csak 4,7 mil­lió lett. A másfél millió forin­tos kiesést a fogyasztói ár év közbeni növekedésének, emiatt a visszafogottabb vásárlások­nak, valamint a dotáció csök­kenésének tulajdonítják. Szervezési intézkedések Az alaptevékenységen kívüli ágazatokról a szakemberek körében eltérőek a vélemé­nyek. A monori Kossuth Tsz- ben úgy ítélik meg, hogy a termelés feltételeinek romlá­sa, az áremelkedések, a gaz­dasági, pénzügyi szabályozó- rendszer szigorítása szükséges­sé teszik ezen tevékenyégek folytatását, bővítését. Ezek kö­re a szövetkezetben szerteága­zó. Az ipari és építőipari szol­gáltató ágazatok mellett áta­lányelszámolású, szolgáltató, bedolgozói, valamint vendég­látó és egyéb, például belke­reskedelmi tevékenységet is folytatnak. A kiegészítő ágazatok ru­galmasságát, létjogosultságá­nak igazolását látják abban is, hogy az egyedi gondok el­lenére az ágazatok többségé­ben a szakirányítók időben felmérték a várható kiesések mértékét, és megtették a szük­séges szervezési intézkedése­ket az átalányelszámolási és bedolgozórészlegek termelé­sének növelésére. E részterü­letek erejét jelzi, hogy az éves üzemi eredményből 62 száza­lékkal részesednek, az alapte­vékenység aránya pedig 38 százalék. Eredményesen A fentiekben fölvázolt kép természetesen közel sem tel­jes, mindenesetre jelzi azt, milyen úton járnak és milyen ütemben haladnak a szövetke­zetbe! iek. Dr. Farkas Sándor elnök úgy fogalmazott — meg­lehetősen óvatosan — a köz­gyűlés előtt: „A különféle veszteségté­nyezők ellenére eredményes évet zártunk, sikerült előbbre lépni a megszilárdulás útján.” Nyilván tovább is akarnak haladni rajta, ami ezután sem lesz könnyű. Szerencsére a megfelelő ütemet már megta­lálták hozzá. Vereszki János Csak egy jelet Március 9-én, 16.30 órakor a Monori Művelődési Központ­ban találkozhatnak az érdek­lődők Galambos Pál nyáregy­házi költővel és megismerhe­tik Adj, csak egy jelet című versműsorát. Mindenkit szere­tettel várnak. r ígéretes változás Kicsik, de azért nagyon jók külön pénzeszközöket tervez, biztosítva ezzel is a dolgozók üdülési lehetőségeit. Szó volt a szocialista brigádok fontos­ságáról, hiszen szükségük van rájuk. A szövetkezet vezető­sége kiemelkedő munkájukat elismerve anyagi elismerésben részesítette a legjobbakat. Szép színfoltja volt a közgyűlésnek, mikor az elnök vezető társa, Nagy János műszaki vezető köszöntötte Fodor Tibort, aki 25 évvel ezelőtt kezdett a szö­vetkezeti mozgalomban dol­gozni, mint ipari tanuló. Több teher Az elnök zárszavában meg­köszönve a hozzászólásokat ki­fejtette, hogy az elmúlt év kiemelkedő eredménye után sincs elbizakodásra ok. Keres­niük kell továbbra is a ter­melés bővítésének további le­hetőségét, az önálló termékek és a kooperáció területén is. Elő kell segíteni a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásá­nak, tartalékok feltárásának és hasznosításának lehetősé­gét. Tagadhatatlan: az idei év nem szokványos, nagyon sok a tennivaló. Márkus Sándorné •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusának tanácskozá­sain és azóta is bőven volt szó a kisszövetkezetek létjo­gosultságáról. A kétezer kis­szövetkezet új piacok feltárá­sával, termékszerkezet-váltás­sal, a költségek csökkentésé­vel és szervezetük korszerűsí­tésével igyekszik gazdaságos­ságát megtartani, illetve javí­tani. Kitérők után A fentieket támasztják alá, a Maglódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet gazdálkodásá­nak eredményei, amelyek­ről mérlegzáró közgyűlésen adott számot a szövetkezet el­nöke Fodor Tibor. A szövet­kezet 32 millió 700 ezer forin­tos tervét 33 millió 51 ezer forintra, vagyis 101,1 száza­lékra teljesítette. Az éves össz­költség 25 millió 630 ezer fo­rint volt. Így a mérleg szerin­ti nyereség 7 millió 270 ezer forintnak 103,8 százaléka. Mindezt 91 dolgozóval teljesí­tette. Az ipari bérmunka aránya az 50 százalékot meghaladta. Tavaly kiemelkedően sikeres importkiváltó tevékenységet folytattak. Pénzügyi helyzetük stabil. Lakatosrészlegük az el­múlt év legkiemelkedőbb eredményét zárta. A fentiekben említett ki­emelkedő eredmények miatti megkülönböztetett figyelmet és elismerést jelezte, hogy a mérlegzáró közgyűlésen részt vett többek között dr. Szászik Károly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, valamint Harangozó Lajos, a Pest Megyei Szövet­kezetek Szövetségének sze­mélyzeti osztályvezetője. Import helyett Dr. Szászik Károly hozzá­szólásában hangsúlyozta, hogy a tisztes eredmény annál in­kább ígéretes változás, mert a kollektíva némi kitérők után is megtalálta helyét és gazdál­kodásával hozzájárul a nép­gazdaság helyzetének javítá­sához. Garantált a dolgozók megélhetése és a községpoliti­kai célokhoz való hozzájáru­lásuk is jelentős. A Maglódi Vas- és Fémipa­ri Kisszövetkezet vezetése és a pártalapszervezet minden­ben segítette egymás munká­ját. A belső tartalékok feltá­rásához és a hozott intézke­désekhez, a belső átcsoporto­sítások végrehajtásához sze­mélyes példamutatással is hoz­zájárult a párttagság egésze, hiszen csak így sikerülhetett az elmúlt három év eddigi legkiemelkedőbb eredményét elérniük. A kisszövetkezeti forma nem azt jelenti — sokak vélemé­nyével ellentétben —, hogy megszűnnek a szociális jutta­tások, a szociálpolitikai mun­ka. A mérlegzáró közgyűlés az emberekkel való foglalkozás szép eredményeiről is számot adhatott. A törzsgárda meg­becsülése, a kiváló dolgozók elismerése, a nyugdíjasokról való gondoskodás megannyi példáját lehetne felsorolni. A szövetkezet a mezőköves­di üdülőjének a fejlesztéséhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom