Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. «7. SZÁM 198R. MÁRCIUS 19.. SZOMBAT Az utánpótlás-nevelésről Áll a pálya szélén egy edző Cegléden érettségizett 1971- ben, majd a szegedi tanárképző főiskola testnevelés— pedagógia szakán tanult, s rövid ideig tagja volt a SZEOL NB I-es labdarúgó- csapatának. Játékosi pályafutását sérülés gátolta meg. Előbb a Vasas serdülő focistáival foglalkozott, majd a KSI szákfelügyelői csoportvezetője lett. Wachtler Györgynek hívják, négy esztendeje a Siófoki Bányász utánpótlás- szakágazatának vezetője. Mániája az utánpótlásképzés. — Érdemes-e manapság a focira pénzt, energiát, gondolatot fordítani, sőt vesztegetni? — Többszörösen is, hiszen minden területen a teljesítményelv kerül előtérbe. A sportnak pedig ez a lényege: a mérhető teljesítmény. Egészen pontosan kiderülhet, ki mit produkál. Másrészt a sport szórakoztatóipari terméknek, végső soron üzletnek is tekinthető. A vezetés gyengéi — Egy adott időszak labdarúgásában az élvonal csapatainak szakmai és morális helyzete tükrözi-e az utánpótlásbeli állapotokat? — Szerintem nincs közvetlen összefüggés a kettő között. Nem hiszem, hogy akadna pillanat, amikor a két szint jellemzői pontosan egybevágnak. Évtizedekkel ezelőtt bizonyos okok miatt világszínvonalra futhatott föl a magyar futball. De semmiképp sem egy tudatos, szervezett utánpótlás-nevelés eredményeként. Ám akkoriban a tudatosságot pótolta a társadalmipolitikai helyzet spontán fölhajtó ereje: a foci sokak számára a hátrányos életkörülményekből való kiemelkedést jelentette. — Ha jól értem, már az ötvenes évek példa értékű fut- ballgenerációit sem követte formált, szándékkal alakított utánpótlás? — Erről van szó. Na persze, igaz, hogy a Mészölyük korosztálya még képes volt ifi Európa-bajnokságot nyerni. Sőt a Bicskei gyerekek nem is olyan régen Moszkvából hoztak haza aranyérmet, de ez inkább már csak egy föllángolás lehetett. Tehát ahogy egyre gyöngült a háttér, . úgy halványodott el az élvonal is. — Eljutottunk oda, hogy jelenleg a felnőttek teljesítménye még mindig jobb hátteret és magasabb szintű utánpótlást tükröz, mint amilyen az a valóságban. Mert a felnőttmezőnybe jóval többet invesztálnak: érdekeltségek és presztízsokok miatt. És persze a befektetés eredményeit egy-egy világbajnokság pontosan megmutatja. Ha viszont a pénzt az utánpótlás fejlesztésére fordították volna, akkor a felnőttstáb sohasem jut el a vb-re. — Egyáltalán: szeretnek a mai kissrácok focizni?. — A gyerekek többsége még mindig a labdát akarja rúgni. Nálunk a futball — hadd legyek elfogult — bele van írva a génekbe. Szóval találni tehetséges kissrácokat, a mentalitásuk megfelelő a játékos futball kialakításához. Az, hogy legyen is belőlük valami, nem igazán a pénzen múlik, s nem föltétlenül külső behatásokkal érhető el. Hanem egy csomó már meglevő dolog át- szerkesztésével. A színvonalasabb utánpótlás és a színvonalasabb futball nem elképzelhetetlen. — És ehhez mi mindent kellene „átszerkeszteni”? — Csak azokat a tényezőket mondanám, amelyek vélhetően kulcsfontosságúak. Vezetés. A sportba hosszú évekig olyan káderek kerültek, akik máshol nem állták meg a helyüket. Abból a megfontolásból, hogy itt majd kevesebb bajt csinálnak. Sajnos csináltak elég nagy bajokat, és okoztak sok problémát. Az ilyen vezető igyekezett ugyan a napi ügyeket megoldani, de hosz- szabb távú tervre, elgondolásra már nem futotta. A szűk keretek közé természetesen nem fért be a holnapnak szóló gondolat, azaz az utánpótlás nevelése. Semmi sem késztette erre. Pénz és sport — Következhet az edző. — Az edző anyagi, erkölcsi elismei'ése nem megfontolás, hanem döntés kérdése. Az egyesületek képtelenek bruttósítani a mellékfoglalkozású edzők amúgy is alacsony bérét. Az ÁISH széttárja a karját, és azt mondja, sajnos ennek az egy dolognak a megoldásában ő nem tud részt venni. Ha teszem azt 5 ezer mellékállású edző dolgozik az országban, abból 4 ezer gyerekekkel foglalkozik. A 4 ezerből 3 ezernek eddig, is; kevés volt a pénze. — Most a 3 ezernek minimum a fele fel fog hagyni a trénerkedéssel/ És nincs megoldás. Azt hangoztatják: próbáljuk társadalmi munkásokkal pótolni őket, alkalmazzunk leépítést, csapatmegszüntetést stb. Na, ez már a csőd széle. — Avagy a csőd szele. — Látni kell, hogy ezek az ajánlatok zsákutcába vezetnek. Csinálni éppen az ellenkezőjét érdemes. Ha már ugye nem játszik olyan magas színvona- hon az a felnőttcsapat (ami tény), akkor a neki szánt pénznek mondjuk 10 százalékát tegyük csak át az utánpótláshoz. És a teljesítménye után kaphasson honoráriumot az edző. Tehetségkutatás — És a pénzen túl? — Nem kerül egy fillérbe se, ha a vezetők odafigyelnek arra is, hogy na kérem szépen, ez az edző igen jó eredményeket ért el a serdülőkkel, hát most próbáljuk ki, mire viszi a 18 évesek körében. A szakmai létrafokok végigjárásáról, menedzseléséről van szó. Persze az utánpótlás- edzők nem csupán a közvetlen vezetőik szemében alacsony értékűek. Némely országos futballfőnökök azt a következtetést vonták le, hogy bizony a gyerekekkel a leggyengébb edzők foglalkoznak. — Hát egy ilyen állítást meghallva kinyílik az ember zsebében a bicska. Mert lehet, hogy ez igaz az edzők 80 szá- szalékára. De ha igaz is: azért vállalták a munkát csak ők, mert pontosan az utánpótlás területén a leggyengébbek a körülmények. És akiben pedig szunnyad valamennyi tehetség, de nem megszállott, ugyanezért igyekszik minél távolabb kerülni az utánpótlástól. — Nézzük meg azt is, mi van a pályán! — A pedagógia már réges- régen kiderítette, hogy a gyermek nem azonos a kicsinyített felnőttel. Tehát amikor az életkorának megfelelő feladatot kap a gyerek, akkor fejlődik optimálisan. Ennek dacára nálunk a 8 éves csemete leggyakrabban ugyanazt a tréninget végzi, mint a felnőtt, csak kevesebb ideig, kisebb pályán, még csak nem is kisebb labdával. Már önmagában az is elképesztő, hogy a tízesztendős gyerekek bajnoki meccse par perc híján ugyanannyi ideig tart, mint a felnőtteké. Vagyis hiányzik az, amit például korosztóíf/os képzésnek nevezhetnénk. Erről egyébként kutatások, vizsgálódások híján alig tudunk valamit.-— De a differenciált képzés korántsem újdonság. — Igen, az egyéni sportágakban ez viszonylag köny- nyen megoldható, csapatokban már nem annyira. De azért lehet és kellene is alkalmazni. Nem alkalmazzuk. A nagyvilág időközben bevizsgált, lemért, műszerezett mindent, mi meg ott tartunk, hogy áll a pálya szélén egy alak, és különböző sípjelekkel akarja irányítani a csapatot. Ö az edző. A legnagyobb visszásság tehát az, hogy a szakmát nem műveljük elég magas fokon. Varga Sándor Hasznos tanácsok A gyökérzet épsége a döntő A faiskolai szaporítóanyag értékéről legtöbb esetben csak évek, sőt évtizedek múltán bizonyosodhatunk meg. Ezért csak engedéllyel működő le- rakatokból vásároljunk. Fizetéskor kérjünk tételes számlát és őrizzük is meg, mert ha később esetleg kifogással kell élnünk (például a fajta- azonosságot illetóeri), van bizonyítékunk. A gyümölcsfaoltványok szaporítóanyaga négyféle minőségű, ezek árban is különbözőek. A koronás oltvány törzsén legalább három fejlett koro- navessző van. Ennek — a koronaelágazasok számától és a fa fejlettségétől függően — első- és másodosztályú változata kapható. A suháng elágazás nélküli (vagy egy-két satnya oldalelágazású) fács- ka, amelynek ugyancsak két minőségi osztálya van. Hagyományos ágcsoportos suda- ras vagy kombinált korona kineveléséhez a koronás oltványt, sövény és karcsúorsó létesítéséhez pedig a suhángot részesítsük előnyben. Választásunkban mindenkor a gyökérzet épsége és terjedelme legyen a döntő, mert a kevésbé tetszetős törzs szépséghibáját gondos ültetés után a jó gyökérzettel kinőheti a fa. Gyümölcsfáink alanya a ráoltott nemesnek szinte minden tulajdonságát befolyásolja. Hatással van többek között termőképességére, szárazság- és mésztűrésére, növekedési ereje pedig a művelésmód megválasztásában döntő jelentőségű. A fa élet- képessége alapvetően függ a két növény összeforradásá- tól. Fontos, hogy az oltás helye sima, hézagmentes és A Madonna-kép titka Az azzal első bécsi döntés után bíztak meg, hogy legyek a Felvidéken a magyaroknak szociális kérdésekben a segítőjük. Nehéz munka volt ez, sok gonddal, bajjal járt, de szívesen végeztem. Számtalan családot juttattam munkához vagy közvetlen anyagi támogatáshoz. E tevékenység során volt részem életemnek talán legro- mantikusabb élményében. Az egyik faluban az idős plébános megmutatta a templomot, azt kérve, keressek támogatást a helyreállításhoz. Miközben körülnéztem a kicsiny templomban, szemembe tűnt az egyik oltár felett egy csodálatos Madonna-kép. Szinte hihetetlen volt számomra: az itáliai festészet-egy kiemelkedő alkotását véltem felfedezni a képben. Mikor megkérdeztem a plébánostól, hogyan került oda a kép, a következő megható történetet mesélte el. Mint fiatal pap Olaszországban tanult. Ott ismerkedett meg egy gyönyörű olasz lánnyal. Mivel azonban már pappá volt szentelve, kapcsolatuk nem volt több eszmei lángolásnál. A lány, aki szintén vonzalmat érzett a pap iránt, megértette, hogy soha nem lehetnek egymáséi, s úgy döntött, hogy zárdába vonul, s örökre apáca lesz. A pap ekkor arra kérte a lányt, engedje meg, hogy lefestesse, s a képet magával vigye Magyarországra. A lány hozzájárult ehhez, s így született meg egy jó nevű olasz festő munkája nyomán a Mária-kép. Amikor a pap hazakerült, magával hozta a festményt, s megkapva a kis falu plébániáját, a templom oltára fölé helyezte. Soha senki nem tudta meg. hogy a Madonna kit ábrázol, s hogy milyen romantikus történetet rejt a festmény. Lejegyezte: Tóth Tibor égészségesen összenőtt legyen. Ha az alany jóval vastagabb, mint a ráoltott nemes, de a forradás jó. az még nem jelent gondot. Az ellenkező eset, gmikpr a nemes a vastagabb, jóval kedvezőtlenebb, csak nehezen nevel majd a nemesnek megfelelő erősségű gyökeret. A telepítés tervezésekor akkor járunk el helyesen, ha megvizsgáljuk a kert talaját. A laboratóriumi talajvizsgálat megbízható útmutatást, szaktanácsot ad a trágyázás, a talajjavítás, a talajvédelem módjára, mértékére. A kerttulajdonos javaslatot kaphat arra is, hogy kertjében milyen növényeket érdemes leginkább termesztenie. Gyümölcsfáinknak legalább 100X100 centiméter alapterületű és 70-80 centiméter mély gödröt ássunk. A köszméte-, ribiszke- és málnatövek ültetéséhez 60X60X60 centiméteres gödör elegendő. (A megfelelő ültetőgödörben a nagy felületen és mélyen megforgatott, tápanyaggal jól feltöltött talajban a gyökérzet kezdeti, legerőteljesebb fejlődése ideális körülmények között mehet végbe.) Ásáskor minden szennyező- anyagot (gyökérmaradványt, törmeléket) távolítsunk el. A feltalajt (az első két ásónyom földjét) az egyik oldalra, a mélyebb rétegek talaját pedig a másikra halmozzuk. A kiásott gödör aljába mintegy húsz centiméter vastagon terítsünk el érett szerves trágyát vagy komposztot. A trágyaréteget fedjük húsz centiméteres feltalajjal. Ennek közepébe helyezzük el a Buviplant nevű, tartós hatású mütrágyatablettát. Adó és vidéke (5.) Mi változott, mi nem ? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a nyugdíj, legyen összege bármekkora, mindig adómentes, de össze kell adni a más forrásból származó jövedelmekkel. A jogszabály szerint a nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik az özvegyi nyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyi és munkaképtelenségi járadéka, illetve a szövetkezeti tag özvegyének járadéka, továbbá a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű, de rokkantsági nyugdíjban nem részesülő jövedelme. A két vagy több árvaellátásra jogosult gyermek után járó állandó özvegyi nyugdíjra csak az adómentesség érvényes, ezt ugyanis — hasonlóan például a családi pótlékhoz — az adótörvény szerint nem kell hozzáadni a többi jövedelemhez, így értelemszerűen adózni sem kell utána. Az adómentességet — ha a nyugdíjasnak nyugdíján kívül egyéb jövedelme is van — úgy kell értelmezni, hogy az ösz- szes jövedelemre kiszámított adóból le kell vonni a nyugdíj összegére eső adót. A nyugdíjat a nyugdíjazás esztendejét közvetlenül megelőző öt naptári év közül a legkedvezőbb háromban elért keresetek átlaga alapján kell megállapítani, és az átlagkeresetek meghatározásánál a nyugdíjiárulék-köteles kereseteket kell figyelembe venni. Akkor, ha a nyugellátás folyósításának kezdő időpontja 1988. január 1., tehát az ún. irányadó időszakban nincs töredék év, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapítása a nyugdíjazás évét közvetlenül . megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedEcetes lében céklasaláta vezőbb három év alatt elért keresetek alapján történik. A nyugdíj alapjául azok a keresetek jöhetnek szóba, amelyek nyugdíjjárulék-kö- telesek. A nyugdíjjárulékköteles keresetek köre sem módosult. Január 1-jétől kedvezményt jelent az az új szabályozás, amely szerint az 1988. január első napjától, vagy az ezt követő időponttól megállapított nyugellátások esetében az ellátás alapjául szolgáló átlag- kereset kiszámításánál nem kell alkalmazni azt a korlátozó rendelkezést, miszerint a Jutalom összegéből a vonatkozó jogszabály szerint számított keresetnek legfeljebb tíz százalékát kitevő részt lehet. figyelembe venni. A korlátozás feloldására tehát az 1987. december 31-ét követő időpontttól megállapításra kerülő nyugellátások esetében kerül sor. A jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — szolgálati időként — nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek azt a harminc napot meghaladó tartamát, amely alatt a dolgozó munkabérben (díjazásban) nem részesült. A munkajogi rendelkezések azonban 1988. január 1-jétől lehetvé teszik, hogy a dolgozó tartósan beteg közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, továbbá saját lakás magánerőből történő építése címén fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. Az ezen a címen engedélyezett fizetés nélküli szabadság munkaviszonyban töltött időnek, és így társadalombiztosítási szempontból biztosításban töltött időnek minősül. Amennyiben a dolgozó a fizetés nélküli szabadság ideiére 150 forint nyugdíjjáruiék fizetését vállalja és ezt megfizette, nvugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati időt is szerez. Ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség Egész jól vagyok Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában márciu 21-éri délelőtt osztályok közötti sportvetélkedő lesz. Délután pedig a népszerű Voga- Turnovszki duó mutatja be Egész jól vagyok című műsorát. Kedden, 22-én Mért beteg a magyar iskola? címm- Horn Gábor tart előadást. Ecetes, sós, cukros lében céklasaláta készül a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában. A hazai piacra kerülő terméket ötliteres üvegekbe töltik. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Spcrttörténeii tanácskozás A ceglédi sporttörténeti bizottság ebben az esztendőben ünnepli működésének tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból március 19-én megyei sporttörténeti tanácskozás lesz a Kossuth Művelődési Központban 10 órai kezdettel. A tanácskozáson három sporttárgyú előadás hangzik el, és remélhetőleg jó néhány hozzászólás is. ISSN 0133—3600 (Ceglédi Hírlap»
